Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.02.02. 03:00 Anderkó Krisztián

Mit adtak nekünk a rómaiak?(1.) - Utakat

Ha valaki Szombathelyről Győrbe autóval szeretne eljutni, akkor a 86. számú főút tűnik a legjobb választásnak. Amennyiben lehetőségünk nyílna visszaforgatni az idő kerekét, láthatnánk, hogy ennek az útnak az iránya és elhelyezkedése nem sokban különbözik a rómaiak által 1900 évvel ezelőtt kiépített út vonalától.

Járjuk be ezt az útvonalat az isteni Claudius császár által alapított Savariából Arrabonába utazva. Átlépve Savaria keleti városkapuját nyílegyenesen haladnánk az első nagyobb település, Bassiana felé (Sárvár mellett). Közvetlenül a város előtt még van egy hármas útkereszteződés, a jobb oldali közvetlenül Aquincumba (manapság is milyen hasznos lenne egy ilyen út!), az általunk követett bal oldali pedig Arrabona felé kanyarodik.

Átkelve a Rába fölött ívelő hídon, Mursella városa (Mórichida – Kisárpás  modern települések között) felé haladnánk tovább. Azt elhagyva már a célegyenesben lennénk, egy rövid szakasz után pedig meg is érkeznénk Arrabonába. Innen, ha tovább szeretnénk menni, akár rá is térhetnék a római M1-re, a limes útra, Vindobona (Bécs) vagy Aquincum felé.

Talán ez a rövid szakasz is remekül érzékelteti, hogy bár a közlekedésszervezésben sok minden megváltozott az elmúlt kétezer év során, mégis mennyire elő a római örökség.

2008 őszén lehetőségünk nyílt ezen útvonal egy részletének feltárására a Sárvári elkerülő út kivitelezési munkálatai során.

Tóth Endre, a Nemzeti Múzeum régésze már az 1970-es években terepbejárások és levéltári adatok alapján azonosította és részletesen publikálta az út Vas megyei szakaszát. Eredményeit messzemenőkig alátámasztotta és kiegészítette kutatásunk.

Már a feltárás kezdetén feltűnt, hogy a római út kavicssávját nem csak az ásatás helyén, hanem attól nyugatra, egy frissen szántott területen, szabad szemmel is jól lehetett látni. Mivel ennek a területnek a feltárására nem volt lehetőségünk, megörökítésére a légirégészetet szerettük volna segítségül hívni, mivel a megfelelő körülmények között készített légi fotókon jól kivehetőek ezek, a tájat nyílegyenesen átszelő építmények. Részben ezzel a módszerrel sikerült feltérképezni például a Duna vonalát kísérő hajdani limes utat és annak erődítményeit.

Korlátozott anyagi lehetőségeink miatt végül a Google népszerű alkalmazásit (Google Earth, Google Maps) vettük igénybe. Korábban többször olvastam régészeti célú használatukról (például itt vagy itt), gondoltam most én is kipróbálom őket. A módszer bevált. A mindenki számára szabadon elérhető felvételek nemcsak kiegészíthetik a légi régészet eredményeit, de lehetőséget adnak arra, hogy bárkiből felfedező váljék.

De próbálják ki olvasóink a dolgot a gyakorlatban! Találják meg az alábbi műholdas képen a szóban forgó római utat!


                                   Klikkeljenek a képre a nagyításért!

Egy kis segítség a kereséshez: az út nem más, mint egy 10 méter széles, 40-60 centiméter vastag tömör kavicssáv, ezért csak ritkás növényzet tudott megkapaszkodni a felszínén. Tehát egy halványabb sávot keressünk a vegetációban. Megközelítőleg kelet-nyugat irányban húzódik. A kép középső részén kevéssé látható, inkább a széleken keresgéljenek. A keleti végén (kép jobb oldalán) több törés található a vonalvezetésben.
Tehát elő a nagyítókkal és a szemcseppekkel!

A római utakról

 

A római birodalom védelmét, hatékony kormányzását, eredményes működését a kitűnően megépített és állandóan karbantartott úthálózat segítette. A Kr.u. 1. századig a becslések szerint mintegy 80-100 ezer kilométer hosszú hálózatot építettek ki az Imperium területén.

 

Szinte minden út Rómába vezetett. Ezt jelképezte a Forum Romanumon Kr. e. 20-ban, Augustus császár által felállíttatott milliarium aureum is.

 

Ez nem más, mint egy manapság is használatos kiindulópont megjelölés, például a Budapestihez hasonlító "0-kilométerkő".



Megtervezésük, felmérésük és kiépítésük a rendkívül sokrétű feladatokra alkalmazható hadsereg dolga volt.

 

A gyakorlatias rómaiak nem haboztak, a két pont között a legrövidebb út, az egyenes elvét követték. Martialis, a költő, ki is fakadt az építésekkel járó környezetromboló tevékenység ellen, hiszen ha kellett, hegyeket hordtak el, ha úgy alakult völgyeket töltöttek fel.

 

Szerkezetüket tekintve az utak 5-6 méter széles, 50-70 centiméter vastag kavicstöltésből álltak, széleiknél vízelvezető árkokat ástak. Felső részüket malterszerű kötőanyaggal tették szilárdabbá. Kőlapokból készült burkolatot csak a városokban használtak. A települések közötti távolságokat mérföldköveken  jelölték.


Most nézzük a kérdéses szakaszt, amely Savariától futott Bassianáig (Sárvár). A tájat egyenesen átszelő kavicscsík több helyen szabad szemmel is megfigyelhető, a szántás helyenként szélesre húzta szét. Néhány ponton annyira köves, hogy rajta szántóföld nem is terem. Végig egy töltésszerű domborulaton fut, amely néhány területen a mai felszínből 50-60 centiméter magasságban emelkedik ki.

A római hadsereg kivonulása után az út használata fokozatosan megszűnt, mivel elkerült minden későbbi települést, és nyílegyenesen vezetett a Rábáig. Nyilván ez okozta eltűnését: nem illeszkedett a középkori településhálózathoz, nem vezetett sehová. Bár közlekedésre nem használták ezt a továbbra is látható markáns terepjelenséget, több közép – és kora újkori elnevezése is ránk maradt.

1360-ban szerepel először Bálványkő út néven (Balwankew, Bálvány Kü, Bálván Uttya). A Bálványkövet a Szombathellyel 1870-ben egyesült Szentmárton község bírájának leírásából ismerjük: „egy emberi emlékezetet meghaladó időben készült egyszerű kő szobortól – ami még rom falával maig is áll – neveztetett el.” Feltehetőleg egy római síremlékről van szó, pontos helyét, maradványát ma már nem ismerjük. Öttevénynek is nevezték, több okleveles említése is előfordul (Wetewyn, Etevin-út, uttheuin, Vtteuim, utteuen, Eötevén uttya).

De konkrétan meg is nevezték, például az 1785-ös megyetérképen, amely via Romanorum felirattal ábrázolja. A népi emlékezet szerint azért öttevény, mert az ördögök építették Öttevénytű Szombathelyig.

Pannonia úthálózata

 

A pannoniai úthálózat keretét a Poetovio (Ptuj – Szlovénia) irányából szerémségi Duna-határra vezető út, a nyugat-pannoniában észak felé futó Borostyánkő út, és a Duna mellett húzódó limes-út adták. Erre a vázra fűződtek fel aztán a tartomány belsejében futó utak. Ez a jól megtervezett és kiépített hálózat a nagyobb városokat kötötte össze, a kisebb települések, villák csak bekötőutakkal csatlakozhattak a magasabb rendű közlekedéshez.


A birodalom bukásával azonban megváltozott a közlekedési infrastruktúra. Mivel a római településhálózat gyökeresen különbözött a középkoritól, ezért az egykori utaknak már csak egyes szakaszait használták.

 

A középkorban minden települést, falut összekapcsolt az úthálózat, a használaton kívüli részeket elszántották és azok földművelés miatt egyre inkább elpusztultak.

 

Az egykori római úthálózat rekonstrukciójához több lehetőség is a rendelkezésre áll. Fennmaradt például két olyan forrás is, amelyek segítségével képet alkothatunk a birodalom egykori út- és településhálózatáról. Az egyik a 3. század végén összeállított Itinerarium Antonini, a másik a középkori másolat formájában fennmaradt Tabula Peutingeriana. Teljes rekonstrukció megrajzolására viszont önmagukban - bár remek fogódzót jelentenek, sajnos nem alkalmasak.

 

Adataik azonban kiegészíthetőek a középkori határjárások, térképek dűlőneveivel, légi felvételekkel, földrajzi névgyűjtések anyagaival, ugyanis a mai földutak, mezsgyék vonala sokszor megegyezik az egykori római utak vonalával.

 

Most pedig néhány szó magáról a feltárásról, de előtte lássuk a megfejtést:


A régészeti szakfelügyelet mellett zajló földmunkák során a felső, 30-50 centiméteres humuszréteget gépi földmunkával távolították el a sárga színű altalaj szintjéig.

A munkálatok végéhez közeledve, közvetlenül a Tilos-erdő mellett, került elő a római út egy szakasza. Az előkerülés helyének ismeretében már könnyen beazonosítható volt az út nyomvonala a keleti szakaszon is. Itt ugyanis, a pár fokkal eltérő vonalvezetések miatt  földmunkák nem érintették, ezért nem lehetett egyértelműen felismerni.

Ezt a részt egyébként a kivitelező vette újra használatba szervizútként, hiszen annak köves-kavicsos stabil felépítése egy-egy esős napon jó szolgálatot tett. A római út szerkezetét összesen négy, a nyomvonalra merőlegesen nyitott kutatóárokkal vizsgáltuk.

A munkálatok elején kísérletet tettünk az útfelszín megtisztítására is egy szakaszon, de hamar bebizonyosodott, hogy ez érdemi eredménnyel nem fog kecsegtetni. Az intenzív mezőgazdasági munkálatok miatt az eredetileg 50-60 centiméter vastagságú alapozásnak mindösszesen az alsó 8-10 centimétere maradt bolygatatlan.

Az azonban látható volt, hogy ennek kiképzése enyhén bogárhátú volt. Ez a fajta kialakítás megkönnyítette, hogy a csapadékvíz lefolyjon az útboltozatról. A felette lévő részen már csak a humusszal keveredett, erősen elszántott kavicsozást tudtuk rögzíteni. Egyes pontokon nemcsak az utat, hanem annak két oldalán húzódó vízelvezető árkokat is sikerült megfigyelnünk.

Érdekes, hogy feltárástól pár száz méterre egy kavicsbánya található. Könnyen elképzelhető, hogy ezt az útépítéshez felhasználható nyersagyag-lelőhelyet már a római korban is használták.

Végezetül megjegyezném, hogy a modern közlekedésszervezés az autópályákkal, gyorsforgalmi utakkal mintha visszatérne a rómaiak által egykoron megálmodott és létrehozott struktúrához. Jó lenne, ha tartósság és minőség tekintetében sem kellene szégyenkeznünk. 

 

Szeretném megköszönni a feltáráson közreműködő munkatársaim, Csizmazia Tamás, Isztin Gyula, Szilasi Attila Botond segítségét! 

43 komment

Címkék: tudomány régészet szombathely győr hadsereg római régész


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr17916641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GuMiSZu 2009.02.02. 09:34:52

Áldottak a sajtkészítők!! :)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.02.02. 09:42:47

Hú gyerekek, ez állati hosszú, de részletekben elolvasom!

lécci 2009.02.02. 09:44:28

Nagyon tetszett, nem csak a téma, hanem az előadás módja is. Gratulálok!

Nash vs. Keynes 2009.02.02. 10:21:31

én is köszönöm, nagyon érdekes volt. Arról nincs valami infó kik építették az utakat és hogyan választották ki a közbeszerzési pályázatok nyerteseit? :)

phaidros 2009.02.02. 10:22:36

Nagyon jó volt olvasni, főleg a rejtvénnyel (megtaláltam :) ), csak így tovább!

heliox 2009.02.02. 10:25:44

Már többször olvastam, hogy a Google képek használhatók régészetre is, de ez az első olyan cikk, ahol értem is, hogy hogyan, hiszen magam is látom.

Köszönöm a cikket.

ZsZ 2009.02.02. 10:36:25

szépen nyomonkövethető szombathelyig

sutyerák 2009.02.02. 10:57:08

48fok13'32,28" N
86fok34'15,7" E
Azt hiszem ott találtam valami nagyváros nyomait É-Kínánan.
Most már nem tudom megnézni az akkor régi utak nyomainak látszó képeket,mert jelenleg elég rossz a videokártyám.
Akinek jobb,nézzen rá!
Lehet,hogy nem pont ott van,mert a rossz felbontás miatt,csak gyanítom.

sutyerák 2009.02.02. 11:08:58

Mehogy amíg jobb vidikártyám volt és a Google earth sem rontotta le a felbontását,addig azt gondoltam megkeresném Dzsigisz kán sírját.
A Google eredeti verziója sokkal jobb felbontást engedett,-épp csak a rendszámot nem lehetett leolvasni az autokról,-de az pl látszott,hogy pirosruhás csaj ül benne.
Aztán szóltak kormányok,hogy a terroristák is használhatják.

jakab01 2009.02.02. 12:35:08

Nekem is tetszett, gratulálok!

A Barbaricumot átszelő útról elég keveset lehet hallani. (Pannonia-Dacia között, Dunaszekcső-Szeged vonalában.)
Gondolom ezt a kereskedelmi utat nem kavicsággyal készítették, mivel se kő, se kavics nem állt nekik rendelkezésre.
Néhányszor rákerestem, de sajnos nagyon kevés irodalmi forrás van róla. Ha esetleg tudna valaki ajánlani online is elérhető írást ahol említést tesznek róla, azért nagyon hálás lennék.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.02.02. 13:36:26

Nekem is nagyon tetszett. Van egy atlasz, asszem az a címe, hogy "Atlas of the ancient world" abban igen jó méretarányban térképezték fel a teljes Római Birodalmat angolszász régészek és filoszok, településekkel, utakkal. Ismeritek? Akkor a fentiek szerint fog újdonságot hozni az abban foglaltakhoz képest ez a kutatás, ugye?

Goncy 2009.02.02. 16:24:07

Gratulálok, nagyon tetszett! Én is böngésztem a műholdképeket Szombathelytől Sopronig, de sajnos nem találtam az út nyomát a szántóföldeken.

Hullafotós 2009.02.02. 17:15:58

Nagyon jó-nagyon jó!!!

Kedvesemmel dec. elején mentünk végig Győrből Szhely felé és pont ezen az útvonalon (nem véletlenül, helyi ismerősök szerint ez a legjobb útvonal).
Amerre mentünk (leginkább az út jobb oldalán) sorra láttuk a feltárásokat. Gyönyörű napsütéses idő volt és beszéltünk is a kocsiban, h milyen jó lenne, ha megállnánk és egy helyi szaki elmagyarázná nekünk, sírásóügyileg csak az ásóhoz és a csákányhoz értő civileknek, h mit találtak, mi a jelentősége stb.

Köszönöm! Menten küldöm is a linket a csajomnak!

Krisztián, remélem sokat olvasunk még tőled itt. Ha járnál Pesten, egy sörre a vendégem vagy (persze suttyomban kapsz még néhány tucat kérdést majd a topichoz)! :-)

hullakatt

ui: Krisztián (bár nem venném a lelkemre, ha megszólnának a római koros topic-túlsúly miatt, de olvasói igényként jogom van kérdezni): egy szombathelyi kollégát nem tudnál meggyőzni arról, h a borostyánkő útról egy, a tiédhez hasonló "történelmi olvasólecke képzetleneknek" jellegű okítást adjon?

Anderkó Krisztián 2009.02.02. 18:06:01

@lécci: Köszönöm szépen!

Anderkó Krisztián 2009.02.02. 18:11:53

@xxx_xxx: Általában a hadsereggel építették - nehogy unatkozzon az a szegény baka. Egyébként volt közbeszerzés és a "szempontok" ... hát ... mint manapság!

buvarkund 2009.02.02. 18:29:03

A 86-os úton már többszáz alkalommal végigmentem, így történelmi távlatokba helyezve az út környezetét, legalább gondolati síkon érdekesebb lehet a jövőben:)Gratulálok, a cikk könnyed ám tartalmas hangvételéhez, nomeg hogy konkrétan láthattam, hogyan is látszik egy római út a google earth alkalmazással, ha tudjuk mit keresünk:) További jó cikkeket kívánok, hogy mit is adtak nekünk még a "lómaiak" - csak így Fikusz Kukisz helytaltó stílusában:)

Iovianus 2009.02.02. 19:35:18

Nagyon jó cikk, azt nem is tudtam, hogy csak a városokban használtak kőburkolatot.

Iovián akadt meg a szemem a fekete.fehér térképen...Nem kéne amellé is egy kérdőjel?

Anderkó Krisztián 2009.02.02. 20:08:44

@G.d.Magister: Sajnos nem ismerem az általad idézett könyvet. Igazából ez az ásatás alátámasztotta az 1970-es években Tóth Endre által végezett kartográfiai, levéltári és terepbejárási adatokat. Igazából újat - kísérő leletek hiányában, nem tudtunk meg.

Anderkó Krisztián 2009.02.02. 20:10:06

@G.d.Magister: hogy legyen türelmed végigolvasni

Anderkó Krisztián 2009.02.02. 20:13:13

@G.d.Magister: Bocsánat, késöbb vettem észre a 2. kommented

Anderkó Krisztián 2009.02.02. 21:16:14

@Iovianus: Valójában Itáliában előfordulnak kőburkolattal borított távolsági utak.
Iovia - szerintem rendben van.

Anderkó Krisztián 2009.02.02. 22:01:59

@Hullafotós: Köszönöm. A SÖR mindig OK. Majd megpróbálok rávenni valakit - talán magamat, hogy írjon a Borostyánkő-útról. Igazából nem lenne római túlsúly, hiszen ez az út már évezredekkel korábban is egy nagyon fontos kereskedelmi útvonal volt, illetve a birodalom bukása után is sokáig használták. Pl.: Nagy Károly frank uralkodó a Borostyánkő-úton vonult seregével Savariába Kr.u. 791-ben.

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2009.02.02. 22:38:40

Nagyon jó "kis" poszt volt! Jöhet még!

Terepjaro 2009.02.02. 23:08:52

Egyre jobbak a posztok ezen a blogon, gratulálok !

Én is találni véltem egy római útmaradványt lakóhelyem, Biatorbágy közelében. Igaz, ebből már semmi sem látszik a felszínen, de egy 1986-os katonai térképészeti légifotón valami nagyon gyanús vonal látszik. A vonal mentén több feltárt és feltáratlan római jellegű lelőhely van.Talán erre vezetett az Acquincum-Savaria út.

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2009.02.03. 00:44:26

remek ez a poszt!

ha már itt tartunk, van egy kövezett út pilisszentkereszttől ény-ra, ezt római útnak hívják, valóban az volt? néhol látszik is a kövezés

Ombudsmanyus 2009.02.03. 08:14:52

Tényleg nagyon színvonalas írás, de pontosítsunk.
Szombathelyt Győrrel nem köti össze a 86-os út. Csornától a 85-ös úton jutunk el Győrbe, a 86-os út Csornánál Mosonmagyaróvár felé folytatódik, ahol a régi 1-es útba csatlakozik.

Anderkó Krisztián 2009.02.03. 08:40:45

@Ombudsmanyus: Igazad van! Köszönöm a helyreigazítást.

Iovianus 2009.02.03. 16:11:01

@Anderkó Krisztián:

Én úgy tudom-javítsatok ki ha rossz-, hogy az Notitia Dignitatumban és az Itinerarium Antoniniben eltérő infók vannak Ioviáról, ami miatt máig nem sikerült megmondani, hogy tényleg ez a név helytálló-e.
nem?

Anderkó Krisztián 2009.02.03. 18:29:22

@Iovianus: Szeretnék ajánlani neked egy jó kis cikket, ebben röviden vázolva van a IOVIA kérdés:
www.freeweb.hu/ookor/archive/cikk/2003_4_tothendre.pdf

Anderkó Krisztián 2009.02.03. 19:10:37

@bucsin: sajnos azt nem tudom megmondani, hogy az általad említett út római vagy sem.
Azt viszont tudom, hogy az elnevezésekkel vigyázni kell. A fent bemutatott római út valóban szerepel egy térképen Rómaiak útja néven és az is. Ellenben Vasvár környékén van egy másik út, amelyik Római Katonák Útja néven szerepel - ez azonban a kutatások szerint nem római, hanem középkori eredetű.

Anderkó Krisztián 2009.02.03. 19:23:01

@Terepjaro: Először is köszönöm a kommentet.
Sajnos most nem tudok válaszolni a felvetésedre, mert éppen "kihelyezett tagozatként" üzemelek és el vagyok vágva a könyveimtől. De ígérem utánnanézek - kis türelmedet kérem.

Iovianus 2009.02.03. 19:45:25

@Anderkó Krisztián:
Köszönöm, az írást ismerem!De ahogy tudom ez nem oldja fel az ellentmondást, mivel még nem találtak semmi tárgyi bizonyítékot!
Bár lehet az információim már elavultak.

Anderkó Krisztián 2009.02.03. 20:11:45

@Iovianus:

Arra gondolsz, hogy nincs kiírva IOVIA neve feliratos anyagban?

Ne haragudj, de ezt nem tudom! Utánna fogok járni. Türelmedet kérem - legkésőbb február közepén jelentkezem a válasszal.

jakab01 2009.02.04. 10:32:48

@Anderkó Krisztián:

Köszönöm Krisztián az írást. Sajnos itt sem térnek ki bővebben az útra. Valószínűleg különösebben még nem foglalkozott vele a régészet, pedig egyre nehezebb dolguk lesz az idő múlásával.
(A pontos feltérképezéssel, ha eddig nem történt meg, valószínűleg már elkéstek.)

Iovianus 2009.02.04. 16:13:10

@Anderkó Krisztián:
Igen! Állítólag semmi olyan tárgyi emléket nem találtak, ami ezt kétséget kizárólag bizonyítaná! És az írott források ellentmondásosak, mert ioviát nem egyszer a Dráván túlra teszik.
Nem lehet tudni valamit a feltárások folytatásáról?

heliox 2009.02.05. 14:23:05

@sutyerák: Budapesten
Ez miért érdekes?

bassianae 2009.02.22. 12:15:41

Hi Krisztián!

Klassz lett a motyó!!
Vendégem vagy egy classic after partyra!!
Hagymával persze!!
A Végh-malmi ásatásokon többször is átvágtuk az utat (2 periódus), 50 cm csákányt szikráztató sóder alap, 40 fokos júliusi forróságban, tiszta kényszermunka volt!!
Ha érdekel, keresd Gabler Tanár úrat!
Azért a bogarakkal vigyázz:-))
meg a pomogácsok is veszélyesek....

:-D

Anderkó Krisztián 2009.02.23. 19:33:07

@bassianae:

Hi bassianae!!!

Szalonna legyen ám!!!
süti beállítások módosítása