Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2011.06.29. 09:35 Balogh András - K. Németh András- Szőke Balázs

A simontornyai vár számítógépes rekonstrukciója

A simontornyai vár 3D modellezésének munkái 2008-ban kezdődtek, egy a Vármúzeum állandó kiállításnak megújítását célzó, az Alfa Programon nyertes pályázat részeként. Szőke Balázs először a vár 13. század végi, 14. századi, illetve 16. század eleji periódusának külső képét készítette el.

2010 őszén Balogh András, a Pazirik Informatikai Kft. ügyvezetője és K. Németh András, a vármúzeum vezetője közös munkára kérte fel Szőke Balázst. Szándékuk az volt, hogy a Pazirik Kft. munkatársai a korszerű 3D grafika eszközeivel tovább finomítsák az elkészült modelleket, és elkészítsék a látogatók által legkevésbé megfogható, elpusztult északi palotaszárny belső tereinek, valamint a 13, 14, 15, és 16. századi vár belső udvarának virtuális túráját. A vár környezeti rekonstrukciója is megszületett, több nézőpontból látványos formában bemutatva a vár egykori feltételezett állapotát.

Kezdetben a várkápolna boltozatának rekonstrukciója és boltozatmodelljének elkészítése volt az elsődleges cél. Később a teljes reneszánsz kori vár, majd a korábbi periódusok modellezése is elkészült. Ezt a nagyarányú feldolgozást részben az tette lehetővé, hogy a simontornyai az egyik legjobban kutatott, és a helyreállítás során jól dokumentált vár az országban. A modellezés során nagyrészt a Horler Miklós által publikált rekonstrukciós elképzeléseket vettük figyelembe. Ennek oka, hogy – a megrendelő Wosinsky Mór Megyei Múzeummal egyeztetve – úgy véltük, mivel a vár helyreállítása ezek szerint a rekonstrukciós elképzelések szerint készült, és nincs olyan publikált vélemény, amely megkérdőjelezné a Horler Miklós által leírtakat és rajzban előadottakat, célszerű ehhez igazodni.

A modellezéshez nagy segítséget jelentett, hogy az épület kutatása során rendkívül jó és részletes rajzanyag készült nemcsak az épületről, hanem a kőszerkezetekről is. Ezek 1:2, 1:5, 1:10 arányban készültek részletes profilrajzokkal. A modellek alapvető értékei a kőszerkezetek. Ezek a meglévő és a rekonstruálható nyíláskeretek, kandallók, oszlopok balusztrádok, boltozatok hiteles 3D modelljei. Ezek a kőszerkezet-modellek egyébként alkalmasak lennének egy digitális kiadású Lapidarium Hungaricum számára is, az ott közölt rajzanyagnál lényegesen nagyobb információ-tartalommal. Ezeket a hitelesnek tekinthető elemeket a valódi szerkezetekhez hasonlóan lehet beépíteni az épület modelljébe, ami azt a rekonstrukciós elképzelést tükrözi, amelyet a meglévő ismereteink birtokában létrehozhatunk.

A szekszárdi múzeum számára leadott anyag a vár újonnan kinevezett vezetőjéhez, K. Németh Andráshoz került. Közvetítésével kerültek a modellek a Pazirik Informatikai Kft-hez, ahol Balogh András, Appelshoffer Martin, Horváth Gábor és Végh Mátyás munkájával kapták azt a végleges megjelenést, amelyet a képmelléklet anyaga mutat. A nem szakmai közönség számára a berendezett, gömbpanorámán megtekinthető belső terek és udvari nézetek jelenthetnek újdonságot, segítve ezzel a vár épületének jobb megértését. A gömbpanorámák közül a földszinti, középoszlopos, keresztboltozatos gótikus terem és a várkápolna tere olyan újdonság, amely a kőtöredékekből és a közölt néhány alaprajzból eddig a laikusok számára nehezen volt elképzelhető.

A képek megtekinthetők a következő linken:
http://www.pazirik.hu/galeria?categoryID=85

 

A virtuális túra megtekinthető a következő linkeken:
http://www.pazirik.hu/simontornya_udvar
http://www.pazirik.hu/simontornya_belso

A vár történetének periodizációját a következőkben a 16. század eleji állapotától időrendben visszafelé szeretném ismertetni. A most bemutatott rajzanyag egy olyan rekonstrukciós kísérlet talán első példája, amelynél egy vár teljes építéstörténetét igyekszünk építési koronként bemutatni. A vár térbeli modellezése során számos olyan kisebb-nagyobb probléma merült fel, amelyek csak a felépítés során váltak láthatóvá. Ezek a modellek megpróbálják összegezni a vár kutatásának azt az állapotát, amelyet a mai ismereteink birtokában nyújtani tudunk. A perspektívában és metszetekben bemutatott rajzok lehetőséget adnak arra, hogy az egyes periódusok rekonstrukcióját illetően kritikák is megfogalmazódhassanak. Ezeket a téziseket – akár ugyan ilyen formában – a már elkészült rajzok mellé lehet tenni, egzakt módon bemutatva az eltérő véleményeket.

A modellezésnél a Buzlay Mózes 1508 körüli építkezéseivel létrejött állapot rekonstrukciója volt a legbiztosabb lábakon álló. Az épület nagyrészt áll, nyílásszerkezetei, födémei megvannak, vagy lenyomatuk, gerendafészkeik előkerültek a kutatás során. Az egykori reneszánsz loggia töredékei szintén elegendőek a rekonstrukció alátámasztásához. Az elpusztult gótikus szárny rekonstrukciója szintén jól megalapozott, itt a földszinti terem in situ pillére, az ezen egykor állt boltozat elemei, a zárterkély konzoljai és a palotaszárny keresztosztós gótikus ablakkeretei szintén megvannak a kőtárban.

Az északi gótikus palotaszárny felépítményénél jelentkeztek először azok a kérdések, amelyek a vár rekonstrukciójában olyan bizonytalanságot jelentenek, amelyek azt jelzik, hogy a vár kutatása még korántsem tekinthető befejezettnek. Az egyik ilyen részlet, amelynél nem követtem a Horler Miklós által rajzban közölteket, az északi palota udvari homlokzata volt. Itt Horler Miklós reneszánsz keresztosztós ablakokat feltételez, a rekonstrukción az északi szárny külső oldalán bizonyíthatóan volt keresztosztós gótikus ablakokat használtuk.

Az egész északi szárny egykorúsága és viszonya a ma is álló reneszánsz átépítésben fennmaradt keleti szárnyhoz kérdéses. Az bizonyos, hogy közel egykorúak és feltehetőleg mindkettő Buzlay építkezéseihez köthető, azonban míg az északi szárny még a külső falgyűrű és a belső vár közét veszi figyelembe teljesen szabálytalan alaprajzzal, addig a keleti szárnyhoz kapcsolt déli torony és kapu ugyanilyen helyzetben már áttöri a külső falgyűrűt, figyelmen kívül hagyva annak sajátosságait. Ugyanezt az északi gótikus palota építésénél is megtehették volna.

Az épületen gótika és reneszánsz együttes megjelenésére azonban jó példa a várkápolna, amely láthatóan a reneszánsz átépítésű szárnyakhoz igazodik. Az északi gótikus palotaszárny és a kápolna kőanyaga ráadásul különböző sajátosságokat mutat. Az északi szárnyat tehát még egy a későbbitől eltérő koncepció alapján építhették fel, az elkészült szárnyat azonban beillesztették a reneszánsz-gótikus palota együttesbe.

Az éppen elkészült gótikus szárny reneszánsz átépítése viszont nem valószínű, hiszen a két stílus jegyei máshol is keverednek az épületen. Az északi szárny kétemeletes kiépítése is kérdéses. A kétemeletes tömeget elsősorban az indokolja, hogy az álló reneszánsz szárnyak új padlószintjei igazodnak az északi palotához és a kápolnához az első emelet szintjén, így feltételezhető, hogy szintjeik számát és a párkánymagasságot is összehangolták. A korábbi eredetű, reneszánsz átépítésben ma is álló keleti szárny födémeinek helyzetét ekkor változtatták meg. Ha nem akartak volna a már álló épületrészekhez alkalmazkodni, nem lett volna indokolt ezt az épületrészt ilyen mértékben átépíteni.

Az egykori gótikus várkápolna boltozatából számos töredék maradt fenn. A viszonylag kisméretű teret egy háromszakaszos poligonba átforduló, sorolt rombuszháló-boltozat fedte. A boltozat fecskefarkas metszésű boltvállakkal épült. Gazdagon profilozott bordái különleges kialakításúak. A bordaprofil orra nem egyenes, hanem villásan szétválik. Ennek a ritka profiltípusnak a mai Magyarországról csak Budáról ismerjük párhuzamát. A rekonstruálható boltozat alaprajzi vetülete megegyezik a Rozsnyó egykori plébániatemplomában (ma üspöki zékesegyház), a hajóban álló boltozatéval.

Megfigyeléseim szerint a rozsnyói boltozatnak is villás faragású orr-része van. Amennyiben a profilegyezés biztos, a két boltozatot ugyanaz a mester (illetve kőfaragók) készíthették. A simontornyait bizonyosan Budán, hasonlóan a vár más kőfaragványaihoz. A rozsnyói építkezéseket Bakócz Tamás esztergomi érsek támogatta, koruk jól meghatározható 1516 előttre. Ebben az esetben Rozsnyón is budai mesterek munkájával számolhatunk. Közvetve ez az adat a simontornyai építkezések datálása szempontjából is fontos, ugyanis a várkápolna későgótikus részletei 1508 körül igen friss stílusáramlathoz tartoznak, tehát biztosan a reneszánsz építkezéssel egykorúak.

A rekonstrukcióban a legbizonytalanabb fázis a vár 15. századi állapota. Horler Miklós csak írásban közölt feltételezése szerint a külső szabálytalan alakú falgyűrű ekkor épült fel, és ekkor készülhettek a kulcslyuk alakú lőrések is. A keleti palotaszárny előtt ekkor épült egy gótikus árkádos folyosó, amelynek analógiája a Sankt Veit an der Glan-ban álló Herzogsburg loggiája. A palota feltételezett déli homlokzatáról rekonstrukciós rajz is készült, a vár más részeiről azonban Horler Miklós csak írásban foglalt állást. Feltételezhetőleg legkésőbb ebben az időben bontják le a korai tornyot és a kaput, és ekkor kerül át a kapu a déli oldalra. Ezt a rekonstrukciót elsősorban a falazatok egymáshoz való viszonya támasztja alá. A ma is álló részeken kívül azonban elsősorban a későbbi és a korábbi állapotok közötti hézagok jelölik ki azt a keretet, amelyet a vár XV. századi képének felvázolásakor kialakíthatunk. 

A 14. századi állapot a következőképpen vázolható. A korai vár lakótornyához egy egytraktusos palotaszárny épült a fal belső oldalára. Ez a kora gótikus palota egy kályhával fűthető szobából és egy teremből áll. A kőfaragványok alapján egy több, kisebb csúcsíves ablakból felépülő ablakcsoport is díszítette a palota homlokzatát. Mivel a palota nagytermének kétosztatú gótikus ablakai a falszövetben ma is megvannak, a faburkolatú kályhás szoba helyét a keleti szárny északi végében feltételezhetjük. Ezt a részt a 15. században átépítették, ekkor ezen a részen is a tereméhez hasonló, kétosztatú ablakot nyitottak.

A vár korai periódusát Horler Miklós a következőképpen rekonstruálta: a vár egy nagyméretű, magas falakkal kerített udvarból állt, amelyet három sarkán támpillérek erősítettek. A keleti palotaszárny külső falában mai napig áll az egyik várfal, két szinten V-alakban elrendezett lőrésekkel. A négyzetes udvarhoz tartozó másik három falszakasz alapfalaiban azonosítható. Az udvarhoz északról egy öregtorony és egy kapuépítmény kapcsolódott. Az öregtorony (alapozására) épült a 16. század elején a várkápolna. A dokumentáció szerint a külső, szabálytalan falgyűrű építménye átmegy a torony és a kapuépítmény visszabontott falainak alapozásán. A rekonstrukcióban a Horler Miklós által megrajzolt gyilokjáró-szerkezetet és tetőformákat vettem alapul. Itt bizonytalan a torony és a kapuépítmény magassága, és ez utóbbinak az öregtoronyhoz való viszonya. A kapuépítményre oromzatos nyeregtető került – bár itt elképzelhető, hogy a kapuépítmény magassága nem érte el az udvart övező falak méretét és a kapuépítmény belseje is lehetett gyilokjárós szerkezetű, akár tető nélkül. Ugyancsak vitatható az udvart övező falak lezárása, amelyet a lőrések fölött pártázat nélküli tető zárja le. Az ilyen típusú védművek inkább 16-17. századi jellegzetességeket mutatnak, mint középkori megoldást. Ezen a részen a falszövet egyébként a felső lőréssor felett mintegy méteres magasságig van meg.

A vár kutatása során a régészeti kutatások meglehetősen szűkösek voltak az épületkutatás eredményeihez viszonyítva. A rekonstrukció során is számos olyan kérdés merült fel, amelyre csak ásatással lehetne választ adni, és a dokumentációban nem volt róla adat. Ilyen problémával találkoztunk a vár környezetének rekonstrukciója során. Itt sem a várat övező tó egykori vízszintjét nem tudtuk pontosan megállapítani, sem a várárok formáját és mélységét meghatározni. Jelenleg a vár környezetét úgy képzeljük el, hogy a várat közvetlenül egy mély, 10-12 méter széles, szabályos jellegű ásott árok vette körül. A tágabb környezetét pedig az első katonai felmérés vonatkozó térképszelvénye alapján határoztuk meg. Ez a környék 18. század végi állapotát mutatja a folyószabályozási munkák előtt, valószínűleg a késő-középkori állapotokkal megegyező formában.

A 3D álló képek elkészítése mellett szerettük volna látványos, interaktív formában is bemutatni az elkészült rekonstrukciót. Ennek egyik leghatékonyabb módja a teljes virtuális túra elkészítése volt. Az elkészült túrán a vár rekonstrukcióját látványos és interaktív formában ismerhetik meg az érdeklődők. A kis ikonokra kattintva kiválaszthatók a nézőpontok és az adott nézőponton 360 fokban körbenézhet a virtuális látogató. A navigációs gombok segítségével nagyítani, kicsinyíteni, automatikusan forogni lehet.

13 komment

Címkék: történelem régészet linkajánló építészet középkor régész örökségvédelem


A bejegyzés trackback címe:

http://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr63021411

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ribizlifozelek · http://ribizlifozelek.blogspot.com/ 2011.06.29. 15:10:34

Fantasztikusak lett!
Gratulalok.

A "legifelvetelt kozelebbrol is megneztem, bele van-e vizjelezve, hogy Google :)

Pimi 2011.07.02. 10:01:25

Az elmúlt 2-3 évben szerencsére elég sokan foglalkoztak már váraink bemutatásával 3D formátumban.Minden ilyen kezdeményezésnek nagyon örülök, hiszen ez a módszer alkalmas arra, hogy a gyerekek, fiatalok, a történelem iránt érdeklődő felnőttek figyelmét felkeltse a történelmünk, múltunk jobb megismerésére. A simontornyai várról most megjelent tanulmány ezt a látásmódot annyiból változtatja meg, hogy most az építészek szemszögéből is megismerhettük a vár építésének feltételezett folyamatát, a kutatás nehézségeit. Szerencse,hogy itt egy viszonylag éppen maradt várat elemezhettek ki a szakemberek. A számítógépes játékok között nagy népszerűségnek örvendenek a stratégiai történelmi játékok is. Jó lenne ha egy kicsit kevernék a játék készítő programozók a hasznosat a kellemessel és például az itt bemutatott animációkra kifejlesztenének egy vár védő, vár vívó játékot amely a feltételezett valósághű környezetben játszható lenne akár a török kori ostromokkal kapcsolatosan is. Mivel a várak történelmében az ostromok szerencsére a vár létezésének csak egy töredékét teszik ki be lehetne mutatni a várak békeidőbeli életét is.

Pazirik · http://www.pazirik.hu 2011.07.03. 15:18:41

@Pimi: Sokat gondolkodunk mi is, mi a következő lépés a fejlesztésben, hogyan lehetne még látványosabb és a tartalmak közvetítésében még hatékonyabb alkalmazásokat fejleszteni. Ha lenne időnk és pályázati vagy egyéb forrásunk, akkor már elindultunk volna egy új fejlesztéssel, vannak is már kísérleteink rá, de sajnos most mindkét tényező hiányzik. Valós 3D tartalommal is dolgozunk, de egy kicsit szemfényvesztésnek tartom, a kulturális tartalmak közvetítésében nem ad sokkal többet szerintem...de lehet rajta vitatkozni természetesen. Én inkább a szöveges és képi tartalommal kiegészített (mit miért csináltunk...), összetett, valóban interaktív 3D tartalmat szeretném tovább népszerűsíteni. Fontos lenne Simontornya esetében is megmutatni, hogy jelen állapotában hogyan is néz ki a vár, mert sokan nem látták még "élőben". Ezzel kapcsolatban már készültek hexakopteres felvételek, amikhez szeretnénk majd a 3D animációs részleteket is elkészíteni és egy teljes kisfilmet készíteni a várról.

Takacsi 2011.07.03. 23:01:18

Nagyon szépen megcsinált anyag! Gratula!!

Pimi 2011.07.04. 13:25:48

@Pazirik: Köszönöm a válaszát! Az tény, hogy még én sem láttam a várat,de azért azt elmondhatom, hogy Buzay Mózes másik várában Csókakőn már jártam igaz akkor még romokban hevert azóta már a várbarát kör segítségével elég sok falrészleten javítottak, a változásokat az interneten is nyomon lehet követni.A pénz hiányt meg valóban csak a folyamatos pályázati kiírások figyelésével lehet pótolni.

Pazirik · http://www.pazirik.hu 2011.07.10. 09:45:56

Szeretnénk még egy 5 perces animációt is készíteni a várról, ahol egy hexakopter segítségével felveszünk látványos légi felvételeket, majd ezekből és a hasonló 3d kamera mozgásokból vágunk egy remélhetőleg látványos, értelmezhető és könnyen emészthető animációt. Így talán könnyebben értelmezhetőek lesznek a különböző periódusok. A hexakopteres felvételek már elkészültek, nemsokára felteszek pár képet és egy rövid animációt. A munka nagyon izgalmas volt, ritkán látni egy várat ilyen szemszögből:).

Pazirik · http://www.pazirik.hu 2011.08.06. 21:58:41

Elkészült az első verziója a videónak. Még legalább egyszer el kell mennünk, mert kevés felvétel született...
Videó itt:
vimeo.com/27192020

Muster Mark 2011.10.01. 12:10:31

@Pimi: Köszönöm válaszát írásában ne feledje a vesszőket is használni mert így nemcsak hogy érthetőbb lesz de még az érettségi vizsgát is sikerrel zárhatja!

Pimi 2011.10.02. 14:11:20

Tisztelt Muster Mark!
Előre kijelentem, hogy senkivel sem szoktam személyeskedni történelemmel, régészettel kapcsolatos portálokon. Egyenlőre nem kell szednem emlékezet javító pirulákat, nem írtam olyan kommentet amelyben az Ön írására, vagy véleményére reagáltam volna, de ezt most megteszem. Mondataimat, véleményemet vesszők nélkül is lehet értelmezni. Egyébként kiválóra érettségiztem és jóra államvizsgáztam, igaz azóta már eltelt több mint harminc év. A tudásomat igyekszem karban tartani, sokat dolgozok, sokat olvasok, közel 3000 kötet van a könyvtáramban. Szinte heti rendszerességgel találkozom régészekkel, ahol csak lehet segítem a munkájukat. Gyermekkoromtól érdekel a múltunk, a történelmünk ezért is írom meg itt is a véleményemet az engem érdeklő cikkekhez, remélem, hogy több embernek is tudtam már újdonságot közölni. Szeretnék olyan írásokat olvasni ahol az Ön hozzászólásaiból is tudok én is tudok új ismeretre szert tenni. Ugyanis ezt a portált is azért hozták létre, hogy ismeretet terjesszen, osszon meg minden ide látogató érdeklődővel. Itt nem az egymás nullázása a cél, hanem a régészeti feltárások értékelése, ismertetése, a közös tudás gyarapítása

Pimi 2011.10.16. 21:48:10

@Pazirik: Tisztelt uram! Amit tett a Mohos várával, az lenyűgöző! Engedje meg hogy idézzem Tompa Mihály néhány vers szakát az 1870-es kiadásból:

Mohos váromladékon
Borong az ősz vitéz,
Bágyadt fényű szemével
Merőn a romra néz.

Körűle nincsen élet,
Egy sír a várvidék,
Hír, pompa és dicsőség
Ott eltemetteték.

Hol a fénylakta csarnok?
A puszta termeken,
A zúgószél dühének
Bogáncskóró terem!

Önnek sikerült választ adnia a költőnek is és másoknak is akik valaha jártak-e romoknál. Még 1975.-ben jártam ott Andók tanár úrral. Megnéztük a suvadással keletkezett kis és nagy Mohos ingó tőzegmoha lápját és a várat. Megmondom őszintén azok a moha lepte kövek köszönő viszonyban sem volt azokkal az animációkkal, rekonstrukciós rajzokkal amelyet Önök készítettek róla. Valahol itt kezdődik a csoda. Meglátni egy vár helyét, felmérni a maradékát,és elképzelni azt az állapotot amelyet fénykorában mutathatott. Gratulálok önnek és munkatársainak ehhez a színvonalas munkához. Talán illik ide az utolsó előtti vers szak:

Behinti azt virággal,
És márvány- oszlopát
Lomb- és repkényfüzérrel
Köríti, fonja át.

S az ifjú nemzedékben
Tettek csírája kél,
Szívének égi hangja,
Hogy csak honának él.
Köszönet érte!

Pazirik · http://www.pazirik.hu 2011.10.17. 07:45:38

@Pimi: Köszönjük szépen az egész csapat nevében! Nemsokára itt a sírásó blogon megjelenik a vár bemutatása és a rekonstrukció leírása is.