Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Sírásók naplója

Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Hirdetés

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) hallstatt kultúra (2) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2011.09.20. 11:50 Sírásók naplója

Ismét régészek a Kutatók éjszakáján

Véres bronzkori csaták, kő- és csonteszközök titkai, légi régészet, ékszerek a népvándorlás korból ­- ismét izgalmas eladásokkal várják az ELTE Régészettudományi Intézetének munkatársai és doktoranduszai az érdeklődőket most pénteken, szeptember 23.-án, a Kutatók éjszakáján.

 

A program: 

 

Dr. Bödőcs András: „Légből kapott” lelőhelyek, avagy „földhöz ragadt”-e a régészet?

A legtöbb emberben él egy kép a régészek munkájáról. Sokan inkább egy szuperkém-kalandor romantikus alakjával akarják azonosítani, míg másoknak a földön kuporgó, talajt ecsetelő, cserepeket ragasztgató alak ugrik be. Csak nagyon keveseknek fordul meg a fejében, hogy a történelemtudomány eme vakondjai esetleg nem is a földön próbálják a keresztrejtvények meghatározása szerinti „örömüket”, azaz a leleteket megtalálni. Létezik a régészeti kutatásnak egy olyan módszere, amellyel a régész felülemelkedik a földfelszínen, hogy tudja hol érdemes majd a föld alá ásni, mégis tudományos elkötelezettséggel mindkét lábával a földön maradni.

 

Dr. Szabó Gábor - Király Ágnes - Paál Ferenc: Kincsek, csaták és héroszok — Az erőszak arcai a bronzkori és vaskori világban

A elmúlt években az Intézet terepmunkái során számos olyan leletegyüttes került elő, amelyek a Kr.e. 2. és 1. évezred fegyveres konfliktusairól tudósítanak.

Előadásunkban a Bükk- és a Zempléni-hegység őskori erődített településein általunk felderített és feltárt fegyver- és ékszerkincsek, egy szkítakori várostrom szenzációs nyomai, két titokzatos Tisza-vidéki tömegsír bemutatása kapcsán vázoljuk fel a bronzkori és vaskori mindennapokat átszövő konfliktusok lehetséges arculatait.

Szó esik a korszak sírjaiból és fegyverkincseiből ismert lándzsák használati módjának a kutatásáról is. Az előadás során lehetőség nyílik a szóban forgó tárgyak kézbevételére és a néhány kísérleti célból elkészült fegyvertípus kipróbálására is.


Dr. Mester Zsolt: Az ősember keze beteszi a lábát az egyetemre

A történelem legrégibb korszakának emberei szerszámaikat különböző kőzetekből pattintással készítették. A régészeti leletek elemzése és a természeti népek megfigyelése alapján ismerjük azokat a mesterségbeli fogásokat, amelyeket az ősemberek is felhasználtak. A programon ezekből a fogásokból mutatunk néhányat és készítünk olyan szerszámokat, mint az ősemberek.

 

Csippán Péter: Állati régészet (A lerágott csontok tudománya)

A történeti korokban a háziállatok szerepe lényegesen jelentősebb volt, mint napjainkban. Az állatokat nem csupán élelemforrásul, hanem a mindennapok részeként társként, tulajdonként, értékként és szimbólumként is használhatták. Ennek a kapcsolatnak régészetileg megfogható bizonyítékai az állatcsontleletek, melyek tömeges mennyiségben kerülnek napvilágra.

Jelen előadás ezen speciális leletanyag vizsgálati és értelmezési módszereibe enged betekintést.

 

Tóth Zsuzsanna: Tudom, mit tettél a csontokkal…

A modern kort megelőzően az állati nyersanyagokat a mainál sokkal szélesebb körben alkalmazták. A munkához és a mindennapi élethez használati és dísztárgyakat, ékszereket készítettek belőle. Az őskor idején, amikor még nem léteztek, vagy ritkák voltak a fémtárgyak, azok munkáját más anyagból készült tárgyakkal, sokszor csonttal, vagy szarvasaganccsal végezték el. Később használati eszközként kevésbé voltak gyakoriak, inkább a bútorok díszítését, fegyverek, kések nyelét, gombokat, rózsafüzért, dísztárgyakat készítettek belőlük. Még a nem oly távoli múltban, nagyszüleink korában is gyakori volt a szaruból készült fésű, vagy ruhagomb, amelyek csak a műanyag elterjedésével tűntek el.

Rövid elméleti áttekintés után a gyakorlatban figyeljük meg nagyító és mikroszkóp segítségével a csontokon a résztvevők által létrehozott nyomokat (pl. fűrészelés, kaparás nyomai).

 

Horváth Eszter: Mikroszkóp-közeli élmények. Ékszerkészítés a népvándorlás korban – miből és hogyan?

Mit láthatunk egy germán fibulán fénymikroszkóp segítségével? Hogy csiszolták az ékköveket az V. században? És egyáltalán, milyen célból kerül be egy lelet a pásztázó elektronmikroszkóp vákuumkamrájába? A díszes ékszerek mindig jól mutatnak a kiállítási vitrinben, de vajon mit tudunk készítésük történetéről?

A népvándorlás korban dolgozó ötvös mérgező amalgámot használt az ékszerek felületének aranyozáshoz, Indiából származó gránátot vásárolt, hogy a divatot követve színt vigyen a kompozícióba, olykor apróra tört kagylóhéjjal töltötte ki a tárgyak belsejét, hogy tartósak, de egyben könnyűek legyenek, és alufólia vékonyságú ezüstlemezeket pecsételt, hogy ez utóbbit eltakarja. Már akkor is tudatosan spóroltak a drága nyersanyagokkal és persze azt is tudták, hogyan lehet utánozni, hamisítani azokat. Némi gyakorlati, műszeres szemléltetéssel egybekötve most megismerhetjük, hogyan jön rá minderre a régész…

 

Kolláth Ágnes: Másfélszáz év a félhold alatt: A Török Birodalom régészeti hagyatéka Magyarországon

A török hódoltság százötven évéről többségünknek véres háborúk, merész haditettek, végvári vitézek, pohos basák, parókás németek jutnak eszébe először. Az ország három részre szakadt, a csatározások nem szűntek, pusztultak a falvak és városok, menekültek az emberek. De ahol árnyék van, fény is van: keletről és nyugatról egyaránt újfajta kulturális hatások érkeztek az országba, melyek azután vagy nyomtalanul elenyésztek, vagy megmaradtak, felvirágzottak, és a mai napig jelen vannak életünkben. A régészet segítségével betekintést nyerhetünk ebbe az ellentmondásokkal teli korba, és képet kaphatunk arról, milyenek voltak egy átlagember mindennapjai azokban a bizonytalan időkben.
 

A programok részletes időpontjai a Kutatók éjszakája honlapján itt találhatóak meg.  

5 komment

Címkék: programajánló előadás régészet őskor középkor elte kincs természettudomány régész szkíta állatcsont fémkereső bronzkor népvándorláskor viselet vaskor török kor archeozoológia kisérleti régészet légirégészet


A bejegyzés trackback címe:

http://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr293240543

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

De szívesen ott lennék
Haha, a csinos régészlány is ott lesz, vagy az csak illusztráció? :) A tematika egyébként izgalmas.
Ki az a lány a fotón?
Kell nekem! Bármit megadok érte!!!
Mármint amelyik kalapban van :-)
@Valaki Valahonnan:

Tanács ingyen: nem "amelyik" hanem aki. Így legfeljebb a középkorban illették az "asszonyi állatot" ami viszont vélhetően nem tesz jót a korszerű trubadúrlírának. :)