Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.06.15. 11:40 Tóth Zsolt

Kutatások Pécs belvárosában 1. - Sopianae római bazilikája

2008-ban a Janus Pannonius Múzeum két helyen végzett nagy területre kiterjedő régészeti feltárásokat Pécs történeti belvárosában. Az eredmények jelentősek: az első, most bemutatandó feltárási területen az római építészeti emlékek a hangsúlyosak,  a másik lelőhely (Kossuth tér) pedig egy újabb későrómai temetővel és nagyszámú későközépkori-törökkori tárgyi leletanyaggal ajándékozott meg bennünket.

Az elkövetkezőkben a feltárások vezetőjeként több részben szeretnék beszámolni az ásatások legfontosabb eredményeiről, elsőként Rákóczi út - Jókai út saroktelken talált leletekről.

Sopianae (a római kori Pécs) több fontos közlekedési útvonal találkozási pontjában feküdt. A Kr. u. 3. század végén két részre osztott Pannonia Inferior északi feléből létrehozott Valeria tartomány polgári közigazgatási központja lett.

Pannonia felosztása

 

A Dráva-Száva közét, Ausztria keleti határvidékét és a Dunántúlt magában foglaló területet Augustus császár (Kr.e. 31 - Kr.u. 14) foglalta el, de valószínűleg csak Claudius császár (Kr. u. 41 - 54) szervezte tartománnyá. A Pannonia nevet a terület egyik népcsoportjáról, a pannonokról kapta.

 

A római uralom kezdetben a közigazgatás megszervezésében és nagyrészt a tartomány belsejében állomásozó katonaság jelenlétében testesült meg. Elsősorban az idevezényelt legio-k katonái képezték a kibontakozó római civilizáció alapját. Az idő előrehaladtával egyre szélesebb körű romanizáció városok létrejöttével járt együtt, melyek hálózata a 3. századig egyre bővült.
A második század elején Trajanus császár (98-117) a tartományt egy nyugati (Pannonia Superior) és egy keleti (Pannonia Inferior) részre osztotta. Mintegy kétszáz évre állandósult a közigazgatási rendszer.

 

A 3. század végén - 4. század elején nagy változások mentek végbe a Birodalomban. Átalakították a közigazgatást, kisebb tartományokat szerveztek, a katonai igazgatást elválasztották a polgári közigazgatástól. Pannonia Superiorból lett Pannonia Prima és Savia, Pannonia Inferiorból pedig Valeria és Pannonia Secunda.

A Kr. u. 4. századi római városfal hozzávetőleges vonala (zöld); a középkori városfal (lila) és a 2008. évi feltárási területek: 1. Rákóczi út - Jókai út saroktelek, 2. Kossuth tér

 

A feltárási terület a fallal körülkerített késő római Sopianae központi részén, a feltételezhető forum déli oldalán terül el, a mai Rákóczi út – Jókai út délnyugati szegletében.

A forum a római városok központi tere a két főút (cardo és decumanus) találkozásában. Három oldalról általában oszlopcsarnok (porticus) vette körbe, a negyedik oldalon pedig a bazilika emelkedett. A forum nyitott tere adott helyet az üzleti életnek és a bíráskodásnak.

A feltárás során nyolc építési periódust sikerült elkülöníteni, melynek az időkerete a Kr. u. 1. század vége – 5. század 30-as évei.

A második században a terület egy bennszülött telep vagy egy római falu (vicus) része, annak nyugati-délnyugati széle, a település a feltárási területtől keletre-északkeletre terült el. A periódusban épület nem volt kimutatható. Cölöplyukak és kemencék tartoznak az időszakhoz. 

Munka közben

A korszak valószínűleg a súlyos pusztításokat okozó nagy markomann-kvád háborúval (167-180) zárult. A pusztítás következménye tereprendezés. Az elegyengetett térszínen a Severus korban (193-235) kőépületeket emelnek. Ehhez a periódushoz két nagyméretű épület kőalapozása tartozik, melyek közül a keletebbi épület nyugati vége apszisban záródik. Ez az épület lehetett a 3. századi város bazilikája.

A bazilika épülete lényegében ugyanazokat a funkciókat töltötte be, mint a forum, csak zárt, fedett térben. Belső tere csarnokszerű, nagyszámú ember befogadására képes. Nem összekeverendő a vallási funkciót betöltő ókeresztény és középkori bazilikával.

A település városi rangja ekkorra már nem lehet kétséges. A tervezett építési struktúra, egységes tájolás, kőépítkezés, az épületek nagysága és a városokban előforduló bazilika típusú középület teszi ezt bizonyossá.

Ez az első kőépítésű periódus, amelyet a 3. században egy, a 4. században pedig újabb négy követett. Mivel a területen a római korban mintegy kétszáz éven át élénk építési tevékenység zajlott, a korábbi épületeket vagy az akkori földfelszínig visszabontották vagy átalakították, kiegészítették.

Még a 3. században a munkaterület keleti részén egy kisméretű, négyhelyiséges épületet alakítottak ki.

A 3. századi épületek alapozása az apszisos záródású korai bazilikával

A legélénkebb építési tevékenység a 4. században volt, amely a település szerepének, rangjának emelkedésével magyarázható egyértelműen. Innen származnak a legjelentősebb emlékek.

Nem mindennapi szerencsének voltunk részesei a kutatások kezdetét jelentő próbaásatás során: A mintegy 2000 m² nagyságú területen úgy sikerült kijelölni a próbaásatás első szakaszának 80 m² alapterületű szelvényeit, hogy abba beleesett a 4. század elején a forum déli oldalára épített bazilika déli fala. Már ekkor sejteni lehetett, hogy „nagy fogás” van kilátásban. Külön szerencse, hogy az épület nagy része a kutatható telekre esik.

A 4. század elején épült bazilika kiszerkesztett alaprajza

 

A 2008. évi feltárási terület madártávlatból

Ez az ásatás legkiemelkedőbb előkerült régészeti-építészeti emléke. A feltárás során a bazilika déli fele volt kutatható. (Az északi rész felett egy távfűtő gerincvezeték húzódik. Itt a feltárások 2009-ben folytatódnak tovább.) Habár bazilika elviekben minden római város központjában állt, a lelet Magyarországon mégis szinte egyedülálló. Méltó „párja” a trieri aula Palatina bazilika típusú épületének.

Az előkerült maradványok alapján az épület kiszerkeszthető lett. (Helyességét az ez évi ásatás igazolja vagy cáfolja majd.) A következőket lehet tudni az épületről:

Tájolása megközelítően kelet-nyugati, teljes hossza: 55,5 m, szélessége: 27,7 m. A téglalap alaprajzú épületet nyugatról egy félkör alaprajzú apszis zárja, keleti oldala elé oszlopos előcsarnokot építettek, itt lehetett az épület főbejárata.

A keleti bazilikafalat a korábbi Severus kori bazilika alapozására alapozzák rá. A déli és keleti bazilikafal belső oldalán több helyett megmaradt a falon a vakolat. , legépebben a DK-i sarokban. A felmenő fal legnagyobb mérhető magassága 0,7 m, az épület alapozása 0,55-0,60 m mély, az erősen kavicsos, köves, nagyon masszív altalajrétegre alapoztak rá, szükség esetén minimális mértékben beleásva abba.

Négy építési periódus a bazilika délkeleti sarkánál

A hosszanti oldalfalakat 3 méterenként támpillérek támasztották meg, összesen 11-11 darab. A keleti zárófalat 4 darab támpillér támasztotta. A bazilika belső terében vékony öntött, téglatörmelékből és mészből álló réteg (terrazzo) alkotta a belső járószintet, amely az épület nyugati részén összefüggően, nagy felületen megmaradt.

A járószint szintjét illetően az épület keleti és nyugati vége között ~0,60 méter szintkülönbség van. A szintkülönbséget lépcsőzéssel hidalták át, A 0,60 métert valószínűleg négy lépcsőfokkal, a bazilika észak-déli kereszttengelyében.

Háromhajós, az oldalhajók és a főhajó szélességének aránya 1:2. A tetőszerkezetet 10-10 pillér támasztotta alá. A pillérek közti távolság nem egyenletes, de rendszer kimutatható benne. A pillérrendszer kialakításánál az épület keleti és nyugati felében meglévő szintkülönbséget és a kettő közti lépcsőzést is figyelembe kellett venni.

Az épület bejárata a keleti oldalon lehetett. A modern rombolás miatt ebből semmi nem maradt meg. A déli falban két szűk nyílás volt megfigyelhető, amelyek amolyan oldalbejáratnak tekinthetők.

A járószinten talált égésréteg és az efölötti téglatörmelék alapján a bazilika elpusztult, leégett. Az efölötti planírrétegben talált érmek alapján ez 340 körülre tehető.

A bazilika délnyugati sarka a járószintjén talált faszenes égésréteggel

 A bazilika pusztulása után annak délkeleti részében új épületet alakítottak ki. Az épület keleti és déli falát a bazilika keleti és déli falának egy szakasza képezi. Az új épület északi fala az egykori bazilika hossztengelyébe esett. Az épület belső terében, négyzetes rendszerben pillérek helyezkedtek el. Középpontjaik távolsága ~3,70 m, alapozásuk átlagosan ~1x1 méter alapterületű. A pillérek alapozását a bazilika járószintjébe ásták bele, így nagymértékben tönkretették azt. A pillérek lábazati részét faragott, téglatest alakú kőtömbök képezik négyzethálós rendszerben. Ezek nem a tetőszerkezet tartópillérei, hanem a pillértávolságból adódóan az épület belső járószintjét alkotó fapadozatot tarthatták. Struktúrája alapján az épület raktár (horreum) lehetett. Megfigyelések alapján később ez az épület is leégett.

A bazilika és a késöbbi feltételezett horreum (raktár)

Ezt a periódust még két 4. századi kőépítésű periódus követi, amely a távhő vezeték miatt csak kis területen volt kutatható. Előkerült 4,5 méter hosszú szakaszon a római kori Sopianae eddig ismert legmagasabban megmaradt földfelszín feletti felmenő fala. A római kor végén vagy már azután cölöpszerkezetes építményeket alakítottak ki a területen.

Felmerül a kérdés: Mi lesz az itt talált emlékekkel? A beruházóval az egyeztetés folyik. A legmagasabb régészeti-műemléki szakmai testület (Ásatási Bizottság) az emlékek bemutatása mellett foglalt állást. A Janus Pannonius Múzeum kezdeményezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál a telken talált, épített örökség tárgykörébe tartozó régészeti emlékek műemlékké nyilvánítását.

A feltárás 2009 nyarán folytatódik.

 

 

 

A feltárásról megjelent korábbi internetes tudósítások:

 

A cikk szövege és képanyaga csak a szerző engedélyével használható.

19 komment

Címkék: pécs történelem régészet római régész örökségvédelem


A bejegyzés trackback címe:

http://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr901181426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Hullafotós 2009.06.15. 12:55:43

"A Pannonia nevet a terület egyik népcsoportjáról, a pannonokról kapta."

Elképzelhető, h a jövőben bővebben halljunk arról a népcsoportról, melynek neve máig ilyen szépen megmaradt és használatos?
Sosem hallottam róluk, nagyon érdekelne, kik ők, kik voltak, hogyan alakult át egy népcsoport nevéből egy országrész neve, kis etimológia stb.

JCB 2009.06.15. 13:14:18

Ez nagyon jól néz ki és igazán profi feltárásnak tűnik a fotók alapján! Gratulálok!

Mr. Acid 2009.06.15. 13:20:15

Igényes, korrekt cikk, szerencsés kezű ásató. Mi kell még? :-)

Tóth Zsolt 2009.06.15. 15:54:52

@Hullafotós: Az alábbi oldalon összefoglaló a pannonokról:
hu.wikipedia.org/wiki/Pannonok

hozé bubó 2009.06.16. 10:00:44

üdv!

érdekelne hogy az akkori úthálózatra, épületek alapjaira rátelepült a város, vagy elhordták és csak újratelepült a környék?

Tóth Zsolt 2009.06.16. 13:47:33

A római kori épületek a római kor után idővel lepusztultak, rommá váltak, ill. a maradványokat részben betemette a Mecsek oldalról lezúdúló csapadékvizek által szállított iszapos, humuszos, törmelékes anyag. (~5-10. század időszaka) Így amikor újra kőből kezdtek el építkezni (középkor – 11. századtól) a római kori felmenő falak, már részben a középkori külső terepfelszín alatt voltak. Valamennyi bizonyosan látszódott a római maradványokból. Pl. a püspökség központjának helyéül valószínűleg nem véletlenül választották az ókeresztény temető központi részét. A még álló falakat „kőbányaként” hasznosították, felhasználták a korabeli építkezésekhez, tehát nem római falakat egészítettek ki a középkori építkezéseknél, habár egy példa vsz. erre is található. Érdekes az úthálózat: Az É-D és K-Ny irányú római kori várost átszelő főutak vonalát figyelembe vették a középkori utcarendszer kialakításakor. A két római kori főút a mai Rákóczi út ill. Jókai út vonalába esett.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.06.17. 12:46:25

Szép! Persze nem szabad összekeverni a "pogány" és keresztény bazilikákat, de az utóbbi építészetileg egyértelműen az előbbitől ered (még az apszis is ott van, vagy az már későbbi bővítmény??).

Tóth Zsolt 2009.06.17. 12:58:23

@G.d.Magister: Az apszis nem későbbi kiegészítés.

Cirpi 2009.06.17. 20:16:41

Én is az apszison tűnődöm. Eddíg úgy gondoltam, - és a hivatkozott analógia, a rekonstrukció is azt mutatja- hogy csak a középsőrész, a kiemelkedő hajó végződése volt. A közel 14 m födémmel lefedése még ma sem jelent egyszerű feladatot. Lehetett-e közbenső facölöpsor, esetleg ? Az is sejthető, hogy ezek az épületek irdatlan magasak voltak, a pillérek és a végfal meg egyáltalán nem tűnik szokatlanul nagy méretűnek, sőt összevetve az őrtornyok falvastagságával meg kimondottan karcsú szerkezet körvonalazódik. Ugyan a bazilika esetén nincs szó védelmi feladatokról, ugyanakkor a kereskedők miatt mégis csak tömegekre kellett számítani. Gratulálok a feltáráshoz csakúgy, mint a próba ásatási hely kijelöléséhez ! Külön öröm lesz, ha lehetőség nyílik a még "alaprajz"ban is impozáns épület(ek) bemutatására.

Tóth Zsolt 2009.06.17. 21:10:58

Az apszisról (és a bazilikáról) részletesebb fotóanyag az alábbi oldalon található:
regeszet.jpm.hu/index.php?menuID=1&galeryid=376

Az épület hasonlóan nézhetett ki, mint a trieri aula Palatina: hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Trier_Konstantinbasilika_BW_1.JPG&filetimestamp=20080509125359

Az apszisos térlezárás közel sem ritka jelenség a római építészetben, főleg nagyobb helyiségeket határol, pl. fürdők, villák… esetében. A bazilikáknál is gyakori.
Az ókeresztény és középkori bazilikális elrendezésű templomokkal ellentétben itt a főhajó és az oldalhajó magassága azonos volt. Az apszis itt nem a főhajót zárta, hanem az épület nyugati oldalát, ez már a méretéből is következik. Habár arra is van példa, hogy a főhajót zárja (Maxentius és Constantinus bazilika-Róma; Leptis Magna).

A két belső pillérsor és a támpillérekkel megerősített épületfalak tartották a tetőszerkezetet.

Helyes a meglátás, miszerint az épület nagyságához képest elég „karcsúak” a falak és emellett elég sekély az alapozás is. Nekem is ez okozza a legtöbb fejtörést. Miután véglegesíteni lehet az alaprajzot, kiszámoltatjuk majd egy statikus szakemberrel, hogy ezzel a falvastagsággal, alapozással és fesztávokkal milyen magas lehetett az épület. Miután ez megvan 3D-s rekonstrukciót fogunk készíteni.

Cirpi 2009.06.18. 09:32:05

Köszönöm, végignéztem a képeket, igazán nagyszerű ! Hol lehetett a forum, az út felé, vagy az ellenkező oldalon ?
Emlékezetem szerint a Palatina-rekonstrukció csak az emeletes részre készült, az alaprajzáról rémlik, hogy jobbra, balra volt még épületszárny. Amikor megláttam ezt az alaprajzot nekem a későbbi átépítésű római San Paolo Fuori le Mura tömbje, és Szabó Miklós Mont Beuvray-n feltárt bazilikaszerű épülete rémlett fel. Persze a miénk - ha szabad a tulajdonosi többest használni- jobb, ez utóbbinak nincs apszisa. Ha jól értem Vitruviust, akkor itt volt a tribunal, amit úgy alakítottak ki, hogy "akik a hatóság előtt állnak, ne zavarják a bazilikában kereskedőket."
Az alapozás sekélyessége nem gond, ha jó az altalaj, akkor mindegy. Ha nem jó, akkor meg talán cölöpalapok is előkerülhetnek még a kőfalazat alatt esetleg. Az oszlopok esetén az ún. kihajlási hossz a lényeges, számolás majd valóban pontos eredményt adhat. Aula Palatina 33 méteres magassága helyett kb. a harmadára tippelek tiszta belmagasságként, ami csöppet sem kevés. Majd a rekonstrukcióból kiderül.

Tóth Zsolt 2009.06.18. 11:27:13

A bazilika a forum déli oldalát zárta, így a forum attól északra volt (a Rákóczi út felé).
Az aula Palatina épületét helyesebb bazilika típusú épületnek nevezni, mint „klasszikus” bazilikának. A császári palota épületkomplexumának része, funkcióját tekintve reprezentatív feladatot betöltő császári „díszterem”, fogadóterem.
A bejárati oldal előtt volt egy előcsarnok: www.treveris.com/picture/palastaula_grundriss_detail.jpg

A San Paolo fuori le Mura templom egy tipikus ókeresztény templom bazilikális elrendezéssel.

Az épület nagyságához viszonyított sekély alapozásra a falalap alatti természtes altalaj adhat magyarázatot: rendkívűl kemyény erősen kavicsos, helyenként köves agyagos anyag, amolyan természetes falalap. Hasonló volt megfigyelhető a Kossuth téren is, ott 3. századi épületeket emeltek erre az anyagra lényegében külön alapozás nélkül.

Spielberg 2009.06.21. 15:33:15

Zseniális, köszönöm! Várom a folyamatos tudósítást!

csik jenő 2009.06.24. 02:19:25

Nagyon tetszett a cikk de hiányolom hogy nem kerültek ilusztálásra az előkerült tárgyi leletekből néhány..szinesebbé még érdekfeszíttőbbé tette volna ezt az oldalt!! további sok sikert az ásatáshoz!! /remélem nem az anyagiak miatt várnak a feltárás folytatására..?/ A VOLT IFJÚSÁGI HÁZ ELŐTT HOSSZÚ ÉVEK ÓTA NINCS RENDEZVE AZ ELŐKERÜLT RÓMAI FALAK SORSA..BENŐTTE A GAZ,KÖRBE VAN KERÍTVE..SZOMORÚ LÁTVÁNYT NYÚJT../

Tóth Zsolt 2009.06.24. 05:37:09

A feltárás folytatására a feltáratlan terület fölött húzódó PÉTÁV gerincvezeték miatt kell várni, amelynek áthelyezése mostanában esedékes, úgyhogy még az idei évben feltárásra kerül a maradék terület.
Köszönöm az észrevételeket a tárgyi leletekkel kapcsolatban. Összegezve: relatíve kevés és "átlagos" volt. A következő, Kossuth térről szóló írásban ez "pótolva" lesz.