Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.04.03. 04:00 Tóth F. Márton

Szkíta aranykincsek – kiállításajánló

Egy hete került sor a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállításának, a szkíta aranykincseket bemutató, Németországból érkezett tárlatnak a megnyitására. A mind a hazai régészettudomány, mind a nagyközönség részéről nagy érdeklődésre számot tartó gyűjtemény hosszú várakozást követően érkezett hozzánk, sokéves hiányosságot pótol. Legutóbb közel 25 éve, a szentpétervári (leningrádi) Ermitázs vendégkiállításaként 1985-ben érkeztek a szkíta kultúra hasonló jelentőségű alkotásai Budapestre, a Szépművészeti Múzeumba.

Pegazus formájú, ezüst és részben aranyozott ivókürt (rhyton) (Kr.e. 4. század)
 

A támogatási nehézségek, lemondások és váratlan visszautasítások elhúzódó procedúrát eredményeztek, a szervezést és rendezést végző szakemberek a nehézségek ellenére mégis kiemelkedő gazdagságú, látványos és informatív kiállítás bemutatására lehetnek büszkék.

Modern szemléletű, elsősorban a laikus látogatók igényeit célzó, de a régészettudomány képviselőit is kielégítő koncepció született, melynél szemmel láthatóan jórészt a Berlinben meghatározott elveket követték, kiegészítve a magyarországi szkíta kori régészeti leletek legkiemelkedőbb darabjainak bemutatásával.

A szinte egész Eurázsia történetét és kultúráját a Kr.e. 1. évezredben alapvetően meghatározó, Mongóliától Közép-Európáig felbukkanó szkíta jellegű népcsoportok anyagi kultúrája a kora és középső vaskori képzőművészet (fémművesség, ötvöstechnika, csont- és famegmunkálás, ruhaszövet- és szőttes-készítés) legkiemelkedőbb alkotásait produkálta. A jellegzetes állatstílusú művészet kiemelkedő ízléssel stilizált különféle kialakítású ábrázolásaiban, a kor leghatékonyabb gyors mozgású lovas hadseregeinek alapját jelentő díszes fegyverzetben és lószerszámzatban egyaránt gyönyörködhet a látogató.


Kurgán és kalsnyikov

 
Az utolsó bemutatóteremben a kiállítás két ismert vezetője és szervezője, Anatoli Nagler és Hermann Parzinger által feltárt és azóta híressé vált arzsani (Nyugat-Szaján, Tuvai Autonóm Köztársaság) 2-es kurgán kutatásáról készült dokumentumfilmet nézhetjük végig.

 

A német-orosz közös expedíció által 1997-2003 között megásott temetkezés kiemelkedően szép és gazdag leletanyaga és a precíz természettudományos datálás a szkíta korszak egyik legkiemelkedőbb és legismertebb lelőhelyévé tette a Kr.e. 7. század végén emelt nagy méretű halomsírt. (Az 1970-es években az Ermitázs régésze, Grjaznov tárta fel az arzsani 1-es kurgánt, ami szenzációs eredményeket hozott, mivel a szkíta kor kezdetét a korábbi elképzeléseknél jóval korábbra, a Kr.e. 9-8. századra tette.) Az arzsani kurgánokból származó leletek sajnos ez alkalommal nem érkeztek hozzánk, ám a kiállításon így is sok mindent megtudhatunk róluk.

 

Az illegális műkincspiac természetesen nem csak nálunk gyümölcsöző üzletág, ezért az orosz maffia is szemet vetett a várható és elő is kerülő értékes nemesfém leletekre. Sajátos környezetet teremtett így a nemzetközi kutatócsoport számára az ásatást védő állig felfegyverzett kormánykatonák alakulata. Sajnos a gépkarabélyos őrök szigorú jelenléte sem tudta azonban megakadályozni az egyik munkavezető krimibe illő halálát, így a nagyszerű dokumentumfilm nem csak tudományos izgalmakkal szolgál:

 

 

(A film 2., 3., 4., 5., és 6. része)

 

Helyet kaptak a vitrinek mögött, ugyanakkor a hétköznapi élet sokszínűségét mutató használati tárgyak, ragyogóan ékített nemesi és uralkodói ruhák rekonstrukciói, a görög gyarmatvárosokból importált termékek és bronz-, ezüst-, elektron- vagy aranykincsek is. A válogatott leletek jórészt a szkíta korszak legkiemelkedőbb gazdagságú nemesi és uralkodói temetkezéseiből és kurgánjaiból, oroszországi, ukrajnai, romániai és németországi intézmények gyűjteményeiből kerültek most hozzánk.

Akit a kor társadalmi viszonyai, települései, köznépi temetkezései vagy a kézművesség egyszerű, hétköznapi termékei érdekelnek, talán csalódni fog. Ez a kiállítás ugyanis nem törekedhetett teljességre, a tárlók, ábrák, feliratok és multimédiás szemléltetők számos fontos kérdést megválaszolatlanul hagynak. A Kárpát-medence szkíta korának bemutatása az eredeti koncepcióhoz igazodva szintén csak a legkiemelkedőbb gazdagságú temetkezések tárgyainak bemutatására szorítkozik.

Szarvasfej (Kr.e. 4. század első fele)

Ennek ellenére a ritka alkalom, melyet egy ehhez hasonló gyűjtemény hazai bemutatása jelent, mindenképpen megtekintésre érdemessé teszi hiszen, mind annak, akit a szkíta kultúra, művészet és harcmodor eddig is érdekelt, mind annak, aki először találkozik ezzel a felejthetetlenül színes és nem is olyan távoli világgal a kiállított alkotások minden bizonnyal felejthetetlen élménnyel szolgálnak majd.

A szkítákról a kortárs görög történetíró, Hérodotosz tudósított a legtöbbet. A termek falait többek közt a tőle vett idézetek tarkítják, így aki nem elégszik meg a régészet nyújtotta ismeretekkel, az az írott források kiemelt részeinek elolvasásával még közelebb kerülhet az ókori sztyeppe nomádjaihoz. Aki pedig további, elmélyültebb információkra is vágyik, annak a magyar nyelven megjelent katalógus jó szívvel ajánlható, melyben a korszak legnevesebb külföldi és hazai kutatói foglalják össze egy-egy részterület vagy probléma jelenlegi ismeretét és eredményeit, olyan kérdésekre is kitérve, mint a bizonyára sokakat érdeklő szkíta-magyar rokonság elméletének bemutatása, tisztázása.

 

Szkíta aranykincsek - 2009. 03. 24. - 2009. 05. 31.
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
Tel: 1/ 338-2122, 1/327-7749
Fax: 1/317-7806
E-mail: info@hnm.hu
http://www.szkitak.hu

41 komment

Címkék: budapest régészet kiállítás őskor kincs szkíta vaskor


A bejegyzés trackback címe:

http://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr111040423

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

jakab01 2009.04.03. 15:14:07

Nem lehet valahol több fotót is megnézni a kiállított tárgyakról?

Veronka 2009.04.03. 22:45:57

mi az az elektronkincs???

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.04.03. 22:56:05

@Veronka:

Az elektron a borostyánt jelentette, görögül. Vélelmezem tehát, hogy borostyánból készült leletekről van szó.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.04.03. 22:57:20

@tiboru:

Mondjuk ha ez így van, nem értem, miért nem lehetett a "borostyán" szót használni...

plattensee 2009.04.03. 23:18:00

Az elektron az arany és az ezüst természetes ötvöződése.

Cymantrene 2009.04.03. 23:40:09

@szaliven:
Úgyis van, bár csinálták-csinálják direkt is. Legtöbbször kb. 50 %-s. Manapság fehéraranyként ismerjük (abba azért nem árt egy kevés más fém is, csak ezüsttel zöldes árnyalatú lesz az ötvözet).
Angolul electrum-ként emlegetik.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.04.04. 08:19:16

Valóban, most gyorsan utána nézve, úgy tűnik, hogy a régészetben és művészettörténetben használt elektron kifejezésre az ásványtanban inkább az elektrum szót használják:

hu.wikipedia.org/wiki/Elektrum

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.04.04. 12:16:37

Na persze, Magyarországon különös jelentősége, felhangja lehet ennek a kiállításnak. Ugye hamar kialakult a szkíta származás képzete a középkorban Mo-n, aminek alapja az volt, hogy Ny-Eu minden nomád népet, amely keletről jött, antik hagyományok szerint szkítának vélt. Valamelyik Árpád-kori törvényünkben (vagy más okiratban)az is benne van, hogy a "szkíta szokásokat" ("mores "Scythicos") el kell vetni a magyaroknak. Kell-e mondanom, hogy ez világmegdöntő rév lett egyes hobbitörténészeink (pl. az őrült Papp Gábor) szemében, noha csak a nyugatról jött írnok műveltségét sugallta.

StopSzmog 2009.04.05. 02:44:09

Hű, ez az ivókürt nagyon brutál. De nem ittak belőle vagy de? Ha igen, akkor nagyon jeles alkalmakkor, gondolom.

Az ötvenentúli cikk szerint az edény peremén belül és kívül lótuszvirág ---- érdekes, honnan jött ez a motívum.

Etzilbvrg 2009.04.05. 10:42:44

@StopSzmog:

Egy kedves ismerősöm, aki Tajvan Magyarországi Képviseletének főmunkatársa ( hu.wikipedia.org/wiki/Tajvan#Alkotm.C3.A1ny.2C_.C3.A1llamforma ), beszélgetéseink során sokszor próbálta bizonygatni számomra, hogy népeink rokon népek; s számos példát citált, kezdve népművészeti (virágábrázolások), népzenei motívumoktól egyéb néprajzi elemekig.

Amúgy nagyon kedves, s talán kicsit bogarasnak tűnő ember. Mesélte (mivel szokása volt hétvégeken véletlenszerű kirándulásokba fogni), hogy egyszer egy templomkülső felkeltve kíváncsiságát, s betért. Bent éppen esküvő zajlott, s nem kis meglepetést okozott, amikor a világ háta mögötti helyen egy apró Mandarin jelent meg a padsorok között :)

Etzilbvrg 2009.04.05. 17:39:41

Ma voltam (-tunk) megnézni a kiállítást.

Nos... szeretném tudatni, hogy nem vagyok az az ember, akinek ama bizonyos is keserű, s nálam a pohár is félig tele, s nem félig üres, de 2009-ben nem a Magyar Nemzeti Múzeumba járok szaunázni fejenként 2.000,- Ft-ért.

A kiállítóterem-rendszerbe belépve a kintinél is nagyobb hőség, áporodott, oxigén nélküli levegő fogadott. A 2. terem fele után otthagytuk a kiállítást.

Nem gondolom, hogy a tolerancia-szintünkkel lenne baj, hiszen akár úttalan utakon, mászva/csúszva vagyunk képesek Feleségemmel egy-egy látványosságot megtekinteni, DE! 2eFt-ért ez nem nívó, sőt! Ez már megint amolyan magyar narancs. Basszus, nincsen kedvem 2eFt-ért/fő örülni annak, hogy ha kicsit savanyú is, de a miénk.

Valószínűleg roppant mód nem értették volna a múzeum dolgozói, ha úgy jelenünk meg, ahogyan a kiállítást fehér ember elviselni képes: fürdőruhában, fagylaltot nyalogatva.

Ugyanakkor a pénztárnál elismerték, többen jelezték már a fenti problémát (még muzeológusok is!). ÉS? Tettek ellene valamit? Ahogyan ma tapasztaltuk, semmit. Igaz, legalább meghallgatták panaszunkat. Ezúton is köszönöm :)

Véleményem szerint 2009-ben illene az élet minden szegmensében megtanulni végre szolgáltatni. Főleg akkor, ha a belépőjegy ára bőven tükrözi a piaci viszonyokat.

Hova tovább ne: Londonban olcsóbbak a múzeumi belépők, mivel max. 5-6 GBP-ba kerülnek, és hol vannak az angol keresetek a magyaréhoz; arányosítsuk már azt, ha egy angol család kíván múzeumba menni, és azt, ha egy magyar...

Senkinek nem tűnt még fel, hogy művelődni, kulturálódni nem a burzsoázia privilégiuma?!

ALAPVETŐEN: miért kell a Magyar Nemzeti Múzeum bármely kiállításáért is fizetni (hagyjuk most, hogy állandó, vagy időszakos)?

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.04.05. 18:36:05

@Etzilbvrg:

Ez valóban nagyon boszantóan hangzik.

A klimatikus viszonyokon valószínűleg nincs mit mentegetni. Én csak jövő héten tervezem megnézni a kiállítást, lehetőleg hétköznap késő délután.

Ami viszont a múzeumok általános ingyenességét illeti, azt rossz ötletnek tartom. (Kivéve pl. iskolai csoportok, szervezett szociális jellegű programok.)

Egyrészt a mai közgondolkodásban az ami ingyenes, az nem képvisel értéket, másrészt erős kontraszelekciót eredményezne a múzeumi szférában.

Magyarul azt gondolom, hogy a múzeumoknak igenis legyen érdekük "látogató barát", érdekes, magas színvonalú kiállítások rendezése.

Tóth FM 2009.04.05. 18:47:30

@Cymantrene: az elektron vagy elektrum (mindkettő helyes) természetes ötvözetként olyan aranyat jelent, melynek ezüsttartalma 20% feletti, mesterséges ötvözetként akár 1/3-2/3, vagy fele-fele arányban is öntötték. A szkíta kori ötvösművészet kedvelt fémeként többek közt a tápiószentmártoni szarvas alakú pajzsdísz és a zöldhalompusztai lelet párducos láncának alapanyagául is ez szolgált. A fehérarany ezzel szemben az arany későbbi keletű, kisebb arányban nikkellel, vagy palládiummal és ezüsttel ötvözött, többnyire ródiummal bevont változata. (www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=4666)

Tóth FM 2009.04.05. 18:58:40

@Etzilbvrg: Én többedszerre láttam ma a tárlatot és bevallom, nem tapasztaltam sem én sem a velem együtt látogatók kellemetlen meleget vagy párát vagy bármit, de elhiszem ha erre valaki érzékenyebb és zavarja, ez sajnos bosszantó technikai probléma, a kiállítás tartalmi részét viszont nem érinti. A helyzet az, hogy ebben is találhat az avatottabb szem hiányosságokat, zavaró apróságokat és ki nem használt helyzeteket, de személy szerint én még nem láttam tökéletes kiállítást (bár jobbat azért igen), ezzel együtt a kiállított remekek mindenképpen érdemesek a megtekintésre, akár a két mozijegy áráért. Nem gondolom hogy ezt az összeget túlzásnak kellene tartani. Nem kevés pénzébe és jóval több munkájába került mindez a múzeumnak, amelyik a hasonló intézetektől nem különböző módon küzd állandó anyagi problémákkal. Ha tudunk örülni a szépművészeti által bemutatott nagyszabású, nagy költségvetésű kiállításoknak, a látogatószámnak és a csekély nyereségnek amit a "borsos" belépők árából kapnak, talán ez a tárlat is megér a nemzetiben 2000 forintot. A kellemetlen temperatúrát tényleg sajnálom!

Etzilbvrg 2009.04.05. 19:46:25

@Tóth FM:

Hidd el, nem csak minket zavart, ha azt a felvilágosítást kaptuk: hogy igen, mások is jelezték már, többek között muzeológusok; délután háromkor a helyzet ez volt. S a tűrőképességnek sem vagyunk híján; ezért is szögeztem le az írásom elején bizonyos tényeket.

Azt sem szeretném, hogy esetleg valakinek az jöjjön le az írásom nyomán, hogy "spúr"-módon viszonyulok a belépő árához. Azt próbáltam mindössze jelezni, hogy olyan belépőár mellett, ami túlmutat LONDON (!) árain, többet várok. Ez olyan nagy kérés? Még én kérjek elnézést, mert várok valamit a pénzemért?

S azt a vetületet sem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, hogy milyen terhet, lemondást jelent anyagilag egy 4 fős magyar, vagy egy 4 fős angol családnak a kiállítás megtekintése. Szerintem felesleges belekezdeni az összevetésbe.

AZAZ: ismét egy eset, ami tanúbizonyságát adta annak, sikerült árszínvonalban elérnünk, sőt, túlszárnyalnunk pl. Angliát, csak éppen a magyar átlagember átlagkeresetét ehhez nem veszik figyelembe.

Etzilbvrg 2009.04.05. 19:53:04

@Karikásostor:

Nem írtam, hogy ingyenes. Arra utaltam, hogy arányosítani kellene a belépti díjakat a magyar átlagkeresethez (valamint leszokni arról, hogy drágáért "hígat" kapjunk).

Nyilván viccet is lehetne abból írni, ha ebből Számodra az következik, hogy az arányossághoz ingyenessé kellene tenni a múzeumi belépőket :)

Etzilbvrg 2009.04.05. 19:56:27

@Karikásostor:

Bocs, most látom:
Az ingyenességet csak a Magyar Nemzeti Múzeumra értettem. Ha jól emlékszem, a British Museumban sem fizettem soha.

StopSzmog 2009.04.06. 00:51:00

@Etzilbvrg:
Töredelmesen bevallom, hogy fogalmam sincs hogy a %!@? -ba kapcsolódhat megnyilatkozásod az én laikus kérdésemhez.

Etzilbvrg 2009.04.06. 09:36:28

@StopSzmog:

"...%!@? -ba"

Kérdezted, honnan jött, a LÓ-tuszvirág, nem tudtam, hogy közben a LÓ-f@*#-ra gondoltál, esetleg a kugLÓfra.

A lótusz amúgy Kínában is őshonos, jelentős a kultúrában betöltött szerepe. Innen jött a "megnyilatkozásom", s benne a tajvani (kínai) ismerősöm, amihez kapcsolódóan eszembe jutott ismerősöm véleménye.

StopSzmog 2009.04.08. 02:25:03

@Etzilbvrg:

Kadves Etzilbvrg
részemről nincs benne ló, kb. a 'fenébe' jelentéssel bírt karaktersorom. Remélem nem bántottalak meg vele.

Válaszod köszönöm, így kicsit érthetőbb, bár a Mandarin fölbukkanása- poén továbbra is elveszik számomra. Sebaj.

------------
Kérdés (laikus kérdés, igen), hogy ittak-e belőle vagy sem. Érzésem szerint nem, de jó volna ezt alátámasztani vagy cáfolni.

sapuh 2009.04.08. 22:51:48

@Etzilbvrg:
igen, úgy lenne igazságos, ha szegényebb országban olcsóbban árulnák a belépőket, de tudomásul kell venni, hogy ez nem magyar kiállítás. A német vagy az orosz intézmények sajnos nem fogják olcsóbban ideadni a műtárgyaikat csak azért, mert mi szegény nép vagyunk.
Sőt, így is azért csúszott az egész kiállítás, mert pár tárgyat nem adtak oda a MNM-nek...

Etzilbvrg 2009.04.09. 00:07:24

@sapuh:
Igen, valóban nem ingyen kapjuk meg ezeket a kiállítási anyagokat. Ugyanakkor abban reménykedtem, hogy a 2000 és a 0 között van olyan szám (és az nem az 1999 :) ), amitől még rentábilis a rendezés, de a családi kasszát sem terheli be. Ráadásul számomra az sem érv, hogy kb. egy mozijegy ára a belépő, mert nem járunk moziba (részint mert nem látom értelmét olyan filmeket moziban megnézni, amikhez semmilyen pluszt nem tud hozzátenni; másrészt részemre egy kicsit a társalgás, s a társaság csődje is, ha már csak a mozi maradt...).

[JEGYÁR] x [LÁTOGATÓSZÁM] sok számpér esetén adja közelítően azt a konstanst, ami nagyobb/egyenlő a rentabilitással.

Karoldu 2009.04.09. 22:56:48

Fülledtnek én sem éreztem a kiállítást, ennek ellenére sajnos szerintem is van hibája, ami aprónak tűnik,éppen ezért nem értem, hogy lehetséges ilyen gyakorlott kiállításrendezőknél ezek "elkövetése". Félreértés ne essék, nekem nagyon tetszett a bemutatott anyag, csak ha már Nemzeti Múzeum... Szóval az rendben van, hogy egy hozzáértőnek a "falera" felirat elmond mindent, de nem ártana mondjuk odaírni, hogy mi is az (megeszem a kalapom, ha ez olyan ismert, én is egyetemen tanultam meg pontosan). Ha a vitrinben kis panelokra teszik az apróbb leleteket, akkor mind számozzák már be, mert lehet, hogy a régészeknek, hallgatóknak, nagyon-nagyon érdeklődőknek oké a dolog, de az átlagembernek nem lesznek az apró kiírások számok nélkül egyértelműen csatolhatók a 12 darab különböző verethez (itt jegyezném meg, hogy ehhez képest nekünk sem volt mindig egyértelmű, mert a feliratok is össze-vissza voltak 1-2 vitrinben és erőteljesen tekergettem a nyakam, hogy megtaláljam a "kirakós darabjait"). A harmadik pedig, hogy ha már fordítanak, akkor ésszel tegyék, tudom, hogy 600 fölötti tételszámnál nehéz a címkéket jó helyre tenni, figyelni mindenre, de az a kép amit a blog szerkesztői is kitettek (nevezetesen az arany szarvasfej lenne) "markolatgomb töredékének" volt feltüntetve a megnyitást követő héten (azóta nem voltam,de akkor az volt!)... Oké hogy nem ért mindenki hozzá, de ez azért egy kicsit erős... és egyáltalán nem vicces, mert 20 cm feletti a magassága a tárgynak. Tudom, hogy félrefordítás, de azért mégis illene odafigyelni, hogy ekkora sületlenség ne legyen már kiírva... És ez csak 1 volt, és volt még, igaz nem sok, de volt. Csak megjegyezném, hogy ne csodálkozzunk, ha egy laikus téves következtetéseket von le egy ilyenből, mert esetleg neki is feltűnik és ne adj isten még el is gondolkodik a dolgon, aztán csak pislog a kedves régész, hogy milyen vad koncepciók jelennek meg a médiában, könyvekben. Holott mindig azt mondjuk, hogy tessék minden koncepciót hitelesen alátámasztani, mondjuk lelettel... Na de ugye egy akkora markolatgombhoz MEKKORA kard dukál? Sarkítottam, persze, hogy nincs, aki ezt markolatgombnak nézi, de szerintem értitek, mire gondoltam, ugye...
Írni ezeket, meg azért írtam ide, hátha egy ott dolgozó munkatárs erre járna, mert azért ezzel az indítással bemenni elég furcsa lenne a múzeumba. Nem tudom mennyire olvassák mondjuk a vendégkönyvet is (amikor én ott jártam az utolsó bejegyzés 2008 közepi volt, mi írtunk bele 2009ben először). Szóval most az erre járók olvashatják eme kis szösszenetet és remélem senki nem veszi rossz néven, inkább építő jellegűnek szánnám a kritikát, de mindenképpen javítandónak!
Ha esetleg lenne itt őskoros, aki tud nekem még választ adni a következőre, mivel ez az én leendő koromtól mindössze 1000 évvel tér el és nem vagyok túl járatos ilyen pici dologban :) Szóval ezek a 30 cm-es nyílvessző-rekonstrukciók, amikről a kiállításon is értesülhetünk, mi alapján készültek? Mert ha rituális, csak a sírba melléjük tett, de nem használatra tervezett, akkor értem, olyanok mint azok a szép kardok, amiket láttam. De ugye azt csak félreírhatták, hogy ezeket használták is?

Előre is köszönöm az irományomra szánt időt :)

StopSzmog 2009.04.10. 02:23:43

@Karoldu: Nem én leszek, aki segít neked, de ööö öööh, mi az a falera?
Hamár :)

StopSzmog 2009.04.10. 21:37:33

@Etzilbvrg: Köszönöm! Így már tudom, mostantól a nevét is.

Karoldu 2009.04.11. 21:47:01

@StopSzmog: Megelőztek, de igen, lószerszámveret lenne, valóban :)
Kár, hogy nem jár erre egy őskoros sem :S Pedig ezek a kis íjak szerintem érdekesek (már ha tényleg olyan kicsik voltak)

Csülkös Pacal 2009.04.12. 09:58:38

@Karoldu:

Azért az íjak védelmében felhoznám a "kicsi, de játékos" fogalommagyarázatot.

Karoldu 2009.04.12. 21:19:19

Én ezt értem, és rendben is van, hogy a lovon használt reflexíj kicsi, na de mekkora kell egy 30 cm-es vesszőhöz? És az íjnak legalább 60 fontosnak kéne lenni, hogy őzet, szarvast vagy vaddisznót átvigyen. Ki feszít ki egy ilyen paraméterekkel rendelkező íjat? Hm szkíták enyhe body-builderes beütéssel.. nem rossz :) Na de viccet félretéve, inkább erre a nagyon kicsi íj, de nagy erőkifejtés dologra irányult volna a kérdésem. Ezt csak simán tapasztalatból kérdeztem, nyitott vagyok ám a hiteles kísérleti régészeti kutatásokra, csak azt nem szeretem, amikor olyan elméletet állítanak fel amit nem próbálnak ki előtte. Ha meg igen, akkor tessék a "hitetlen Tamásoknak" megmutatni. Hm de majd megérdeklődöm akkor valaki hozzáértő őskorostól, csak gondoltam itt is felvetem, hátha... De azért köszönöm szépen az észrevételt és a hozzászólást, Kedves "Csülkös Pacal" :)

Csülkös Pacal 2009.04.13. 09:24:54

@Karoldu:

Öööö, izé... próbáltam húzni az időt, amíg felbukkan egy őskoros.

Látom, empirikus lény vagy :)

Tóth FM 2009.04.13. 10:37:28

@Karoldu: Nos, hát akkor én lennék a várva várt őskoros! :) Az általad említett hibákat én is észrevettem, valóban bosszantóak, de ahogy fentebb is írtam valahol, én még nem találkoztam tökéletes tárlattal, kisebb bakik mindig vannak, emberek vagyunk -hibázhatunk. Őszintén szólva nem tudom, hogy pontosan milyen hosszú nyílvesszőket használtak a bemutatott kultúrák harcosai, de több temetkezésben is feltártak már szerencsés körülmények között fennmaradt, vörösre festett, tollakkal ellátott vesszőket. Az egyszerű szkíta reflexíjak jóval kisebbek voltak a későbbi típusoknál, ezekhez tehát mai szemmel minden bizonnyal meglehetősen rövidnek tűnő vesszőket használtak. A feltárt eredetiknek és a pontos méreteiknek alkalomadtán utána nézek!

(A phalera nem veret, hanem szíjelosztó!)

Tóth FM 2009.04.13. 11:11:39

Akkor tehát néhány adat a szkíta kori íjakról és nyílvesszőkről: jórészt a fennmaradt in situ gorytosveretek, másrészt a feltárt eredeti darabok alapján a vesszők hossza 40-70 cm között változott, ezek mellett lehetett csak a szertartásokon, ünnepeken használt ceremoniális darabok között akár 30 cm-es hosszú is. Az íjak hossza legfeljebb 80 cm körül volt, erejük a leírások alapján ugyanakkor meglehetősen nagy lehetett, lőtávolságuk (ha az egykorú forrásoknak hihetünk ebben) 150-500 m között változott. A gorytosba (íjtegezbe) a felajzott íj melett akár 75 vessző is elfért, hegyükkel lefelé elhelyezve. Remélem segíthettem, ha érdekel még valami, kérdezz bátran!

Karoldu 2009.04.13. 11:13:16

Ezt a 30 cm-ert ott hallottam a kiállításon régésztől, igazából csak meglepett nagyon. Az utánanézést megköszönöm, de úgy érzem a Hadtörténeti munkatársai sem fogják megúszni a kérdést :) Szívesen szemlélnék meg közelrő egy ilyen íjat.
Persze mindeki hibázik, nem is csak úgy hőbörögve gondoltam (ugye aki nem csinál semmit csak az nem követ el hibát, mint tudjuk), csak nekem még vannak ilyen gyermeki elképzeléseim, hogy aki ilyen helyen dolgozik, csak jót csinálhat :) Asszem az ilyen nagy pesti múzeumokhoz életem végéig így fogok állni, de hát vessenek magukra, nem kellett volna kisgyerek koromban ennyire mély benyomásokat tenni rám :)
A falerát meg mindig "f"-fel írtam, de azt hiszem a gyors jegyzetelés miatt nem fogok áttérni egy-egy szemináriumon, de megjegyezve, ha dogában majd kell :)
Köszönöm a kiokosítást :)

Karoldu 2009.04.15. 23:26:50

@Tóth FM: Hú akor írtam, amikor te is, bocsánat, csak most vettem észre. Köszönöm az utánajárást, vmi ilyesmire gondoltam én is (már hogy a 30 cm-es vessző vmi szertartásos dolog lesz :)
Ha valami felmerül feltétlenül foglak még"zaklatni" :)
@Etzilbvrg: na igen, ezért jut ilyenkor mindig eszembe, hogy de jó, hogy nem ógörögöt tanulok :) (bár egy anitkosnak biztos nagyon érdekfeszítő) De neked meg gratuláció, hogy miket nem tudsz! :)

Etzilbvrg 2009.04.16. 10:02:41

@Karoldu:

Nálunk az egész család könyvmoly. S mindenki büszke a saját könyvbirodalmára, kortól és nemtől függetlenül; s a sport mellett szüleim nagyon fontosnak tartották az olvasás szeretetének átadását is.

Ugyanakkor hálával tartozom egykori tanáraimnak, akiket csak most, 20-25 év távlatából kezdek talán igazán értékükön kezelni, megítélni.

Azt hiszem, elnézi nekem a blog kedves házigazdája, ha most névvel megemlítem őket, ezzel is tisztelegve azelőtt, amit hivatásuk gyakorlása közben tettek:
Ballner Katalin - történelem;
Vincze Mária - fizika;
Jászberényi Ágnes - matematika;
Hetényi József - biológia;
...
Kutas Endre - magyar nyelv és irodalom, történelem;
Vigassy György - fizika;
Péli Ágota - latin és orosz nyelv.

sigmastar 2009.04.23. 22:30:59

Üdv!

Én is le fogom húzni a kiállítást, bár a hőség engem sem zavart.
Az viszont kifejezetten dühítő volt, hogy a tárgyakhoz a lelőhelyen kívül semmiféle kommentárt nem csatoltak. Szerintem egy ókorász, vagy asszíriológus hallgató egy ingyen belépőért írt volna nekik pár szót. A kurgánok feltárásának elregélése mondjuk érdekes egy ideig, de nekem kicsit sok volt. Történészként jobban érdekelt volna a tárgyi kultúra feltárásának történetén túl valami más is. Azt hiszem erre a célra lógatták ki a Scytha logoszt, na de egyrészt egy forrás nem forrás, azontúl Hérodotosz hitelessége szerintem erősen megkérdőjelezhető (főleg kizárolagos kútfőként). Meg mégiscsak olvastam volna valami részletesebb ismertetést a témáról - ami mondjuk az utóbbi 2000 évben keletkezett. Külön fájt, hogy a párthusokról egy szó sem esett, bár - azt a pár részletet elnézve, ahol Mezopotámia szóba került - talán jobb is ez így. És hogy az egyik makett német feliratát "elfelejtették" lefordítani, szerintem elég gáz.
Pozitívum a tárlat gazdagsága (ez mondjuk nem teljesen a MNM érdeme), illetve a katalógus, amihez a belépő árának mintegy 2,5-szereséért hozzá is lehet jutni.
Mindennek ellenére egy percig nem bántam meg, hogy elmentem, de szerintem jóval többet ki lehetett volna hozni a dologból.

Az íjas témához: egy ilyen reflexíj állítólag kicsit erősebb, mint az angol longbow, és a pusztai nomádok szerintem voltak olyan kondiban, hogy felajzák - ha már egyszer ilyet használtak.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.05.05. 09:49:39

Tegnap végre én is eljutottam a kiállításra.

A benyomásaim nekem is vegyesek.

Egyrészt tényleg fantasztikusak a tárgyak, profik a vitrinek, jó a világítás, és nagyon tetszettek a termeket díszítő ábrázolások is.

Amit viszont nagyon hiányoltam az az ismeretterjesztés és a jó, legalább is közérthető koncepció.

Hérodotoszt leszámítva a szövegek a falon, sokszor egy nem vaskorral foglakozó régész számára is nehezen értelmezhetőek és nagyon kevés közérthető információt adnak egy átlagos műveltségű történelem - művészet iránt érdeklődő látogatónak.

Hiányoztak továbbá a installációk, amelyből a két fa kurgán makett (német szöveggel) nagyon kevésnek tűnt.

Jó lett volna, ha legalább a magyar lelőhelyekről több szó lett volna az utolsó előtti teremben.

(Ezen remélem hamarosan mi is segítünk.)

Mindezekkel a hibákkal együtt a kiállítást feltétlenül látni kell, már csak néhány hét van hátra!

Tóth FM 2009.05.05. 16:30:15

Egyetértek, sőt talán még ennél is több a kihagyott ziccer, de az anyag mindenképpen önmagáért beszél, ezért tényleg "feltétlenül látni kell".