Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.08.03. 16:00 Benda Judit

Szent Jakab kagylója a Budai Várban

2004 tavaszán, egy régészeti feltárás első napján tenyérnyi fésűskagylót fordított ki a földből a markoló a Budai Vár oldalában, a Logodi utcában. Bár az átfúrt kagyló a felső, kevert, újkori rétegben feküdt, az a középkorból származik. Így csodával határos módon teljesen épen került a kagyló a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának gyűjteményébe.

A 10*10 cm nagyságú tárgy  egy compostelai zarándokjelvény volt, amelyet köpenyre vagy kalapra varrtak. Mivel e zarándoklatnak komoly kultúrtörténeti háttere van, ezért a lelet apropóján érdemes elmesélni néhány tudnivalót a témával kapcsolatban.

A kereszténység kezdete óta felkeresték a hívők a szentek életének helyszíneit és sírjaikat, hogy ott imádkozzanak. Gyakori, hogy innen „emléktárgyakat” vittek magukkal, köveket, földet, szentelt olajat és vizet, minden olyasmit, ami a sírral kapcsolatba került. Részben a kegyhelyek épségben maradása érdekében terjedt el az a szokás, hogy a szent sírhoz, vagy oltárhoz hozzáérintett tárgyak átveszik a „hatását”, csodatévő erejét. Ez a „beavatáson” átesett tárgy, vagy korabeli műtárgymásolat ugyanolyan „erővel” bírt, mint az eredeti. A zarándokjelvények hasonló módon „működtek”, mivel megszentelt helyről származtak, a pap külön áldásban is részesíthette őket és sokszor a szent sírjához, vagy az ereklyetartóhoz érintve segítő-védelmező erőt is nyertek.

Szent Jakabnak, a kora-középkor óta használt attribútumai megegyeztek a zarándokok öltözékével: kalap, bot, tarisznya, köpeny, kagyló, kulacs. A kagyló kivételével ezek lényegében a hosszú út szükséges kellékei, legalapvetőbb használati tárgyai voltak, melyek nélkül a vándornak nem volt tanácsos elindulni. Zarándokjelvényként csak Compostelában – Szt. Jakab apostol sírjánál épült kultuszhelyen - használtak kagylót, a többi kegyhelyen ólomból vagy ezüstből öntött, szenteket ábrázoló kisplasztikát.

A nürnbergi Germanisches Nationalmuseum őriz egy teljesen épen megőrzött zarándoköltözéket, melyet III. Praun István nürnbergi patriciusról maradt ránk. A kereskedő 1571-ben tette meg a santiagói utat és ehhez reprezentatív és funkcionális ruhát szabatott magának. Gyapjúfilc kabát fölött hordott egy rövid bőrköpenyt, amelyet egy kicsi kagyló, a gallérján és egy nagy kagyló díszített. Az utazókészlethez tartozott továbbá egy zarándokbot, a zarándokkalap, egy pár saru és egy nagyméretű rózsafüzér. A széles karimájú kalapot egy nagy kagyló valamint számtalan miniatűr csontból faragott zarándokbot és palack díszítette.

A középkorban a bajt, betegséget bűneinkért elszenvedett büntetésként fogták fel, tehát a betegség nem egészségügyi kérdés, hanem morális probléma volt. A zarándoklat oka ezen kívül lehetett még segélykérés, áldozathozatallal való kiengesztelés, nyújtott segítségért hálaadás, vagy fogadalom teljesítése. A fogadalmak megtételénél, a római valláshoz hasonlóan „do ut des” -felfogás uralkodott: pl. ha meggyógyítod a lábamat, meglátogatom ereklyéidet. A hagyomány szerint a vezeklő bűnösök minél több kegyhelyet látogattak meg, annál több évet tudtak a tisztítótűz idejéből elnyerni. Az elégtételadásnak három fő csoportja alakult ki, a böjt, az alamizsna és az imádság. A testet sanyargató cselekedeteknek (zarándoklat, virrasztás, böjt) lényege az önmegtartóztatás. Az elmélkedés és szemlélődés (ima), valamint az irgalmasság cselekedetei (alamizsnaadás) a lelket tisztítják meg.

A kegyes zarándoklat önkéntes, vagy vezeklő zarándoklatot jelentett. Célja, hogy a meglátogatott szent közbenjárását kérjék a bűnök bocsánata céljából, a purgatóriumi büntetés lerövidítése miatt. A becsülettel elvégzett zarándoklat lényegében megegyezett a szerzetesi erények gyakorlásával. Bár nem egyértelműen ezt vállalták, de a végeredmény mégis szinte ugyanaz lett, hiszen az önként vállalt lemondások (imádság, böjt, fizikai igénybevétel, szegénység, szüzesség) megegyeztek.

A középkorban leghíresebbé vált caminot megjárt magyar Krizsafán fia György volt. Azelőtt I. Lajos kapitányaként 350 embert ölt meg háborúban. 1353-ban először Rómába ment, majd „rengeteg, számára szokatlan viszontagság után gyalogszerrel” jutott el Compostelába. Mivel ezt a vezeklést kevésnek találta, így továbbment és a Finisterre-i Szűz Mária –egyház mellett 5 hónapig kenyéren és vízen élve remetéskedett, onnan pedig Írországba gyalogolt.

A 13. századtól szokás volt, hogy gyilkossági ügyekben, ha a vétkes és az áldozat családja megállapodott, a bűnöst pro anima interfecti, azaz az áldozat lelki üdvéért zarándoklatra küldték. Ezen kívül még rá várt a sértett családjától való nyilvános bocsánatkérés és a vérdíj (homagium) kifizetése. A penitenciát hatóság előtt kellett írásba foglalni, a bűnösök nevét pedig törölték a városi könyvekből. Az elkövetett bűn nagyságától függött, hogy melyik kegyhelyre való zarándoklással lehetett azt levezekelni.
Az első fennmaradt adat egy Magyarországról indult püspökről szól, aki az út alatt halt meg 1140-ben. 1307-ben szepességi Herrmannt gyilkosság miatt kötelezték engesztelő búcsújárásra, Tar Lőrinc is járt „Jakabnak zöldellő tájain”.

Egy brassói gyóntató 1493-ban Kercbe, Rómába, Loretóba, Mariaczellbe vagy Compostelába küldte rendszeresen híveit, egy soproni polgár pedig végrendeletileg rendelte el, hogy Compostelába és Rómába zarándokoljanak érte. Végül két igen ismert személyiséget is meg kell említenünk, akiknek neve kapcsolódik a caminohoz. Assisi Szt. Ferenc 1213-ban érkezett Compostelába, és itt álmában azt a parancsot kapta, hogy építtessen kolostort. Megbízta ezzel Cotolay nevű szénégető házigazdáját, aki egy kútban erre a célra kincset talált. Buxerolles környékén - ahol Jakab „lábnyomát” őrizték - fosztogatta a zarándokcsoportokat François des Loges alias Montcorbier, azaz Villon a „Kagylósok” (Les Conquillards) bandájával 1455-61 között.

Ma újra reneszánszát éli a compostellai zarándoklat. Jeles személyiségek (színészek, írók, filmrendezők, politikusok) ugyanúgy veszik a bátorságot az El camino megtételéhez, mint egy egyszerű polgár. Ez is egyfajta lelkigyakorlat, ahol az út megtétele (a fizikai megpróbáltatás) és a közben átélt spirituális élmény a lényeg, ami után a hazaérkezők mind lelkesen beszélnek gondolkodásuk és életük megváltozásáról.

Magyarország meglehetősen szegényes a zarándokkagyló-leletek tekintetében, aminek magyarázata, hogy a nagy távolság miatt kevesen indultak Compostelába és még kevesebben érkeztek haza. A Budán előkerült kagyló épsége és szépsége okán kiemelkedő lelete a Magyarországon talált középkori compostelai zarándokjelvényeknek.

27 komment

Címkék: történelem vallás szent középkor kultusz budai vár zarándoklat


A bejegyzés trackback címe:

http://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr131286088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

terasz9 · http://www.teremibalazs.hu 2009.08.03. 20:59:48

Két éve jártam végig az utat, eszetlen jól éreztem magam, még egy könyvet is írtam róla (www.teremibalazs.hu)

Óriási élmény volt, bár elég ezredvégire sikerült a hangulat. :D

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.08.03. 21:42:04

Jó poszt, gratulálok! Azt lehetne még tudni, miért tartozik a kagyló Szt. Jakab attributumai közé?

terasz9 · http://www.teremibalazs.hu 2009.08.03. 22:48:49

A kagyló eredetileg minden zarándoklat jelképe volt, de eztán a Camino "kisajátította" magának.

Konkrétan ez is egy legendához kötődik: egy Santiago felé igyekvő portugál lovagot dobott le a lova a hátáról, egyenesen az óceánba, ahol természetesen elsüllyedt a nehéz páncélja miatt a bénája.

De a monda szerint Szent Jakab megmentette, és mikor kiemelkedett a csóka a habokból, tele volt apró kagylókkal a fémboltozat, amit viselt. Na, ezt kezdték el utánozni a jónépek valamikor ott a 12. században.

fialafi 2009.08.03. 23:18:40

Szeretnék én is elzarándokolni Santiago de Compostelaba. A kontinens legnyugatibb vége, hegyek, tengerpart, mi kell még a lelki tisztuláshoz? Először Zolnay László írt a könyvében a zarándokkagylókról, majd láttam Floyd DVD-jét az ottani főzéseiről, végül egy volt barátnőm küldött képeket a saját zarándoklatáról ( nem miattam vezekelt ). A szerző szeretne zarándokolni?
Mindenesetre nagyon sokat olvasott, élvezetesen írta meg. Egyre sokoldalúbb ( korban ) ez a blog.
A Logodi utcáról nekem a gyerekkori hallásvizsgálatok és Kosztolányi jut eszembe. Hol volt ott ásatás?

terasz9 · http://www.teremibalazs.hu 2009.08.03. 23:23:33

@fialafi: a honlapomra feltettem kb. 100 képet az útról, és néhány praktikus tanácsot is elolvashatsz, ha komolyan érdekel ez a zarándoklat.

StopSzmog 2009.08.04. 00:33:06

"egyes források szerint azért vált az apostol jelvényévé, mert a mártírhalált halt Jakab teste egy csónakban hányódott a vízen, amit beborítottak a tengeri kagylók, mintegy szarkofággá formálva a Hispániában partot érő csónakot. Ennek emlékét őrizte meg egy zarándokhagyomány: az apostol sírja fölé emelt, Santiago de Compostela-ban található templom felkeresésével végződő zarándoklat igazolására a zarándokok a helyszínen összegyűjtött kagylókat a gallérjukra, kalapjukra tűzték megkülönböztető jelül, ami nemcsak jelvény volt csupán, hanem ivóalkalmatosság is egyben. Néhány példát említve, a Jakab-kagyló zarándokjelvényként szerepel Szent Rókus köpenyén, a Pellegrini család címerében (1437-38) kalapra tűzve, Caravaggio Emmauszi vacsoráján (1601-1602) a zarándoköltözetű Kleofás is viseli, XVI. Benedek pápa címerében pedig heraldikai elemként jelenik meg."

www.parochia.hu/Segedanyagok/OlvasoinkIrtak/A_kagylo_es_a_gyongy_szimbolikus_jel.htm

további, speciális érdekességek a szt Jakab kultuszról és a kagylóról
www.c3.hu/~klio/klio981/klio081.htm

StopSzmog 2009.08.04. 00:38:31

@fialafi:
Úgy tudtam a portugáliai Cabo da Roca a legnyugatibb pont. Kaptam is egy ilyen értelmű oklevelet, amikor ott jártam.

StopSzmog 2009.08.04. 00:50:42

Santiago de Compostela
é. sz. 42°52′ - ny. h. 8°32'

Cape Finisterre
é. sz. 43°02' - ny. h. 9°18′

Cabo da Roca
é. sz. 38°47′ - ny. h. 9°30′

M. Laci · http://palferi.blog.hu 2009.08.04. 04:55:08

"hazaérkezők mind lelkesen beszélnek gondolkodásuk és életük megváltozásáról"

Hagyó Miklóson kevés nyomot hagyott a zarándokút.

Már ha a száján kívül más testrésze is járt rajta.

Sírásók naplója · http://sirasok.blog.hu/ 2009.08.04. 10:24:53

A cikk bevezető részében szerkesztés közben bekerült változtatásokat a szerző kérésére javítottuk.

Mochila 2009.08.04. 14:29:50

Nagyon jó cikk, öröm volt újabb érdekességeket olvasni Szent Jakabról és az ő kagylójáról. Köszönet érte!
Egy apró fogalmazásbeli pontatlanság:
"a Finisterre-i Szűz Mária –egyház mellett 5 hónapig kenyéren és vízen élve remetéskedett, onnan pedig Írországba gyalogolt."
:) Finisterréből Írországba gyalog? Azt úgy hogy?
Akit komolyan érdekel a Szent Jakab Út, vagy a zarándoklás mint életforma, itthon is megtalálja Szent Jakab jámbor zarándokait. Nemrég zarándokoltunk is: www.szentjakabnap.hu

jakab01 2009.08.04. 15:39:31

Üdv!

Csak a valódi, azaz igazi természet alkotta kagyló számított zarándok jelvénynek, vagy "gyártották" is különféle anyagból őket?

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.08.04. 15:48:28

@fialafi:

Az ásatás a Logodi utca 11-13 szám alatt volt.

páratövis 2009.08.04. 22:28:54

Judit! Marosvásárhelyen is találtak mostanában jakab-kagylót, nem tudom, hallottad-e.
www.hhrf.org/gyrke/sajtofigyelo/2009/mvh-asatasok.htm

páratövis 2009.08.04. 22:58:10

@jakab01:
Miért kérded?... (költői kérdés)
Ólom-ón-öntvényből is készültek, teli volt velük a középkori Európa (hóeséses giccs-gömbök helyett).
Ilyesmik (bocs, hosszú linkek, remélem, beveszi):

www.greydragon.org/trips/SouthWiltsMuseum/southwiltshire249.jpg

www.dkimages.com/discover/previews/847/971447.JPG

jakab01 2009.08.05. 07:53:50

@páratövis:
Nincs benne titok, egy másik fórumon láttam fémből hasonlót.

Köszi a linkeket!

Benda.Judit 2009.08.05. 09:48:11

Kedves lelkes kommentezők! Megpróbálom megválaszolni az eddig felmerült kérdéseket, bár hozzá kell tennem, hogy nem vagyok a téma szakértője, csak a lelet kapcsán átnéztem a vonatkozó szakirodalmat.
Kagyló attribútuma volt Szt. Kálmánnak, Szt. Sebaldnak, Szt. Rókusnak és Szt. Jodokusnak is, de közölük Jakab tett szert nagyobb "népszerűségre", így ez a legismertebb.
A kagyló régi antik szimbólum volt (lásd Vénusz), amit a kereszténység is átvett megváltozott jelentéssel. A kagyló héjai az Ó- és Újszövetséget szimbolizálták, vagy Krisztus sírból való feltámadását, a kagyló sugárszerű héja az Isteni áldást is jelentette. Egyébként a pecten jacobeus az Földközi tengerben él, a pecten maximus az Atlanti óceánban, ez utóbbi volt természetesen a használt jelvény.
Az ásatás a Logodi utca 11-13. telken folyt, és emellett törökkori faház alapozását és egy kis verempincét is találtunk.
Nagy "divat" volt a zarándoklat a középkori Európában, és mivel többnyire gyalog mentek (a penitencia miatt) lényegében életformájává is vált annak, aki nekivágott az útnak. Nem egy adat van arra, hogy több zarándokhelyet is felkeresett valaki élete során.
A kagylót bizonyára nem tenyésztették csak gyűjtötték, de a ruhára való felvarrásra szolgáló lyukakat Compostelában fúrták ki rájuk. Valóban elsősorban ólomöntvényekkel találkozunk a többi zarándokközpontokban (Róma, Aachen, Köln), de előfordultak csontból és gagátból (féldrágakő) faragott jelvények is.
Köszönöm, a Marosvásárhelyi adatot ismertem, ezen kívül Esztergomban, Székesfehérváron és Tácon került még elő hasonló darab.
Akiket mélyebben érdekel a téma, bővebben olvashat róla a Budapest Régiségei télen megjelenő következő számában.
Köszönöm a csatolt linkeket és hozzászólásokat!

R_M 2009.08.05. 19:19:52

Gratulálok a lelethez és a tanulmányhoz!
Egy kérdés Judithoz: Mariazelli zarándokjelvényekről tudsz friss információt, feldolgozást? Ilyen leletünk van Érdről. Köszönöm előre is...!

Benda.Judit 2009.08.07. 13:22:00

Középkori máriaczelli jelvény? Hurrá!
A BTM Kiscelli Múzeumban 2004-ben volt egy kiállítás "Máriaczell és Magyarország, egy zarándokhely emlékezete" címmel. Ennek a vaskos katalógusában Serfőző Szabolcs írt a jelvényekről. Szerintem érdemes az egész kötetet is elolvasni. Üdv: J.

R_M 2009.08.07. 21:20:54

Köszönöm, erre a kötetre én is gondoltam, de sajnos nem ismerem közelebbről. Ez a lelet persze nem középkori, hanem újkori!

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.08.07. 21:45:50

@Mager Miklosch:

Üdvözlet kolléga!

A te posztodat mikor olvashatjuk?

lécci 2009.08.10. 09:12:27

Nagy érdeklődéssel és élvezettel olvastam, érzem jó napom lesz ;)
Gratulálok.

R_M 2009.08.10. 15:08:29

@Karikásostor: konkrétan a mariazelli leletre gondolsz? egy kis háttérszervezést igényel a dolog. úgy tudom, van hasonló új lelet Visegrádról is, és az ottani ásatót is jó lenne bevonni

Benda.Judit 2009.08.10. 15:27:45

Nálunk is van újkori. :))

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.08.10. 15:34:41

@Mager Miklosch:

Nem erre gondoltam, de az is érdekes lehetne. :)

Most konkrétan templomoknál folytatotott ásatásaidra gondoltam, amelyről még tavasszal leveleztünk.

Aisha Alaenun 2016.12.09. 22:23:22

Szent Jakab csontjait kérte ki Atilla I. Leótól mikor megkegyelmezett Rómának.
Gyula Vezér vitte vissza eredeti helyére.