Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2008.05.15. 15:44 Tóth János Attila

Ókori szobrok a Rhône folyóból

Hogy milyen fantasztikus régészeti leletek rejtőzhetnek még az európai folyókban azt mi sem illusztrálja jobban, mint az alábbi friss hír:

A francia Kulturális Minisztérium közleménye szerint a Département des Recherches Subaquatiques et Sous-marins (DRASSM, a francia víz alatti régészeti kutatóközpont) számos ókori szobrot talált és tárt fel a Rhône medrében Arles-nál. A várost Julius Caesar alapította Kr.e. 46-ban. A leletek között van egy márvány Neptunusz szobor, egy 70 cm magas bronz Marsyas (szatír) szobor (feltételezhetően hellenisztikus görög munka!), egy 70 cm magas bronz Victoria.

A legnagyobb visszhangot egy márvány portré keltette. Művészettörténeti alapon egy korai Caesar portrénak tartják, és a város alapításával hozzák összefüggésbe. Így ez az egyik legkorábbi Caesar ábrázolás, amely még a dictator életében készült. A leleteket feltételezhetően a folyó mosta el egy kisebb mederváltozás alkalmával.

Az elmúlt évtizedekben számos ős és ókori műalkotás és kiemelkedő kvalitású lelet került elő a francia folyók medréből, köszönhetően annak, hogy a DRASSM-on belül külön folyami és tavi szekció működik. Hasonló kincsek a hazai folyókban is várhatóak.

8 komment

Címkék: franciaország régészet római régész vízalatti régészet


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr75471131

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tistedur 2008.05.15. 20:52:52

egy korai caesar-portré meglepő lenne nálunk :)
de vannak római hajók a folyóinkban :)

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.05.15. 21:06:42

Meglepő, meglepő de valahogy csak túl tennénk magunkat rajta! :)

Zsirparaszt/színesfémérdekelt megélhetési buckalak 2008.05.16. 08:00:30

A Duna-Tisza közét és a Tiszántúlt miért nem csatolták a birodalomhoz? Volt valami gyakorlati oka, vagy csak egyszerűen megálltak? Ez most arról jutott eszembe, hogy itt, Debrecenben viszonylag csekély esélye van egy folyóból előkerülő római szobornak. :)

Tóth J. Attila 2008.05.16. 08:40:35

A hódítás határának geopolitikai okai voltak. A Duna tökéletes határnak tűnt Germaniától a Fekete-tengerig. A daciai intermezzót leszámítva több évszázadig működött is. A Duna túlpartján is voltak támaszpontjaik (hídfőállások, ellenerődök), illetve a Duna-Tisza közötti szarmatákat is vazallussá tették.
Ennek ellenére Szegeden a Tiszából már került elő márvány büszt. Igaz, a 18. században Erdélyből műkincsket hordtak Bécsbe, és Szegednél elsüllyedt egy hajójuk, talán abból van....

tistedur 2008.05.16. 21:49:43

mert a dunától keletre az a barbaricum..oda jóérzésű hódító be se teszi a lábát :)
szegeden római padlótégla is került elő :)

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2008.05.17. 05:15:25

Dunától keletre miért ne mentek volna? Ajánlom a gödi félbehagyott erődöt (ez egyébként azért is érdekes, mert pont melette van egy hun-kori sír, de ennek már nincs köze a témához). Érdekes még a Csörsz-árok is, ha jól tudom az egyik részét helyreállították (de lehet, hogy keverem valamivel), remek 7végi program!

kicsit off:
erről a bulvárról nincs valakinek képe, több infója:
index.hu/tudomany/tortenelem/mgtac080516/
én kizárt dolognak tartom

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.05.17. 09:18:57

Bucsin!

Részben igazad van, menni természetesen mentek, sőt a Duna bal (pesti) oldalán is kiterjedt ellenerőd rendszer létezett, de Duna-Tisza Közét és az Alföldet nem csatolták a birodalomhoz. Marcus Aurelius alatt volt terv egy Sarmatia provincia létrehozásra, de a később markomann támadások után feladták a tervet.

Ugyankkor a alföldi szarmata fejedelmi udvarokban folyamatosan ott lehettek a római "politikai tanácsadók" és egyébb ügynökök.

A Csörsz -árok, amennyire tudom a legelfogadottabb elméletek szerint 4. századi előre tolt demarkációs vonal, amellyel részben a rómaiak jelezték a velük szövetséges Szarmata törzsek szállásterületét. (De a téma nyagyon izgalmas és szerintem még számos új eredmény születhet benne. - Keresek is valakit, aki nálam jobban ért hozzá, írjon egy posztot!)

Ami "Achilleust" illeti én jót nevettem a témán és 2000 éves (!) sarkon lőtt szerencsétlen köré kerített mese jó médiaheccnek tűnik. (Azt csak zárójelben merem mondani, hogy az eredeti trójai hősnek kb 3200 évesnek kellene lennie!)

villanykorte 2008.05.31. 22:59:18

hat ugye, ha az oroszok elhataroztak, hogy achillest ott meg fogjak talalni, akkor bizony meg is talaljak. amugy semmi meglepo nincs a dologban, ahol krisztus kultusza el, ott evente feszitik magukat ezrek keresztre, sot keresztet raknak minden sir fole. indiaban a ferfi melle temettek az asszonyt. itt meg achilles kultusz elt, es valakinek halala elott vagy halala utan atlottek a labat. meg akar divat is lehetett. csak nem mind maradt fenn.