Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.09.21. 04:00 Tóth János Attila

Török kori hajók nyomában a Dráva mélyén

2009 nyarán tovább folytattuk Európa legnagyobb bödönhajó temetőjének kutatását.

A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Búvárrégészeti Szakosztályának csapata az Argonauta Program keretében két hetet töltött Drávatamásiban, ahol folytattuk a 2006 óta kutatott lelőhely felmérését. Fő célunk egy a korábbiaknál pontosabb térkép elkészítése mellett bizonyítékok gyűjtése volt a lelőhely korának végleges tisztázásához.

A korábbi évek során 30 rönkhajó, illetve egy deszkából épült hajó palánkjai kerültek elő. A leletanyagból érdemes kiemelni a két török kori rézedényt, valamint több emberi maradványt.

Petthő Gergely 17. századi krónikája szerint itt volt az a rajtaütés 1603-ban, melynek során a magyarok egy török hidat pusztítottak el. Bár az írásos forrás és a régészeti leletanyag összecseng, ahhoz, hogy teljes bizonyossággal kijelenthessük, hogy a rönkhajók a török (hajó)hídból származnak további alátámasztó érvek voltak szükségesek.

A legfontosabb bizonyíték maga a hajók fa anyaga lehetne, mivel dendrokronológiai (évgyűrű alapú) keltezéssel pontosan megállapítható lenne kivágásuk időpontja, sajnos azonban jelenleg még nem áll rendelkezésre a Dráva menti területre használható folyamatos évgyűrű sorozat. Ennek hiányában csupán annyit lehetett megállapítani, hogy a hajók egymással egykorúak.

Idén nyáron oldalpásztázó szonár segítségével sikerült szonárkép-mozaikot készíteni a lelőhelyről. Ezen minden egyes hajó látszik, tehát azok helyzete pontosabban jelenik meg, mint a korábban iránytűvel, mérőszalaggal a nulla közeli látásnál, sodrásban, víz alatt készített vázlatrajzokon.

A folyófenék mintegy 30 m széles részlete egy mozaikokból összeillesztett szonarfelvételen a hajókkal (kattintva nagyítható)

 

A fizikai nehézségek ellenére a két térkép meglepően jó egyezést mutatott. A szonár segítségével folyásirányban felfelé és lefelé 5-5 folyamkilométert átvizsgáltunk (beleértve a szigetek környezetét is) és további lelőhelye nem bukkantunk.

Keresztszelvény az egyik szonaras felvételen

 

A szonaras felderítés egyik nem várt eredménye az volt, hogy két ponton is találtunk olyan nyomokat, melyek a szabályozás előtti folyómederre utalnak. A képeken markánsan elválik az átvágott régi medrek széle, illetve alja. Ezek közül az egyik a Dráva-forgónál található, amely pontosan azon a helyen van, ahol a mai meder és a Törökdomb (ma a Drávagárdonyi temetőben található őrhely) előtt elhaladó feltételezett meder találkozik.

A 22. hajó felett a sodrás elvitte azt a nagy mennyiségű uszadékot, amely akadályozta ennek a térségnek a felderítését. Itt több tölgy deszkát és kisebb gerendát is találtunk. Közöttük emberi csontok hevernek. A deszkákból mintát vágtunk. Mivel ezekben a mintákban több évgyűrű maradt fenn, mint a hajók vékonyra faragott falában, talán segíthetnek a lelőhely keltezésében is.

Ebben a térségben találtuk meg a 2009. évi kutatás fő leletét, egy szinte teljesen ép zöld mázas korsót. Formája alapján az edény török-kori (de nem török készítésű) – meghatározását Kovács Gyöngyi, az MTA Régészeti Intézetének kutatója végezte.

Idén is vettek részt horvát kollégák a munkában. A 28. hajó térségében ők találták meg azt a területet, ahol a sodrás nagy mennyiségben hordott össze kerámiatöredékeket. Ezek feltárását idén már nem állt módunkban elvégezni. Egy másik érdekes zónában sok hatalmas kvarc-kavics töredéket találtunk (több kilogrammos, félbetört kövekről van szó!). Mivel ekkora kavicsok itt helyidegenek, valószínűleg összefügghetnek a lelőhellyel, ezek esetleg hajóballasztok lehettek.

Sajnálatos módon a két hét alatt általában magas volt a vízállás, a sodrás erős, a látótávolság minimális volt. Az utolsó napokban az árhullám miatt már nem lehetett merülni.

Mindenképpen vissza kell térni fotózni, felderíteni, feltárni a kvarc-kavicsos területet és a kerámia-koncentrációt. A palánkhajó feltárását sem tudtuk egyelőre folytatni. Mivel az Argonauta Program - hála a Norvég Alap támogatásának (a „nemzetközileg elismert fiatal kutatók kiemelkedő eredményeket ígérő kutatásai” c. pályázat keretében nyertük el) jövőre is biztosítja az anyagi hátteret, fogunk még hallani a lelőhelyről.

12 komment

Címkék: történelem búvár középkor hajó dráva vízalatti régészet török kor


A bejegyzés trackback címe:

http://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr461392408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.09.21. 21:15:31

No és az eszéki - Zrínyiék által felégetett - híd? Vagy annak se híre, se hamva? :)

régészbúvár · http://buvarregesz.blog.hu 2009.09.21. 21:31:19

@G.d.Magister: Tavaly segítettem Eszéken a horvát kollégáknak. A római híd kő pillérei megvannak. Egy római márvány torzó is előkerült.
Zrínyi-híd azonban nem...

Aropa · www.finnisztan.blogspot.com 2009.09.23. 10:22:44

Én úgy tudom a DDNP-s kollégától, hogy - egy pár évvel ezelőtti vizsgálatra hivatokozva - megvan a dendrokronológiai eredménye valamelyik tamási bödönhajónak, és az alapján feltételezhető, hogy a Muravidékről származó tölgyről van szó, amely 14. sz. elején hajtott ki, és kb. 200 éves korában került kivágásra.

Onnan úsztatták le a Drávatamási márgafalhoz, amely elég stabil a felsőbb partszakasz löszfalához képest (nem mossa el a víz).

Ez akkor ellentmondás, ezek szerint mégsem tudunk semmi biztosat?

régészbúvár · http://buvarregesz.blog.hu 2009.09.23. 11:37:33

@Aropa: Össze tudna hozni az említett kollégákkal?
A dendrokronológia évre pontosan adja meg az utolsó évgyűrűt.
Mi is végeztettünk ilyen vizsgálatot, és van is ilyen lehetséges eredmény. mivel azonban még nincs drávai fix sorozat, ezért vannak más lehetséges keltezések is.
Mivel a bödönhajó testét kivájták, ezért a növekedés kezdete bajosan állapítható meg az oldalfalból.
Ha volt ilyen mérésük, az nagyon érdekelne.

Rácz M. 2009.11.14. 20:49:09

Biztos tájékozatlanul kérdezek a témában, de mi a helyzet Magyarországon a mederváltozások által elhagyott mederszakaszokban előforduló leletanyaggal? Utrecht mellett, ahol tegnap voltam, a Rajna (mellékága) római korban elhagyott medrében akadtak rá egy hatalmas római kori hajóra, ami nagyrészt épségben feküdt az egykori partra támaszkodva, pontosan a limesút mellett. A Time Team egyik részében ástak rá és feltárták egy szakaszát, lenyügöző! És ez a környék mostanában egy száraz, sik terület, távol a folyótól. Van/volt példa ilyesmire (ezt is azt hiszem, először véletlenül találták meg) nálunk?

régészbúvár · http://buvarregesz.blog.hu 2009.11.16. 08:51:22

@Rácz M.: Természetesen lenne. A barcs, belcsa-pusztai bödönhajó régi mederből jött elő. lenne még ötletem...
Nálunk nincs Time Team, senki sem finanszírozza. Tervásatás sem nagyon van.
A mai magyar valóságban talán jobb is, ha ezek a különleges leletek rejtve maradnak mindenki előtt...

jakab01 2009.11.16. 14:33:20

A jómultkor alacsony vízállásnál, a Duna egyik mellékfolyójának partján (Városunk tövében) szárazra kerültek törökkori cserepek. Ha ilyesmire lel az ember érdemes összeszedni a szebbeket és bevinni a közeli múzeumba, vagy hagyni kell eredeti állapotában?

Ugyanis közkedvelt horgászhely és rajta topogtak a sporik. Egy kis cserépedény fedelet, ami szinte még sértetlen volt fel is emeltem, hogy megcsodáljam, de visszatettem.

búvárrégész 2009.11.16. 15:10:24

@jakab01: Javaslatom: Mielőbb szólni a múzeumnak. Ma már gyakran van kéznél digitális kamera 8telefonon is). Ezzel gyorsan lehet dokumentálni az állapotot.
Nem is fontos személyesen bemenni. általában van e-mail lehetőség. Oda elmegy egy levél a fotóval, és a bejelentő nevével, telefonszámával.
Az a normális, hogy ilyenkor a szemlére a bejelentőt is elhívjuk.
Ha olyan rendkívüli lelet van, amelyet biztos, hogy 1 órán bellül ellopnának, nos akkor esetleg fel lehet szedni, hogy bevigyük a múzeumba. Egyébbként a gyűjtés ellenjavallt.
A cserép, főleg, ha előfordulásuk "szokásos" kevésbé szokott veszélyben lenni. A pontos elhelyezkedés fontos lehet. Majd a régész eldönti, mi legyen.
Remélem informatív voltam :)

jakab01 2009.11.16. 15:31:34

@búvárrégész:
Egyébként is készülök a múzeumba.
Majd megemlítem nekik, de szerintem nem mondok vele újdonságot. Talán csak arról nem tudnak, hogy a városüzemeltetés ott is készített egy esővízelvezetőt pár éve, ami fokozatosan kimossa a leletek fölül a talajt, ha alacsony vízállásnás esőzik. Azt, hogy a horgászok rajta taposnak, szó szerint értettem. Naponta 10-15 horgász gyalogol át rajtuk csukára pergetve.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu