Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.04.30. 13:25 Hárshegyi Piroska

Egy fantasztikus római üvegtál Londonból


"Egyedülálló római kori üvegtálat találtak brit régészek, akik egy ókori temetőt tárnak  fel London régi városfalán kívül - irja az index tudományos rovata.

Amikor kiemelték a földből a tálat, az élénkvörös színben pompázott, a tekervényes mintát átlátszatlan vörös üvegbe implikálták. Ám ahogy az üveg kiszáradt, az élénk karmazsinvörös szín fokozatosan eltűnt. A talaj nedvessége csaknem két évezreden át megőrizte az eredeti színt, amely a tál pereme körül nyomokban még mindig látszik.

Az üvegtálra 2,5-3 méter mélységben bukkantak London keleti részén, Aldgate kerületben, valamivel kívül a régi városfalakon.

Guy Hunt szerint, aki a féléves feltárásokat irányította, az ókori temető hatalmas területet foglal el. "Senki sem tudja, valójában mekkora a temető, egyes vélemények szerint területe elérheti a 16 hektárt, ám jó része fölött jelenleg épületek és utak vannak" – mondta. A temető feltárt részén eredetileg viktoriánus házak álltak, amelyeket a második világháború alatt tettek a földdel egyenlővé. Később a területen parkoló volt, amelyet most be akarnak építeni, ez a terv tette lehetővé a régészeti feltárásokat."

A Museum of London honlapjáról még számos más információ is kiderül. A tál Londinium, az ókori London Kr. u. 1. - 5. század között használt temetőjének egy hamvasztásos sírjából származik, amelyben a hamvakat valószínűleg egy fadobozba helyezték. A sírt tavaly ősszel tárták fel. A temetkezésben számos más balzsamos- és illatszeres üveg is volt. A sír valószínűleg a Kr.u. 1.-2. századból származik. Ilyen épen maradt millefiori üvegedény valóban nagy ritkaságnak számít.  

 

A római kori millefiori üvegtechnikáról

 

Az üveg homok, mészkő, szóda, esetleg színezőanyag megolvasztott keverékéből gyártott anyag. Idősebb Plinius római író szerint az üveg a föníciaiak találmánya, melyet egy szerencsés véletlennek köszönhetünk: egy föníciai gálya nátront (szódát) és salétromot szállított, de viharba került és az észak-szíriai partokra sodródott. A hajósok a nátron- és salétromdarabokat egymásra helyezték és a parti homokból tűzhelyet rögtönöztek. Másnap, mikor a hamut szétkotorták, csillogó olvadékdarabokat találtak. Hazatérve a fenti folyamatot már tudatosan ismételték meg.

 

A különböző üvegtechnikákat a római császárkorban igen magas szinten művelték, ezek közül az egyik legnehezebb az ún. „millefiori” technika. A mozaikszerű eljárással készített tárgyak igen drágák voltak, sokszor luxustárgynak számítottak


Maga a „millefiori”, vagy más néven „kompozit” készítési mód a következő lépésekből áll: először különböző színű és vastagságú üvegrudakat helyeznek egymás mellé, majd kissé összeolvasztják őket egyetlen rúddá. A rúd metszete lesz a tulajdonképpeni későbbi minta. Ezt a sokszínű üvegrudat aztán tovább lágyítják, húzzák – így kialakítva a végleges minta nagyságát. Ezt követően a rudat felszeletelik és a kis korongalakú metszeteket egymás mellé helyezve összeolvasztják egyetlen sima lappá. Ez aztán tovább formázható különböző minták segítségével – pl. tállá, tányérrá.

 

Ennek a technikának a mesterei elsősorban Itáliában voltak megtalálhatóak, ahonnan pl. Pannoniába is érkeztek edények, millefiori berakással díszített veretek, ruhakapcsoló tűk, főként a Kr.u. 1.-2. században. Tartományunkban rendkívül kevés millefiori edény maradt meg. Elsősorban csak apró töredékeikkel találkozunk az ásatások anyagában, nagyon vékony falvastagságuk különösen sérülékennyé teszi őket.

 

Az interneten a római kori üvegművesség technikákról érdemes megnézni  például a www.romanglassmakers.co.uk oldalt.
 

Az ásatásról és a sír feltárásáról remek videók láthatóak a feltárást végző cég honlapján, az itt látható fotók pedig az ásatás vezetőjének, Guy Huntnak a Flicker-en található oldaláról származnak.

8 komment

Címkék: régészet london sír római régész


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr121095152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Etzilbvrg 2009.04.30. 22:19:04

A 2. képnél mintha elbizonytalanodott volna "fotósunk", hogy akkor őt most minek a fotózására is kérték fel, ezért biztos, ami biztos, a kép súlypontjába a dekoltázs került :)

Azért szerencsére készült egy 3. (természetesen annál nyilván sokkal több) kép is. Tényleg gyönyörű.

csik jenő 2009.05.01. 01:18:02

AZ AQUINCUMI MÚZEUM IS ŐRIZ EGY SZÉP MILLEFIORI TECHNIKÁVAL KÉSZÜLT SZÉP ÉS ÉPP LÓSZERSZÁM VERETET,NAGYON SZÉP A MINTÁZATA! AZ AQUINCUMI FÜZETEK-2003-AS KIADVÁNY HÁTOLDALÁN MEGTALÁLHATÓ! EZ A LONDONI PÉLDÁNY KÁPRÁZATOS!! JÓ LENNE /HA LEHET/ ERRE FELKÉSZÜLNI HA NETÁN ELŐKERÜL HASONLÓ DARAB A TÁRGYAT LEGALÁBB A MÚZEUMBA SZÁLLITÁSIG NEDVESEN TARTANI..HOGY VALAHOGY MEGŐRIZHETŐ LEGYEN AZ EREDETI ALAPSZINE.

ananaszkonzerv 2009.05.01. 22:21:42

Hello!

Ez az első hozzászólásom itt. Alapvetően nem a tányérral kapcsolatos cikkhez szeretnék hozzászólni, de ez a legfrissebb római témájú cikk, így ide írok be.

Gondolom sokan olvasták a napokban, hogy dominikai és egyiptomi régészek keresik és valószínűleg megtalálták Kleopátra és Marcus Antonius sírját. Ez ügyben nyilatkozott Zahi Hawas egyiptológus is.

Lásd pl. www.mult-kor.hu/cikk.php?id=20502

www.bama.hu/orszag-vilag/tudomany/a-szazad-legnagyobb-felfeldezese-kleopatra-sirja-227477

A pezsgőbontás még korai. Semmi nem utal arra, hogy valóban Taposiris Magnán temették el Kleopátrát és Antoniust.
Április végén érkeztünk vissza Egyiptomból egy 10 napos expedícióról, melynek során részt vettünk a fent említett templom kutatásában is. A csoportot Dr. Vanek Zsuzsanna egyiptológus-régész vezette. Geofizikai kutatásokat végeztünk két napig a templomban. Találkoztunk azzal a dominikai régésznővel is, aki a taposiris magna-i ásatását vezeti. Valóban találtak egy aknát, amit ők síraknának tartanak, de ezt még nem tudták megközelíteni a talajvíz miatt. Megtaláltak továbbá saját feltevésük szerint két Ozirisz-pap holtestét is. Semmilyen lelet, vagy konkrétum nem támasztja alá, hogy ez valóban Kleopátra sírja lenne, sőt az sem biztos, hogy az említett akna egyáltalán temetkezésre szolgált. Rajtunk kívül egy egyiptomi csoport is dolgozott geofizikai felmérésen a helyszínen, de döntő bizonyítékot ők sem találtak. Felelőtlenség, és valószínűleg a médiakampány okozta félreértés az, hogy egyes orgánumok már teljes sikerről számolnak be. Valószínűleg nem lesz sikeres a projekt, legalábbis abban a tekintetben, hogy Kleopátra sírját megtalálják.

Az expedíciót Dr. Vanek Zsuzsanna szervezte és vezette, a talajradaros kutatócsoport a Baranyai Múzeumok Igazgatósága, Régészeti Osztály munkatársaiból állt. A fent említett helyszínen kívül még a Királyok Völgyében is dolgoztunk két napot, ahol szintén több talajradar felmérést végeztünk. Tudtommal mi voltunk az első magyar kutatócsoport, akik konkrétan a völgyben geofizikai kutatásokat végezhettek.

Szabó Tibor

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.05.03. 20:49:50

@ananaszkonzerv:

Köszi az infót!

A hírről nekem is az jutott eszembe, hogy ilyen alapon Dominikán is kereshetnék Kleopátra és Marcus Antonius sírját! :)

(Kolléganőm hamarosan megkeres privátban.)

altnorbi 2009.07.16. 21:26:59

Ezek tényleg szépek, mármint a tárgyak!
süti beállítások módosítása