Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Sírásók naplója

Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Hirdetés

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) hallstatt kultúra (2) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2010.01.08. 15:15 Szabó Máté

Mit ér ma két római bronz érme?

Hűvösen és eredménytelenül indul a reggel. Annak ellenére, hogy négyen járjuk csatárláncban a terepet, a római útnak nyoma sincs. - Talán majd az őrtornyoknál lesz valami… - jegyezzük meg! Telefonon egyeztetünk a helyi múzeumi kollégával, aki ma fémkeresővel segíti kutatásunkat.

A helyszínt pontosan tudjuk azonosítani a térképre illesztett légifotó alapján, de semmilyen lelet, még egy apró kerámiatöredék sincs a felszínen! Czövek Attila, helyi kollégánk tapasztalatában bízunk, no meg a szerencsében. Nem nagy a terület, mégis végtelenségnek tűnik, ahogy fel-alá járva követjük „csipogós” emberünket. Kitartásunk eredménye végül szép hangot ad, és némi bontogatás után vehetjük is elő a dokumentáció segítőit, a GPS-t és a leletes zacskót… a májusi lelet után megvan a második érme a lelőhelyről!

A terepbejárási ízelítő egy jelentős nemzetközi kutatás, a Dunai Limes Program (Danube-Limes Program) mindennapjait kívánta szemléltetni. A Pécsi Tudományegyetem Régészet Tanszékének munkatársaiként feladatunk 2008-2011 között a pannoniai római határszakasz, a ripa Pannonica teljes magyarországi részének régészeti kutatása, gyakorlatilag a korábbi vizsgálatok eredményeinek összegyűjtése, revíziója, kiegészítése.

A szakirodalmi gyűjtőmunkát terepbejárás, légirégészeti- és geofizikai felmérés egészíti ki. Ásatásra a programban nem kerül sor, de csatlakozó kutatások előfordulhatnak.

Az eredményeket térinformatikai rendszerbe, adatbázisba integráljuk, valamint szakmai és ismeretterjesztő jelentésekben hozzuk nyilvánosságra. A világörökségi nevezés háttérmunkáit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal végzi.

A szisztematikus terepi kutatás egyik legnagyobb segítője az évek óta zajló légirégészeti adatgyűjtés. A Pécsi Légirégészeti Tékában őrzött és feldolgozott felvételek nélkül a lelőhelyek jelentős részének felderítése és visszaazonosítása komoly nehézséggel járna.

A légi felvételeket térképre szerkesztjük, a látható információt térinformatikai feldolgozás során tesszük használhatóvá a kutatás számára. A tárolt adatokat egy tenyérszámítógép (PDA) segítségével magunkkal vihetjük a terepbejárásokra, ahol műholdas helymeghatározó (GPS) segítségével ellenőrizhetjük megfigyeléseinket és gyűjthetünk leletanyagot.

De mit ér a technika, és mit ér a rengeteg gyaloglás, ha a derék rómaiak semmilyen tárgyat nem hagytak el, ami alapján képet kaphatnánk egy-egy lelőhely koráról, rendeltetéséről? 

Ez a megállapítás gyakran igaz a római határ menti lelőhelyekre.

Mielőtt mindenki a fejéhez kapna, természetesen nem a hatalmas, egykor több ezer fős csapattestek befogadására szolgáló legio vagy a némileg kisebb és segédcsapat táborokra, vagy az azokat övező településekre gondolok!

Elsősorban a védelmi rendszer kisebb elemeire: őrtornyokra, állomáshelyekre (melyek azonosítása önmagában is kihívás) és a római útra. Ezen objektumoknál funkciójukból és méretükből adódóan kevés lelet maradt meg, ráadásul sokszor csak egy rövid ideig, lehet, hogy csak néhány évtizedig képezték a limes részét.

Vegyünk egy példát: egy őrtorony, ha fából épült, nem tartalmazott sok maradandó építőanyagot (talán, ha égetett tetőcseréppel, tegulával fedték, ezek töredékei megmaradhattak). Ha ezt a tornyot békében hagyták el katonái, még a felszerelést is magukkal vitték, ha harci körülmények között pusztult el, védőinek személyes tárgyai is a helyszínen maradhattak.

Egy ilyen helyszínt levegőből talán azonosíthatunk (a feltöltődött árkok nyoma alapján), egy geofizikai mérés vagy egy ásatás pedig további részleteket is mutathat (torony szerkezete, pontos méretek, stb.). Egy egyszerű terepbejárás viszont nem sok lelettel kecsegtet. 

Ahhoz, hogy a ripa Pannonica is a Frontiers of the Roman Empire (A Római Birodalom Határa) világörökségi helyszín része lehessen, pontosan meg kell határoznunk a hozzá tartozó katonai, és az azokhoz kapcsolódó civil lelőhelyeket. Belátható, hogy a legszebb légifotók, a kiváló logikai érvelés is kevés az UNESCO számára, ha a helyszínről semmi kézzelfoghatót sem tudunk felmutatni!

Az általunk védendő lelőhelyekről származó adatainkat nekünk kell igazolni. Ha van leletünk, bizonyítani kell a hely katonai voltát, és azt hogy a limes részét képezte. Ha van légifotónk, akkor a nyilvánvaló katonai nyomot lelettel kell alátámasztanunk. A legjobb pedig, ha nem csak római voltát bizonyíthatjuk, hanem pontos korát is meg tudjuk határozni…

Ahogy írtam, ezekről a helyszínekről nehéz értékelhető leletet gyűjteni. Legtöbbször örülünk, ha egy-egy egyértelműen római tégla vagy kerámia töredékére akadunk, s jóval ritkábbak a bélyeges téglák, vagy az igazából értékelhető kerámiák. A legértékesebb leletek talán a fémtárgyak, ezek közül is az érmék. Keltezik a lelőhelyet, valamint a helyszínre vonatkozóan is szolgáltatnak információt, de erről kicsit később… 

Fémkeresőzés. Ha csak ezt, vagy saját légirégészeti blogomat nézzük eltérő véleményekkel, indulatokkal, vélt és valós igazakkal találkozunk. Megnyugtató megoldás nincs, fentről talán ne is várjuk!

Ami biztos, saját terepbejárásunk is elsősorban azért lehet eredményes, mert a lelőhelyek szántott területen vannak (ezért láthatók a levegőből, azonosíthatók terepen, gyűjthető róluk leletanyag, végezhető rajtuk geofizikai mérés, stb.).

Tisztában vagyunk vele, hogy ha nem szedjük össze a leleteket, a mezőgazdasági művelés miatt együtt pusztulnak a lelőhellyel (a világörökségi cím védelmet nyújthat számukra, de ehhez pontosan azonosítani kell őket!).

Ez érvényes a kerámiára, építőanyagra és a fémekre is. Kutatásunk szempontjából legfontosabbak a datáló értékű leletek. Tévedés azt gondolni, hogy a szántás miatt ezek nagy területeken vándorolnak (hacsak nem egy meredek domboldalról van szó), így egy komplex adathalmaznak képezhetik a részét. De mit ér pl. egy fémlelet, ha nem csak lelőhelyét, hanem előkerülésének pontos helyét is ismerjük?

Lássunk egy példát! 

A képeken látható őrtoronyból, különböző időszakokból mindössze két érme, és némi kő/tégla töredéke ismert. A légifotó önmagáért beszél, a fémanyag pedig több ponton segít minket:

1. Alátámasztja a fotón látható lelőhely létezését, valamint megerősíti római voltát.

2. Előkerülési helyük GPS-es rögzítésével egy szinten lehatárolható a lelőhely katonák által használt része, vagyis a kettős árok belső területe, ahol a torony is állt.

3. Keltezik a lelőhelyet. 

Az egyik érme I. Constantinus császár sisciai verete i.sz. 328-329-ből, míg a másik II. Constantius korából, i.sz. 324-337 közötti időszakból való. Habár statisztikához kevés, mégis elgondolkodtató, hogy mindkét lelet a IV. század első felére keltezi a lelőhelyet, hiszen a kutatás jelenlegi állása szerint elsősorban Valentinianus (364-375) császár korához kötik a Duna-menti őrtoronylánc megerősítését, építését.

Római őrtorony rekonstrukciója Zugmantel közelében

 

Ha hozzátesszük, hogy kutatásunk során más őrtornyokból is hasonló korú fémanyag kerül elő, már egy korábbi elmélet válik kérdésessé. Mindez minek köszönhető? Annak, hogy a fémanyagot nem csak összegyűjtjük, hanem pontos helyhez is kötjük!

 

Mindannyian tudjuk, hogy az intenzív mezőgazdasági munkáknak köszönhetően a lelőhelyek és a kiszántott leletek komoly veszélyben vannak. A régészek lehetősége a szisztematikus és széleskörű technikai repertoárt felvonultató terepi munkákra korlátozott, talán csak a Dunai Limes Programhoz hasonló esetekben van. A fémkeresőzés megnyugtató jogi rendezése pedig még várat magára.

Kulturális örökségünk megőrzése nem csak a szakmabeliek feladata, ahogy ezt az most még az illegális oldalon tevékenykedők egy része is látja.

Írásommal két dologra szeretném felhívni a figyelmet:


1. A megfelelő dokumentációra, melynek köszönhetően egy kislelet is fontos részét képezi az egésznek.

2. Ha lelőhelyeinket rendesen védeni és kutatni képtelenek vagyunk, próbáljuk meg az azok iránt érdeklődő/felelősséget érző fémkeresősöket a mi oldalunkra állítani, hogy együttműködve gyarapítsuk információnkat és emlékanyagunkat.

…hogy ne csak néhány száz forintot érjen az a két érme a piacon!

 

Utóirat: az együttműködés nem lehetetlen, a Dunai Limes Program keretén belül felvettük a kapcsolatot segítő szándékú, a felelősségteljes fémkeresőzés elveit követő detektorosokkal, akik több alkalommal bizonyították rátermettségüket. A kezdeményezésről bővebben a Régiségbúvár oldalon lehet olvasni.
 

14 komment

Címkék: régészet hadsereg római régész örökségvédelem fémkereső


A bejegyzés trackback címe:

http://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr141655297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nagyon tetszett az írás. Külön örülök, hogy a Dunai Limes Programnak köszönhetően a szunnyadó római emlékeink is felszínre kerülnek, ha nem is feltárással, de számottevően frissül és gyarapodik tudásunk. Az is örvendetes, hogy a programhoz kapcsolódóan a helyi érdeklődők számára is vannak előadások, nyílik kiállítás. Rendkivül sajnálom, hogy a mai dunabogdányi eseményről lemaradok, de remélem, hogy a kutatás során az eredmények ismertetésénél már jelen tudok lenni, feltéve, ha megtalálom a meghirdetések forrását.
Gratula a cikkhez és a fontos - bár ki nem mondott - megállapításhoz, hogy a dunai limes megerősítése már Valentinianus előtt is megkezdődhetett. Persze ezt további adatokkal is meg kell erősíteni.
Na, nem is lett rossz a poszt! :) Az érmékről pedig kifejezetten jól sikerültek a képek, látszik, hogy nem remegett a "mester" keze. :) További jó munkát!
lehet, hogy erdekes adat, par eve az esztergom melletti hideglelos keresztnel levo romai ortoronynal talatam egy ermet (siman a foldon volt, azthiszem egy vakondturasnal), szoval az erme probus csaszare (276–282).
csodalkoztam ezen, mert azt olvastam, hogy azt az erodot csak a 4. szazad elejen epitettek, ha kell kuldok majd egy kepet az ermerol, de elobb erjek haza a barbarok foldjerol, megvisel ez a folyamatos -20C
Információgazdag írás, emellett tanulságokat hordoz a blogon korábban lezajlott vitákkal kapcsolatban is, gratulálok hozzá.
@G.d.Magister:
Igen, ez egy ki nem mondott, de szerintünk is feltételezhető megállapítás, t.i a limes jelentős megerősítése a kutatás eddigi toposzával szemben inkább a Constantinus-dinasztiához köthető. A kérdés vizsgálatához fontos megemlíteni a későrómai időre datálható Csörsz-árok kiépítését, melyet római segédlettel, római pénzen fenntartva építenek ki a szarmata belháborúk után, védendő a szarmata ütköző államot az Alföldön. A Connstantinus dinasztia majd 40 éves fennállása alatt e mellé még elképzelhető egy ezzel ellentétes, korábbi védelmi doktrína is, miszerint a dunai határt megerősítve közvetlenül Pannóniát védik. Az őrtornyokból előkerült néhány érem ezt látszik alátámasztani, datálásuk: Crispus, Fausta, ill. II. Constantinus, Constantius Caesar. Érdekes, hogy az általunk bejárt legdélebbi szakaszok (Őcsény-Soványtelekig) más képet mutatnak, mint az északibb limes. Masszív kőépületek nyomai, rengeteg lelettel, törmelékkel. Északabbra lelet szinte semmi, légifotók alapján azonosíthatók az őrtornyok. Lugio 6 tornyánál találtunk egy Valentinianus-kori bélyeges téglát. Ezen a déli szakaszon még nem fémkeresőztünk, érmeink az itteni őrtornyokból nincsenek. (Kiv Soványtelek, innen a felszínről van egy 320-321-re keltezhető pénzünk. )
A Valentinianus-kori építkezéseket LUG 6 bélyeges téglája alátámasztja, de nekem úgy tűnik, hogy ez egy délről induló, és be nem fejezett átépítés lehetett.
Persze ez némileg öncélú okoskodás, melyet a jövőben tervezett geofizikai, ill. detektoros kutatás cáfolhat, ill. egészíthet ki.
A belső nagy erődök megépítése is Contstantinus korára datálható, talán logikus feltételezés, ha ezzel egy időben indulhatott a dunai limes megerősítése is.
Ugyanakkor a limes ötlete nem Hadrianusé volt? A 2. sz.-tól nincsenek adatok? Pannonia déli részein tudtommal hamar elkészült a limes, legalábbis térképek jelölik. A dunai limesnek már közvetlen Hadrianus után, a Markomann háborúkban stratégiai szerep jutott, talán már a harcok előtt/után elkezdtek építkezni.
@Nadiposzi:
helyes lehet a délről észak felé tartó fejlődés megállapítás. Hiszen délen közel volt Sirmium és Siscia, amiket mind katonai mind kultúrális településeket jobban védeni kellhetett. Jó lenne megnézni a borostyánút mentét, Savariát, Carnuntumot, hogy azokon a környékeken is a centrumok megvédésére már korábban létrehoztak-e tartósabb helyőrségeket, előőrsöket.
@Iovianus:
A határvédelmi rendszer kiépítése természetesen sokkal korábbra tehető, egyes részei már az I. században is léteztek, de szisztematikus rendszerré a II. században vált.
Jelen esetben az érdekesség, hogy Aquincumtól délre, Altinumig (Kölked) a táborokon kívül főleg a késő római időszakra vonatkozóan vannak légirégészeti és terepi adataink.
A IV. századi határvédelmi rendszer stratégiai koncepciója a kutatás végére minden bizonnyal sok újdonságot fog hozni (belső erődőkkel, Csörsz-árokkal való kapcsolat és kronológia, stb.).
A dél felé "erősödő" határvédelem jelenleg Altinum miatt került homloktérbe, ott ugyanis geofizikai méréssel egy késő római erőd egyes részeit sikerült megfogni (talán Valeria tartomány székhelyének /Sopianae/ védelme indokolja a megerősítést?!).
Gratula és köszi, hogy megírtad!
Meg tudná valaki adni, hogy egy lelet leadásához milyen dokumentumokat kell csatoni? Valahol egyszer a neten rátaláltam, de most nem lelem sehol. Tehát ha az egyszeri ember be akar vinni a múzeumba egy leletet, hivatalosan mit kell mellékelnie.
Köszi!
Szia Obolus !

A Köh honlapjáról le lehet tölteni egy lelőhelybejelentő lapot, azt lehet használni lelet bejelentésére is, bár főleg akkor praktikus, ha új, ismeretlen lelőhelyről származik a lelet. Itt a link :
www.koh.hu/tartalom.php?idt=20081209165441
Köszi a tippet,a KÖH oldalán lévő leletbejelentő adatlapot megtaláltam, de az inkább régészeknek szólhat.
Annyira részletes és szakmai.

itt a link: www.koh.hu/tartalom.php?idt=20081013233755

Azért gondoltam, hogy ide írom, mivel itt sok szaki megfordul.
@obolus:

Bocs, nem vettem észre a kérdésed.

Nincs ilyen hivatlos adatlap amilyet keresel, de a régiségbúvárra lehetne készíteni egy nem hivatalosat.