Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.12.02. 09:45 Bencze Zoltán

Kolostor a város peremén - A budaszentlőrinci pálos monostor

1985 tavaszán Zolnay Lászlóval és Tóth Attilával jártam először hivatalos minőségben, a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának régészeként a kedvelt kirándulóhely közelében található romoknál. Miután megebédeltünk a Hárs-hegyi kisvasút mellett ma is üzemelő vendéglőben, bejártuk a romterületet. Zolnay László elmesélte a kolostor történetét, megmutatta az addigi ásatások eredményeit, majd közölte velem, hogy szeretne már nyugdíjba vonulni, mert még sok tanulmány megírását tervezi, az ásatások további vezetését pedig rám bízza.

Fotó: Civertan Bt.

A kutatások apropóját az adta, hogy 1984-től a terület gazdája, a Pilisi Parkerdőgazdaság, valamint az akkor még létező Fővárosi Műemlékfelügyelőség anyagi támogatásával megindultak a kolostor helyreállítási munkái. A korábbi közvélekedéssel ellentétben a háromhajós templom déli pillérsorának megkezdett felfalazása során rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy a 19. század közepén Henszlmann Imre nem tárta fel teljesen a templom sírjait.

1985-től a templomban és közvetlen környezetében 159 sírt és egy ossariumot (korábban eltemetett emberek egy helyre gyűjtött csontjait) tártunk fel. A Pilisi Parkerdőgazdaság vezetői és munkatársai folyamatosan segítették munkánkat. Megismerkedtem az egyik itten erdészházban lakó Kálmán bácsival is, aki az 1950-es években a romterületen talált egy középkori pecsétnyomót. Egy ideig postai feladványait bélyegezte vele, majd mint később elmesélte kislánya bevitte iskolája történelmi szakkörébe. Sajnos mire erről az 1960-as években Zolnay László tudomást szerzett az értékes lelet már nem volt meg.

A kolostor helye a budai Várból

 

Sajnos Zolnay László 1985. óta nincs közöttünk. Az 1985-1994. között, továbbá 1998-ban folytatott régészeti munka sok fontos eredményt hozott, mely az alább röviden vázolt kolostortörténetet is sokban kiegészítette, pontosította.

Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálos rend 2008-ban ünnepelte pápai jóváhagyásának 700 éves évfordulóját. Első központjuk, Pilisszentkereszt után először szentkereszti remetéknek nevezték őket, a pálos elnevezést a 14. század 20-as évei óta használták.

A János-hegy és a Hárs-hegy közötti nyeregben 1300 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója Buda mellet Szentlőrinc monostorát. Miután felépült, pusztulásáig ez volt a pálos rend főkolostora. Az alapítás után nem sokkal Károly (Róbert) király János óvári ispán, Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a főkolostort. 1335-ben Henc fia János adományozta a Szentlőrinc körüli erdőket a monostornak.

Az első kolostornak egyhajós temploma volt, melytől északra 10X15 méteres kerengő épült 2,2 m széles folyosóval. A kerengő keleti szárnyához kisebb méretű perjeli kápolna csatlakozott. 1381. novemberében a szentlőrinci kolostorba kerültek Remete Szent Pál földi maradványai, ekkor nagyszabású építkezések kezdődtek a kolostorban.

A korai kolostortemplom déli oldalán új, háromhajós templom épült fel, melyet 1403-ban újként említenek. Az első templomot ereklyekápolnává alakították át, a kerengőt pedig négyzetes alaprajzúvá építették át. A 15X15 méteres kerengőudvart 3 méter széles folyosó zárta körbe. A Zsigmond-kor vége felé a kerengő keleti szárnyát átépítiették az itt futó folyosót megszüntették és helyén egy 11 m széles új káptalantermet alakítottak ki.

 

A kolostor 14. században

Az 1480-as években több építkezés is zajlott a kolostorban. 1488-ra készült el a Szent Lőrinc egyház déli oldalán egy kápolna Budai Kovács Márton költségén, aki egész életében vincellér volt és akit a Szent Lőrinc kolostorban temettek el. 1486-ra a Szent Pál tiszteletére (át)épített kápolna az ablakokig elkészült, de az építkezést csak 1492-ben fejeztette be Tharispán Albert budai várnagy.

A rendfőnöki tisztet 1484 és 1488 között betöltő Tamás testvér idején Dénes testvér, kőfaragó bámulatos művészettel készítette el a szent síremlékét amelyben a sírkápolna építésének befejeztével 1492-ben helyezték el az ereklyéket.

Amikor a kolostort a törökök 1526-ban kifosztották, a síremlék fedőlapját lelökték és három darabra törték, vagyis az emléket fedőlappal lezárt szarkofágként képzelhetjük el. A szarkofág oldalait áttört, szamárhátíves-mérműves táblák alkothatták, a szamárhátív csúcsán erőteljes fiáléval. Ennek két oldalán, az ív feletti mezőkben jelenetek kaptak helyet. A legnagyobb töredéken két angyal emeli az égbe Remete Szent Pál lelkét, ahol már azt az Atya várja. A másik nagyobb darabon az Atyaisten töredékes ábrázolása látható.

Szent Pál síremlékének töredéke

 

A 15. század 80-as éveiben, valószínűleg 1488-ban Kamanczy János vicarius generalis rendbe hozatta a szentlőrinci kolostor ciszternáját. Az 1508-ban rendfőnökké választott Balázsszentmiklósi Gergely testvér hivatali ideje alatt kezdődött el a szentlőrinci kolostor új templomszentélyének építése az alapoktól, sekrestyével együtt. Gyűléstermet is emeltek, amelyről egy feliratos kő is megemlékezett. A munkákat öt év alatt végezték el és János erdélyi vajda, Gergely óbudai kanonok, Horváth Pál nándorfehérvári polgár mellett Osvát és Lukács zágrábi püspökök végrendeleti adományai biztosították erre a fedezetet.

A kolostor 16. században

A szentlőrinci pálos kolostornak voltak Budán házai. I. (Nagy) Lajos királytól (u. 1342-1382.) kapták meg a Kammerhofnak nevezett épületet. A mai Táncsics Mihály utca 7-9. számra lokalizálható telek, melyet magna curia regisként is említenek a források az első budai királyi szálláshely volt. Mindez egyben mutatja a rend megbecsültségét is. Valószínűleg ez az épület túl nagy lehetett a pálosoknak, ezért 1416-ban elcserélték azt Hermann cillei és zagorjei gróffal, akinek háza a mai Fortuna utca 4. számú telekre lokalizálható. Egy másik házat Mihály óbudai kanonoktól kapnak 1402-ben.

1526-ban a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván elpusztítják a kolostort. Szentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúltak, szétromboltak, a kolostort felégették. A főkolostor gazdagságára következtethetünk abból az adatból, hogy 1000 forint értékű könyv égett el a könyvtárban.

Utolsó írott adatunk a kolostorról 1540-ből származik, amikor Imre rendfőnök a szentlőrinci kolostorból tiltakozik az elefánti perjelnek Baracskay Pállal kötött egyezsége ellen. A kerengőtől nyugatra található nagy kövekből rakott udvaron egy 1546-ban vert pénz, a pincében pedig egy 1586-os pénz került elő. Ez alapján úgy tűnik, hogy a kolostor egyes részei csak részben pusztultak el és a XVI. század folyamán időlegesen használták is őket.

A háromhajós templom korai szentélyére épített ház 1934-ben

 

1686 után nem tértek ide vissza a pálosok, hanem Pesten építettek új templomot (ma Egyetemi templom) és kolostort (ma Központi Szeminárium), amelyet 1786-os feloszlatásukig használhattak. Henszlmann Imre 1846-47-ben, majd 1934-ben Garády Sándor ásott a területen. Később hosszú időn keresztül Zolnay László vezette a feltárásokat, 1985-től pedig én folytattam a munkákat.
 

15 komment

Címkék: budapest régészet középkor kultusz kolostor régész


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr371561764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

amtra 2009.12.02. 12:27:54

Élvezettel olvastam. Fantasztikus érzés lehet, mikor a napvilágra kerülő leletet "vallatják".

Puncskocka 2009.12.02. 14:48:52

kiváló cikk! nagyon élveztem az elejétől a végéig!

szing 2009.12.02. 17:40:15

Örülök, hogy olvashattam róla. De a legnagyobb dolog mégis az lenne, ha előkerülne a hely is, ahová Remete Szent Pál testét elrejtették a törökök elől. A hagyomány szerint a teste romlatlan, ami csak mumifikálás eredménye lehet. A középkori okiratok említik a Tebevre, Tebeura azaz Théba ura hegyet. Ott lesz az a test egy barlangban. Hiába, a régészet a világ legszebb foglalkozása, sőt több ennél: hivatás.

Bencze Zoltán 2009.12.02. 18:34:59

@szing: 1526-ban, a mohácsi csata után Remete Szent Pál ereklyéit a Szapolyaiak trencsényi várába menekítették, de 1527-ben leégett a vár és így megsemmisültek az ereklyék.Egyébként a korabeli források több mint száz csodát jegyeztek fel, melyek a testereklyéknél történtek. Olvashatunk például arról, hogy az ereklyék őre is meggyógyult. Nemcsak imádkozott Remete Szent Pálhoz, hanem a szarkofághoz tartozó kristályt is megérintette.

Bencze Zoltán 2009.12.02. 18:40:47

@amtra: Az írott források (Gyöngyösi Gergely, Hadnagy Bálint) pálos szerzetesek ránk maradt munkái mellett a feltárások során előkerült kőanyag feldolgozása, értelmezése sokat segített. Az, hogy a 14. század végi káptalanterem közepén egy nagy pillér állt vagy hogy Zsigmond király korában milyen átalakítások zajlottak itt, a feltárások derítették ki.

proletar 2009.12.02. 21:57:56

Látogatható ez a hely? Vhol az OPNI környékén van, igaz? egyszer már nem találtam meg :(..

batorfya 2009.12.03. 01:25:10

Ezt még Marosi tanár úr sem tudta volna kiválóbban megírni. :) Remek blog.

yetiman (törölt) 2009.12.03. 01:41:33

@proletar: Szia! Látogatható, mi tavaly télen voltunk. Ha jól emlékszem, a Gyermekvasút Szépjuhászné állomása mellett van nem messze gyalog. Érdemes összekötni a Hárs-hegyen egy körtúrával és a kilátóval (azt hiszem, csak az egyikre lehet felmenni). Nekünk kellemes 2-3 órás délutáni program volt

s_timcsi · http://autostat.hu/cikk-kereso 2009.12.03. 14:51:32

Szoktunk azon a környéken kirándulni, de eddig nem tudtam, hogy ilyen is van arrafelé!

Bencze Zoltán 2009.12.03. 16:15:36

@proletar: Az OPNI közelében, egészen pontosan a II. kerület Hűvösvölgyi út 78. alatt a nyéki királyi villák maradványai találhatók. Bonfini Mátyás király külvárosi palotájaként említi. Egykor egy több mint 500 holdas, kőfallal körülvett vadaskert is tartozott hozzá. A Budaszentlőrincen 1934-ben ásatást vezető Garády Sándor fedezte fel, majd ásta ki 1931-33, majd 1938-1942. között.

Bencze Zoltán 2009.12.03. 16:18:57

@yetiman: A hely meghatározása pontos. Legkönnyebb 22-es busszal megközelíteni, a Moszkva tér felől az Irén utcai megálló után kell leszállni. A kirándulás során már mindkét kilátót érdemes célba venni, mert már mind a kettő látogatható.

dimitry 2010.01.08. 22:15:17

A bátory barlang és a kolostor között
Nem volt valami féle alagút
Lejárat összeköttetés a barlanggal?
Nem lehetséges, hogy ezek a
könyvek nem is vesztek oda ?
A rombolás előtt pár dolgot biztos elrejthetek a pálosok.
Talán a corvinák egy része is itt van valahol elrejtve, ki tudja.

Bencze Zoltán 2010.01.18. 10:44:43

@dimitry: Ennek régészeti nyomát nem találtuk. Valószínűleg a jó minőségű homokkőbe ásott alagút igen nagy munkát jelentett volna.
Az elmenekített tárgyakkal kapcsolatban a következőket tudjuk:
A mohácsi vész után több pálos kolostor lakói Budaszentlőrincre menekülhettek egyházi kincseikkel együtt. A kincseket, valószínűleg a budaszentlőrinci tárgyakkal kiegészítve János generalis a Homonnai család őrizetére bízza. Az értékeket Benedek és Pál budaszentlőrinci szerzetesek kísérik új helyükre. Az arany és az ezüst tárgyak a család jeszenői, az egyházi ruhák és rendi kiváltságlevelek pedig a Homonnaiak revickei várába kerültek. Egy 1532-ben keletkezett lista felsorolja ezeket a tárgyakat. Az arany és az ezüst tárgyak értéke 60 ezer, az egyházi ruháké pedig 30 ezer magyar forint volt. Mivel a Homonnai család az őrzésükre bízott kincseket nem akarta visszaadni perre került sor. 1550-ben I. Ferdinánd király a pálos rend kérésére utasítja a leleszi konventet, hogy a Homonnai Drugeth urakat az őrzésükre bízott és az Ung megyei Jeszenő és Revicke várában egykor Homonnai Drugeth János özvegyének, Krisztinának átadott pálos rendi kincsek ügyében idézze meg királyi bírói széke elé. A kincsek az óbudai (fehéregyházi), siklósi (bajcsi), ládi, diósgyőri tokaji és néhány más, így a szentlőrinci monostor egyházi felszerelését alkották az oklevelekkel együtt. Ferdinánd király 1559-ben is sürgette a kincsek visszaadását minden eredmény nélkül. Az 1569-ben kiadott ítéletlevél szerint a pálosok elvesztett értékeikért minössze 2000 forint kártérítést kaptak.

Etzilbvrg 2010.02.17. 19:09:37

@szing:
A rom itt látható a Google-on:
maps.google.hu/maps?ie=UTF8&ll=47.526767,18.955675&spn=0.005448,0.013733&t=h&z=17
(a sötét folt keletre nem iszapos tó, hanem nemzetbiztonsági okból kitakart ...)

Én közel 25 évig laktam lent a völgyben -egészen '98-ig-, a Petneházy-réten; s a teljes gyermekkoromat a környék "becsavargásával" töltöttem. Sokat jártunk a romokhoz, meg fel a Báthory-barlanghoz is. Keringtek már akkoriban is mende-mondák, hogy a barlang egy ága összeköttetésben áll a Pálosok kolostorával, meg arról is szólt a fáma, hogy egy másik ága egészen a Szép Ilonáig lenyúlik.
süti beállítások módosítása