Sírásók naplója

2013.ápr.22.
Írta: Karikásostor 46 komment

Szumírok, szittyák és Ősbuda

sumercomputerA.jpgElég volt a cyber térben cáfolatlanul áradó történelmi badarságokból, csodás származásból, összeesküvés elméletekből? Így gondolhatták a Tényleg!(?) honlap  indítói, akik „kutyaharapást szőrével” alapon az őrületeket hazai pályán: neten, mobilon, videómegosztókon és külön facebook oldalon támadják.

A honlapot a Történelemtanárok Egylete indította, elsősorban a fiatalabb korosztályok részére, szerkesztője és jelentős részben szerzője Lőrinc László, maga is tanár, ismeretterjesztő újságíró. A legendacáfolatokon kívül külön rovat foglalkozik azokkal a kevésbé ismert, valós történelmi eredményekkel, amelyeket a magyarok a szellemi kultúra, a befogadás, a tolerancia, az alkotmányos építkezés terén értek el, illetve azzal is, hogy hogyan birkóznak más népek a saját történelmükkel. Az Aktuális rovat írásai főleg a tájékozottabb olvasókat veszik célba, de ezek között is van a fiatalok sokaságához szóló; ilyen például a Petőfiék márciusi facebook üzenetváltásait közzé tévő írás, mely nagy siker volt a közösségi oldalon is. 

A Tényleg!(?)-re különböző videómegosztókon Dolák-Saly Róbert jelenetei hívják fel a figyelmet.

Nyílt nap az ELTE Régészettudományi Intézetében

Nyílt nap lesz az  ELTE Régészettudományi Intézetében 2013. január 26-án, szombaton. A rendezvény elsősorban az idén felvételiző diákoknak szól.

A tanulmányokkal kapcsolatos információk megbeszélése mellett oktatók és doktorandusz hallgatók izgalmas előadások keretében mutatják be az Intézetben oktatott mind a 7 szakirányt (őskori régészet, az ókori Elő-Ázsia régészete, klasszika archeológia, római provinciális régészet, népvándorlás kori régészet, középkori régészet és archeometria), és lehetőség lesz személyes ismeretséget kötni egy-egy korszak jellegzetes leleteivel is.

Időpont: 2013. január 26. (szombat), 10-16 óráig
Helyszín: ELTE BTK, Trefort-kerti kampusz (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B)


Két írás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetéséről

Szeptember első napjaiban a kormányzat úgy döntött, hogy megszünteti a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt. Bár L. Simon László, kultúráért felelős államtitkár múlt héten a Parlamentben úgy fogalmazott, hogy:

"Soha senki nem mondta azt, hogy meg fogjuk szüntetni a Kulturális Örökségvédelmi hivatalt, azon kívül, hogy a sajtóban ilyen találgatások jelentek meg. Ezzel kapcsolatos kormánydöntés nem született, ezzel kapcsolatos kormányhatározat nem jelent meg, és ebből következő kormányrendelet sem született" 

- mára már nyilvánvaló, hogy a szinte mindenféle régészeti és műemléki hatósági jogkörétől megfosztott Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ szinte semmilyen szempontból nem tekinthető a KÖH valódi jogutódjának. 

KÖH1.jpg

Tovább

Megmentett örökség - kiállításajánló

Alig egy hétig látható az Országházban az a kiállítás, amely elsősorban az elmúlt tíz év nagy építkezéseihez kapcsolódó ásatásokon előkerült legjelentősebb tárgyakból válogat. A Magyar Régész Szövetség és a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége által szervezett tárlat valóban a legkülönlegesebb anyagokat mutatja be, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy a döntéshozók is szembesüljenek azzal, milyen fontos kincsek rejtőznek a magyar földben, miközben katasztrofális módon szabják át az örökségvédelmi törvényt.

A nagy autópálya feltárások látványos tárgyai, mint amilyen egy hun bronzüst, vagy a csillogó germán ékszerek ,illetve több, olyan leletegyüttes látható, melyet itt, ezen az oldalon mutattunk be először.

Tovább

Régészeti lelőhelyek elfedése?

Az Országgyűlés által 2011. november 15-én elfogadott törvénymódosítással új fogalom, az elfedés került be a kulturális örökség védelméről szóló törvénybe. A törvényalkotók minden bizonnyal arra gondoltak, hogy a költséges és időigényes feltárások helyett, esetenként lehetőség van egyes régészeti lelőhelyek lefedésére, azok fölé való építkezésre. A törvény szövege - azon kívül, hogy az eljárás a lelőhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti - nem definiálja az elfedés valódi tartalmát.

Nézzük meg azonban, hogy mit jelenthet ez az elsőnek jónak tűnő megoldás a gyakorlatban!

Tovább

Légirégészeti kutatás robotokkal

Gyakori vitatéma szakmai körökben, hogy milyen eszközt is használjunk, ha a levegőből kívánjuk vizsgálni a régészeti lelőhelyeket. Az igazság valahol ott lehet, hogy „az attól függ”. A repertoár széles, azt viszont már csak kevesen gondolják, hogy légirégészkedni akár a „fotelból” is lehet…

Tovább

Végveszélyben a magyar kincsek? - cikkajánló

Pusztulásra ítélt lelőhelyek, "ugrásra kész" buldózerek, megfélemlített kormánytisztviselők - az fn24.hu újságírója, Varajasi Viktor két részes interjúban beszélgetett blogunk szerkesztőjével az új régészeti törvényről. Az most megjelent cikket a tervek szerint továbbiak követik majd, amelyben a szerző a "lex buldózer" beterjesztőjét, L. Simon Lászlót és a beruházói oldal néhány képviselőjét is megkeresi majd a témában.

 

Utazás a koponyán túl - kiállítás és könyvajánló

A Karinthy-tól kölcsönzött címmel, történelmi, sőt régészeti környezetben játszódó utazásra invitálunk, egy nagyon is valóságos útnak köszönhetően. Utóbbi új nyomvonalon fogja Dunaújvárost összekötni Székesfehérvárral és úgy alakult, hogy éppen a középkori Perkáta Szűz Máriának szentelt templomának romjai és a körülötte lévő 5000 síros temető feltárt részei fölött kell majd haladnia.

Tovább

„Nem múlt el nyomtalanul” - Honfoglalás kori leletek Pest megyéből

Mint korábban mi is hírt adtunk róla, Pest megye honfoglalás kori gyűjteménye az utóbbi egy évben csodás leletekkel gazdagodott, beruházásoktól és gazdasági tőkétől függetlenül – elkötelezett civil örökségvédőknek köszönhetően. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága október 17-én, 18 órakor nyíló, időszaki kiállításán mutatja be az új eredményeket, és másfél évszázad legérdekesebb leleteit.

Tovább

Végveszélyben a magyar régészeti lelőhelyek

- Emberek, van egy jó, meg rossz hírem! – hirdeti ki a hajcsár az evezősöknek a gályán. - A jó hír az, hogy holnap mindenki dupla fejadagot kap, a rossz az, hogy a kapitány vízisíelni akar! Ez a régi vicc jut az ember eszébe, arról a parlamentnek benyújtott új törvénytervezetről, amely alapjaiban semmisítené meg a magyar régészeti lelőhelyek védelmét.

Tovább

Ismét régészek a Kutatók éjszakáján

Véres bronzkori csaták, kő- és csonteszközök titkai, légi régészet, ékszerek a népvándorlás korból ­- ismét izgalmas eladásokkal várják az ELTE Régészettudományi Intézetének munkatársai és doktoranduszai az érdeklődőket most pénteken, szeptember 23.-án, a Kutatók éjszakáján.

Tovább

Nyolc rejtélyes holttest - Egy Tisza-parti település sorsa a hun korban

A Kárpát-medencei hun kori elit sírjai, áldozati leletei széles érdeklődésnek örvendenek. Ezzel szemben az alacsonyabb társadalmi és vagyoni helyzetű lakosság, a hun birodalom alattvalóinak élete jóval kevésbé ismert. A települések régészeti kutatása erről a korszakról is színesebb képet fest, mint amit az írott forrásokból, és a néhány kiemelkedő jelentőségű sírleletből megismerhetünk.

Tovább

A simontornyai vár számítógépes rekonstrukciója

A simontornyai vár 3D modellezésének munkái 2008-ban kezdődtek, egy a Vármúzeum állandó kiállításnak megújítását célzó, az Alfa Programon nyertes pályázat részeként. Szőke Balázs először a vár 13. század végi, 14. századi, illetve 16. század eleji periódusának külső képét készítette el.

Tovább

Két ujjnyi történelem

Tavaly tavasszal egy apró, feliratos bronztöredék fotójára lettem figyelmes egy fémkeresős fórumon. Megtalálója a fórumozók segítségét kérte a tárgy azonosításában, mivel nem ismerte annak korát és funkcióját. Mind a betűk formája, mint a felirattöredék tartalma alapján nagyon valószínűnek tűnt, hogy római kori tárgyról van szó.

Tovább

A régi magyarok köntösirül - Magyar női viselet a 16-17. században

Talán nincs is olyan ember, aki ne szeretné a történelmi filmeket, amik többsége azonban egy kutató számára inkább okoz derültséget, mint történeti élményt. Felmerülhet azonban, hogy akkor hogyan kéne elképzelni egy középkori, kora újkori ember viseletét? És egy magyar különbözött a Nyugat-európaitól? A kutatásra az is ösztönzött, hogy kilenc éve veszek részt katonai hagyományőrző csoportok munkájában. Az elmúlt pár évben a hazai egyesületek egy része elérte azt a színvonalat, amely megköveteli a történetileg korhű bemutatást, a szakmai háttértudást és a kísérleti régészeti alapon elkészült tárgyak, eszközök használatát.

 

Tovább

A „hétfejű” öregember sírja

A „hétfejű” öregembernek hat emberfeje és egy lófeje volt, és az egyik legfurcsább temetkezés volt, amit valaha láttam. 2006 őszén közel másfél éve folytattuk – kisebb megszakításokkal - egy hatalmas római kori temető feltárását az óbudai Duna-parton, Aquincum polgárvárosától keletre, a mai  Graphisoft Park területén .

Tovább

Honfoglalás kori tarsolylemezes sír került elő Pest megyében

Különlegesen gazdag honfoglalás kori temetkezések kerültek elő múlt héten Pest megye délkeleti részén. A korábban teljesen ismeretlen, a mezőgazdasági munkálatok miatt bolygatott és veszélyeztetett lelőhely első leleteit fémkeresőt használó civilek találták meg, és ők értesítették róla a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeit.

Tovább

Előadás a Muhi csatáról Miskolcon - programjánló

A magyar történelem egyik legismertebb eseményét, a Muhi csatát 770 éve, 1241. április 11-12.-én vívták. Lefolyásáról, lehetséges rekonstrukciójáról számos dolgozat született, ugyanakkor biztosan a csatához köthető régészeti leleteket mindmáig nem publikáltak.

Tovább

A szkíták eredete – az arzsani halomsír

A középső vaskorban, a Kr. e. 7. század végén – 6. század elején a Kárpát-medencében megjelent a szkíta jellegű leletanyag. Azért csak szkíta jellegű leletekről beszélhetünk, mivel nem tudjuk biztosan, hogy a Jenyiszejtől a Fekete-tengerig húzódó óriási sztyeppén élő szkíták vándoroltak-e be, vagy a Kárpát-medencei népesség vette át tárgyaikat, szokásaikat. Ám nem csupán az itteni emlékek eredetét fedi homály, hanem az egész szkíta kultúráét: hol alakult ki, honnan indultak a „szkíták”? Ezeket a kérdéseket hallva a kutatók egy része több mint 30 éve egyetlen halomsírra, az arzsani nagykurgánra mutat.

Tovább