Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2008.05.22. 05:00 Karikásostor

Előretolt helyőrségek – Katonák és kurvák a sivatagban

Hatalmas kopár hegycsúcsok, kanyargó vízmosások, homokdűnék mögött rejtőző akácialigetek, csönd, nyugalom és béke – ezt jelenti számomra az egyiptomi Keleti-sivatag, az egyik legszebb vidék, ahol valaha jártam. Valószínűleg teljesen másképp vélekedtek erről a tájról azok a római katonák, akiket ide vezényeltek Európából a Kr. u. 2. században, a víztározók hálózatának őrzésére.


A Keleti-sivatag

A Keleti-sivatag az Nílus-völgy és a Vörös-tenger között húzódó óriási kiterjedésű, természeti kincsekben rendkívül gazdag vidék. A Nílushoz közeli területek többnyire síkabb, homokos, kavicsos síkságait kelet felé a Vörös-tengeri hegység hatalmas szirtjei váltják fel, amelyekben számtalan időszaki patakmeder, vádi kanyarog. A táj korántsem teljesen kopár itt, a völgyekben számos növény terem és az elzárt vádikban nem ritkák az akácialigetek. A legmagasabb 2000 m körüli csúcsok közelében, az Egyiptomi – Szudáni határvidéken állítólag még párducok is élnek. A gránit hegyek között számos gazdag arany- és drágakő-lelőhely található.

Természetesen már az ókori egyiptomiak is igyekeztek rendszeres expedíciókkal kiaknázni e vidék különleges adottságait. Az aranyon és drágakövön a kiváló minőségű építőanyagon kívül - talán különösnek tűnik - de innen származott a keményfát szinte teljesen nélkülöző Nílus-völgy  tűzifájának jelentős része, és faszene, amely nélkülözhetetlen volt a fémolvasztáshoz.  Ugyanakkor a tisztességes völgylakó egyiptomiak mind a mai napig rettegnek az általuk jól ismert világon kívül álló és a bizonytalanságot jelentő sivatagtól. Általában csak akkor mentek ide, ha hivatalos parancs kényszerítette erre őket. És természetesen a sivatagon keresztül vezettek az utak a Vörös-tengerhez és part menti kikötőkhöz.

A fáraókor után, Nagy Sándor utódai, az Egyiptom trónjára lépő Ptolemaioszok kezdték meg szisztematikusan e vidék kiaknázását és közben kikötők hálózatát építették ki a Vörös-tenger partvidékén, amelyeken keresztül Kelet-Afrika, Arábia és még a távoli Indiának a javai is eljutottak birodalmukba.


Miután Augustus Kr. e. 30-ban elfoglalta és a Római Birodalom részévé tette Egyiptomot, a szisztematikus római szellemben folytatódott a területen fekvő bányák, kőfejtők és útvonalak kiépítése  A Kr. u. 1. században hatalmas munkák kezdődtek a Mons Claudianus nevű gránit bányában, a vörös porfírt adó Mons Porphyritesen és persze a Mons Smaragdinus smargdbányáiban, nem beszélve a számos kisebb aranybányáról.

A Vörös-tenger menti kikötök Myos Hormos és Bereniké minden addiginál nagyobb forgalmat bonyolítottak le. A kikötőkből a sivatagi utakon keresztül áramlottak a luxuscikkek: az elefántcsont, az állatbőrök, a fűszerfélék, afrikai fafajták, gyógyszerek és egyéb egzotikus áruk a Nílus-völgybe.
A Nílus és a Vörös tenger közti hatalmas sivatagot ugyanis római utak hálózata szövi be. Az utak mentén általában egy napi járóföldre,  20-30 km-re egymástól,  fallal körülvett víztározók és apró erődök állnak. Ezek feladata volt a víznyerőhelyek biztosítása, az útvonalak figyelése, a bányákba és a kőkötőkbe tartó hivatalos üzenetek továbbítása.

Az legutóbbi időkig, a négykerék meghajtású dzsipek elterjedéséig ezen  építmények legtöbbje  szinte teljes épségben maradt fent, de sajnos újabban a modern egyiptomi bányákban dolgozó tréfás kedvű gépkezelők és a turisták sokat tettek azért, hogy ez a helyzet megváltozzon.   

Szerencsére az elmúlt 15 évben megindult e helyek szisztematikus feltárása is. Az elsősorban francia kutatók által végzett ásatások során hamar kiderült, hogy az épületek melletti szemétkupacok a római hadtörténet igazi kincsesbányáit rejtik.

Százszámra kerültek elő itt a mindennapi levelezésre és adminisztrációra használt, tintával teleírt cserépdarabok (osztrakonok). A edénytöredékeken olvashatók napiparancsok, biztonsági jelentések, utazási engedélyek, hivatalos üzenetek, üzleti szerződések, családi levelek és még számos más tartalmú felirat.

A levelek alapján jól rekonstruálhatók az itt állomásozó katonák mindennapjai és sokszor meglehetősen siralmas sorsa. Kiderült, hogy egy-egy helyőrség 8-10 gyalogosból és 3-5 lovas katonából állt. A erődökben élő maroknyi férfi gondolatai az ógörög nyelven írt levelek tanúsága szerint, természetesen, elsősorban az étel körül forgott. A legkeresettebb cikk a távoli helyőrségekben a friss zöldség és a tengeri hal volt. Aki tehette, igyekezett rokonaival és a Nílus-völgyben élős barátaival küldetni ilyet, de  sokszor a bizonyára szegényes ellátmány kipótlása is nehézkes volt:

"küldök neked két drachmát, kérlek vegyél (...) lencsét és egy drachmáért sajtot!"
A lovas katonákra eközben külön felelőség nehezedett:

"Herennius Lucretius Lucretiusnak, az ő testvérének! (...) Kérlek bátyám, tudd meg, hogy barátaid közül van-e valakinek valamennyi zöld takarmánya! Kérlek, adj kölcsön és én megadom neked, amint megkaptam az enyémet, mivel a lovam már 5 napja nem kapott takarmányt!"  

Persze ha már tele volt a has, a katonák némi szórakozásra is vágytak. Ezt kihasználva az egyiptomi bordélytulajdonosok, jó pénzért szívesen kölcsönöztek szerencsétlen fiatal nőket egy-egy helyőrség számára. A lányok általában párosával érkeztek és havi bérletüket a 10-15 fős legénység közösen fizette.  Mint ahogy az a levelezésekből kitűnik ez a havidíj 60-80 drachma között változott:

 „Longinus Apollinaris Apollinarisnak (…) Legyél szíves uram és drága bátyám küld (vissza) Serapiast Tiberiával együtt hozzám, mert szükségem van rá! Ha úgy gondolod, hogy megválsz tőle ebben a hónapban, küld el és ne beszéljünk többet pénzről! Ha úgy gondolod kibérled magadnál, küldj nekem 75 drachmát! (…) Ha (esetleg) már találtál neki szerződést Didymoi (táborában), akkor tegyél meg minden óvintézkedést egy megbízható férfin keresztül, hogy nehogy rosszul bánjanak vele! „


Összehasonlításképpen 25 pár kenyér 4 drachmába, egy kis amphora (kb. 6 liter) bor 7 drachmába, egy élő disznó pedig 100 drachmába került.

Természetesen a katonák élete nem csak szórakozásból ált, a sivatagi szolgálat nem volt életbiztosítás. Néhány jelentésből arról értesülünk, hogy a sivatagban élő beduinok (valószínűleg Blemmyes törzsek) esetenként nem csak a karavánokat, hanem az erődöket is megtámadták, akár 60 fős csapatokban. Hős katonáink ilyenkor igyekeztek a falak védelmébe húzódni és bízni a jó szerencsében. A támadások és a Birodalom belső problémái végül, a Kr. u. 3. század közepére az erődök nagy részének feladására kényszerítette a hadvezetést.

További izgalmas adat, hogy a táborok legénységhez honnan érkeztek utánpótlások.

A Kr. u. 109-ben, alig három évvel Traianus daciai hadjáratának befejezése után már dák lovasokkal erősítették meg a táborokat. Nem kell különösebb fantázia elképzelnünk, hogyan érezhették magukat jó dák lovasaink magukat, miután Erdély rengetegeiből hirtelen a sivatag közepén találták magukat!

Néhány dák vitéz, azonban, úgy tűnik feltalálta magát, ahogy az kiderül, egy dühös katona, Panouris leveléből. Ebben azt panaszolja el egy fiatal prostituált gazdájának, hogy a lány megtagadja szolgálatait tőle, mióta beleszeretett az egyik dák katonatársába az erődben.

Mint azt a fentiekből is láthatjuk a sivatagi helyőrségeknél joggal mondhatták volna el a katonák hogy itt "minden új nap új kaland, minden étkezés lakoma, minden zsoldosztás főnyeremény!"

44 komment

Címkék: régészet egyiptom hadsereg sivatag római erőd régész osztrakon


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr17479667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsirparaszt/színesfémérdekelt megélhetési buckalak 2008.05.22. 08:09:15

Nagyon jó!
Linkek, háttérinfók, tékép, fotó. Minden, ami kell.
Ha húsz évvel ezelőtt már meglett volna a bolgotok, valószínűlet nem teszek le róla, hogy régész legyek. :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.05.22. 10:14:33

Szuper poszt!

Mindig is mondtam, hogy a dákokkal nagyon kell vigyázni, és nemcsak akkor, ha az ember kurvákat tart.

Té, mint Tamás 2008.05.22. 10:41:34

A birodalmon belüli haderő-cserebere ment a másik irányba is nem? Tudtommal például Britanniában és Germán földön is szolgált sok észak-afrikai katona.

De mi volt ennek az értelme?

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.05.22. 10:50:21

Zsirparszt, Tiboru!

Köszönöm!

Tamás!

Persze, ment ez minden irányban. Pannoniában Intercisaban (Dunaújváros) például szíriai ijjász hadtest került. A cél elsősorban az volt, hogy a segédcsapatokat olyan helyre vigyék, ahol semmijen kevés kötődésük van a helyi lakossághoz, ez praktikus szempont volt a rendfentartásban.

A frissen pacifikált Dacia életben hagyott ifjú katonáit a konkrét esetben olyan távolra küldték Európától, ahol már gondolni sem lehetett dezertálásra.

Ha jól tudom ugyanezért vitték például a kárpátaljai magyarokat, a szovjet időkben a Kaukázusba sorkatonai szolgálatra.

Té, mint Tamás 2008.05.22. 11:47:02

Hm, logikus, köszi!
A blog pedig nagyon jó, örülök, hogy rátaláltam!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.05.22. 13:18:45

Van egy városi legenda (?), amely arról szól, hogy Dáciába viszont Szíriából és Judeából (!) vittek katonákat.

A rosszindulatú feltételezések szerint a román nép gyökerei ezek szerint nem is annyira dáko-rómaiak, mint dáko-szír, esetleg (Egek Ura, ne hagyj el!) dáko-judeai eredetűek.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.05.22. 13:19:39

És persze gratulálok az Index-címlaphoz!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.05.22. 13:39:25

A spammelők itt is felbukkannak, látom :-(

walaki 2008.05.22. 13:46:35

Szisztematikusan!

SzigMa 2008.05.22. 13:52:16

A haderőcsere kicsiben itthon is ment, tudtommal. A rendszerváltás előtt senki nem vonult be a lakhelye közelébe, arra az esetre, ha netán lőni kell a tömeget. Persze lehet, hogy UL, de a rómaiakat is nyilván hasonló gondolat vezérelte. Senki sem fegyverez fel szívesen behódoltatott népet a saját otthonában.

-Szűcs Gyula- · http://nerdblog.blog.hu/ 2008.05.22. 13:53:30

Imádom ezt a régészblogot, különösen most, hogy a "régész-példaképem", Indiana Jones visszatért :)
Az utolsó mondatban miért van kétszer linkelve a Bolygó neve halál?

ruszkibaka · http://ruszkibaka.blog.hu 2008.05.22. 14:00:41

arról nem írnál,hogy milyen bizonyíték van a katonák egymás iránt érzett szerelmére,szexuális kapcsolatára....

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.05.22. 14:08:12

Karikásostor,

ruszkibaka feladta a leckét :-)))

Dekatlon 2008.05.22. 14:19:26

Rómában rengeteg homoszexuális emlék van. Miért lenne a helyőrség kivétel?
Azt a nőlenyúló dákot pl. tuti megszexuálták... :)

-Szűcs Gyula- · http://nerdblog.blog.hu/ 2008.05.22. 14:25:01

Én eddig csak azt tudtam, hogy a spártai katonák közt voltak "szerelmespárok", akik egymásért tűzbe mentek volna, ezért voltak hatékonyak akkor is, ha a falanxsorfal felbomlott...

VicGilson · http://spiritus.blog.hu 2008.05.22. 14:29:25

Gyerekek: ez mekkora blog! Hogy ilyen is van...
És címlapon. Gratulálok hozzá és az egész bloghoz!
Hatalmas nagy respect!!

A spártaiak vonzalmairól mintha már én is olvastam volna. Ki tudja?

Ez a poszt nagyon tetszett:
'Horror az ókori Egyiptomban: Az élve(?) eltemetett herceg története'

Este jobban is megkuksizlak benneteket :)

Rosszindulatú Vászka 2008.05.22. 15:01:28

Gratula! Teccik!

Meg is emeltem a kalpagom és elraktalak a könyvjelzőmbe :)

Atrox 2008.05.22. 15:16:24

Ave!

Az ókorban egyáltalán nem volt erkölcstelen a homoszexualitás. Mind az okori görög, mind a római társadalmoban elfogadott dolog volt. Csak később, a kereszténység idején vált erkölcstelenné, és elítéltté.

Katonák körében még gyakoribb volt, és nem feltétlenül a fentebb említett ok miatt, hogy a szerelmüket jobban védték. Egyszerűen volt olyan, hogy egy hadjáraton, vagy helyörségben lévő katona hosszú ideig nem látott nőt, vagy az a kevés nő mind a tiszteknek tartogatta magát, hisz az uraké az elsőbbség.

tistedur 2008.05.22. 15:37:01

és a thébai szent sereg?! :)

limbekcs 2008.05.22. 16:24:42

"nincs annál szebb, mint mikor két szőrős férfimell egymásnak simul" - tréfálkozott Bástya elvtárs mellkasgyantáztatás közben

karel_atya 2008.05.22. 16:35:35

Hamlet: Ez a mondat abban a filmben hangzik el Apone ormester (?) szajabol...

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.05.22. 19:39:55

Hamlet!

Ahogy karel_atya mondja, a idézet valóban a filmbeli Apone őrmester szájából hangzott el.

Az eredeti angol szöveg a Wikiquote szerint így szólt:

"All right sweethearts, what are you waiting for, breakfast in bed? Another glorious day in the corps. A day in the Marine Corps is like a day on the farm. Every meal is a banquet. Every paycheck a fortune. Every formation a parade. I LOVE the corps!"

de én a eredeti magyar szinkron szerinti változatból, a klasszikussá vált formában idéztem:

"Na szépségeim, mire vártok, ágybavigyem a reggelit? Örüljetek, hogy itt lehettek! A különleges osztagnál minden új nap új kaland, minden étkezés lakoma, minden zsold főnyeremény! Úgy becsüljétek meg magatokat!"

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.05.22. 20:48:47

Tiboru!

Keleti csapatokra Daciaban, most hirtelen a cohors I Flavia Commagenorum (Szíria északi részéről besorozva) találtam.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.05.22. 21:23:46

Ruszkibaka!

A konkrét témában, az említett erődökre vonatkozó eddig publikált, általam olvasott anyagban nem találtam adatot a témához.

A korábbi időkre vonatkozóan magyarul is olvasható

Kenneth James Dover:
Görög hoszeexualitás. - című nagyon izgalmas könyve.

Kasuteh 2008.05.23. 11:17:16

Hát, mindig is sajnáltam, hogy lemardtam a keleti-sivatagi ásatásról...de most még annál is jobban.

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2008.05.23. 11:43:15

micsoda bulvár cím!
hát igen, a pina körül forog a világ :)

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.05.23. 23:08:42

Üdv Bucsin!

A világ már csak ilyen. :)

Ha nem vagyok indiszkrét, csak nem te vagy rendszeres látogatónk Hohhotból?

Amúgy nagyon szépek a Flickr-es tárgyfotóid, gratulálok!

Kápolnás Olivér 2008.05.24. 11:59:57

Ave!

ja, én vagyok, jelenleg én vagyok az egyetlen magyar itt, bár mutattam másoknak is a honlapot, ők szerintem csak nézik, mert olvasni nem tudják az tuti :)

a flickren pá rkéziratomat dobtam fel még régen, de itt kínában nem jön be, szóval nem is foglalkoztam vele jó rég óta, most a bicig-bithe.blog.hu/ él, valamit már fel kellett mutatni a szponzornak, hogy lássa, hogy nem csak a napot lopom itt

hogy valamit a bejegyzéshez is hozzászóljak: kínában a ribancok általában a fodrászatokban tanyáznak

egyébként remek a blogotok!

-Szűcs Gyula- · http://nerdblog.blog.hu/ 2008.05.24. 17:07:40

karel_atya, Karikásostor:

elsőre is leesett, hogy az Aliensből van, imádom azt a filmet ;)

az volt fura, hogy a "minden nap új kaland" is oda mutat, a mondat maradék része meg szintén, pedig egyszer is elég lenne linkelni, nem? :)

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.05.24. 18:12:46

Hamlet!

Köszi közben leesett és megfejtettem, hogyan tudom javítani.

Olivér!

Üdvözlünk ott a távolban. Aztán csak vigyázat a fodrászlányokkal! :)

villanykorte 2008.05.31. 23:12:07

tok jo, meg meg, eddig nem szerettem a tortenelmet, de igy mindjart erdekesebb.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.06.01. 22:11:47

Nagyon jó poszt, minden elismerésem. Latin nyelvű osztrakonok nem kerültek innen elő, csak görögök?

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.06.01. 22:15:53

De van néhány latinul is, sőt a Mons Claudianuson voltak latin iskolai gyakorlatok is, ha jól emlékszem!

Kérdezőbiztos 2008.06.02. 18:10:27

Te Karikás,

Ha már ilyen asszociatív neved van, nem gondoltál arra, h a legújabb Indiana Jones film apropóját felhasználva (amit nem láttam még) összegyűjts egy postra valót a frigyládáról és/vagy a Grálról?

Tom, hogy bulvártéma, bár a ha jobban meggondoljuk a katonák és a kurvák témaérzékenységi rendszerében én inkább középre helyezném...

üdv,
k

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.06.02. 22:18:06

Biztos úr! :)

Az a helyzet, hogy a Grállhoz nem értek, és a Frigyláda témakörében is elsősorban az Etióp vonal, mármint, hogy állítólag még mindig ott van témához tudnék esetleg hozzászólni.

Természetesen ehhez nem ártana egy előbb egy Etióp körút. :)

Na mindegy, köszi a felvetést, még gondolkozom rajta...

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.06.02. 22:48:36

Na, kedves Karikásostor:) Ha az amerikai régészeti társaságnak megfelelt elnökségi tagnak Harrison Ford, nehogy ti negligáljátok:)

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.06.03. 00:36:35

Mielőtt bármilyen gyanú árnyéka vetülne rám, én már láttam a filmet és nagyon tetszett!

De a téma régészeti apropóján hadd idézzek F. Tóth Benedek cikkéből, amelyet tegnap olvastam:

zona.hu/article/588/oreg-indiana-jones-nem-ven-professzor.html


"Tiszteletbeli régésszé választotta Harrison Fordot az Amerikai Régészeti Intézet, amikor elnökségi tagjává emelte az amerikai színészt. Az indoklás szerint Harrison Ford Indiana Jones megformálásával világszerte népszerűvé tette a régészetet, emelte a szakma tekintélyét, és tiszteletet ébresztett a régészek munkája iránt.

És még mondják, hogy ilyen csak a filmekben van… De tény, ilyen ismertségre még Trója „kiásója”, Schliemann sem tett szert, sem Howard Carter, Tutankhamon sírjának megtalálója – arról nem is szólva, hogy nekik esélyük sem volt arra, tiszteletbeli színészek legyenek; bár igaz, Zahi Hawassnak már minden esélye megvan erre, csakhogy neki eleve biztosítja a népszerűséget a National Geographic televíziós csatorna."

Tehéntőgy 2008.06.03. 08:22:36

Grat a bloghoz.
A felmerült hadsereg és homoszexualitás témához mindenképp megjegyezném, hogy függetlenül a görög-római társadalomban amúgy általában nem üldözött voltától, pont a római hadseregen belül szigorúan halállal büntették. Ettől persze még valószínűleg létezett, mint minden állandóan egybentartott hadseregben.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.06.03. 15:06:16

Üdv Tehéntőgy!

Tudnál esetleg erre a halálbüntetéses dologra valami forrást idézni. Eddig erről nem hallottam és egy kicsit furcsán hangzik nekem.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.06.05. 18:40:23

Ez a halálbüntetéses dolog már csak azért is furcsa, mert úgy tudom, hogy például Julius Caesar, az egyik legnagyobb római hadvezér köztudottan biszexuális volt és nem is csinált titkot belőle.

StopSzmog 2009.08.07. 03:43:22

két nőért 60-80 drachma havonta, azaz 2 drachma naponta, vagyis 2 sajt ára.

szomorú a szívem :(

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.08.07. 07:23:37

Miért?

Egyébként itt "tartós bérletről" volt szó.

bloggerman77 2009.08.07. 14:18:48

Ha már feljött a blog. )

Valóban volt a Római Birodalomban, hogy cserélgették a legénységet, de pl. éppen Pannonia volt az, ahol a legiok és a segédcsapatok döntő hányadának legénysége helyi lakos, katonaparaszt volt, aki a legio katonájakéntszó szerint a szülőföldjét védte.
Az etnikai fluktuáció inkább a tisztikara volt jellemző, egy római katonatiszt karrierje során végigjárhatta az egész birodalmat - és eközben persze elromanizálódott.

A hemesa-i eredetű szír íjászokat azért hozták ide, mert őnekik különleges tudományuk volt: ismertéka lovasíjász harcmodort, ami az ilyen stratégiát követő szarmaták ellen volt hasznos.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.08.07. 14:51:18

@bloggerman77:

Ez a helyi kötődésű dolog inkább csak a 3. század közepétől kezdett általánosabbá válni és a 4. századra fixálódtak a határmenti alakulatok.

Az 1.-2. században jóval nagyobb volt a birodalmon belüli mozgás, egész legiok áttelepítése a birodalom másik felére.

A késő római időszakban pedig főleg a központi, császári alakulatokat és foederati csapatokat mozgatták hatalmas távolságokra.

Így jártak például például hun segédcsapatok Egyiptom déli határvidékén is.