Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2011.02.17. 07:25 Rácz Miklós - László Orsolya

A sólyi „Romeó és Júlia”

Ölelkező párt temettek a templomban”, „A sólyi Rómeó és Júlia” ilyen és ehhez hasonló címekkel jelentek meg a sajtóhírek 2009 januárjában, egy különös kettős temetkezésről, amelyet a Veszprém megyei Sóly református templom feltárásakor találtunk.

A régészetnek sok más tudományággal szemben nagy előnye, hogy akár kisebb új eredmények is komoly érdeklődést kelthetnek a nem szakmai nyilvánosság előtt. Főként a tárgyi valóság elsőre érzékelhető szintjén sokkal kézzelfoghatóbb és kezelhetőbb információt nyújt, mint a sokszor már a vizsgálatuk elsődleges szintjén is elvont, adatbázisok, laboratóriumi vizsgálatok eszközeivel dolgozó természettudományok, vagy akár a történettudomány, ugyanakkor „rejtélyekbe” való gyors „bepillantás” lehetőségével kecsegtet

A sólyi (Veszprém megye) középkori templomban végzett feltárás utolsó előtti szakaszára „régészeti uborkaszezonban”, 2009. január közepén került sor, így a sírleletek önmagukban is felkeltették a sajtó érdeklődését. A megelőző feltárást 2008-09-ben a padlócsere folytán kellett elvégezni, így lehetőség volt teljes felületű feltárással folytatni a 2004-es szondázó ásatást és a 2006-ban végzett talajradaros vizsgálatot.

A templom 2004-ben, a kutatások előtt

 

A középkorban a templomok nagy többsége a környezetével, a templomkerttel együtt temetkezőhelyként is szolgált. A sólyi templom esetében inkább csak az volt rendkívüli, hogy a templomban addig csak kis számú gyermektemetkezést találtunk. A templombelső három sírját már novemberben kibontottuk, s ezután kaptunk lehetőséget a feltárás folytatására és az egyik korábban már azonosított sír váratlan eredményt hozott. 

A feltárt sírok elhelyezkedése a templomban (a piros nyíl a kettős temetkezést jelzi)

 

A templomhajó északi felében addig csak nagy méretével feltűnő sírgödör bontása során két, láthatóan szorosan egymás mellett, szokatlan testhelyzetben, együtt eltemetett egyén csontváza tűnt elő. Az egyik halott nyújtva, hanyatt feküdt, a másik halott ennek jobb oldalán, az első felé forduló zsugorított testhelyzetben. 

A kettős sír feltárás közben

 

Ásatásvezető régészként véleményem az volt, hogy a konvencionális templomi temetkezési szokások keretein belül kell értelmezni a jelenséget, s a két halott elhelyezése vélhetőleg a helyi társadalomban elfogadott normákkal összhangban van, eltemetési testhelyzetük az eltemetést végzők tudatos választása. Ez azt az első felületes értelmezést engedte meg, hogy közeli hozzátartozókról lehet szó. 

Óvatosan tehát ezt az értelmezést adtam az ekkor ismét oda látogató újságíróknak, hangsúlyozva ezzel együtt, hogy csak antropológiai vizsgálat tisztázhatja egyértelműen nemüket és korukat, esetleg rokoni kapcsolatukat. 

A fordított tájolást, ami a keresztény temetkezések esetében meglehetősen ritka, óvatosan feltételeztem, hogy már a protestáns használat idején történt temetkezésről van szó. Sajnos még igen keveset tudni a protestáns templomokban folyt temetkezési gyakorlatról. Egy kiemelkedő eredmény a székelyföldi telekfalvai templomban a közelmúltban Sófalvi András és Nyárádi Zsolt által vezetett feltárás.

A kettős sírról tudósító egyik újságíró a megjelenés előtti adategyeztetés során telefonban elmondta, hogy valamennyi általam elmondott és fontosnak tartott adat mellett egy csupán feltételes saját értelmezést kíván megjelentetni. A beszámoló a Bors bulvármagazin következő számában ezzel a címmel jelent meg: "Négyszáz évig pihent háborítatlanul a kriptában a sólyi Romeó és Júlia".

A kettős sír felmérési rajza (rajz: Bakonyi Regina)

 

Az ásatás után néhány héttel László Orsolya, az akkori Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat antropológusa kezdte meg a csontok vizsgálatát. Az alapos és részletes vizsgálat a kettős sírba temetett két, ötven éves kora körül elhunyt, magas testalkatú férfi csontvázán számos, köztük ritka betegség és túlélt sérülés nyomait állapította meg. A legfeltűnőbbek és legdrasztikusabbak azonban azok a vágásnyomok a csontokon, melyek a két személy – a körülmények alapján egyszerre történt – halálával hozhatók összefüggésbe. A vágófegyverrel ejtett sérülések a fejük és a nyakuk táját érték, mindkét váz esetében megállapítható volt, hogy az egyéneket lefejezték.

Vágásnyom a 11. egyén tarkócsontján

 

Kizárható tehát, hogy, amint az elsőre kézenfekvőnek tűnt, egy hagyományos normákhoz igazodó temetkezési gyakorlat részeként próbáljuk meg értelmezni a kettős sírt. Nyilvánvaló, hogy egy rendkívüli esemény rendkívüli körülmények között történt temetkezéshez vezetett a kis falusi templomban.

A csontvázakon a következőkben további természettudományos vizsgálatokat szeretnénk megkezdeni, mely választ adhat a megölt és eltemetett egyének eredetére. 

A koponyák morfológiai jellegei alapján a két férfi eltér a Kárpát-medence korábbi alapnépességétől, és hasonlóságot mutat az ezen blogon is bemutatott Fonyód-Bézsenypuszta török kori temetőjében előkerült egyénekkel, azonban a klasszikus antropológia módszereivel (pl. koponyaméretek statisztikai elemzésével) ez a hasonlóság nem támasztható alá egyértelműen... 

A sólyi temetkezések értelmezése egyelőre inkább feltételezéseket jelent. A gyermekekre korlátozódó, kis számú szabályos temetkezés arra utal, hogy a templomot a középkor folyamán csak kivételesen használták temetkezőhelyként, eltérően a középkori templomok többségétől. Ez a templom alacsony, árvizek szintje által elért fekvésével magyarázható (a 2009-es felújítás óta is öntötte el a Séd áradása a templombelsőt). 

A kettős sír egyértelműen kilóg a templomi temetkezések közül. Ilyen temetkezés keresztény templomban elképzelhetetlen lenne, majdnem biztos, hogy más kontextusban, a templomi használattól függetlenül, rendkívüli helyzetben került rá sor. Az egyházi levéltári feljegyzések egy utalása jelenthet esetleg támpontot, melyet Koppány Tibor kutatásából ismerünk. E szerint a török kiűzése előtti időszakban, amikor Sóly és Veszprém környezete rendszeresen volt fosztogatások és hadba vonulások területe, a templom – feltehetőleg a településsel együtt – elhagyottan állt és a templomot juhakolként használták. Talán ez az időszak lehet az, amikor egy ilyen konfliktus és egy ilyen temetkezés megtörténhetett.

24 komment

Címkék: régészet templom antropológia középkor sír természettudomány régész hulla


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr222657980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Harald Blåtand 2011.02.17. 09:03:16

A rajz alapján érdekesnek tűnnek a szuperpozíciók, mind a 3. sír mind a 13. sír későbbi, mint a kettős temetkezés? Vagy a 3. korábbi?

páratövis 2011.02.17. 11:45:35

Nekem úgy tűnik, a kettős temetkezéssel elásták a 3. sír fejrészét.

Érdekes dolog ez - a sajtó, mint tájékoztató közeg... :)
Viszont eszembe jutott, hogy Zalaváron (talán a kápolnánál lévő temetőben?) volt egy érdekes kettős sír, ebben is két férfi váza volt, oldalról egymáshoz "simulva".
Nem tudom, az a sír lett-e már közölve, most hirtelen nem találom sehol.

páratövis 2011.02.17. 11:47:54

@páratövis:
Mármint úgy értem, a sajtó értelmezi néha kissé érdekesen a tájékoztatást, nem ti! :)

dögölj meg 2011.02.17. 19:34:30

Évekkel ezelőtt olvastam,hogy feltártak
egy kettős sírt,férfi és női csontvázzal,
á l l ó testhelyzetben !
Azóta se hallottam róla,arra se emlék-
szem,hol történt. Tud róla valaki ?
Szent István temettette /élve/ így a be-
senyő királyt és feleségét .

PathosVerdesIII · http://www.rongo.hu 2011.02.17. 19:57:46

Érdekes írás és bepillantás az ásatások körüli médiaferdítéseknek, köszönöm.

Mézes B. Ödön 2011.02.17. 20:59:04

Két török katonát vagy fosztogatót kinyiffantottak és gyorsan elföldelték őket az akolban.

bloggerman77 2011.02.17. 21:22:41

@Mézes B. Ödön:

Igen, ez a legvalószínűbb... a két hullát bedobták a gödörbe, az egyik hanyatt zuhant a gödörbe, a másikat meg rádobták, aztán jött a föld.

Nem tudom hogy lát ebben vki is "ölelkezést"...

ribizlifozelek · http://ribizlifozelek.blogspot.com/ 2011.02.17. 22:56:29

Már látom a következő Bors címet:

Együtt temették el a lefejezett melegpárt

Goompah 2011.02.18. 00:13:02

Lehet, hogy csak én hiányolom a lelet körülbelüli korát? Radiokarbon kormeghatározást végeztetek? Vagy az árvizek miatt nem lenne megbízható az eredmény?

Mr. Acid 2011.02.18. 01:04:19

@Goompah: Radiokarbont általában ennyire "friss", tehát fiatal leleteknél nem nagyon van értelme használni. Persze lehet, hogy valamilyen nyugati laborban már létezik ilyenekre is használható technika... de a leletek és a szuperpozíciók, megfigyelések alapján olcsóbban lehet korhatározni. :-)

Mr. Acid 2011.02.18. 01:08:06

@bloggerman77: Tényleg ez tűnik a rajz alapján valószínűnek. A gondos fektetést megkérdőjelezi az alsó csontváz eléggé kifacsart jobb karja. Ráadásul a "zsugorítás" sem illik a képbe.

Goompah 2011.02.18. 02:14:44

@Mr. Acid: Aj, figyelmetlenül olvastam az utolsó bekezdést, régebbinek gondoltam a leletet. Lehet, hogy ilyen "friss" leletnél már az eredeti (akkori) C14 időtől/helytől függő ingadozása is túl nagy bizonytalanságot okozhat?

Goompah 2011.02.18. 02:23:07

Vagy nem is tudom, egy ember élete során jó sokáig cserélődik a csontokban a CaCO3, vagyis gyanítom, hogy a szén is. Nem tudom, vajon a C14 ingadozásai milyen időskálán mozognak, kiegyenlítődnek a rövidebb ingadozások?

Ha járatos vagy a témában, megköszönném az infókat.

bloggerman77 2011.02.18. 03:19:43

Amúgy miféle lefejezés az, ahol a koponyák az helyükön vannak?

A koponyákon a vágásnyom inkább felülről jövő - pl. lóról - nehéz hidegfegyver - lovassági kard, pallos - okozta sérülések.

Ha a tényleges lefejezés van, akkor tisztes temetésnél a kivégzett lábai közé, a lábfejhez tették a fejet, szimla elfölselésor meg bedobták a gödörbe ahogy esik, úgy puffan alapon.

A sírrajz szerint viszont itt az oldalán fekvő csontváznak is anatómiailag a helyén a feje... A vágás szerintem kardcsapás lovas katona által egy gyalogos fejére, vállára, ami átvágta a nyaki izmokat - de ez nem lefejezés...

R_M 2011.02.18. 09:15:27

Sajnos eddig nem volt lehetőségünk C14 vizsgálatra, de jó lenne. A szuperpozíciók is kevest mondanak, mert az objektumok, amikkel összefüggésben van a sír, szintén nem datálhatók pontosabban. A 3. sír korábbi a kettős sírnál, a 13. sír későbbi. Ha mind a négy vázról lenne vizsgálat, az már jelenthetne valamit.
Az eltemetési helyzet valóban nem árulja el a lefejezést, de az átvágott nyakcsigolyák igen.

bloggerman77 2011.02.18. 14:26:06

@Racz Miklos:

Az MNM-es linken a csigolyába belevágás látszik.

A Fónyód-Bézsenypusztai leleteknél egyértelmű, egyenes, jól követjhető átmetszések voltak a csigolyákon, a koponyák külön feküdtek a csontvázaktól. Itt a koponyák az anatómiai helyükön vannak, tehát az elülső nyaki izmokat nem vágták át, a koponya nem vált el a testtől.

Van egy magyar katonatiszt által készített fotósorozat 1942-ből, ahol egy, a németekhez átállt kozák kivégez egy elfogott partizánt: vágta közben kirántja a kardot, és az egy helyben álló elítélt nyakszirtjére csap a kardjával oldalsó-hátsó irányból - a partizán holtan esik össze, de a fej a csapás ellenére a helyén marad.

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2011.02.18. 19:24:42

a hagyomány szerint Koppány és István pont itt csapott össze és a király győzelme örömére emeltette ez a templomot, ehhez mit szól a régész? azaz ez a templom elviekben épülhetett a xi. század elején?

Goompah 2011.02.18. 19:41:35

Na, választ már úgysem kapok a kérdésemre, zárom az ablakot. :(

páratövis 2011.02.19. 17:13:37

@Goompah:
Nem vagyok szakértő, de az biztos, hogy ilyen "közeli" leletek szénizotópos kormeghatározásánál inkább az a gond, hogy annak pontossága - tehát a kapott információ haszna - nincs feltétlenül arányban a vizsgálat árával, a belefektetett energiával.
Pl. kb. 1000 éves csontok esetében a labor soha nem fog egy fix valószínű adatot adni, hanem kapunk egy időintervallumot, amibe mondjuk 95 % eséllyel keltezhető az anyag - ez kb. 150 év is lehet, ezen belül kaphatunk egy rövidebb intervallumot (amire már csak 68 % esély)- de még az is lesz vagy 70 év... (és van még mindenféle bonyolult egyéb kalibráció és számítás).
És mondjuk egy középkori lelőhely esetében ugyanezt az eredményt jó eséllyel el lehet érni simán a lelettipológia, párhuzamok, stratigráfia, stb. segítségével.
Persze, ha van pénz, paripa, fegyver, nyilván ki lehet hozni klassz plusz információkat - de ehhez esetleg sok hasonló korú más lelőhely C14 vizsgálata se jönne rosszul.
Gondolom, majd egyszer...

R_M 2011.02.19. 17:31:23

@Goompah: sajnos nem vagyok ennyire járatos C14 témában.... de remélem, összejön majd egy vizsgálat lehetősége erre a leletre.

R_M 2011.02.19. 17:39:29

@bucsin: ez a templom a leletek (köztük érem) alapján 13. századi vagy picit későbbi. De vannak korábbi keskeny alapárkok, közülük kettőt vág az alapozás, továbbá egy sírcsoport,ami korábbi, mint a mai templom, tehát lehetett előzménye a mai templomnak.

páratövis 2011.04.18. 18:11:03

@Mager Miklosch:
@páratövis:
Inkább későn, mint soha (de csak most találkoztam vele): a zalavári kettős temetkezés a Hadrianus zarándoktemplom temetőjében volt... (és két pasi). A Központok a Zala mentén katalógusban van kép.

R_M 2011.04.18. 19:30:37

Köszi szépen! Az ásató már említette nekem és azt is megjegyezte, hogy a kettős sírok a tapasztalata szerint sokszor nem a Romeó és Júlia papírformát hozzák...
süti beállítások módosítása