Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2008.03.20. 15:55 Karikásostor

Elfelejtett istenek, elfeledett szentélyek 1. - Furrina ligete Rómában

Az ódon fák árnyékában a bontás során lassan kirajzolódtak a ledőlt falak alatt az ősi szentély körvonalai. A nyolcszögletű helység közepén egy furcsa, háromszögletű oltár állt. Az oltár közepén egy kőlapokkal lefedett titkos apró kamra rejtőzött.

A fedél eltávolításával először egy furcsa massza bukkant elő. Ahogy a számtalan tojáshéjból, növényi maradványból és magból álló masszát eltávolították valami megcsillant a  titkos fülkében.

A szobor mindössze könyöknyi magas aranyozott bronz idol - különös alakot ábrázolt. A fiatal, vékony, áttetsző ruhába öltözött férfialak egész testre egy hatalmas kígyó tekeredett. A hüllő feje a férfi homlokáról meredt előre.

A fenti késsé dramatizált jelenet nem egy Lovecraft novella, vagy egy B kategóriás horror film bevezető képsora, hanem egy  1908-1910 között Rómában folyt ásatáson történt meg, a Janiculus domb oldalában.

A hely a Tiberisen túlpartján, az ősi Róma köztársaság kori falain túl fekszik, abban a komor hangulatú városrészben, ahol a császárkor hajnalán ezerszámra telepedtek le a szír, zsidó és a birodalom keleti részéről érkezett kézművesek, kereskedők és persze naplopók.

A Janiculus domb oldalában már ekkor is egy olyan ősi istennő szent ligete és szentélye húzódott, akinek pontos szerepe és eredeti funkciója már a vallási kultuszokban meglehetősen jártas Cicero számára is ismeretlen volt.  Ő volt Furrina istennő, aki eredetileg talán forrás - vagy alvilági istennő lehetett, de alakját neve alapján összefüggésbe hozták a bosszúálló Fúriákkal is. A istennő komor ligetében forrás tört föl, és talán nem véletlen, hogy Kr. e. 121-ben itt ölték meg Gaius Gracchust, a híres politikust.

Két évszázaddal később, a számos keleti bevándorló korában, az ősi szentélyt átalakították és új istenségek érkeztek ide is.  Az új templomban a főhelyet ezúttal Jupiter Heliopolitanus, a szíriai Baalbek hatalmas ura és társai, a Venusnak is nevezett Atargatis istennő, és a Rómában Mercuriusszal azonosított Simios isten foglalták el.

Ez a szíriai szentély egészen a Kr. u. 230-240-es évekig működött, amikor is tűz vagy földrengés döntötte romba. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a szentély pusztulása összefüggésbe hozható a humánus és barátságos Maximinus Thrax  császár (235-238) - nagy személyes kedvencem - szíriaiak ellen szervezett pénzszerző pogromjaival. Ennek során itt, a Duna-vidéken sikerült módszeresen elpusztítatnia és kiraboltatnia a például szíriaiak által látogatott Jupiter Dolichenus szentélyeket.


A bizarr és rejtélyes kultuszok sora azonban nem ért véget a római domboldalban. Valamikor a Kr. u. 300-as évek első felében valakik restaurálták a pogány szentélyt és az összetört szobrok egy részét. Állítólag ebben a korban épült nagy udvar keleti oldalán az a furcsa, nyolcszögéletű terem, közepén a háromszögletű oltárral, amelybe csak két ötszögletű helyiségen keresztül lehetett belépni. Az udvar másik oldalán bazilikaszerű templom támaszkodott a dombhoz.

Hogy milyen istenségeket tisztelhettek itt, egészen a Kr.u. 4. század végig a pogánysághoz ragaszkodó rómaiak, az ma még rejtély. A szíriai istenszobrok töredékei mellett előkerült egy fekete fáraószobor is. A kígyó által körbeölelt fiatal istenségben talán valamilyen, magával az idővel és az újjászületéssel összefüggő szinkretisztikus istenalakot, talán Aiont ismerhetjük fel, akit ünnepek alkalmával áldozatokkal halmoztak el...

1 komment

Címkék: történelem tudomány régészet vallás isten templom pogány róma kultusz régész szentély


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr91389487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CSIK JENŐ 2008.05.04. 12:14:05

NAGYON ÉRDEKES A CIKK ,CSODÁLKOZOM HOGY EDDIG MAGYARORSZÁGON AZ ÓKORI RÓMÁVAL FOGLALKOZÓ KÖNYVEKBEN EMLITÉST SEM TESZNEK ERRŐL A TITOKZATOS SZENTÉLYRŐL..ÉS AZ ELŐKERÜLT ROPPANT ÉRDEKES SZOBORROL SEM..ÖRÜLÖK HOGY IRTAK RÓLA.TOVÁBBI HASONLÓ ÉS IZGALMAS IRÁSOKAT REMÉLEK WEBLAPJUKON. TISZTELETTEL-CSIK JENŐ PORCELÁNFESTŐ..ÉS AZ ÓKORI RÓMA SZERELMESE!! WWW.CSIKJENO.UW.hu
süti beállítások módosítása