Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2008.10.02. 00:15 Bernert Zs.

Agyafúrt magyarok 2. – További adatok a honfoglalás kori koponyalékelésről

A honfoglaló magyarok koponyalékeléséről szóló előző cikkhez számos nagyon izgalmas hozzászólás érkezett. Az alábbiakban igyekszem a felmerült kérdések és felvetések egy részére választ adni.

Az agyafúrt szó jelentése

A görög trepanáció kifejezés magyar megfelelője az agyafúrt szavunk. Ma ezt a ravasz szinonimájaként használjuk, de a 16. században (első írott előfordulás 1538) a bolond és a makacs emberekre használták. Az elmeállapotot leíró kifejezéseink jelentésváltozásainak hátterében bizonyára az játszott szerepet, hogy a féleszű, bolond emberek sokszor kifejezetten ravasz, más esetekben makacs ember benyomását keltik, és nem is olyan ritkán az elmebeteg emberek bizonyos szempontból átlag feletti szellemi képességekkel rendelkeznek.

A középkorban Európa szerte elterjedő trepanáció, amelyet fúróval végeztek egyes elmebetegségek gyógyítására szolgált. Az ilyen elmebetegek ténylegesen agyafúrtakká váltak. Az agyafúrt kifejezés mai jelentése az örültséghez társított vélt ravaszság képzetére vezethető vissza, tehát ma egy a fogalomhoz eredetileg tartozó másik fogalomra használjuk.

A következő részben szinonim kifejezéseink: agyafúrt, eszefúrt, fejefúrt ún. alany-állítmányi összetételek, ami azt jelenti, hogy a szóösszetétel első fele a cselekmény alanya az utótag pedig a cselekvés módját írja le: az ember agya fúrt. Az agy és a fúr szavaink az alapszókincshez tartoznak már a 10. században is használták. A fúr szó jelentése azonban szélesebb körű volt és a vésés kifejezésére is szolgált. Ez tehát tökéletesen leírja a trepanáció (sebészi és jelképes) műveletét.

Tévedés azonban azt gondolnunk, hogy a középkori trepanálás oka és módja könnyedén kapcsolatba hozható a honfoglalás kori trepanációval. A 10. században oly gyakori koponyalékelés szokása az Árpád-kor elején ugyanis megszűnik. Ötszáz - hatszáz évvel később az őrültek koponyafúrásos gyógyítása feltehetően új jelentést ad a trepanációnak és ekkor találkozunk azzal a képzettel, hogy „a trepanálást a jövendőbeli sámánoknál az őrület mesterséges előidézésére hajtották végre”.

Egy biztos a honfoglalás kori sebészi trepanációk készítői jól képzett gyógyítók voltak, hiszen nagyon magas a gyógyulás aránya. Amennyiben a trepanálást végzők maguk voltak a sámánok, akkor a sámánokról biztosan állíthatjuk, hogy nem voltak őrültek (csak őrülten ügyesek).

A trepanáció típusai

Az élő emberen végzett trepanációnak két típusa van:
1. sebészi, amikor a koponyacsontot teljes vastagságában kivésik egy területen.
2. jelképes, amely során a koponyacsont külső rétegét kaparják meg egy területen.
E két típus figyelhető meg a honfoglalás kori koponyák egy részénél.
A halottakon végzett trepanációt kultikus trepanációnak nevezzük és célja vagy a koponyaüreg megnyitása vagy amulett szerzés volt.


A sebészi trepanáció készítés okairól

A sebészi trepanációt olykor a koponyasérülések gyógyítása miatt végezték (ez látszik esetenként a koponyán), ami a mindennapos háborúskodások miatt gyakori életmentő feladat volt. Amíg a később a középkorból számos „kezeletlen” koponyasérülést ismerünk a 10. században a koponyák tanúsága szerint még elképzelhetetlen volt, hogy ne tisztítsanak ki egy koponyasérülést.

Gyógyult koponyasérülés a középkorból (Bp. II. ker. Kapás utcai temető)


A kereszténység eltörölte a pogány vallást és a sámánok gyógyító technikája is feledésbe merült. Igaz nem teljesen, mert pl. egy besenyő koponyán a 10. századi trepanálásokra emlékeztető művelet nyoma figyelhető meg.

Besenyő koponya homlokán trepanációra emlékeztető sérüléssel


A keleti népekkel pl.: a besenyőkkel érkező pogányság  „tudása” is szerepet játszhatott abban, hogy a 16. századig nem merült feledésbe a koponyalékelés és a sámánhit korának kapcsolata.

Tény a koponyák vizsgálatával nem zárható ki a trepanált esetek egy részénél a szándékos  koponyamegnyitás pl.:  „sámánkészítés” sem. Sőt aránytalanul sok a koponyatetőn pont a középvonalban lévő kör alakú sebészi trepanáció. Itt mindenképpen meg kell említeni a lélek szabad mozgásának biztosítására irányuló elképzeléseket, de ezek a biológiai antropológia módszereivel nem bizonyíthatók.

Nem zárhatjuk ki, hogy egyéb betegségek gyógyítását is koponyalékeléssel próbálták megoldani. A fejfájás, koponyaűri nyomást, feszülést okozó különböző betegségek, az alvászavarok, az elmebetegségek több típusa is számításba vehető, de egyik sem bizonyítható. Az idegen tájakon és más korokban, más technológiával készített trepanációk vizsgálata sem segít. Ezek az esetek leginkább csak arra utalnak, hogy egymástól függetlenül hasonló megoldásokat találtak az emberek hasonló problémáik megoldására.


A jelképes trepanáció készítés okairól

A jelképes trepanáció készítésénél a gyógyító szándék csak közvetett módon képzelhető el. Olyan betegség, amely a férfiakat és nőket is felnőtt korban 10% feletti gyakorisággal érint és a koponyán végzett jelképes trepanációval gyógyítható nem ismert. A gyógyulás lélektani elősegítése ugyan elképzelhető, de nem bizonyítható. A szakrális indíttatás, lehetősége régóta foglalkoztatja a kutatókat. Ezzel kapcsolatban Több elképzelés is született.

A jelképes trepanációk gyógyulási aránya kétségtelenül nagyobb volt, mint a sebészi trepanációké. Mivel a gyógyult sebről már nem látszik az élő személynél a trepanáció típusa, elképzelhető, hogy a jelképes trepanációval ugyanazt akarták elérni, mint amire a sebészi trepanáció szolgált. Ez egyben a vallási és nem az orvosi indíttatást valószínűsíti.

A felnőttkori beavatási rítus elvethető, mert a jelképes trepanációk aránya az idősebbeknél magasabb, mint a fiatal felnőtteknél, tehát nemcsak a fiatal felnőttek között végezték. 

Hasonló megfontolásból a baj- és a betegségelhárítást sem tartom jó magyarázatnak, mert akkor a gyermekeknél is találkoznunk kellene a szokással, és a serdülők között sem csak elvétve találkoznánk trepanáltakkal.


Mivel készítették a trepanációt?

A koponyalékelést éles, de nem fogazott élű késsel végezték. Néhány furcsa széles, rövid pengéjű kés fennmaradt, amelyeket úgy gondolják kifejezetten trepanáláshoz használtak és ezeket trepannak nevezték el. A közönséges kés, amely a sírok gyakori melléklete tökéletesen megfelel a koponya kivésésére. A bicska, az üvegszilánk, az obszidián vagy jáspis penge, a kagylóhéj és a kókuszdió kiélezett héja is alkalmas trepanálásra a néprajzi adatok alapján.


A trepanáció készítés lépései

Elsőként a bőr lemosására (fertőtlenítés), esetleg a haj leborotválására és fájdalomcsillapításra (irodalmi utalások szólnak arról, hogy nem mindenhol alkalmaztak fájdalomcsillapítást), majd a bőr és alatta levő lágyrészek bemetszésére és félrehajtására, félrehúzására került sor.

Ezt követte trauma esetén a seb kitisztítása az idegen testek, a roncsolt lágyrészek és csontszilánkok eltávolítása. Éles késsel kivésték a koponyacsontot, majd a sebszélt kiegyengették. Sebészi trepanációnál az agyhártya megsértését nagy odafigyeléssel elkerülték.
Vérzéscsillapítás és fertőtlenítés után a bőrt és az alatta levő lágyrészeket visszaillesztették és varrással, kapcsokkal vagy kötéssel a gyógyulásig a helyén rögzítették.

A leletek szerint a hatékonyság jó volt, de inkább csak azt tudjuk mit nem tettek, mint azt hogy mit igen. Tömény alkohol, égetés (kauterizálás), koponyafűrész nem szerepelt a technológiájukban.


Hogyan nézett ki a gyógyult seb?

Néhány négyzetcentiméternél nagyobb felület, ha azt nem fedi bőr hegesedéssel, gyulladással gyógyul. Ez a túlélést nagyban megnehezíti. A műtét végén a sebre tehát visszahelyezték a félrehúzott, megtisztított hajas fejbőrt. A heg azonban később is jól látható marad. Irodalmi adatok említik, hogy a trepanáció után a bőr alá kemény anyagot tettek a koponya pótlására. A honfoglaláskorból ilyen lelet nem ismert, viszont a hiányzó koponya pótlására a fejfedőbe fémlapot varrtak. Ez néhány esetben megmaradt.


A kereszténység eltörölte a pogány vallást és a sámánok gyógyító technikája is feledésbe merült. Igaz nem teljesen, mert pl. egy besenyő koponyán a 10. századi trepanálásokra emlékeztető művelet figyelhető meg.

A koponyaléket védő fémlemez


A fémlappal való pótlás gyakran látszik a koponyán a seb körüli zöld elszíneződéséből. Ilyet elszíneződést okoz a bronz fülbevaló, övveret, gyűrű ... A zöld elszíneződés csaknem mindig a sebészi trepanációknál fordul elő (a seb körül vagy kissé elcsúszva, hiszen a földben elmozdulhat eredeti helyéről) és csak nagyon ritkán a jelképes trepanációnál. A zöld elszíneződés (patina) a sírban alakult ki a koponya és egy réztartalmú fémlap tartós érintkezésekor, amikor a réz a talajvíz hatására kioldódik és beszínezi a csontot. Tehát a fejfedőt (és a belevarrt fémet) gyakran eltemették a halottal együtt.

A honfoglaláskorból fémlapon kívül sem a kivésett koponyacsont, sem idegen anyagnak a felhasználásáról a seb fedésénél illetve díszítésénél tárgyi bizonyítéka nem maradt fenn.
A seb, ha nem is mindig volt látható, de a fejbőr tapintásával a kisebb jelképes trepanációk is érezhetők voltak. A néhány hetes túlélés már jól látható a csontszél lekerekedéséből. Évek során a csontépítő sejtek hatására a nyílás egyre jobban beszűkült és be is zárulhatott.

A trepanációk területi megoszlása

A vizsgált egyének számához mérten a trepanációk aránya magasabb az Alföldön, mint a Dunántúlon. A Dunántúlon megfigyelt esetek többnyire későbbre datálhatók, ami jól egybevág azzal, hogy a honfoglalók a Dunántúlt később szállták meg. Társadalmi rétegzettségre nem következtethetünk a régészeti mellékletek ugyanis nem igazolják azt, hogy a gazdagabb mellékletekkel temetettek között nagyobb lenne a lékelés előfordulása. Az egyes temetőket összehasonlítva különböző arányokat találunk mint pl.: a Felső-Tisza vidéken, amely vezetői központ volt magasabb volt a trepanációk aránya.

Megemlíthető, hogy a Dunántúli esetek többnyire rosszabb kivitelűek az Alföldieknél, amely arra enged következtetni, hogy az egykori szállásterület perifériáján nem a legnagyobb gyakorlattal rendelkező gyógyítók ténykedtek.  

 

Bernert Zsolt antropológus
 

A fényképek a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában készültek.


 

35 komment

Címkék: tudomány antropológia középkor pogány sír hulla népvándorláskor honfoglalás kor koponyalékelés


A bejegyzés trackback címe:

http://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr20691708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

jakab01 2008.10.02. 17:25:20

Ez valóban nagyon érdekes volt. Kár, hogy a kereszténység felvételével nem csak a sámánokat veszítettük el, hanem egész addigi történelmünket, múltunkat is.

Kérdezőbiztos 2008.10.02. 20:20:45

És az biztos, hogy a Ká medencében ismerkedtünk meg a kereszténységgel?

Erről, a kereszténységgel való első találkozásra (Levédia, Etelköz?) van vmi ismerete a T. szakmának?

érdeklődő 2008.10.02. 21:50:54

Nagyon jó cikk, sok kérdésre választ kaptunk:)
jakab, a kereszténység felvételével nem csak a jövőnket alapoztuk meg, hanem egész történelmünket is... :D.
Én azt mondanám, hogy nem itt ismerkedtünk meg a kereszténységgel, de itt vettük fel. Nagy különbség! Gondoljunk csak a pogánylázadásokra István idején!
Visszatérve: "a 10. században a koponyák tanúsága szerint még elképzelhetetlen volt, hogy ne tisztítsanak ki egy koponyasérülést.
"--számomra ez az igazán csodálatos...

zamek 2008.10.02. 22:20:37

Üdv. Köszönjük a cikket.

"szakrális indíttatás, lehetősége régóta foglalkoztatja a kutatókat. Ezzel kapcsolatban Több elképzelés is született."
nem lehetne néhányra forrásmutatást adni?
legalább szerzőre, hátha utána tudnánk nézni.

nagyon kíváncsi lennék még (hiába no..telhetetlenség) , hogy mivel érzéstelenített, ha tette, és mivel csillapította a vérzést?
Elképesztő, hogy mit ki nem bírtak ezek az emberek.

"jakab01
Kár, hogy a kereszténység felvételével nem csak a sámánokat veszítettük el, hanem egész addigi történelmünket, múltunkat is."
Ez erős túlzás. Ez a fajta tudás, hagyomány nem tűnik el. Elrejtezik.
Hiszen még I. Endrének is a szkíta bálványokra, és scythiai ősi pogány szokásokra utal.

jakab01 2008.10.03. 11:22:48

Valahogy mégis csak elszakadtak azok a gyökerek, hisz semmi biztosat nem tudnak felmutatni valójában honnét is származunk. Úgy vélem a sámánok lehettek a mi élő történelem könyveink, de egyúttal a pogányságot is képviselték. Pusztításukkal nem csak a pogányságot tudták háttérbe szorítani, hanem velük együtt feledésbe merült megannyi információ népünk múltjáról. De ez csak az én elképzelésem, lehet tévedek. Elvégre csak egy érdeklődő laikus vagyok e témában. Azt is lehetne mondani, csak egy "múzeum látogató". Sőt, még lehet ez is túlzás...

jakab01 2008.10.03. 11:32:44

Azért meg kell hagyni, baromi érdekes, hogy egyes dolgokat felfedeznek az emberek, tökélyre fejlesztenek, aztán egy új kor beköszöntével elfelednek mindent, amit talán ezer év elteltével fedeznek fel újra. Vajon a mai világ is egyszer hanyatlásnak indul és a végén elölről kezdünk mindent?

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.10.03. 11:39:46

A témához én is csak érdeklődőként szólok hozzá.

Talán az igazság valahol ott
lehet, hogy az őtörténeti hagyomány és a pogány ritusok ismerete fokozatosan halványult el az évszázadok alatt.

Volt ebben erőszakos térítés, írtás, tiltás, aztán jött például Tatárjárás pusztítása. Ugyankkor nagyon fontos tényező lehetett a életforma változása, amely miatt sok nomád / félnomád hagyomány feledésbe merült.

Azért. ahogy tudom a néprajzosok számos érdekes elemet felismernek a népi imákban, gyermekversekben, mesékben.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.10.03. 11:42:59

Egyébként ha már témánál tartunk, csak itt és csak most:

Tegnap értesültem arról, hogy egy nagyon izgalmas honfoglalás kori temető feltárása kezdődött meg a Főváros közelében.

Remélem, hamarosan többet is elmondhatunk majd a dologról!

jakab01 2008.10.03. 14:31:15

Ujjé!

Amint publikus lesz posztot neki!

islanđer 2008.10.04. 15:32:35

egyrészt gratulálok, másrészt én is kérném a szerzőt, hogy nevezzen még néhány forrást, ahol spirituális okokra vezetik vissza a jelképes trepanációt - ez aligha értelmezhető orvosi beavatkozásként...
remélem, hogy ezzel a téma még nem zárult le, nagyon izgalmasnak tartom!

islanđer 2008.10.04. 15:33:49

egyetlen dolgot nem értek: őseink honnan szereztek kagylóhéjat és kókuszdiót????

jakab01 2008.10.04. 17:03:56

Valóban érdekes a kérdés. Képzelem mekkora misztikum keringhetett az efféle egzotikus tárgyak körül.

Etzilbvrg 2008.10.04. 19:20:07

"...kagylóhéj és a kókuszdió kiélezett héja is alkalmas trepanálásra a néprajzi adatok alapján."
- Szerintem néprajz nem csak Magyarországon van, hanem olyan országban is, ahol megterem/őshonos a kókuszpálma, és trepanációra is van példa;
- folyóink, tavaink kagylókban bővelkednek, s gondolom, már a hunok idejében sem volt ez másként.

pkz 2008.10.05. 22:17:34

Engem az érdekelne, hogy a magyarság Kárpát-medencén kívüli szállásterületein hagyott temetőiből is származnak-e ilyen (főként) jelképes trepanáció nyomait magukon viselő koponyák? Vagy csak a hazatéréskor terjedt el? Szerepelt a korábbi cikkben, ha jól emlékszem, hogy az avaroknál is előfordult. Esetleg tőlük vehettük át? (Hiszen talán ők is magyarok voltak/magyarul beszéltek.)

páratövis 2008.10.09. 10:37:39

Kedves Pkz,
belekotyognék, mivel részben érintett vagyok (nem, nincs trepanációm, csak a honf.kor miatt...).
Ez elég jó kérdés, de érinti a honfoglaláskor kutatásának egyik fő problémáját. Ugyanis a mi "klasszikus" honfoglaláskori temetőinknek nem is olyan egyszerű a K-i előzményeit beazonosítani régészeti módszerekkel. Vannak persze párhuzamok, de inkább egy korszak anyagi- és szellemi háttere tükröződik bennük, ami több, hasonló életmódú és kultúrájú csoportnál is megjelenik a 8-10. századi eurázsiai sztyeppén (=kazár birodalom, kb.). Ezeknek már a pontos datálása is vitatott, pláne népcsoporthoz kötése. A távolabbi (régebbi) előzményekről nem is beszélve. Mindenesetre tudomásom szerint igen, előfordul a trepanáció K-en is, de nem köthetjük a korábbi időszakban sem adott etnikumhoz, néphez, inkább talán kultúrkörhöz. Utóbbi fogalom amúgy is pontosabban leírja a korszak népcsoportjai közti különbséget. Etnikum a mai értelme szerint nem feltétlenül jelentett akkoriban egyben "nemzet"-et is!
Amúgy a két trepanálós cikk nagyon klassz, alapos, korrekt! Köszönjük!

Offa 2008.10.10. 15:35:10

Azoknak, akik irodalmat kértek ajánlom - Dienes István:A honfoglaló magyarok lélekhiedelmei. in.Régészeti barangolások Magyarországon szerk. Szombathy Viktor.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.10.11. 15:32:17

OFF

Egyik kedves nyelvész olvasónkat Attilát annyira megihlette blogunk szakkifejezései, például a trepanált koponyák, hogy érzéseit versbe öntötte:

atis.freeblog.hu/archives/2008/09/28/AZ_ASKALODO_SZERELEMNEK_DALAIBOL_regeszdongicse/

:)))

Köszönjük!

pkz 2008.10.12. 20:11:20

Kedves Páratövis!
Én azért olvastam Kárpát-medencén kívüli magyar temetőkről. Léteznek olyan leletek, melyek azért sajátságosan a magyarsághoz köthetők, mint pl a belső füles agyagüst, a tarsolylemezek, a szarulemezzel borított visszacsapó íj, lovas temetkezés, a jellegzetes veretes öv, a szablya, a díszítő ornamentika. Ezek egy része persze sok nomadizáló sztyeppei népnél használatban voltak, de több dolog csak nálunk! A honfoglalással nem változtak meg gyökeresen a sírmellékletek. És ha itthon ásnak olyan temetőt, amiről biztosan tudják, hogy honfoglalók nyugszanak bennük, akkor a Kárpátoktól keletre is meg lehet állapítani egy temetőről ugyanezt. Datálni az sírokban esetlegesen talált érmék segítségével elég könnyű, ennek hiányában gondolom radiokarbonos vizsgálattal is lehet, bár nem tudom, a hazai régészek használják-e a módszert.
Ja persze, igen, a mai nemzefogalom XIX. századi születésű.

páratövis 2008.10.14. 11:40:45

Sziasztok!

Nos, igen, Raskóék kutatásai is érdekesek, és rámutatnak arra, amit azért többé-kevésbé sejteni lehetett (volna...) eddig is: nyilván nem a teljes Árpád-kori és későbbi népesség elődei jöttek a hót üres Kárpát-medencébe, hanem antropológiai szempontból számolni kell beolvadt őslakos tömegekkel is. (Akiknek nyelve, stb. megint érdekes kérdés lehet...). Az antropológusok jobban tudják, de tudomásom szerint azért főleg a köznépi temetőkben fel lehet lelni a korábbi Kárpát-medencei népvándorláskor "embertani lenyomatát" (szarmaták, avarok főleg). De tényleg nem akarok hülyeséget írni.
A klasszikus honfoglalóknak ismert csoport (tarsolylemezek, veretek, stb.) csak egy rétege a 10. századi népességnek, melyből megszületett a magyar állam!
Érdekes kérdés az utóbbi csoport anyagi kultúrája, melynek, persze, vannak K-i előzményei, és néhány temető tényleg tekinthető 9. századi ősmagyar előzménynek, viszont körülhatárolt, temetőkkel-településekkel jelzett szállásterületek régészeti módszerekkel nincsenek meggyőzően meghatározva.
A Pkv által említett jellegzetességek, pláne együtt valóban jellemzőnek mondhatók, de a honfoglalóknál nálunk előforduló arány-jelleg nem mutatkozik meg ilyen markánsan a D-orosz sztyeppén. Nem szabad elhanyagolni azt a tényt, hogy a kulturális sajátosságok mellett igenis nagy szerepe volt az adott időszak kereskedelmi szokásainak, hadjáratainak, horribile dictu divatjának! Pl. a kereskedelemnek köszönhetően sok, nálunk jellegzetes 10. századi fémtárgy pontos párhuzamait találjuk a korabeli Kijev környéki, illetve skandináviai temetőkben (illetve pl. a gömbös markolatvégű szablyák esetében egész Eurázsiában - pl. Szibéria, Perzsia - akad 1-1 párhuzama)! A honfoglaló népesség fémművessége pedig úgy tűnik, itt a Kárpát-medencében szökkent fénykorába - nyilván a sikeres európai hadjáratoknak ebben nem kis szerepe volt. Szóval összetett dolog ez a néppé válás - ráadásul úgy tűnik, azért itt nagyon markáns csak ránk jellemző kultúra-műveltség volt már a 10. században is (ami megalapozta további 100 éves fejlődésünket, és segített nem eltűnni a K-medence üstjében).
Na, te jó ég, bocs, hogy ilyen hosszú lettem. Az a lényeg, hogy nem egyszerű ezek miatt (sem) pl. a trepanáció korábbi, K-i, magyar előzményeit vizsgálni.
A datáláshoz még hozzátenném, hogy pont az életmód-kultúra miatt pl. az érmek a 10. századi anyagban inkább csak jelzésértékűek, hiszen egy zsákmány-érmet sokszor több generáció is viselt pl. a ruháján veretként... A C14-el pedig az a gond, hogy ilyen rövid időszakon belül (100-200 év) nem fog pontos választ adni a kutató kérdéseire.

páratövis 2008.10.14. 13:55:12

Hm, hogy a poszthoz is szóljak: az is érdekes, hogy a népesség különböző rétegei közt hogyan is oszlottak meg a (különböző) terpanációk. Zsolt írta, hogy területileg a Felső-Tisza vidéken (ahol a "kalsszikus", gazdag honfoglaló temetők nagy sűrűsége jellemző, és embertanilag is a "K-i" vonal erős) nagyobb arányban van jelen. Viszont különböző társadalmi helyzetű temetőkben egyaránt előfordul. (Kérdés az időrend: lehet, hogy a fenti "klasszikus" réteg hatására - akik eszerint K-ről hozhatták??? - terjedt el a más jellegű 10. századi temetők népességénél is ("köznépi temetők")? És akkor érdemes lenne a Volga-menti, és az É-pontusi előfordulások leletkörnyezetét, időrendjét vizsgálni, pl.

Még a beavatási rítus kapcsán - esetleg Zsolttól kérdezném, ha van ideje: lehetséges, hogy az idősebb halottakon talált jelképes tr.-kat is azok fiatalkorában csinálták? Vagy tudható, hogy haláluk előtt nem sokkal készültek? Nőkön előfordul ilyen?
Na jó, nem pörgök tovább...

pkz 2008.10.14. 17:14:34

Talán László Gyulánál olvastam, hogy ő feltételezte, hogy esetleg az ilyen jelképes trepanáció a kopasz fejbőrön később is látszott. Merthogy elvileg csak a tarkótájékon növesztették hosszabbra a hajukat eleink, és fonták varkocsba, a fej többi részét leborotválták. Szóval szerinte ennek akképp is volt jelentősége, hogy a többiek is láthatták, hogy az illető átesett egy ilyen beavatkozáson. Érdekes a beavatás-elmélet. De ha tényleg beavatás lenne, akkor azon minden fiúnak át kellett volna esnie, hogy férfivá válhasson. Vagy valamiféle vallási beavatásra gondoltok?

Lassányi Gábor 2008.10.14. 22:36:49

További cikkek a honfoglalók antropológiájához a Magyar Tudomány októberi számában:

www.matud.iif.hu/08okt.html

Etzilbvrg 2008.10.27. 17:27:17

"Karikásostor · sirasok.blog.hu/ 2008.10.03. 11:42:59
Tegnap értesültem arról, hogy egy nagyon izgalmas honfoglalás kori temető feltárása kezdődött meg a Főváros közelében."

Szkíta sírokat találtak Békásmegyeren...
Békásmegyer északkeleti szélén, az egykori Óbuda Tsz, illetve a leendő új városnegyed (Északi városkapu projekt) területén a BTM Aquincumi Múzeuma a lehumuszoláshoz kapcsolódóan látott el régészeti szakfelügyeletet. A több mint 19 hektáros területen a beruházó által megnyitott 1000 négyzetméteren azonnal több régészeti objektum került elő - számolt be róla Láng Orsolya régész.
www.mult-kor.hu/20081027_szkita_sirokat_talaltak_bekasmegyeren

Láng Orsolya 2008.10.27. 20:07:38

Etzilbvrg,

Valóban, a munka első ütemét nemrég fejeztük be, de mivel a feltárás reményeink szerint a közeljövőben folytatódni fog, és még rengeteg a nyitott kérdés (szinte csak az van:) később számolunk be az eredményekről. De ígérem, lesz róla post! Üdv

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.10.27. 20:36:56

Üdv Etzilbvrg!

A honfoglás kori temető egyébként egy külön történet, a város másik végén. Remélem hamarosan arról is lesz anyag.

Paleszmurt 2008.12.07. 23:49:32

Izgalmas a cikk, de nem kellene más tudományterületekről butaságokat írni:

"agyafúrt, eszefúrt, fejefúrt ún. alany-állítmányi összetételek, ami azt jelenti, hogy a szóösszetétel első fele a cselekmény alanya az utótag pedig a cselekvés módját írja le: az ember agya fúrt."

Először is, "alany-állítmányi összetételek"-ről nem beszél a szakirodalom. A szakirodalom egy része azserint csoportosítja az összetett szavakat, hogy az előtag milyen viszonyban van az utótaggal. Az agyafúrthoz legközelebb "az agya fúrt" szerkezet áll, melyben valóban alany--állítmányi szerkezet, de mivel az előtag szerepét kell nézni, alanyi összetételről beszélnek. Függetlenül attól a ténytől, hogy a hasonló terminusokat a helyesírási szabályzat is alkalmazza, ez egy nagyon rossz csoportosítása az összetételeknek, és jobb kerülni.

Mindez persze teljesen érdektelen egy régészeti blogban, de nem én kezdtem... :)

Paleszmurt 2008.12.07. 23:50:26

Ja, és persze sem az agyafúrt sem annak bármelyik eleme nem mond semmit semmilyen cselekvésnek a módjáról...

13öreg 2008.12.16. 20:44:08

Nem lehetséges, hogy fájdalom csillapító műtétek voltak?
Nők (szülés), férfiak (harc), és ez magyarázhatja a két nem közel azonos műtét számát, és a gyerekek hiányát.
Na agyafúrt vagyok?

immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2009.04.01. 11:44:32

Köszönjük! Végre tudom az agyafúrt szó eredetét... :)

hakos2 2009.04.01. 12:41:19

Nem lehetséges, hogy egyszerűen csak díszítés volt, vagy mondjuk rangot, előkelőséget (vagy éppen fordítva) jelzett. Valahol olvastam, hogy a honfoglaló magyarok a koponyájukat borotválták, tehát látható lehetett a borotvált fejbőrön a bemélyedés.

dzsugasvili 2011.11.10. 19:17:43

1. sámánunk tudtommal nem volt soha, táltos volt, aki sokkal-sokkal magasabb rendű személy volt, magasfokú természettudományi és másféle ismeretekkel (ismerte a környező népeket, vallásokat), aki így egészen komoly gyógyítói, vallási vezetői és ki tudja még milyen közösségi funkciót töltött be a magyarságnál. Ezt tanítják iskolában, nem mese.

2. Az ún. pogány hitünk a korabeli leletek művészetét, szimbólumait vizsgálva nagyon is közel állt a kereszténységhez. Szkíta vallásnak nevezték, nagyon ősi volt, és nem is sikerült kiírtani, sok szokás, hiedelem, stb. őrzi az emlékét. Mellesleg rengeteg honfoglalás kori és korábbi sírból került elő mellkereszt, amelyek egészen sajátosak, nem hasonlítanak a feszületekre sem, ami miatt el kéne gondolkodni esetleg, hogy mégse voltunk annyira pogányok, valamint hogy akkor mire is térített át minket Szt. István igazából...

wannee/mayaa/du/ yaru (törölt) 2011.11.11. 07:47:15

@dzsugasvili:

"sámánunk tudtommal nem volt soha, táltos volt, aki sokkal-sokkal magasabb rendű személy volt, magasfokú természettudományi és másféle ismeretekkel (ismerte a környező népeket, vallásokat), aki így egészen komoly gyógyítói, vallási vezetői és ki tudja még milyen közösségi funkciót töltött be a magyarságnál. "

Erre milyen forrásokból / régészeti leletekből lehet következtetni?

Andrej Mizo 2012.12.28. 07:08:15

"első írott előfordulás 1538"

Meg tudnád adni a helyét is?