Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.04.27. 11:15 Schilling László

Hang a kútból

2008 novemberében, a Fejér megyei Daruszentmiklós határában a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) M6-os autópályához kapcsolódó megelőző feltárása során, Cséki Andrea által vezetett ásatáson több mint 16 000 m² nagyságú felületen kerültek elő egy előzetesen a Kr. u. 7. – 8. századra keltezhető avar kori település objektumai: házak, kemencék, tűzhelyek, kutak, cölöphelyek. A kutatók a falu egyik kútjában különleges leletre, egy csontfurulyára bukkantak.

A daruszentmiklósi avar kori furulya (Fotó: Kenéz Pál - KÖSZ)

Bár a csonthangszerek az emberiség legősibb hangszerei közé tartoznak, és használatuk még a közelmúlt néprajzi anyagában is előfordul, ennek ellenére a Kárpát-medencében a népvándorlás korából eddig igen kevés hangszerleletet ismerünk.

 Kút az avar településen

 

A daruszentmiklósi csontfurulya juh vagy kecske jobb mellső lábának csontjából készült, hossza 11,7 cm. Két végét éles eszközzel vágták le, belső, szivacsos állományát eltávolították, felületén három, közel egyforma nagyságú és egyenlő távolságra lévő hangképző nyílást faragtak.

Avar kori kettős csontsípok más lelőhelyekről: 1. - 2. Alattyánból 3. Jánoshidaáról (Kovrig Ilona: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. Budapest, 1963, LXXVI. tábla nyomán)

Az avar korból eddig feltárt, kb. egy tucatnyi csontból készült fúvós hangszer több szempontból is különbözik a most megtalált furulyától: míg e lelet feltételezhetően egy véletlen során eshetett a kútba, a korábbi darabok szinte kivétel nélkül férfisírok mellékleteiként kerültek elő. A halottakkal eltemetett – ún. félparallel és parallel kettős sípok közé tartozó – hangszerek darvak kb. 16–20 cm hosszúságú csontjaiból készültek, száranként 2–5, valamint 5–5 hangképző nyílással. Eredeti állapotukban valószínűleg dudák alkatrészei voltak, az e sírokban fekvő személyeket pedig minden bizonnyal avar kori dudásokként azonosíthatjuk. Kútleletünk talán egyszerű pásztorhangszer lehetett.

Már az első, avar kori hangszerleletet ismertető, 1934-ben megjelent kötetben is olvashatunk régészeti tárgyon végzett hangpróbákról. Szerencsére leletünk épsége és jó megtartása számunkra is lehetővé tette e kísérlet elvégzését: kb. 1300 év hallgatás után először Dresch Mihály szólaltatta meg a hangszert, majd ezt követően Juhász Zoltán játszott rajta, amelynek felvétele a MTV 1 Delta című műsorában itt látható:

A furulyáról szóló anyag 19:45-nél kezdődik 

A kezdeti hangpróbák eredményeként bebizonyosodott, hogy a daruszentmiklósi furulya az ún. peremfurulyák csoportjába tartozik, megszólaltatása a pánsípokhoz hasonló módon történt.


Ezúton szeretnénk megköszönni Pálóczy Krisztinának, a Néprajzi Múzeum munkatársának a hangszer vizsgálata során nyújtott segítségét.

7 komment

Címkék: zene régészet régész avar népvándorláskor


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr851086878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.04.29. 16:26:54

Az a baj, hogy nem lehet odaugrani a vidiben ahhoz a részhez, ahol pikuláznak. De este akkor türelmesen végignézem az egész Deltát, és írok véleményt.

StopSzmog 2009.04.30. 00:39:06

Nahát, ez nagyon érdekes. Borzongató érzés egy zenésznek belefújni x éves sípba/furulyába.

A darucsontból készült eszközök biztosan dudához tartoztak? Honnan lehet ezt tudni? Vajon miért kizárólag férfisírból kerültek elő? Bár ezek szerint nőiből is. Talán gyerekéből is?

Fura fintor, hogy a DARUszentmiklósi furulya éppen kecske vagy juhcsontból készült :)

hazati 2009.04.30. 07:27:36

Nekem se sikerült meghallgatni, de a kék fül is hiányzik, amit előre kellene húzni. Ha már furulyáról esik szó, kérdeznék valamit. Pár éve, amikor Dömös környékén kotorták a Duna medrét, a víz Nagymarosnál érdekes őskori tárgyakat dobott ki. Kőből kifaragott medált, rovátkás szélű csontlemezkét, csontdarabot, amelyen két írásjel van, megkövesedett szilvát, vagy mandulát, egy belül kimélyített mécsestartó kinézetű kis követ, amit szerintem tűzgyújtáshoz használhattak, és most jön a lényeg: egy törött csontsípot?, amelynek alsó része, amit az ember a szájába vesz, úgy van kialakítva, mint bármelyik sípnak, viszont volt rajta lyuk is feljebb, úgy mint egy furulyán, csak pont a lyuknál van eltörve. Hossza 6-7 cm. Akkor ez most mi lehetett, síp, vagy furulya?

Schilling L. 2009.04.30. 19:37:07

@StopSzmog: A darucsontból készült kettős sípok - a napjainkban is használt néprajzi analógiák alapján - dudák alkatrészei lehettek. Az általam látott darabon azonban ez a kettős síp nem csontból, hanem fémből készült, ennek ellenére teljes a formai egyezés.
A kettős sípokat tartalmazó sírok többsége közöletlen. Az eddigiek - ismereteim szerint az alattyáni avar temető 477. női sírjának kivételével - férfiak sírjaiból kerültek elő.
süti beállítások módosítása