Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2011.04.29. 14:05 Lassányi Gábor

A „hétfejű” öregember sírja

A „hétfejű” öregembernek hat emberfeje és egy lófeje volt, és az egyik legfurcsább temetkezés volt, amit valaha láttam. 2006 őszén közel másfél éve folytattuk – kisebb megszakításokkal - egy hatalmas római kori temető feltárását az óbudai Duna-parton, Aquincum polgárvárosától keletre, a mai  Graphisoft Park területén .

Az egykori Óbudai Gázgyár alatt húzódó nekropolisz a település eddig ismert legnagyobb temetője. A 19. század óta ismert lelőhelyen eddig, mint egy 1500 sír került elő a feltárásokon, de az ipartelep építésekor és később, a 20. században valószínűleg több ezer temetkezés semmisült meg dokumentálatlanul. A meglehetősen szennyezett talajban minden bizonnyal számos további temetkezés rejtőzik még. A területet a polgárváros alapításától (Kr. u. 1. század vége) a római uralom végéig (Kr. u. 4 század vége – 5. század eleje) használták. Az évszázadok alatt sűrűn egymásra ásott sírok között közel egyenlő számban tártunk fel hamvasztásos és csontvázas temetkezéseket. Az előkerült gazdag mellékleteket és néhány különleges lelet közül egy ólom átoktáblát már korábban ezen a blogon is bemutattunk.

A két sír lelőhelye (1) A gázgyári sír (2) A Bogdáni úti sír (Térkép: Kolozsvári Krisztián)

 

 

November elején már túl voltunk a nyolcszázadik sír bontásán; ekkor bukkant elő a homokos talajrétegek tisztításakor egy kisebb ovális gödör, amely csak alig különült el a homokos talajban egy hosszúkás, méretében, formájában sírfoltnak tűnő beásás nyomától. A bontás során a kisebb gödörből egymás után töredezett emberi koponyák tűntek elő. Összesen öt, két párhuzamos sorba rendezett, állkapocs nélküli emberi koponyát találtunk, amelyek egy szintén állkapocs nélküli ló koponyát vettek körül. A különös objektum alatt fekvő korábbi hosszúkás folt szabályos római kori sírnak bizonyult, egy idős, 60-78 év közötti férfit temettek el itt.

A gázgyári sír bontás közben

 

A sírban a holttest lába alá helyezett vasalt talpú saru volt az egyetlen tárgy, így annak pontosabb korát a római koron belül nehéz meghatározni. Némi támpontot jelent ehhez egy másik, közvetlenül a nyugat-keleti tájolású temetkezés mellé ásott sír, amelyben egy 20-28 éves nő nyugodott kelet- nyugati testhelyzetben. Itt ugyanis Hadrianus császár (Kr. u. 117-138) egy nagyon kopott bronz érme került elő mellékletként. Mivel a két közvetlenül egymás mellé ásott temetkezés szinte egybevágó, nagyon valószínű, hogy családtagok sírjáról van szó.

A két egymás melletti temetkezés helyzete a női sírban talált Hadrianus éremmel

 

Annyi bizonyos, hogy a koponyákat tartalmazó gödröt pontosan az öregember sírja fölé, annak hantjába ásták bele, úgy, hogy a holttestet nem bolygatták meg. A közel egy síkban fekvő koponyák megtaláláskor mintegy 20 cm-rel hevertek a holttest szintje fölött. Bár - a temetőben gyakori - vasszögekkel összeácsolt koporsóra utaló nyomok nem kerültek elő, könnyen lehetséges, hogy a holttestet egy fa csapokkal összefogott koporsóba temették el, amelynek később a tetejére helyezték a koponyákat.

A gázgyári sír és a gödör rekonstruált metszete (Grafika: Németh Ádám)

 

A gödör homokos betöltése, amely a koponyákon kívül csak néhány apró, jellegtelen kerámiatöredéket tartalmazott mind színében, mind anyagában nagyon hasonlított a környezetében található sírok betöltéséhez – így egyértelműen római kori volt.

Mi volt ez a furcsa gödör? Ki ásta azt és milyen célból?

Természetesen elsőre nem zárhattunk ki egy hétköznapi magyarázatot, mint például, egy sírásó ebbe a gödörbe ásta volna el munkája közben megbolygatott régebbi temetkezésekből származó koponyákat kegyes cselekedetként.

Ennek az elméletnek azonban ellentmond például a ló koponya jelenléte és az emberi koponyák furcsa, szabályos elhelyezése.

Lovak, ló temetkezések, ugyan előfordulnak a római kori Pannoniában, ezek azonban nagyrészt nagyon gazdag, a kelta származású arisztokrácia kocsi temetkezéseinek igásállataiként kerültek a földbe. Az Aquincum polgárvárosának városi temetőjében ilyen kocsi temetkezést nem ismerünk, a feltárt temetőrészben ezen kívül mindössze egy ló maradványai kerültek elő egy szemetes(?) gödörben, így igen valószínűtlen, hogy véletlenül bukkantak volna a sírásók itt egy ló koponyára.

Valószínűbbnek tűnik tehát, hogy valamilyen kevésbé hétköznapi módon, valamilyen szertartás keretében kerültek a földbe.

Képzeletbeli szertartás a gázgyári sír fölött (Grafika: Németh Ádám)

 

A koponyák


Az embermaradványokat Bernert Zsolt antropológus, a Természettudományi Múzeum munkatársa vizsgálta meg aprólékosan. Megállapította, hogy a koponyák különböző korú és nemű személyektől származnak, fogazatuk hiányos, semmilyen halál előtti sérülés nem figyelhető meg azokon. Valószínűnek látszik, hogy azokat már korábbi sírokból kiásva, már csak koponyaként helyezték a gödörbe. Hogy a ló koponya milyen állapotban került a földbe, nem tudtuk megállapítani.

 

N°:

Nem:

Életkor:

1.

50-59

2.

Férfi

20-39

3.

15-29

4.

25-39

5.

Férfi

20-34

 

Ezt a feltételezést erősíti meg egy másik, a gázgyári temetőtől mintegy másfél kilométerre, délre, a Bogdáni útnál mintegy harminc évvel ezelőtt, 1981-ben talált temetkezés, amelyet Zsidi Paula tárt fel. Itt a római katonaváros északi peremén egy másik, elsősorban a Kr. u. 2-3. században használt temető (ún. Kaszásdűlő – Raktárréti temető) húzódik, ahol egy, a mi sírunkhoz hasonló, egyszerű, melléklet nélküli temetkezést szintén egy furcsa gödör bolygatott meg.

A bogdáni úton feltárt sír 1981-ben

 

Az objektum aljára itt nagy, lapos köveket raktak, ezeken pedig négy, szintén állkapocs nélküli koponyát helyeztek.

A négy koponya a Bogdáni úton talált sírban 1981-ben

 

Több jel mutat tehát arra, hogy valamilyen rituálé maradványaival van dolgunk. A két bemutatott estet legfontosabb jellemzői a következőek:

- Viszonylag friss holttestre ástak rá egy kisebb méretű gödröt, amelynek az alját a második esetben lekövezték. Míg az első esetben világosan látszik, hogy a gödör ásói pontosan a hantba ástak bele, a sírban fekvő holttest épen maradt, a koponyákat, mint láttuk talán a koporsó tetejére helyezték. A második esetben a bár a gödör ásásakor a fejet kissé elmozdították, a csigolyák és bal alkar helyzete alapján az lágy szövetek még nem bomlottak el teljesen.

- A szertartáshoz valószínűleg régi temetkezésekből kihantolt emberi koponyákat használtak, az első esetben ötöt, a másodikban négyet. Az első példánál egy ló koponyát (esetleg lófejet) is elhelyeztek.

A gázgyári és a Bogdáni úti temetkezés rajza (grafika: Illés László)

 

Természetesen számolnunk kell azzal, hogy a koponyákon és a köveken kívül eredetileg más, mára már teljesen eltűnt szerves anyagokat is elhelyezhettek a gödrökbe.

De pontosan milyen szertartásra gondolhatunk? Előre bocsátom, hogy a jelenségre egyelőre nincs pontos magyarázatom, a következő gondolatok leginkább csak ötletmorzsáknak tekinthetőek.

Pannónia kapcsán, az itt élő és a rómaiak által meghódított kelta törzs miatt felmerül a lehetőség, hogy a valamilyen kelta „koponyakultusz” továbbélésével van dolgunk. Ennek ellentmond azonban, hogy ilyen koponyák elsősorban kelta kultuszhelyekről ismertek, nem temetőkből, valamint az, hogy ezeknél a temetkezéseknél semmi sem utal kelta etnikumra.

A görög- és a római világban jól ismertek a halottakkal kapcsolatos, vagy temetőkben végzett mágikus szertartások, köztük koponyákkal végrehajtott rítus leírása fennmaradt görög nyelvű papiruszokon. Ezekben az estekben egy koponyát használtak fel jósszertartásokhoz.

 Görög nyelvű mágikus szöveget tartalamazó papírusz

 

Valószínűleg ilyen praktikákat szolgáltak azok az arameus nyelvű, római- bizánci kori, festett vagy bekarcolt varázsfeliratokat tartalmazó koponyák, amelyekből alig néhány darab ismert a világon. Sajnos ezek közül egyik sem ásatás során került elő, hanem a műkereskedelem útján került különböző gyűjteményekbe.

 Arameus nyelvű feliratos koponya

 

Jósláshoz, azonban úgy gondolnánk elég egyszerre egy ilyen koponya. És mit keres az egyik gödörben a lófej?

Lófejnek, ló koponyának egyelőre nem találtam nyomát római kori mágikus rítusokban. Az egyik varázspapirusz azonban említést tesz „Tüphón koponyájáról”, amely alatt a sötét egyiptomi istent, Széth/Tüphónt jelképező szamárfejet érti. Ez a tárgy varázslatos segítő lény idézéséhez szükséges.

Egyelőre tehát az írott forrásokban nem sikerült pontosan párhuzamot találni a több koponyával végrehajtott szertartásokhoz. Az mindenestre valószínűnek látszik, hogy ezeket valamilyen alvilággal kapcsolatos rítushoz használhatták.

A gázgyári gödör számítógépes rekonstrukciója (Grafika: Németh Ádám)

 

Jósláson, halott idézésen kívül pedig ilyenek voltak a különböző rontószertartások is. Mint azt már az átokszövegekkel kapcsolatban a már idézett bejegyzésben is írtuk, átokszövegek, varázsformulák elmondása, esetleg leírása csak egy részét képezte egy-egy összetett rituálénak, az átokszövegekben több utalás is található egyéb cselekményekre, áldozatok bemutatására, sokszor sírok között, vagy mély kutaknál. Nem kizárt, hogy ilyen rontó rítusok maradványai ezek a koponyás gödrök, de ez egyelőre nem több mint feltételezés.

A „hét-„ és „ötfejű” aquincumi sír tehát egyelőre jól őrzi titkát.

 

Ezúton is köszönöm Zsidi Paulának, Bernert Zsoltnak, Kolozsvári Krisztiánnak, Illés Lászlónak és Németh Ádámnak a cikkhez nyújtott segítségét!

 

26 komment

Címkék: régészet sír kultusz római mágia aquincum régész hulla


A bejegyzés trackback címe:

http://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr502864256

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kelly és a szexi dög 2011.04.30. 09:26:12

mé kell neked a legbonyolultabb magyarázatot elfogadnod?

Netuddki. 2011.04.30. 10:34:23

Lófej? Ősi maffiózó szokás...

Pimi 2011.04.30. 21:15:14

Sok olyan kultúra volt a történelem során egészen a középkor végéig amelyben a harcosok a legyőzött fejét levágták és magukkal vitték bizonyítéknak(lásd magyar- török hadi események). Akár ez is lehet az események hátterében,a temetés során a legyőzöttek fejét is eltemették az egykori győztessel hiszen az életben maradottaknak ez már nem jelentett semmit sem a sok koponya. Sok esetben készítettek ivókupát is a koponyából.A lovas nomád népeknél a törzsfővel vagy királlyal gyakran temettek el szolgálókat is . Esetleg úgy is gondolhatták, hogy a többi halott (koponya) szelleme szolgálja majd az eltemetettet a túl világon. Szánhattak a temetési rítus során esetleg elriasztó, őrző szerepet is a koponyáknak.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.05.01. 17:35:26

Jók a számítógépes grafikák!

@Pimi: amit írsz, a nomádokra jellemző, ahogy magad is megjegyzed. Továbbá, gyanús, hogy a síron kívül vannak a koponyák, tehát valószínű, hogy nem az elhunyt rokonai rakták oda. Inkább az átok-verzió jöhet szóba, vagy amit te írtál, az őrző, elriasztó szerep (ez esetben mégiscsak a hozzátartozók).

Lassányi Gábor 2011.05.02. 22:43:44

@Pimi: Ezeknél a síroknál úgy tűnik, hogy a koponyák már bizonyos idővel (pár hónap, esetleg év) kerültek elásásra.

Egyébként kicsit Murphy, hogy miután több, mint négy éve kutatok analógiák után a témában, a poszt megjelenése után egy órával egy teljesen új szálra bukkantam.

Most már csak néhány szerb nyelvű cikket kell megszereznem és valahogy elolvasnom.

Pimi 2011.05.03. 15:32:40

@Lassányi Gábor: Kedves Lassányi Gábor és G.d.Magister ! Köszönöm a válaszotokat. Az biztos csak, hogy a mai kor emberei nem ismerik azokat a szinte folyamatosan változó hiedelmeket, magatartási, viselkedési normákat amelyek a különböző történelmi korok embereinek tevékenységét befolyásolták. Így a mai kor régészeinek, kutatóinak sok elképzelést kell végig gondolniuk ahhoz, hogy reális, tudományos véleményt tudjanak alkotni ilyen jellegű feltárások esetén. Biztosan számtalan elképzelés van és a kritikusok részéről éppen annyi megcáfolás lehet. Így kétséges, hogy bármelyik fél is teljesen pontos, logikai úton alátámasztott jó elképzelést tudjon alkotni. A szerb cikket ha már meglesz biztosan le tudja valamelyik fordító iroda fordítani. Ha jól emlékszem Szentendrén van ortodox templom jártam benne vagy 7 éve szerintem az ottani pópa is biztosan tud segíteni a fordításban.

Judea · http://roleplay.blog.hu 2011.05.07. 16:41:52

Azt nem lehet megvizsgálni, hogy a sírban fekvő maradványok eredeti tulajdonosai rokonok-e? (DNS?) Vagy annyira megkövesedtek?

Sam Chapp 2011.05.07. 17:30:06

nem vagyok egy expert régészetben, de jól gondolom, hogy azért fontos, hogy hiányzott az állcsont, mert ebből lehet következtetni arra, hogy hantolt koponyáról, nem pedig az ellen levágott fejéről van szó?

Lassányi Gábor 2011.05.07. 18:04:05

@Judea:

Elvben lehet ilyen DNS vizsgálatot csinálni a csontok állapotától függően.

@Sam Chapp:

Az állkapcsok hiánya önmagában csak gyanús, de nincs semmilyen nyoma erőszakos halálnak harci sérüléseknek, mint pl. itt:

sirasok.blog.hu/2010/08/11/lefejezett_torokok_godorbe_hanyt_magyarok

vagy itt:

sirasok.blog.hu/2011/02/17/a_solyi_romeo_es_julia

Judea · http://roleplay.blog.hu 2011.05.07. 18:28:42

@Lassányi Gábor: Ok, elvben lehet és a mostani lelettel mi a helyzet?

StopSzmog 2011.05.07. 23:01:00

a 3 női és 2 férfi koponya nemek szerint volt szétosztva a két oldalon vagy vegyesen?

iovianus 2011.05.08. 12:20:17

@Lassányi Gábor: "Ezeknél a síroknál úgy tűnik, hogy a koponyák már bizonyos idővel (pár hónap, esetleg év) kerültek elásásra."

Ez fontos infó ami kimaradt a cikkből, így más értelmet is nyer az egész.

Nekem is Pimi véleménye ugrott be, hogy egy harcosról/katonáról lehet szó, akit a harcban megölt emberek fejével és saját lovával temettek el.

A szerény sírmellékletet magyarázhatja a keresztény vallás? Tudtommal a keresztény sírokban alig találni mellékletet.

Lassányi Gábor 2011.05.08. 13:56:46

@Judea:

Nem volt ilyen vizsgálat.

Egyrészt azért mert az eljárás meglehetősen drága, különösen ha hat mintára gondolunk, másrészt pedig elég kevés a valószínűsége ennek.

Természetesen nem lehet kizárni teljesen ezt sem, de ha meglehetősen hiányos koponyákra gondolunk, akkor a családtagok elég trehány exhumálásra utalna és persze mit kezdenénk a lófejjel?

Lassányi Gábor 2011.05.08. 13:57:49

@StopSzmog:

Nem, vegyesen.

Ezen a képen a számozás azonos az antropológiai táblázatban lévővel:

m.blog.hu/si/sirasok/image/7fej/2s%C3%ADr_egy%C3%BCtt.jpg

Judea · http://roleplay.blog.hu 2011.05.08. 14:00:00

@Lassányi Gábor: Igen a lófej rejtély még, de lehet, hogy az öreg kedvence volt.:)

Lassányi Gábor 2011.05.08. 14:04:20

@iovianus:

Ott van az infó a cikkben is, a"Viszonylag friss holttestre ástak rá egy kisebb méretű gödröt..." kezdetű bekezdésben.

A komment talán félreérthető volt.

Úgy értettem, hogy a már lágy szövetek nélküli koponyák már bizonyos idővel (pár hónap, esetleg év) kerültek elásásra az alattuk lévő holttest eltemetése után.

A harci trófeaként való eltemetésnek ellentmond pont ez a későbbi időpont is.

A melléklet nélküliségnek természetesen lehet a keresztény vallás is magyarázata, de persze lehet, hogy az öregúr családja egyszerűen szegény volt.

Terepjaro 2011.05.08. 21:32:34

Mivel magam is oly szerencsés vagyok, hogy pár nap erejéig részt vehettem ebben az ásatási programban, talán megengedhetek magamnak egy félig tréfás, újabb hipotézist : nem lehet hogy az eltemetett férfi a város hóhéra volt, és utolsó áldozatai fejét kapta temetési mellékletül ? :)

csillagház 2011.05.10. 20:53:24

Mi van akkor, ha ez az öregember "hivatásos" jós volt? Valakinek sok rosszat jósolt, akár azt is, hogy meg fog halni, amikor meghalt a jós, az "áldozat" vagy rokonai így álltak bosszút rajta. Átok, méghozzá sokszoros. Ez is lehet magyarázat.

méri 2011.05.15. 11:43:17

Szeretném megkérdezni, hogy a "hétfejű" öregember elnevezés az egyben tudományos meghatározás, vagy csupán egy modernkori bulvár, szenzációhajhász cím?

Csak ámulok a találgatásokon és arra gondolok, hogy vajon a hajdani ember volt az ostoba babonákra jobban vevő, vagy a kortársaim?

Lassányi Gábor 2011.05.15. 20:28:31

@méri:

Nem természetesen nem az, csak sajnos az eredeti:

"Az aquincumi polgárváros keleti (gázgyári) temetőjében feltárt SE-2590-es számú beásás betöltésének multidiszciplináris vizsgálata, különös tekintettel az abban talált antropológiai és archeozoológia maradványok esetleges relációjara a 808-as inhumációs temetkezéssel"

- címet a blog.hu szerkesztőségi rendszere túl hosszúnak találta. ;)

koviandri76 2011.08.27. 13:11:15

Miért hiszi mindenki azt, hogy a régen élt emberek teljesen hülyék voltak?
Szerintem, egyszerűen egy család egy közös sírba tételéről lehet szó. Esetleg az idős ember sírjára temettek, még másik temetőből származó rokonok koponyáit, hogy együtt, egy sírban legyenek. A ló is "családtag" lehetett. Logikusabb ezt gondolni, mint képzelődni nevetséges rituálékról. A nagymamám urnája az ötvenes években eltemetett nagypapám sírjába lett temetve. 2000 év múlva majd azt gondolják, hogy valamilyen átok-rítus áldozatot mutattunk be az istennek?

bloggerman77 2011.08.27. 20:53:39

@koviandri76:

Tulságosan 21. századi módon gondolkodsz. A későrómai időszak a - nagyrészben a Birodalom válsága miatt - a mindenféle keleti okkult szekták virágzásának melegágya volt. Ezek egyike volt a kereszténység is ;) A kereszténység két nagy riválisa a perzsa eredetű Mithras kultusz volt, meg a antik filozófiára épülő gnoszticizmus. Emellett Pannoniában népszerű volt a Izisz kultusz - lásd a gigantikus szombathelyi Iseumot.

Ezeknek a az un. misztérium-vallásoknak az elterjedése mutatja, hogy az adott időszakban igenis "volt rá igény" a misztikus hókuszpókusz vallásokra.

Amit meg írsz a nagyszülők urnájával kapcsolatban: egyszer egy, régészettel foglalkozó dokumentumfilmben egy régészt megkértek, hogy mit tudna megállapítani egy angol vidéki kastély kandallójáról, ha ő 2000 évvel később tárná fel, és semmi információ nem lenne a múltól, mert pl. volt egy atomháború előtte... No ott a régész azt hozta ki, hogy jó eséllyel a kandallót a Tűz istenének kultuszhelyeként is azonosíthatnák :))

TreveriGall 2012.09.15. 12:38:07

Szép napot! Hetedik éve foglalkozom a keltákkal őseim származása okán. Adnék történelmileg megalapozott válasz a koponyákra. Kezdeném az elején. Nem véletlen a koponyák hatos száma. id. Plinius a Naturalis Historica kr.u. 73-75 művében leírja hogy a kelták a áldozati ünnepeiket a teliholdat követő hatodik éjjelen tartják. Ilyenkor áldoznak ES-VS istennek illetve Teutates istennek. Az aquincumi erőd az araviscus kelta törzs területén helyezkedik el, ahogy a Gellért hegyi oppidum, vagy a Pilisszántón található "Pálos kereszthez" kapcsolódó druida iskola is. Amikor ez az idős ember a földbe került a Pannóniában állomásozó légiósok létszámában csak minden 10. volt született római. A többi görög,szír, kelta, pannon stb. törzsbeli volt, ld. dunapentelei légiós sír feliratok. Tehát a legénység ősei nyelvén beszélt és saját isteneknek áldoztak. Ezért nem meglepő egy kelta áldozati sír egy római erőd területén. De térjünk vissza a keltákhoz és a koponyákhoz. A kelták fejkultusza közismert. A kultusz visszaköszön a Hegylakó című filmben. Pannóniában a mai Belgrád területén élt a Scordiscus/Scordisci kelta?? törzs. Pénzérméjükön látható hogy levágott fejen a hajas fejbőrt rajtahagyva ivókupának használják az ellenség levágott fejét. Ezeknél a koponyáknál is hiányzik az álkapocs csont, valamint utólag lettek a sírba betemetve. Ennek egy logikus magyarázata van. Nem az idősebb emberrel együtt temették el, tehát neki nem áldozhatták föl ezeket az embereket. A később eltemetett emberek "árulók" voltak, vagy egy áruló és a családja. Ezért hiányzik az álkapocs mindenkinél. Annak mozgatásával lehet beszélni. Beszédes a koponyák helyzete is. M alakban vannak a sírba helyezve. folyt. köv

TreveriGall 2012.09.15. 13:52:07

A Vinca - Tordosi kultúra Kárpát hazai cserépedényein sokszor M jel található. A szakálháti szelelőlapát egyértelműsíti azt hogy az M jel nem takar mást mint Földanyát. Ha az M jel mögöttes tudattartalma Földanya akkor választ kapunk ezekre a szavakra M-ama. M-other,M-utter,M-ere,M-or, M-ater, M-atty stb. Mind M jellel kezdődik és anyát jelent. A díszítő sorokat és motívumokat el lehet felejteni, ugyanis jelen irásomban a betűk egymás után írása sem kedvtelés hanem adat vagy tényközlés. Ez a tényközlés egyidős az emberrel. A vonaldíszes kerámiaként emlegetett díszítő mód is ezt takarja. Készülő írásomban kifejtem hogy mit jelent. Az itt élő emberek Földanyát Vs-tent és a teremtő atyát Es-tent tisztelték. A kötőjelet azért raktam be mert külön fogalom. A ten szó egy kelta utódnyelven tüzet jelent. Áldozati tüzet adnak ES-nek és Vs-nak. Így
lett belőle ES-VS a gallok főistene. Tehát M jel Földanya. A kelták háromrétegű világa adja a választ a koponyák elhelyezkedésére. A lelkük Földanyához kell hogy szálljon, nem pedig a felső világba a Hadak útjára. Nem születhetnek újjá!! Ez az ősi elv a magyarázata annak hogy kelta-szkíta sírokban hamvasztással és csontvázzal temetkeznek. Akiket hamvasztanak annak a lelke a felső világba a Hadak útjára száll és fénylő csillagként tekint le ránk, várva azt hogy egy újszülöttben leszülethessen újra. A nyelvünk is őrzi ezt az ősi logikát. Itt van a SZER-TOR-t-ÁS szavunk tudati jelentése. Egy kelta utódnyelv adja meg a pontos választ ezen szavunkra. SZER= csillag, TOR-Vágás t-ad-Ás-Ásten. Csillag vágást ad Istennek. Áldozatot mutat be.Ugyanilyen a SZER-ÉL-MÁS szerelmes szavunk tudati jelentése. A lelkem él másban! Csillagom becézgetői szavaink őrzik ezt. Minden a nyelvünkben van lekódolva! folyt.köv

TreveriGall 2012.09.15. 17:02:39

Ott tartottam hogy az M jel Földanya. Hozzá küldték a lelkeket. De hol az átjáró Földanyához? A kelták hite szerint minden üreg vagy barlang átjárót képez Földanyához. Ilyen üreg a sírgödör is. A történelmi forrás Pompoius Mela. " A druidák képzése barlangokban zajlik" Ott gyakorolják a kapcsolat felvételt.

Egy kérdés maradt nyitva. Mi célt szolgál a lókoponya? A lovat a kárpát medencében szentként tisztelték. Meséink őrzik a ló és táltos kapcsolatát. A királyfi parázzsal megeteti a lerozzant gebét akiből egy aranyszőrű "hat" lábú táltos paripa lesz akinek a hátára felülve elszáll mint a gondolat. A magyar esküszik mindenre ami szent neki. A teremtő Istenre és Földanyára. Az eskü szó egy kelta utódnyelvben lw/lú. Mivel a ló az ami szent ismeri az utat Földanyához. Az írek "seahorse" ábrája ami egy fehér ló zöld mezőben a vízbe fúlt tengerészek lelkeit szállítja el Földanyához. Julius Caesar leírta a Bello Gallica című művében hogy Vercingetorix inkább éhezett Alesiánál mintsem a lovakat levágta volna, kiengedte őket a kapun. A ló itt vezetőként szerepel. Azt hiszem mindenre választ adtam. Még egy fontos dologra kitérnék. Amikor a római történészek írásait olvassuk és szentírásként idézzük vagy hivatkozzuk jusson eszünkbe id Plinius " dicitur" előtagja a történészek nevei előtt a Naturalis Historica című munkájában. A szó jelentése: "azt mondják hogy" Ergo a szerző hitelességét már maga Plinius megkérdőjelezte. A 2000 szerző munkáját tartalmazó mű sohasem lett magyarra fordítva. Vajon miért??

_Chegue 2012.12.11. 13:01:38

@TreveriGall: ez roppant érdekes írás volt, persze az eredeti cikk is. Köszönjük