Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2008.05.03. 11:09 Láng Orsolya

Soha ne mondd, hogy soha: avagy miért nem mondhatjuk, hogy már mindent feltártunk?

- Miért ásnak még? Én azt hittem, már minden fel van tárva…” Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket gyakran kap a régész az ásatás során. A nagyközönség ugyanis általában úgy gondolja, hogy ma, a 21. században, már mindent tudunk a letűnt kultúrákról, nincs új a nap (föld) alatt. Ezért aztán azt is feleslegesnek tartják, hogy egy-egy újabb korsóval, vagy esetleg csontvázzal gyarapítsuk a múzeumok gyűjteményeit. Pedig a helyzet korántsem ilyen egyszerű.


Amikor 1944 és 47 között feltárták aquincumi római kori polgárváros XXIX. épületét , az ásató régész préshez tartozó nagy méretű faragott mészkőlapot, földbe ásott kemencéket és folyosószerű helyiséget talált és az épületrészt rabszolgaszállással ellátott, szőlő- esetleg olajpréseléssel foglalkozó műhelyként írta le.
Az ásatás helyszíne a polgárvároson belül

A teljesen ismertnek és feltártnak „hitt” épület a szakirodalomban és a látogatóknak szóló vezetőkben, könyvekben egészen a közelmúltig így is szerepelt. A 2004-ben megindult és azóta is folyó új, úgynevezett hitelesítő feltárások azonban egész más eredményeket hoztak: kiderült, hogy az épületben található „folyosó” falai nem is egy építési periódushoz tartoztak, azaz a „folyosó” ilyenformán nem is létezett. A „kemencék” valójában vízzáró agyagrétegbe mélyített, deszkákkal kibélelt vermek voltak, amelyek nagy mennyiségű meszet tartalmaztak.

 

 

 

 

Látványásatás Aquincumban

 


 

Aquincum polgárvárosának északkeleti sávjában, már a 19. század óta zajlanak kutatások. Az itt feltárt ún. hosszúházak déli, főút felé eső traktusában műhelyek, boltok működtek, míg az északi szárnyban voltak a díszes kivitelű, padlófűtéssel is ellátott lakóhelyiségek. A XXIX. épület első kutatására még 1890-91-ben került sor, akkor a tulajdonos lakórészét tárták föl, atriumos udvarral, fűtött, festett falú szobákkal. A déli, műhelyrészleg első ásatása 1944-47 között kezdődött meg, de a háborús helyzet és későbbi anyagi nehézségek miatt az épületet nem állították helyre. A 2004-ben újrakezdett és immár 4-ik évadába lépő hitelesítő feltárást követően az egyes helyiségeket helyreállították

A XXIX. épület 2004-ben megkezdett hitelesítő kutatása nem kizárólag tudományos célokat szolgál. A munka ugyanis ún. „látványásatás” keretén belül folyik, azaz az ásatást a látogatók közvetlen közelről figyelhetik, kérdéseket tehetnek fel a régészeknek, bepillantást nyerhetnek az előkerülő leletekkel dolgozó restaurátorok munkájába is. Az feltárás legközelebb 2009-ben folytatódik.

 

 
 

Az ásatások során előkerült hatalmas mennyiségű állatcsont tüzetes vizsgálata (főként szarvasmarha szarvak, szarvcsapok, ujjperc – és hosszúcsontok) és a Római Birodalom más városaiban feltárt ilyen típusú épületek egyértelművé tették, hogy itt állatcsontot feldolgozó műhely állt. A csontokból enyvet főztek (ezért a tüzelőhely és a rengeteg apróra tört csont) illetve eszközkésztéshez préselték őket (ezért a faragott préslap) a lenyúzott bőrt pedig szintén itt dolgozhatták fel (a mésszel teli vermekben áztatták, puhították őket).

A ház csatornája mellette a sok állatcsonttal

 

 

A fentieken kívül arra is sikerült fényt deríteni, hogy a legfelső kőfalak alatt korábbi, még a rómaiak által visszabontott falrészletek, elbontott padlószintek, elplanírozott épületomladékok rejtőznek.

Római cipészműhely
Az épületnek legalább öt építési periódusa volt a Kr.u. 2. század eleje és a 3. sz. második fele között (ezt sem tudtuk korábban) és hogy egyik korábbi időszakában még fémfeldolgozás is folyt itt (kis olvasztókemencék és sok salak került elő egy padlószint alatt). A rétegeket tüzetesen megvizsgálva az is kiderült, hogy legalább két alkalommal elöntötte az épületet a Duna árhulláma is: ennek jelei két, mindössze pár cm vastag sárga homokréteg formájában jelentkeztek. Az egyes rétegekből vett talajminták gondos átiszapolása során azt is megállapítottuk, hogy Aquincum ezen része a római hódítás első időszakában még mocsaras, fűfélékkel benőtt terület volt. Az egyik helyiség tüzelőhelyén előkerült elszenesedett 2-3cm-es fadarabkákat megvizsgálva kiderült, hogy tölgy és fenyőágakból rakták a tüzet és az ágakat helyben gallyazták le.

 

Mi magyarázza a homlokegyenest eltérő és teljesen új eredményeket? Nem, nem a régész hibázott! Több, mint hatvan év telt el a két kutatás között, a módszerek, a technika rengeteget fejlődött ezalatt: a második világháború alatt és környékén végzett ásatások során ugyanis még nemigen tulajdonítottak jelentőséget pl. az állatcsontoknak. Feljegyezték, ha voltak, de nem rendelkeztek annyi információval, hogy megállapítsák milyen célból kerülhettek egy helyre (húsfeldolgozás vagy műhelyhulladék). Ma az állatcsontok vizsgálata külön tudományággá nőtte ki magát (archaeozoológia). Az ásatásokon ma már geológus és archaeobotanikus is segíti a régészek munkáját, akik válaszokat tudnak adni olyan kérdésekre is, hogy milyen növények éltek egy területen egy adott korszakban (erdős, ligetes, mocsaras terület stb.) milyen volt a klíma, sújtották-e árvizek, voltak-e földrengések. Az elszenesedett fadarabból megállapítható, milyen fából készült az adott tárgy, a vizes környezetben előkerülő régészeti korú faanyagok (pl. hordódongák, cölöpök, kútelemek) évgyűrűvizsgálata alapján pedig pontosan meghatározható a kivágás éve (dendrokronológia). Ez akár még néhány évtizede is szinte elképzelhetetlen volt.

A XXIX.-es épület rekonstrukciós rajza

 

Az aquincumi XXIX. épület 2004 óta folyó kutatása során eddig több, mint 50 ládányi régészeti leletanyag került elő (kerámia, üveg, tégla, állatcsont, freskótöredék) míg a korábbi feltárásból alig néhány leletet találtunk a raktárban. Ez sem feltétlenül a feltáró hibája: a 19.században megindult tudományos kutatások során csak a legfontosabb leletek (ép edények, szobortöredékek) esetében jegyezték fel, melyik honnan került elő, míg bizonyos anyagcsoportokból csak a „legszebbeket” gyűjtötték (díszített kerámiatöredékek, bélyeges téglák) mert egész egyszerűen nem tudták, milyen információ nyerhető, pl. az edénytöredékekből, vagy a már említett állatcsontokból. Mindez ma már elképzelhetetlen, mint ahogy az is, hogy ne jegyezzük fel, melyik tárgy honnan, milyen rétegből származik, ebből ugyanis következtetni lehet mondjuk  egy ház helyiségeinek funkciójára és korára (egy érem, vagy apró terra sigillata töredék is elárulhatja, mikori egy réteg).

Az épület lézerszkenneres felmérése

 

 

A természettudományok felől ma rengeteg új technológia érkezik a régészetbe, gondoljunk itt a talajradarra, amely kimutatja a föld alatt húzódó régészeti korú falakat, árkokat, a feltárásokon alig pár éve bevezetett lézerszkennerre, melynek segítségével akár pár óra alatt, rossz időjárási viszonyok között is fel lehet mérni, egy római vagy középkori épület falait, majd azokat kövenként átrajzolni. Röntgenfelvételek segíthetnek egy ormótlan vasdarab belsejében megtalálni a korrodálódott késpengét.

 

Látható tehát, hogy a történetnek soha sincs vége: a régészettudomány ugyanúgy fejlődik, mint bármelyik másik tudományág. A régi eredményeket újra értékelhetjük, az ásatásokon újabb és újabb technológiákat „vetünk be” annak érdekében, hogy minél több információt tudjunk kinyerni egy-egy lelőhelyből. Mindeközben azonban arra is gondolni kell, hogy a régészeti lelőhelyek olyanok, akár az ásványkincsek: egy darabig ki lehet termelni őket, de utána elfogynak. Ezért lehetőleg arra kell törekedni, hogy ha egy lelőhelyet egyelőre nem fenyeget közvetlen veszély (pl. beépítés, egyéb pusztítás) azt meg kell hagyni a jövő régészgenerációi számára: ők ugyanis már jóval többet fognak tudni nálunk.

 

Az aquincum polgárvárosi ház esetében mi is így járunk el: míg a korábbi ásatás szinte a teljes épületrészre kiterjedt, de nem hatolt le a korábbi rétegekbe, az új feltárás során minden helyiségnek csak kb. az egynegyedét kutattuk meg, feltárva a korábbi periódusokat is, ugyanakkor lehetőséget hagyva a későbbi ásatásokra is.

26 komment

Címkék: régészet római természettudomány aquincum régész állatcsont


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr6452012

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

spider 2008.05.03. 18:07:34

Érdekes cikk, kíváncsi lennék, hogy az hány ilyen jellegű kutatás van az országban. Nem nagyon hallani róluk.

spider 2008.05.03. 18:11:50

mindenesetre a várban a szétlékkalapácsozott falat már nemértékeli újra senki!:(

Mentula 2008.05.04. 00:24:27

Hát kérem nincs mese, el kell zarándokolni aquincumba. Akárhogyis számolom, jó 25 éve jártam ott (mer' vittek:)). Persze mellette többször is elautókáztunk, és minden esetben megfogadtam, hogy majd legközelebb megállunk. Na de most ettől az írástól elszánt lettem.

laconicum 2008.05.04. 11:21:54

És akkor a kiállításokról még szó sem esett...

Péterffy 2008.05.04. 14:22:12

Két éve voltam náluk utoljára, a múzeumok éjszakáján, sötétedéskor értünk oda a családdal. Csuda jópofák voltak a régész/múzológusok (fene se tudja mikor melyik illő megszólítás), római korabeli viseletbe öltöztek, sarut húztak, és fáklyával a kezükben világítottak nagyérdeműnek. A baromira hangulatos éjjeli előadás alatt aztán Jupiter mítoszról, meg egyebekről regéltek, a népek meg halotti csedben hallgatták a törtnelemórát. Engem meglepet, hogy mennyi viszonylag (és bocsánat nekik ezért) korosabb ember(pár) érkezett, de leginkább az, hogy milyen tájékozottan kérdezték a szakmabelieket. (Mindaddig azt hittem, hogy minimum átlagos műveltégem van e korról - hát frászt!)
Aztán átment az egész egy romantikus összefonódásba sokak számára (segített a meleg nyár este), miközben a régész srác szabatos nyelven csak mesélt és mesélt...
Akkor elhatároztam, hogy egyszer nappal is visszajövök - valszeg idén nyáron fogom megtenni.

péterffy

ui: remélem az idei Aquincum Éjszakája is tartogat még meglepit, mondjuk érdekelne építészetileg, h miért nincs ott náluk sosem víz, pocsolya, hogyan vezeti le a város földalatti csatornarendszere a mai napig a fölös vizet a Dunába.

puttonyos 2008.05.04. 14:38:19

kedves Orsolya,
nagyon jó írás, köszönjük. tudna ugyanakkor a Bp-en lévő többi ismert erődfélékról is mutatni (tér)képet, festményt egyebek? úgy tudom az erzsébet híd lábánál is vannak/voltak folyólezáró erődök-ellenerődök. megnéznék egy olyan képet, ahol a mai bp vaktárképe látható római kori emlékekkel feldíszítve...
hukk

laconicum 2008.05.04. 20:45:30

Kedves Puttonyos,
Ha érdeklik az aquincumi épületekről készült rekonstrukciós rajzok javaslom Hajnóczi Gy.: Pannonia római romjai c. könyvét, elég régi opus, de könyvtárban biztosan megtalálja. Jól tudja, az Eskü téren is van 1 ilyen ellenerőd: Contra Aquincum (bár az elnevezést újabban vitatják). Erről is talál rekonstrukciós rajzot a fent említett munkában. Ha ellátogat az aquincumi múzeumba, talál térképet is, rajzot is a római kori emlékekről, illetve az új ásatási eredményekről is.

laconicum 2008.05.04. 20:46:28

Múzeumok éjszakája lesz idén is, várunk mindenkit szeretettel és mesélünk a csatornahálózatról is :)

kratosz · http://picasaweb.google.com/kratosz771 2008.05.05. 21:42:07

ez a blog nagyon tetszik sok új van a nap alatt. pedig nap mint nap a régészet közelében sunnyogok. köszi orsi erről a témáról még nem hallottam!!!

puttonyos 2008.05.08. 14:30:29

laconicum,
köszönöm, köszönöm. jó lenne ezeket a képeket persze itt is nézegetni, csak emiatt. ha előveszem, azonnal egy jól szervezett, városképileg vonzó urbánrégió víziója tűnik fel, oly jó néha belegondolni....
putt

Láng Orsolya 2008.05.08. 20:34:38

Kedves Puttonyos,

A képeket egyelőre csak papírformában tudja megnézni, de ígérem, nemsokára megpróbáljuk digitálisan is hozzáférhetővé tenni... Üdv: Orsolya (laconicum)

puttonyos 2008.05.09. 10:07:36

Kedves Lakonikus Orsolya,

mondtam már Önnek, h nem csak a munkája, hanem a neve is szép...? :-)

hódolattal,
putt

ps:
Moderátorszkíj!
új postot kérünk!!!

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.05.14. 22:21:57

Én csak a Campona erőd feltárásán dolgoztam pár évig, de pénzhiány miatt a téliesítésből többéves visszatemetés lett...

Pedig ott az erőd majd negyede fölött nincs lakott terület...

laconicum 2008.05.15. 19:47:21

Hát igen, a tervásatások (azaz az olyan jellegű kutatások, amelyekre nem azért kerül sor,mert egy építkezés miatt veszélybe kerül a lelőhely, hanem színtisztán egy tudományos probléma megoldása a cél) száma ma Magyaroszágon igen csekély. Ezeket ugyanis a múzeumoknak saját zsebből kellene finanszírozni, ami ugye jelenleg nem megy. Maradnak a pályázatok, amiken pedig az illető intézmény vagy nyer, vagy nem....A dolog különösen akkor szomorú, ha egy, már megkezdett munka pénzhiány miatt félbemarad és így minden már feltárt, földből előkerült emléket fenyeget a pusztulás réme...

SgtPepper 2008.09.02. 20:56:01

Kedves Láng Orsolya,

ma hallottam az egyik kereskedelm irádióban az Önnel készült interjút az egyik aquincumi mozaikpadlóról.

Nagyon élvezetes volt, de azt tisztelettel megjegyezném, hogy a helység nem azonos a helyiség szóval.

Ön következetesen (és vagy harmincszor) helységet mondott, a riporter hiába próbálta - néha már nevetségese buzgalommal - a helyIség szót hangsúlyozni a kérdéseiben.

Szóval a mozaikot egy helyIségben találták, miként azt biztosan most már Ön is tudja.

A helység az települést jelent, a helyIség pedig termet, szobát, vagyis egy lakóház vagy más építmény különálló egységét...

És biztosan lehet valami szinonimát is találni rá, mert egy 12 perces interjúban 28-szor használni (amúgy helytelenül) a helység szót - hát...

Etzilbvrg 2008.09.02. 21:09:28

Kedves SgtPepper,

van ennek a riportnak internetes URL-je?

Láng Orsolya 2008.09.02. 23:44:24

Kedves Sgt Pepper,

Köszönöm észrevételét, természetesen tudom a két szó jelentése közötti különbséget:). Legközelebb jobban figyelek:)))
Üdv

SgtPepper 2008.09.03. 16:33:44

Etzilbvrg

szerintem a Klubrádió honlapján lehetne érdeklődni


Láng Orsolya,

remélem, nem bántottam meg... A hangja máskülönben NAGYON kellemes, kifejezetten felkelti a férfiember figyelmét, témától függetlenül :)

Kézcsók,

Bors őrm.

Etzilbvrg 2008.09.03. 20:27:22

T. Sgt. Pepper!
Jobb lett volna, ha már beírásakor közzéteszi legalább a rádió nevét, és nem szemérmeskedve "kereskedelmi rádiót" ír. Amúgy a Klubrádió honlapja használhatatlan.

Ugyanakkor megjegyzem, pl. az "Odi et amo, quare id faciam, fortasse requiris;" verselésekor sem ejtjük az 'i'-t, holott ott van, de ettől még nem gondolom azt, hogy valaki 'Odette'-et mond. A helyiség szót sem feltétlenül kell oly' módon túlartikulálva ejteni, hogy a mondat dallamát feleslegesen megtörje. S gondolom, Ön az 'Attila' nevünket beszélt nyelvében az 'attika'-hoz hasonlóan ejti (térdfal), s nem szkításan, 'atilla'-nak, hamár ennyire érzékeny az artikulációra.

jakab01 2008.09.04. 15:36:31

Egyszer engem is "megtámadtak" egy kamerával. Hihetetlen, hogy az ember mennyire bugyuta tud lenni hirtelen jött zavarában. Főleg, ha nem adnak időt felkészülni a válaszadásra.

Etzilbvrg 2008.10.13. 14:13:08

Az én kérdésem kicsit elkanyarodna a posztban írt helyszíntől; s rájöttem, nem is egy kérdés, hanem több :)
- jelent-e meg Bertók Gábor által Felsőleperd közelében, az egykori gölösi malom mellett végzett ásatásról (feltételezhetően az "egyik" Iovia) könyv vagy egyéb formában nyomtatott kiadvány, esetleg van-e on-line tanulmány fotókkal illusztráltan?
- Tóth Endre Úr is végzett a körzetben ásatást, Alsóheténypusztánál, szintén Ioviát kutatva, az ő helyszínén IV. századi erőd nyomaira bukkantak; van-e erről az ásatásról kiadvány?
- van-e olyan tanulmány, ami a 2 helyszín kapcsolatát, kronológiáját a mai tudásunkat tükrözve mutatja be, esetleg a két ásatást együttesen bemutatva?
- hallott-e már valaki a "Stein Aurél Régészeti Intézet" nevű egyesületről, mi lett vele?

A posztot nem akartam szét OFF-olni, csak a címhez passzolt Iovia esete :)

Ja, Mvrsella-ról (Árpás-Dombiföld) is szívesen olvasna az ember.

Etzilbvrg 2008.10.15. 00:59:22

"...maguk a kövek a Kr. u. 1. század végétõl
a Severus-kor végéig keltezhetõk. Szilárd gazdasági
háttérrel rendelkezõ, a kõfaragó mûhelyt eltartani képes
közösség temetõjének sírkövei voltak. Mivel a Dél-Dunántúlról
mindeddig nem ismerünk városi jogú települést, feltételezhetõ
volt, hogy a faragványok egy olyan város temetõjébõl
származnak, amely a 4. századra elnéptelenedett, és
a törvényi tiltások ellenére temetõjének sírköveit építõanyagként
használták fel. A várost a római kori útikönyvbõl
ismert, a Sopianae-Brigetio úton fekvõ Ioviával lehetett
azonosítani, és helyét az erõdtõl északra fekvõ kiterjedt római
lelõhelyben lehetett sejteni. Bertók Gábornak légifelvételekrõl
sikerült megfigyelnie, hogy a település a városokra
jellemzõ falakkal volt körülvéve, ezért biztonsággal következtethetünk
arra, hogy valóban Iovia városát rejti a föld."

Ebből gyakorlatilag kiolvasható:
Iovia
Iovia temetője
Erőd

egy quasi tézis-antitézis-szintézis :)