Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.04.26. 08:50 Bíró Szilvia

Vásároktól a tojásdobálásig - A győri Széchenyi tér története a középkortól napjainkig

Az elmúlt hetekben sok szó esett a győri Széchenyi tér területén található, illetve a közelmúltban jelentős részben elpusztított régészeti emlékekről, érdemes tehát összefoglalni, hogy mit tudunk Győr Belvárosának középkori történetéről.

Az 2008. őszén és telén végzett kutatásokat megelőzően - amelyet a kedves olvasók az ásatás blogján is nyomon követhettek - korábban két alkalommal folytak szakszerű feltárások a téren, természetesen annak csak kisebb részét érintve. Ezek alapján sok mindenre következtethetünk.

A római kori polgári település kőépületeiről majd egy másik alkalommal ejtünk szót, az biztos, hogy a Kr. u. 4. században az itt lakók elhagyják házaikat.

Vésett római ékkő Silvanus isten ábrázolásával

Ezt a területet vették birtokba a hunok, akik az 5. század folyamán a romok közé temetkeztek. Az eddigi feltárt közel ötven temetkezés többsége nem tartalmazott mellékletet, de egy-egy sírban csontfésűt, kerámiaedényt, gyűrűt, vagy karperecet találtunk.

A tér 5. - 9. századi történetére egyelőre nincs adatunk. Tudjuk viszont, hogy az Árpád-kor elején, a 10-11. században lazán elhelyezkedő, szinte tanyasias falu lehetett itt. E településből eddig két földbemélyített házat tártunk fel, sarkukban kövekkel körberakott tűzhellyel.

Győr 1271-ben kapott városi rangot. Ekkor a mai Széchenyi tér helyén is tereprendezés folyt, itt alakították ki a város központjául szolgáló piacteret. A lekavicsozott egykori járószint eddig mindegyik ásatáson előkerült, sőt még kocsikeréknyomok és egy-egy elhagyott, beletaposott patkó is segített az azonosításban.

Szinte az első pillanattól kezdve, ahogy a piac kialakításra került, megjelennek rajta a vásározók, árusok bódéi, ideiglenes faépítményei. Ezek cölöplyukak, tárológödrök, kemencék formájában jelentkeztek a feltárásokon.

Hun kori nyújtott koponyájú temetkezés

 

A 14. században megkezdődőt a tér déli felének beépítése, ebből a korból egyelőre csak egyetlen, gerendavázas épületet ismerünk.

A középkori piacterek elmaradhatatlan építményeire is vannak adataink, eddig két középkori kutat azonosítottunk – az egyiket a 18. században szüntették meg (ebbe szállt le a búvár idén áprilisban), a másikat csak a mostani földmunkák során tudtuk rohammunkában dokumentálni. Biztosan volt pellengér, azaz szégyenoszlop már ekkor a téren, de ennek helyét egyelőre nem ismerjük (és könnyen lehet, hogy már nem is fogjuk soha).

Pellengér, szégyenfa

 

 

"A feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni. Gyakori helyi elnevezései voltak: szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger, perrengér, pölöngér. Egyúttal a büntetőhatalom jelképének is tekintették és a 18. sz. közepéig a falvak, városok képéhez hozzátartozott a piactéren, a községháza előtt vagy a malom mellett felállított pellengér.

 

Egyszerű oszlop vagy kőépítmény volt, amelyhez az elítéltet meghatározott ideig hozzáláncolták és ezáltal kitették a környezet gúnyjának, vagy éppen a pellengéren verették meg a hóhérral vagy a poroszlóval.

 

A pellengérhez állított személyt rendszerint „kidíszítették” a helyi szokás szerint. Pl. 1821-ben Ráckevén egy verekedőt és részegest arra ítéltek, hogy vasárnap istentisztelet után a pellengér mellé álljon és kést, átszúrt kalapot, valamint az áldozat véres ingét tették mellé. A „dísz” sok helyen jelképes értelmű is volt. Pl. a feslett nő fejére szalmakoszorút tettek, tyúktollat a fejére, seprűt a karjába, amivel majd a városból kiseprűzték. Néha kardot tettek az elítélt kezébe, ami azt szimbolizálta, hogy halált érdemelne és csak kegyelemből nem vették el az életét. Előfordult, hogy a megesett lány sárga ruhában, sárga gyertyával a kezében volt köteles a pellengér mellett állni. Sok helyen az elítéltet arra is kötelezték, hogy időnként fennhangon mondja el azokat az okokat, amelyek miatt a pellengér mellett kellett állania.

 

A meg-megmaradt pellengéreket később városszépítési és közlekedési okokból bontották le. Néhány példány maradt csak meg, mint pl. a fertőrákosi, a bozóki (v. Hont m.), vagy a királytelekpusztai."

 

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

A most megtalált 18. századi pellengér

 

Újabb nagy átépítés a 15.-16. században történt, amikor a déli oldal már állandó épületeinek, valószínűleg a lakóházak helyére, masszív téglaépületeket emeltek. Ezek jó része alápincézett, és többszintes volt, belsejüket cserépkályha fűtötte. A köztudatban elterjedt „török börtön” is feltehetőleg ilyen építmény lehetett.

 

A középkori kút

Győr belvárosában 1566-ban nagy tűzvész pusztított, amely során az itt álló épületek jó része is odalett, illetve nem sokkal később egy városi határozat arról rendelkezett, hogy a téren álló épületeket le kell bontani. A tér a 16. század végén nyerte el mai a formáját és nagyságát. Ekkor kerül a térre a törökök kiűzésének emlékét megörökítő Mária-oszlop, ennek közelében állt a pellengér és az általunk feltárt kút.

A kutat korabeli metszetekről is ismerjük, középkori eredetijét a 18. század első felében építették át, majd a század második felében kapta meg a kupolás boltozatot, a 21. században pedig egy vasbetonfedelet.

A kút megszüntetése a Mária Terézia korában elinduló csatornázási munkálatokkal függ össze, amikor is Győr városában kiépítették a gyakran embermagasságú csatornákat. Ezekből is többet tudtunk lokalizálni a tér több pontján, persze a mai közműtérképekhez hasonlóan soha sem ott, ahol a korabeli metszetekre rajzolt térképek jelezték.

Az elmúlt hetekben sikerült feltárnunk a téren álló 18. század elejéről származó pellengért, amelyet a század közepén áthelyeztek a tér közepére. Valószínűleg II. József korában szüntették meg véglegesen.

 

A Széchenyi tér egy 1751-es metszeten

 

Amint az a fentiekből is látszik, sok mindent tudunk a térről, de nem eleget. Nem ismerjük pontosan a tér későközépkori beépítését, csak házsarkokat, egy-egy épületet tudunk lokalizálni. Nem tudjuk, hogy hány kút rejtőzik még a középkori piactéren, amelyek csodákat tartogathatnak még. Nem ismerjük a középkori pellengér helyét, és számos más középkori építményt sem, amely a téren állhatott. Ezek nagy része most elveszett.

A vaseszközlelet

 

A mostani, rohammunkában végzett feltáráson egy szenzációs leletegyüttes került elő. A több mint 200 darabos eszközlelet egyedülálló Magyarországon. Egy 17.-18. századi kút tetején, nagyjából 15 cm vastagságban egymásra dobált vaseszközök kerültek elő.

 

Az előkerült leletek között találtunk fegyvereket (szablyákat, kardokat, tőröket, lándzsákat), mezőgazdasági eszközöket és szerszámokat (sarlókat, kaszákat, fűrészeket), lószerszámzatot (zablát, szíjelosztókat), kocsialkatrészeket és még ki tudja miket, amiket csak a restaurálás után fogunk tudni beazonosítani.

 

Az eszközök mellett három rézedény is a kútba került, ezeket összegyűrték, kilapították. Lehetséges, hogy egy, a téren működő kovácsbolt teljes készletét dobták ki. A letekről restaurálás után tudunk majd képeket mutatni a közeljövőben.

Csak reménykedni tudunk, hogy a hun sírok nem sérültek jobban, mint amit mi is dokumentálni tudtunk. Így reméljük, az alattuk levő római épületek és utak sértetlenül megúszták a mostani földmunkát.

És hogy mennyi leletanyag veszhetett oda, arra csak egy kis adalék: a földmunkával sok helyen megsemmisítették a középkori piac szintjét. Most a megmentett területen, egy néhány négyzetméteres területen mi is megbontottuk, az eredmény 10 érem – szabad szemmel, nem detektorral. 

13 komment

Címkék: történelem régészet győr búvár középkor hun római régész örökségvédelem


A bejegyzés trackback címe:

http://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr871085414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

A nép fia 2009.04.26. 10:48:57

Sok kérdés vetődik fel.
Miért nem kezdték hamarabb a régészeti feltárásokat?
Miért kellett megvárni, míg egy építővállalat lerombolja? Ott voltak már azok tavaly és azelőtt is, lehetett volna ásikálni.

Remélem azért, hogy sikerül sok dolgot megmenteni, akik pedig feltúrták, nos, dádá!

Mr. Acid 2009.04.26. 13:26:35

@A nép fia: Ásikálni lehet, de engedély és pénz nélkül nehéz.

jakab01 2009.04.27. 09:13:25

Mi lett a kitermelt talaj sorsa?
Azt átfogja még valaki vizsgálni?

tevevanegypupu 2009.04.28. 01:33:37

Nem lett volna jo allandoan ugyelni a foldmunkak mellett egy regesznek?
Es a masik..ha nem terveznek diszburkolatot, soha nem kerulnek elo a leletek. Most mi a jobb (vagy rosszabb)?

StopSzmog 2009.04.28. 05:46:39

Hú, nekem abszolút laikus kérdéseim lennének, nem az aktuális pártpolitikához kapcsolódnék, lehet?

* miért temetkeztek a romok közé és nem mondjuk a folyópartra, mezőre, akárhova
* honnan tudhatok meg többet a "nyújtott koponyás" temetkezésről?
* piactéren, a községháza előtt még értem is, de miért rakták malom mellé? a nagy forgalom miatt? templomok előtt is volt pellengér? ha nem, miért nem?
* mit jelent a szalmakoszorú és mit a tyúktoll?
* ezt a kiseprűzést több helyen is olvastam, de nem tudom elképzelni hogyan zajlott. Seprűvel kergették? Ütötték? Vagy hogy?
* mit jelent a sárga ruha és a sárga gyertya? miért pont sárga? miért pont gyertya?
* A köztudatban elterjedt „török börtön” mit jelent valójában? Soha nem hallottam róla :)
* ezek az embermagasságú csatornák még megvannak? működnek?
* vaseszközlelet: mi történt, miért dobálták egymásra vajon egy kút tetején? És miért lapítottak ki rézedényeket? És miért csak azokat tették tönkre?

Első olvasatra ennyi :)
Megköszönöm, ha valaki időt szán tanításomra.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.04.28. 06:23:18

@StopSzmog:

"honnan tudhatok meg többet a "nyújtott koponyás" temetkezésről?"

Hamarosan, tőlünk, azaz Bernert Zsolttól, aki már írja a témában a bejegyzést. Egy-két héten belül meg lesz.

etele724 2009.04.28. 11:48:01

@tevevanegypupu: jó lett volna ügyelni de: "A múzeum két régésze a város két másik pontján megelőző feltárásokat végzett, a földmunkák nagy része pedig pénteken és hétvégén zajlott." Ráadásul szerintem senki sem gondolta, hogy a megállapított 50 cm-t átlépik. Ha maradtak volna ennyiben, akkor megőrződtek volna a leletek egy későbbi ásatás számára.

@StopSzmog: a török börtön, csak a Győriek köztudatában terjedt el, mint a Széchenyi tér alatt található építmény

További és részletesebb infó, Bíró Szilvia blogján: www.szechenyiter.blog.hu

Bíró Szilvia 2009.04.28. 12:33:52

@StopSzmog:
- Elméletünk szerint az 5. században Arrabonában lakók az egykori katonai tábort lakták, e körül mindenhol elhagyott házak lehettek (korábban gyűrűként fogta körbe a tábort a polgári település). A területen egyébként megkezdődött egy természetes humuszosodási folyamat, amely következtében nem biztos, hogy mindenhol "kiálltak" a falcsonkok a földből, de néhány helyen biztosan.
- Pellengér szakértő nem vagyok, még képzem magam. Ha tudok válaszolni a kérdéseidre, írok.
- Török börtön: az 1998-1999-ben előkerült első 16. századi épület. Evlia Cselebi korabeli leírásából tudjuk, hogy Győr főterén volt a török börtön, amelynek "feneketlen mélysége" volt. Egy alápincézett épület lehetett. Valóban a győri köztudatban terjedt el így.
- csatornák: helyenként megvannak, használni már lehet őket, de inkább csak darabok maradtak meg. ÉS semmi közük nincsen a Győr-Pannonhalma alagúthoz!!!! Az a mítosz is valószínűleg egy ilyen csatorna előkerüléséből eredetezhető.
- Vaseszközlelet: A téren addig használt kutat feltöltötték akkor, ezért mindenféle "szemetet" beletöltöttek. A vaseszközök között is lehet, hogy van sérült, de ez csak restaurálás után...

Bíró Szilvia 2009.04.28. 12:37:00

@tevevanegypupu:
Jobban örültünk volna, ha a föld alatt maradnak a leletek. A mai örökségvédelmi irány szerint is csak a biztosan bolygatandó területeket kell feltárni.

StopSzmog 2009.04.30. 00:12:01

@Karikásostor:

Köszönöm, figyelemmel kísérem a blogot. Kíváncsian várom Bernert posztját.

StopSzmog 2009.04.30. 00:14:31

@etele724:
Köszönöm, ismerem, olvasom, de ott nem találtam róla többet. Értem, hogy így terjedt el, de miért?

StopSzmog 2009.04.30. 00:27:31

@BÍRÓ SZILVIA:
Köszönöm. Sok minden világosabb így, csak az nem, hogy akkor most tényleg török? De ha jól értem, nem került elő, "csak" Cselebitől tudunk róla. (?) És az sem biztos, hogy börtön. (?)

A Győr-Pannonhalma alagút mítosza új fejlemény számomra :) de nem lep meg, tulajdonképp nincs olyan település Magyarországon (de valszeg máshol sem), ahol ne rebesgetnének titkos alagútról pláne, ha valami vár is figyel a közelben.

Vaseszközlelet: ok, megvárom a restaurálást. Ha jól értem, arról van szó, hogy használhatatlan/sérült dolgokat dobáltak a kútba szemétként (ki tesz ilyet amúgy?!) és nem arról, ami első olvasatra lejött, vagyis hogy beledobáltak mindenfélét + direkt kilapítottak réztárgyakat és azokat is pluszban.

Pellengér: tényleg nagyon foglalkoztat, mert a leírások evidenciaként kezelnek olyan dolgokat, amik nekem nem azok. Hálás lennék ha te, vagy mások bővebben írnának erről, de megértem, ha ez nem vág szorosan a szakmába/időhiány vagy akármi. Majd a történészeket zaklatom vele :)

Köszönöm a türelmet, további jó munkát.

Csinglingling 2009.05.31. 20:25:44

Sziasztok mindenki!Nagyon örülök hogy ide keveredtem egy véletlen folytán.Eddeg csak olvastam a cikkeket nem mertem hozzászólni hozzá-nem-értésem miatt,de látom nem mindenki szakértő.Alagútról jut eszembe!Nagykállóban is van alagút rendszer és relytélyes kincsekről szólnak a szájhagyományok .Nos nem tudom mi az igaz én még nem mertem lemenni,de az tény, hogy van és az egész várost behálózza.Mivel Nagykálló elég "idős" település nem tartom kizártnak ,hogy a szájhagyomány és a kincses mesék nem alaptalanok.Azért aki tud róla valamit ,akár mit szívesen veszem .Köszönöm.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu