Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2010.03.26. 11:50 Wilhelm Gábor

Tatárjáráskori kincslelet Szank határából

„És úgy feküdtek a testek a földön,
mint legelésző marhák, juhok
és sertések csordái a pusztán…”

Rogerius mester Siralmas Éneke

A magyarságot sújtó, a nemzeti emlékezetben máig fennmaradt sorscsapások közül talán a tatárjárásként ismert 1241-42-es mongol betörés és pusztítás foglalja el az egyik legelőkelőbb helyet, még közel 800 év távlatából is. Míg az akkor élt embereknek szörnyű katasztrófát jelentett ez az esemény, addig a régészeti kutatásoknak rendkívül gazdag forrásanyaggal szolgál ez a pár éves intervallum. Számos érem- és kincsleletet ismerünk a korszakból, ami közvetett bizonyítéka a mongol pusztításnak, ám közvetlen nyomát eddig csak kevés esetben sikerült feltárni.

Szank település a Kiskunság középső részén, nagyjából Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas között félúton található. A falu környékéről korábban már két tatárjáráskori kincslelet is előkerült. Az 1960-as évek közepén egy 113 darab friesachi érmét tartalmazó lelet látott napvilágot a falu közelében, míg 1971-ben a helyi Tsz. egyik birkahodályának építésekor egy 1181 érméből álló kollekció került elő, melyek között 853 magyar brakteáta is volt.

2009 decemberének első hetében a második lelőhely közelében a Városföld-Drávaszerdahely földgáz szállítóvezeték építési munkái folytak, amelynek régészeti szakfelügyelete során egy Árpád-kori település kis részlete került elő. A gépi munkálatok sajnos az igen sekélyen elhelyezkedő objektumokat szinte teljesen megsemmisítették.

A keskeny nyomvonalon a 2010. március 1-17. között a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat végzett feltárást. Itt 1500 m2-es felületen összesen 12 objektumot tártunk fel.

A vizsgált szakasz északi felében került elő az ásatás legkiemelkedőbb és legizgalmasabb jelensége. Egy félig földbe mélyített épület nyomát észleltük a metszetfalban, égett kormos betöltéssel, melyben számos embercsont volt megfigyelhető. Ugyan az objektumnak a nyomvonalba eső része sajnálatos módon még érkezésünk előtt, a csőfektetéshez kapcsolódó árokásással teljesen megsemmisült, de a nagy mennyiségű emberi csont és kormos réteg alapján sikeresen tudtuk azonosítani a földhányóban az elhordott, géppel kitermelt betöltést.

Az leégett épület nyoma a metszetfalban

 

Már az épület foltjának tisztításakor két ezüstérme került elő, melyek közül az egyik egy ritka brakteáta típus volt. Az érmet IV. Béla (1235-1270) uralkodása alatt verték (CNH. I. 275-ös típus), így már ekkor kezdett körvonalazódni a jelenség lehetséges kora.

IV. Béla király brakteátája

 

Friesachi dénár

 

A karintiai Friesach vársoráról elkeresztelt dénár (németül Friesacher Pfennig) egy kedvelt középkori ezüstpénz, egyike a mai Ausztria területén vert legismertebb fizetőeszközöknek. A pénzverdét 1125 környékén a salzburgi érsek alapította. Az érme előlapján leggyakrabban az érseket, hátlapján két templomtoronycsúcsot ábrázoltak. Kiváló minősége miatt kedvelt kereskedelmi pénz volt Magyarország területén is a 12-13. század fordulóján. 

 

II. Eberhard strasburgi érsek friesachi dénárja (nem Szankról)

 

 

Brakteáta

 

A brakteáta vagy lemezpénz (latinul: bracteata) olyan érmék elnevezése, melyeknek csak az egyik oldalán van éremkép. A Keresztes Hadjáratokkal egy időben jelentkezőnövekvő pénzigénynek eleget téve Nyugat-Európában 12. századtól kezdték gyártani az egyszerűbb és gazdaságosabb előállítású, vékony lapkára készült egyoldalas veretek készítését, melyet aztán kézzel is ki lehetett vágni az ezüstlemezből. Ezzel a módszerrel adott ezüstmennyiségből sokkal több pénzt lehetett verni. Az első ezüst brakteáták 1130 körül jelentek meg Szászországban és Türingiában. A Magyar Királyság területén általában III. Béla uralkodásához kötik megjelenését, de jellemzően csak a 13. század első felében jelentkeznek nagyobb számban.

A bontás során egy eredetileg valószínűleg téglalap alapú, félig földbe mélyített épület nagyjából 110-120 cm széles, 420 cm hosszú részlete bontakozott ki. A házban több rétegben, rendszertelenül egymásra hányva igen nagy mennyiségű emberi vázrész hevert. A csontok csak ritkán feküdtek anatómiai rendben, egy részük összetört, számos darab égett állapotban volt.

Az épület megmaradt része az embercsont maradványokkal

 

Mellettük több kerámiatöredéket, egy vascsatot és tucatnyi ezüstpénz is találtunk. Az épület döngölt padlója néhol vörösre volt égve, a betöltésben faszenes rögök, sőt néhány textillenyomatos faszéndarab is előkerült.

Textillenyomat

 

A bontási munkálatokkal párhuzamosan megkezdtük a már kitermelt föld fémkeresős átvizsgálását is, Bacskai István műszeres kutató segítségével. Közel 50 m3 földet néztünk át íly módon, a lehető legnagyobb alapossággal. Innen is nagy mennyiségben kerültek elő emberi vázrészek és számos összeillő kerámiatöredék, köztük egy bogrács és egy fenékbélyeges fazék darabjai is.

A hányók átvizsgálása a márciusi hóesésben

 

Az épület megmaradt részének és a hányónak a folyamatos műszeres átvizsgálása során többek között vasszegek, vaskapocs, egy vaskulcs, egy vas zár alkatrészei, vödör vaspántjai, egy vassarkantyú, 5 különféle vascsat, egy kerek, rovátkolt díszű bronzcsat, két bronz karperec és 67 ezüst érme látott napvilágot, melyek többsége a fent említett ritka CNH. I. 275. típushoz tartozott.

 Bronzcsat  Vaskulcs

 

Igen érdekes lelet egy kis bronztárgy, ami valószínűleg egy pénzváltó mérleg töredéke lehet. Napvilágra került két köpűs záródású ezüst karika,  melyek közül ez egyik finom palmettás díszű. Nagyon fontos kérdéseket vet fel az 50 cm hosszú páncéltörő kopja, amelynek köpűjében még fatöredékek is megmaradtak.

Pénzváltó mérleg töredéke

 

Palmettás díszítésű ezüst karika

 

A feltárás legizgalmasabb tárgyai szerencsés módon az épen maradt házrészben voltak. A csontok mellől egy finom kidolgozású, láncos-csüngős arany fülbevaló kettős piramis alakú töredéke került elő.

Arany fülbevaló kettős piramis alakú töredéke

 

Szintén hasonló helyzetben találtunk egy szép kidolgozású, kőbetétes aranygyűrűt. A ház padlóján, valószínűleg egy szövetbe csomagolva feküdt egy aranyveretes párta. A fejéket 34 préselt díszű aranyveret ékítette két hegyikristály és számos kis üveggyöngy társaságában. A bronzból és ezüstből készült zárótagon legalább kétféle textil lenyomata őrződött meg a korrózióban.

Aranylemezekkel és hegyikristállyal díszített párta

 

A feltárt épületben az előzetes kalkulációk szerint legalább 15 ember maradványi hevertek, döntően nők és kisgyerekek, de erre biztos választ csak a részletesebb antropológiai vizsgálatok után kaphatunk.

A szanki ház különlegességét az adja, hogy itt együtt kerültek elő a tatárjárás korára keltezett kincsleletek jellegzetes tárgyai és a pusztítás közvetlen bizonyítékai. Az elrejtett javak értéke alapján ugyanakkor valószínűleg érdemes átgondolni a korabeli falusias településeken élő emberek életéről, és anyagi jólétéről alkotott képet.

A ház és a benne tartózkodó személyek minden bizonnyal az 1241-es mongol betörésnek eshettek áldozatul. A szanki Árpád-kori település közvetlenül a Kiskunfélegyházát Kiskunhalassal összekötő, minden bizonnyal már az Árpád-korban is létező középkori út mellett feküdt. Valószínűleg a pusztító csapatok is ezeket a könnyen használható útvonalakat követhették, és a mongol csapatok hírére rejtették el a múlt században talált érmekincseket.

A leégett házban feltárt szétdúlt holttestek arra utalnak, hogy a gazdag leleteket rejtő leégett épületet valakik valószínűleg néhány évvel később átkutatták. Erre talán túlélők visszatértekor, vagy még valószínűbb, hogy az 1246-os kun betelepülés során kerülhetett sor Szerencsére nem végeztek elég alapos munkát, így őrződhetett meg számunkra ez az igen értékes, kiemelkedő leletegyüttes!

38 komment

Címkék: hírek régészet antropológia középkor kincs kiskunfélegyháza régész hulla örökségvédelem fémkereső kunok tatárjárás


A bejegyzés trackback címe:

http://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr811868891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2010.03.26. 15:43:31

Ez a blog van olyan jó, mint múzeumba járni.

Sőt.

Az épület leírásából előttem az a kép bontakozott ki, hogy a házba behordták (behajtották) az áldozatokat, és utána rájukgyújtották az épületet.

Emellett rengeteg érték maradt meg... ha valóban a tatárok voltak, és fosztogattak, akkor bizonyára elhordják ezeket az értékeket.

Itt viszont ezeket itthagyták. Talán megtörni akarták a környékbelieket? Talán megzavarták őket?

Az Abony melletti, kemencében bennégett asszony és két gyereke is szívszaggató tatárjáráskori lelet. Ez sem volt finomabb munka... Ezek a tatárok valóban kegyetlenek voltak.

Wilhelm Gábor 2010.03.26. 21:22:22

Egy fontos adalék: a tárgyfotókat Takács Gábor készítette.
Ezúton is fogadja köszönetemet érte!

Rendszer 2010.03.26. 22:36:52

KÖSZÖNÖM!!!!
Zseniális dolgok kerülnek elő nap mint nap.

bloggerman77 2010.03.27. 00:37:41

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél:

a tatárok nem voltak szívbajosak e téren, gond nélkül megcsinálták ezt pl. Esztergomban is, a házakba menekültekre rágyújtották az épületeket.

Viszont biztos, hogy a környéken kellet lennie nemesi udvarháznak is, mert aki aranyos pártát meg ekkora pénzösszeget tudott magával hordani, az nem egy félig földbevájt házban élt...
Ellenben a környékbeliek láthatták mi történik, mert kutatták a romot a kincsek után. Tehát valószínű, hogy az elit megsemmisítése volt acél, a helyiek ellenőrzés alá vétele.

bloggerman77 2010.03.27. 00:45:06

Magához a cikkhez annyit tennék hozzá, hogy az a kitétel, miszerint a tatárjárás mély nyomot hagyott a magyarságban - nem igaz.

Az összes tatárokkal kapcsolatos népmonda a törökkel együtt pusztító krími tatárokra vonatkozik.

Már a 13. században, az események után alig négy évtizeddel, Margit szenttéavatási perében sokadlagos emlék a tatár pusztítás más eseményekhez képest, még a tatárjárást átélt szemtanúk esetében is. Ami nem meglepő, hiszen az egész csak másfél évig tartott - a Dunától nyugatra még rövidebb ideig.

csik jenő 2010.03.27. 18:56:29

NAGYON TETSZETT A CIKK!! K ülön köszönet a látványos fotókért!! Nagyon jó lett volna ha egy közeli tárgyfotón láthatnánk a párta egyik aranylemezét..A fotó alapján ősmagyarságunk díszes köralakú hajfonat korongjai jutnak eszembe.. Az "in situ" állapotot nézve a párta emlékeztet az URI MEZOPOTÁMIAI királysírokból előkerült SUB-AD KIRÁLYNŐ fejdíszére! Remélem a restaurálást követően a blogg olvasói láthatjuk majd egy fotó erejéig a teljes és összeállított fejdíszt! További sok síkert a kutatóknak!!

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2010.03.27. 22:03:19

van tatárjáráskori mongol sír vagy bármilyen lelet? egyedül a bánkúti lovassíról tudok, hogy felmerült róla, hogy talán mongol, de később kunnak azonosították, valami más?

[hozzunk törvény és büntessük a tatárjárástagadást!]

Rasz 2010.03.28. 12:42:28

@bloggerman77: nem túlzás az állításod!? Lehet, hogy Margit szentté avatási perében nem kap akkora hangsúlyt, mint mi most gondolni, vagy kívánatosnak vélnénk, de lehet, hogy ott, akkor ez másodlagos volt, vagy talán még nagyon friss, fájó.

Rasz 2010.03.28. 12:44:29

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: előttem pedig az a kép látszódik körvonalazódni, hogy már a veszedelem észlelésekor, vagyis a gyújtogatás előtt elrejtették, elásták, csak így maradhatott meg.

bloggerman77 2010.03.28. 20:10:36

@Rasz:

ott sok mindent szóba hoznak, de ezt nem. Ellenben pl. IV. Béla és István herceg magánháborúja kiemelt szereppel bír mind a nemesi, mind pedig a paraszti tanúságtételekben.

A török pusztítás közbeszéd tárgya gyakorlatilag a kiűzésüktől kezdve - hol tudunk ilyet mutatni a tatárokról?

Magánföldesúri háborúkban pl. ugyanilyen kegyetlenkedéseket hajtottak végre (templomba menekültekre a templom rágyújtása), vagy egymás elfogott jobbágyait válogatott kinzásoknak vetették alá.

A tatárjárásról Rogeriustól értesülünk főleg, ellenben régészeti nyoma 0.(mongol sír azért nincs, mert a mongolok eltemették a halottaikat otthon, mézben tartósítva, zsákba varrva vitték haza a holttesteket, külföldi utazók látták ezt a temetőt, és a "tatárok" számon tartották, hogy a magyarországi hadjárat elesettjei vannak ott eltemetve.
Tehát "nem adtuk olcsón a kispárnánkat"...

Hullafotós 2010.03.29. 12:11:28

Akkor Takács Gábornak jár egy pofa sör, éppen kérdezni akarta, ki csinálta a fenti képet.

Sírásó bulit akarunk, Sírásó bulit akarunk!!!

Rasz 2010.03.29. 13:09:56

@bloggerman77: Nagyon úgy néz ki, ahogy mondva vagyon.
Nincs megszállás. Akikkel összeakadtak, az vagy meghalt, vagy elvitték és eladták.
Tény, hogy pl az erdélyi seregeknek több bajuk volt a krími tatárokkal, és pl. a Thököly-féle felfordulásban is krími tatárok jelentek meg.
Valószínű, hogy a "klasszikus" török hadjáratokban meghatározó kontingenssel a tatárok nem vettek részt (tudomisén, mint lovasság), mert nem tudtak betagozódni a török hadviselésbe, önállóan viszont "maradandót" alkottak - pl. a lengyeleknél is.

bloggerman77 2010.03.29. 20:54:51

@Rasz:

Sajnos a régészek sokszor elhamarkodott következtetéseket vonnak le. Pl. találnak egy középkori falufeltáráskor egy 13. századi égett réteget (tömeges mészárlás során keletkezett holttestek nyoma nélkül), és kijelentik: itt a tatárjárás nyoma!

Csakhogy ugyanaz a falu lakott az égett réteg előtti és utáni időszakban ugyanakkora területen, a temetőzt rendben folytatják; tehát nincs olyan mérvű népességpusztulás, amit Rogerius apokaliptikus leírása fest, mert a krónikák szerint a népesség elmenekült erdőkbe, átjárhatatlan mocsarakba.

A magyar közgondolkodást olyan egyértelmű ordas ferdítések is befolyásolják, mint pl. a mi harmadikos ált. iskolai olvasókönyvünkben a 1241-es tatárjárást a "Tordai kürtőskalács" c.. népmesével illusztrálták, ami valóban tatár pusztításról szól, csak épen 400 évvel későbbiről, a 17. századból!

Lassányi Gábor 2010.03.29. 21:14:36

@bloggerman77:

Most értem haza Szankról, ahol a nap folyamán meglehetősen sokat beszélgettünk középkoros kollégákkal a tatárjárásról és annak régészeti emlékeiről.

Csak egy konkrét adatot idéznék most amelyet a Kiskunsággal kapcsolatban egyik kollégám a közelmúltban vizsgált.

Ott az egyik területen 18 templomos helyből 16 bizonyíthatóan elpusztult az 1200-as évek közepén!

futyi 2010.03.29. 23:07:26

Gratula a cikkhez, de össze tetszettek keverni a CNH. I. 257. és 275. érméket. :(
CNH. I. 257.: valóban elég ritka típus, de ez kétoldalas, nem bracteata, előlapja azonos a 275-össel.
CNH. I. 275.: ez viszont gyakori, rengeteg fennmaradt belőle (tatárjárásnak "köszönhetően"?), a leletben talált érmék többsége is nyilván ez volt.
Azt lehet tudni, hogy a talált 67 érme pontosan milyen darabokból áll?

szeeem 2010.03.30. 10:39:37

@futyi:

Utána néztem, megerősítem:

A fenti brakteáta tényleg a 275-ös!

bloggerman77 2010.03.30. 21:20:39

@Lassányi Gábor:

Én elég sokat foglalkozom Bp északi térségének helytörténetével, és mifelénk ad1. vagy nincs nyoma a tatárjárásnak ad2. ha van, a falu azonos települési területen él tovább, és a pusztulás természetes úton, az un. pusztásodással indul meg a 15. században, amikor a 2-3 kis falu lakossága összeköltözik egy jobb természeti adottságokkal bíró településre, és az elpusztásodott falvak területét az így megerősödő községek felosztják egymás között.
Ezt a folyamatot tette végérvényessé a török, siettetve a népesség tömörülését.

bloggerman77 2010.03.30. 21:24:22

@bloggerman77:

Szóval ebből azt akarom kihozni, hogy nincs nyoma olyan apokaliptikus pusztításnak, amit leirnak egyes források, nincsenek - nálunk - 13. sz-ban eltűnt falvak.

Cu-mánia 2010.03.31. 16:04:46

Kedves Bloggerman77!

Mint a témát valamelyest ismerő és a kedves kollégák jóvoltából a helyszínt többször is meglátogató régész, néhány apróságra felhívnám figyelmedet.
A régészek néha valóban képesek hamar levonni következtetéseket, ebben kétségtelenül igazat kell adnom.
De ebben a helyzetben biztosan nem történt elhamarkodottság. A korszakban jártas szakemberek közül nagyon soknak a véleményét kikérte az ásató. Következtetése abszolút helytálló. Már éppen a mostanában egyre erőteljesebb történészi vélekedés- mely szeretné elbagatellizálni a tatárjárást- érvei alapján is. Hiszen a tatárjárás tényéről számtalan okleveles adattal rendelkezünk, de a 13. századi magánháborúknak csekély nyoma sincsen ezen a vidéken.
Egyébként nem igaz az, hogy semmi nyoma sincsen a falvak pusztulásának, elég a szerencsés körülmények között megmaradt Cegléd melletti faluban megfogott embertelen pusztításra gondolnunk.
A közvetlen környéken Csengele esetében mutatta ki Horváth Ferenc a kétségtelen pusztítást.
Vagy nézzük a rengeteg pénzzel keltezhető kincsleletet, szerte a Kárpát medencében. (Szankon véletlen 2 is.) Ezeknél - mégha a brakteáták keltezésében van is esetleg kisebb vita - a többi IV. Béla pénz és a különböző pontosan keltezhető nyugati dénárok mind az 1240 körüli elrejtést mutatják.
De ez csak a jéghegy csúcsa. A 13. századi gazdasági-társadalmi folyamatok valóban jeleznek egy természetes falupusztásodást, azonban ez - mint ahogy valóban logikus is - a kisebb, lazább szerkezetű telepeket érinti, az emberek beköltöznek a nagyobb, gyaníthatóan templomos helyekre. Na pont ezeknek a vizsgálata mutatta ki azt, hogy ezen a vidéken legalább 80 %-os a 13. sz-ban elpusztult települések aránya. Persze mondhatnánk, hogy ez is a természetes pusztásodást mutatja, de akkor mivel magyarázható az, hogy rövidesen újra benépesül ez a terület? Errefelé a kunok betelepülése szerencsésen segít. Az Árpád-kori településhálózat romjain, alig 5 év múlva egy teljesen új rendszer jön létre. Mivel a települések és tájnevek kun nyelvűek (pl. éppen Szank!!, Bócsa, Zomok, Orgovány, Kaskantyú, Bugac....csak a legszűkebb szomszédságban) azt mutatja, hogy azon a részen 1 darab ember nem maradt, aki a korábbi nevet átörökítette volna.
Ahol maradt valaki, ott a kunok használják is a korábbi nevet ( Ágasegyháza, Fejérföld, Borbás...)

Szóval a következtetés Szank esetében különösen nem elhamarkodott.
Ha azt nézzük, éppen a magánháborúkban leginkább megsarcolt részeken nincsenek régészeti nyomok. A következtetésed alapján eszerint akkor az sem történt meg...
Nem szabad mindent csak a történeti források alapján nézni, mert vannak időszakok, melyek annak hiánya miatt akkor nem is léteztek . A Kiskunságban az első kun település leírása 1351-ből van. Pedig ezek a kunok már 100 éve itt vannak.
Rogérius szavait sincs miért kétségbe vonnunk, Ő ott volt. Az általa leírt események némelyike mostanában több esetben is igen pontosnak minősíthető.
Ne feledjük, a dalmátok sem értették, mit művelnek a magyar menekültek, csak állnak megdermedten. A tatárok lelkileg is teljesen megtörték őket, melyet nem értek volna el mindössze kisebb gyújtogatásokkal.
Hogy kevés a konkrét, közvetlen régészeti nyom, az igaz. (Bár éppen újabban kezdenek el jönni az eredmények, még várjuk meg azért a későbbieket is, mielőtt bagatellizálunk.)
Még a kevés régészeti nyom is megerősíti a tatárjárás apokaliptikus voltát, legalábbis ezeken a síkvidéki területeken biztosan. (A Dunántúl vagy a Felvidék kétségtelenül kisebb pusztítást szenvedett el.)
Az újjáépítés a legtöbb helyen eltűntette a maradványokat (pl: Esztergom) Egy ilyen eseménynek szinte csak a felszínen jelentkeznek a nyomai, melyek megsemmisülnek idővel. A halottakat széthordják a vadállatok, a felszíni égést elviszi a szél, megsemmisíti az eke. Csak a véletlenszerűen földbe mélyült objektumok őrizhetnek meg egyáltalán valamit.

Innen is gratula a kollégának, nagyon szép eredményekkel kecsegtet a lelőhely.

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2010.04.01. 14:07:13

nemrég olvastam egy feltehetően XIII. századi műben egy érdekes dolgot. a mongolok kínai elleni hadjáratáról szól, elfoglaltak egy várost, két hadvezér kb. így beszél egymással:
- te, nyírjuk már ki az összeset!
- ne, ne tegyünk ilyet!
- miért?
- mert az Ég adta a kezünkbe őket, hogy utasíthatnánk el az Ég ajándékát?
végül nem öltek meg senkit

bloggerman77 2010.04.02. 05:33:16

@bucsin:

:))

A mongolokra a birodalom kiépítésének korai szakaszában volt jellemző, hogy mindenkit leöltek. Aztán rájöttek, hogy a kihalt városokban nincs, aki adót fizessen, elkészítsen egy ruhát, művelje az oázisföldeket.

A későbbiekben a terror módszereket csak kifejezetten az ellenség megtörésére alkalmazták a végsőkig ellenállóknál.

bloggerman77 2010.04.02. 06:30:16

@Cu-mánia:

Hm... ez a vita kezd olyan lenni, mint a honfoglalók megítélésénél a budapesti "régészeti" meg a szegedi "forráskutató" történeti iskolák szembenállása. :)

Én még "tatárjárás relativizálókról" nem hallottam, ellenben Pálffy Géza probálja erőltetni ezt a "nem is volt olyan szörnyű a török hódoltság" c. elméletet.

- A trezor kincsleletek földbe kerülhettek más módon is. Ha jól emlékszem, Trogmayer talál kezdő régész korában egy, Nagy Lajos korinál későbbre nem keltezhető ezüst kincsleletet. Namost ekkoriban semmiféle külső ellen nem járt hazánkban - mégis, ott volt a lelet a puszta közepén, bármiféle települési nyom nélkül. (Utánaástak, nem volt.)

- A tatárok előtt éppen a kunok voltak azok, akik felbőszülve királyuk, Kötöny legyilkolásán végigrabolták az ország középső területét, mielőtt kiköltöztek.
Rogerius: "Amikor pedig halálának híre elterjedt, a falusi magyarok, akik gyűlölték őket, mindenütt fölkeltek ellenük, fosztogatták és öldökölték őket minden kímélet nélkül. Ők, látván, hogy ilyenformán elpusztulnak, egybegyűltek, és nemcsak magukat kezdték védelmezni, hanem a falvakat is felégették, és a parasztokat nagy vitézül leverték."
/.../
"A kunok pedig ezután úgy pusztították az országot, mint a tatárok, és összegyülekez­ve, erről az oldalról átkeltek a Dunán, és így pusztítva siettek Marchia felé. A marchiai emberek, ezt megtudva, egybegyülekeztek, és eléjük menve, megütköztek velük Marchia határán, de alulmaradtak, és egyikük a másikukat megelőzte futásban. És így a kunok gyalázatos módon elfoglalták Marchiát, kegyetlenül megbosszulva uruk halálát. Mert amikor öldösték a magyarokat, azt mondogatták: „Szenvedd el ezt a vágást Kuthenért!” És miután elpusztították a nevezetesebb falvakat, mint a tanáccsal bíró Nagyolaszit, Szentmártont és másokat, és miután sok pénzt, lovat és barmot szedtek össze, elpusztítva a földet, átmentek Bulgáriába."

- A szanki leletnél látszik, hogy a pusztulás után alaposan megkutatták a lelőhelyet - tehát lennie kellett olyannak, aki tudta, hogy ott van miért ásni.

- A Kunságban valóban megváltozott a településszerkezet, de az általam történészkedett területen: a tatárjárás után 1. a falvak száma nem csökkent 2. a településhelyek, falvak szerkezete nem változott 3. a temetőt ugyanott folytatták 4. betelepítésnek nincs nyoma 5. földesúr ugyanaz maradt...
Ez az öt pont a török uralom után 100%-ban megváltozott. A 15. század végi 8 faluból, maradt EGY, az eredeti területtől eltolt helyzetben, új templommal, temetővel, betelepített lakossággal és egy osztrák úriemberből lett földesúrral.

- L.S.B. Leakey végzett a hominida-fosszilizációval kapcsolatos kísérleti régészeti kutatást. Kitettek egy majomdögöt a szavannára, és fix pontokhoz rögzítve fényképeken dokumentálták a változást meghatározott ciklusban ellenőrizve a helyszínt. A majomdög csontjai kb. 70%-ban együtt maradtak, fokozatosan betemetődve. Pedig ott nagyragadozók, oroszlánok,hiénák és egyéb dögevők "dolgoztak" a tetemen. Tehát azt előadni, hogy Magyarországon egy lemészárolt falu teljes lakosságának tetemeit széthordják a vadállatok (amik itt ugye síkvidéken maximum farkasok lehettek, hegyi terepen medvék is) - nos kissé erőltetettnek tűnik.

- A leletek megerősítik a tatárjárás apokaliptikus voltát. Nos igen, de szerintem ezek azon szerencsétlenek maradványai, akik a vész pillanatában sem hallgattak a józan szóra,és helyben maradtak. Abban a bizonyos említett feltárásban megtaláltak egy családot (anya, fiú- és lánygyermek) - de hol a többi lemészárolt?! Mert rajtuk kívül több csontvázat is találni kellet volna, és nem találtak.

- Végigolvastam most Rogerius Siralmas Énekét, de ebben a tatárok városok és egyházi létesítményeknél való kegyetlenkedéséről ír, a falvak lakóit életben hagyták, "kenézeket" állítva fölibük. Tipikus megszálló hadseregként viselkedtek, és az elit kiirtásával foglalkoztak.
Másrészt Rogerius művén látszik, hogy az Alföld délnyugati felén történteket látta-tapasztalta meg, és felettébb tanulságos, hogy a tatárjárás végén már nem is tatárok pusztítottak itt, hanem kun-orosz-magyar(!!) összetételű sereg... A tatárok már csak szemlélődtek...

Cu-mánia 2010.04.02. 10:12:11

@bloggerman77:

- "És mi Belgák hova álljunk?" (A szegedi régészek hova tartoznak? :)

- A Cegléd melletti településen az árkokban is feküdtek a legyilkoltak testei, csak még sajna nem jelent meg a teljes publikáció. (az ásatót kell ösztökélni)

- az említett kun vérengzés lényegileg nem változtat a dolgon, azért sem írtam először le, hiszen annak közvetlen kiváltó oka a tatárjáráshoz köthető, így egy jelenségörbe tartozik. (Nem beszélve arról, hogy annak elválasztása régészetileg jelenleg képtelenség.)

- A török pusztítását persze szintén maximálisnak tudhatjuk be (itt a Dél-Alföldön úgy látszik mindig szívás van...) Az általad ismert területhez lesz hasonló errefelé is a török végére az arány, csak itt még közbeiktatódik a 13. sz-ban is egy jó feleződés, ráadásul a megmaradt/új települések nagyobbik hányada kun lesz.

- Leakey kutatását nem ismertem, kösz a rámutatást, megkeresem. Emellett azért megjegyezném látatlanban is, hogy jó ideig ülhettek a lelkiismeretes angolszász kollégák egy helyben, mire a szavannán betemetődött a dög... :)
Azonkívül a felszíni nyomok eltüntetésében az eke módszeresebb munkát végez.

- A 14-15. sz-i kincsleletek valóban egy érdekes részét képezik a régészeti hagyatéknak. Az errefelé sűrűsödő 15. sz közepére keltezett szépségek (Bodoglár, Fejértó, Kelebia - Hatházi Gábort ajánlom ) magyarázata - úgy tűnik, tényleg a Hunyadi, Garai és egyebek polgárháborús időszakához kapcsolható.
Ettől függetlenül a 13. sz-i, pénekkel keltezhető kincsleletek szinte kivétel nélkül 1240 körüli elrejtést mutatnak.

- Egyházi létesítmény alatt mit érthetünk? Szer kétségtelenül az, porig is rombolják. De mondjuk Pereg is az, a falusi templommal? Persze, hogy a templom körül gyülekeznek, állnak be védekezni, az az egyetlen esély. (Bár sehol sem volt az...) Nyilván nem a vályog, fa viskó körül kísérlik meg az ellenállást. A templomok, megerősített helyek körül falvak lakossága gyűlik össze, nemcsak vagy egyáltalán nem az elit. Félrevezető ezért azt mondani, hogy csak az egyházi létesítményeknél kegyetlenkedtek az amúgy finom tatárok, hiszen oda több falu lakossága gyűlt mindig össze.
A szomszédban a körárkos-védműves csengelei, szanki!, (jász)szentlászlói templomokat helyettesíteni lehet Pereg helyébe, ugyanaz történhetett, mint ott.

- A törökről még annyit, hogy az is végzett szép munkát már az elején, Budáról visszajövet, majd aztán volt még rá vagy 170 éve. Mégis, a mohácsi tömegsírokat leszámítva, még annyi konkrét régészeti bizonyítéka sincsen, mint a tatárjárásnak. (Maga a településrendszer pusztulása közvetett, de az adott a tatárjárásban is.)
Szóval valóban nehezen maradnak meg a felszíni nyomok errefelé, nagy szerencse kell hozzá.

- Az általam leírtak nem minden területre vonatkoznak, bár érdekes, hogy a Pesti Síkságot éppen kihagyták a tatárok, de elképzelhető.
Máshol viszont - Szank környékén - teljes pusztulásnak lehetünk tanúi.
Így azt gondolom, a viszonylag kisebb területre koncentrálódó történészi eredmények révén egy ilyen jelentős eseményt, mint a tatárjárás, nem kell "elsinkófálni" az egész országra vonatkozóan.

Ráadásul Sümegi geológiai vizsgálatai tökéletesen kimutatják a 13. század közepi, rövid ideig tartó erdősültséget, a kunok által beindított homokmozgások előtt.

- A mákunk, hogy a kitakarodás után nem is jönnek vissza, így hamar erőre kap az ország. (Azért annyit még, hogy a 14 sz. elején sem igazán vannak olyanok egyes, korábban sűrűn lakott vidékeken, aki tizedet fizessen. A tizedjegyzékek szerint legalábbis nemigen)

szeeem 2010.04.06. 14:56:16

Kár, hogy a vita félbe szakadt. (Vártam a folytatást, jó volt olvasni!)

bloggerman77 2010.04.07. 01:29:05

Na szóval: tényleg érdekes, hogy a szegedi régészek - a "belgák" - kinek az oldalán álltak a nevezett eszmei tengelytörésben. :)

A ceglédi ásatásból, mi földi halandók csak a legyilkolt családot ismertük meg, mert a média erre hegyeződött ki. Régészeti publikációkhoz meg elég nehéz hozzájutni, mert csak egymás között osztogatott kiadványokban jelennek meg. Ráadásul vmi rejtélyes okbol még mindig zömmel németül, bár e téren azért van javulás (angol publikációk), de magyar nyelven szinte semmi, nem csoda, hogy a legvadabb sumérsztittyás elméletek kelnek szárnyra, mert azokból bezzeg van magyar publikáció.

A kunok pusztítása azért érdekes, mert tulajdonképpen amikor Kötönyt megölik, a tatár fősereggel még meg sem ütköztek a magyarok, csak elővetett tatár oszlopok száguldottak végig az országon Pest irányába, majd visszavonultak.

Amikor IV. Béla írta pápának segítséget kérve, kb. 160 megerősített hely tartotta magát, köztük olyan nagy város, mint Esztergom, ahol pl. a polgárváros lakóinak pusztulása is a tipikus birkaság esete, mert azt hitték a várost meg tudják védeni (nem tudták), pedig visszavonulhattak volna a várba, amit Simon ispán sikeresen védelmezett.

Azt most olvastam, hogy a tatárok különösen azért voltak vadak, mert azok a csapatok akikkel találkoztak a magyarok az elővédben, nem is tatárok voltak, hanem mordvinok (kedves rokonok :) ), akiknek az volt a kedves népszokásuk, hogy minden a földjükre tévedő idegent megöltek... Ha ehhez hozzávesszük a tatár sereg előtt utat vágó oroszokat, a tatár seregben vélhetően ott lévő besorozott volgai magyarokat meg egyéb népeket, a tatárok igencsak kevesen lehettek. Valahol IV. Béla bénaságát mutatja, hogy ezt a gyülevész hordát nem tudta megállítani, és emellett Frigyes osztrák herceg meg elfoglalta az ország ÉNy-i részét, ugyanúgy pusztítva, mint a tatárok.

Egyes kutatók szerint ekkor a lakosság 50%-a odalett, ez abszolút tulzás, ilyen mérvű pusztítást a 150 év török hódoltságot kísérő háborúk okoztak az etnikai összetételben, miközben alakosság száma abszolútértékben stagnált.
A túlzott pusztítás ellen szól, ha ekkora veszteséget ért volna az ország, honnét let volna ereje IV. Bélának már 1245-ben külországi háborúkat vívni?!

Cu-mánia 2010.04.07. 10:10:23

@bloggerman77:

Tényleg jogos kérdés, hogy honnan volt viszonylag hamar erő a visszavágásra a sógoroknak. Ez a helyzet volt többek közt, mely átértékelésre késztette a kutatókat a pusztulás mértékét illetően.
Egyébként mind az 50 %, mind a mérsékeltebb 20-30% a történeti források elemzése alapján lett meghatározva. (ez esetben a régészet - még jelenleg - tényleg csak segédinformációkkal láthat el.)

Írtam, hogy véleményt én csak a Homokhátságról tudok formálni, itt bizonyosan megvan a 80 %-os pusztulás. Emellett Erdély egyes részeiben, Felvidéken, a Dunántúl bizonyos területein vsz. 0 % volt.

A pusztítás teljes mértéke nagy valószínűséggel nem érhette el magában a népességben az 50 %-ot.(De az anyagi javakat illetően legalább az I. vh utáni időre gondolhatunk, mikor a mozdítható vagyon egyes elemeinek akár a 80-100 %-át hordják el a "legújabbkor tatárai.") Azért félelmetes, hogy a nyavalyás osztrákokhoz még ennyi maradék erő is elég volt.

De ha országos szinten a legmérsékeltebb 20%-ot is vesszük, akkor is gondoljunk csak bele: Minden ötödik embert megölnek, elhajtanak. Ekkora pusztulást még az I. vagy a II. vh-ban sem szenvedett emberanyagban az ország. Mégsem hiszem, hogy valaki ne nevezné ezeket a helyzeteket apokaliptikusnak...

Szóval teszek az országos átlag vitájára, csinálják a történészek. Szinte mindegy, hogy minden 2., vagy minden 4.-5. embert koncolnak föl, mindenképpen nemzeti kríziseink egyik legjelesebbje a tatár komák látogatása.
Az összes válaszom csak azok miatt a mondatok miatt esett, mint:

"Szóval ebből azt akarom kihozni, hogy nincs nyoma olyan apokaliptikus pusztításnak, amit leirnak egyes források, nincsenek - nálunk - 13. sz-ban eltűnt falvak."
vagy
" a tatárjárásról Rogeriustól értesülünk főleg, ellenben régészeti nyoma 0."
" az a kitétel, miszerint a tatárjárás mély nyomot hagyott a magyarságban - nem igaz."

"Lebirkázni" az adott helyzetben lévő embereket pofátlanság, utólagos történészi okoskodás.
Hiszen csak a Dunántúlon volt egyáltalán bármi, ami ellen állhatott, ahol volt ideje a "gyülevész hadnak" ott akármit bevett. Az erdélyi várakba vagy a kevés alföldi erősségbe menekültek is birkák voltak, vagy csak az esztergomiak?

Az országnak esélye sem volt az ellenállásra, megpróbálta, ez is a bosszúhadjárat egyik oka. Azért a "gyülevész had" ne feledjük, csak egész Ázsiát és Kelet Európát hengerelte le gond nélkül. Nem(csak) az etnikai összetétele miatt volt félelmetes a mongol erő, hanem a hadszervezete miatt, melybe tökéletesen illesztette a segéderőket is.(nyilván a nehéz, piszkos munkát főként velük végeztetve.)

Gyanúm, hogy az ország pusztulását egyrészt pontosan ez a fellengzős szemlélet okozta akkor is, mely végigkísér bennünket igen régtől fogva. A nagyarcúak 1241 tavaszán fitymálhatták az elején a gyülevészeket, birkázhatták a menekülőket, látjuk mi lett a vége.

Frigyes azért nem ugyanúgy pusztította az országot mint a tatárok. (Visszavágáskor viszont - nagyon helyesen - azt kapta.)

A régészek gyakori elzárkózásának helytelenségével egyet kell értsek...

bloggerman77 2010.04.07. 22:48:27

@Cu-mánia:

most nem azért, de maga Batu mondtra Béláékra, hogy birkák módjára akolba zárták önmagukat.

Ha jól megnézzük a tatárjárás lefolyását, négy hadoszlop vágtázott végig az országon, és utána visszavonulva jól magukra húzták a magyar sereget Muhinál.
A vereség után meg Béla ahelyett, hogy megpróbált volna azt ellenálló várakra alapozva "mélységi" védelmet kialakítani, egyfolytában menekült.
Pl. amikor a tatárok átkeltek a befagyott Dunán, királyunknak volt fél éve egy érintetlen országrészben a védelem megszervezésére. Erre mit tett? Menekült tovább.

Cu-mánia 2010.04.09. 12:09:07

Örömhír az érdeklődőknek!

Gyűlik a tatárjárás közvetlen bizonyítékainak száma!
(Jól felbolygatta a hangyabolyt ez a szanki cucc...
)
Szóval előzetesen csak annyit, úgy néz ki, árokba gyilkolt emberek, a csigolyába beletört tőr egy nem oly régi feltáráson, szintén az Alföldön. Jelentősége e szanki lelet és e blog segítségével értékelődhet föl, ez lenne ugye az 5. közvetlen bizonyíték!
Reményeim szerint hamarosan bővebben is beszámolhatunk erről.

szeeem 2010.04.09. 13:26:48

@Cu-mánia:

Ez izgalmasnak tűnik! Megint a gépek kanalaztak ki valamit?

Ez is tatárjárás kori. Csigolyás nyílhegy, vagy nyílhegyes csigolya (?):
tatarjaras.kilyenjozsef.fotoalbum2.hu/viewlarge/pictureid/6184637

bloggerman77 2010.04.09. 21:02:49

@Cu-mánia:

indíthatjuk a CSI Archeology tv sorozatot :))

bloggerman77 2010.04.09. 21:11:53

@szeeem:

kissé bazári volt ez a csíki múzeumi kiállítás...

Zafír120 (törölt) 2010.04.21. 20:34:20

@bloggerman77: De Te olyan sokat tudsz ,hol van blogod ? Olvasnám!

szeeem 2010.06.14. 13:49:43

Ide értek a gázvezeték fektetésével. Egyik kitetovált kertésznadrágos fiatalembert leszólítottam, hogy dolgoznak-e régészek is errefelé.
Erre elmesélte, hogy humuszolnak, kiszedik a csontokat, aztán ha rábólintanak lehet árkolni. Felemlegette, hogy Szankon találtak egy rakás régipénzt.
Azt sajnálta, hogy nem volt ott, mert szerinte azt nekik kellett volna megtalálni.

De gondolom csak álmodozott. Inkább nem faggattam tovább.
:-)

levi009 2010.08.30. 02:06:14

Ne legyünk azért teljesen biztosak abban, hogy ezt a sok gaztettet kizárólag csak a tatárok tehették!
A kivonuló, állati módon viselkedő kunok sem bántak éppen kesztyűs kézzel a magyarokkal...
De lehettek ezek korabeli leszámolások is akár.

bloggerman77 2010.08.30. 02:33:20

@levi009:

Fentebb erről folyt éppen a vita, hogy nem köthető az Alföldön a pusztítás a tatárokhoz, mert lehettek a kunok is...