Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2008.06.10. 00:20 Karikásostor

Isten hozott a mátrixban!

Nem, nem a valódi és a virtuális valóság izgalmas összefüggéseiről fogok az alábbi rövid bejegyzésben értekezni, hanem egy olyan rétegtani ábrázolási  rendszerről, a Harris mátrixról, amely az elmúlt évtizedekben megkerülhetetlenné vált a nyugat-európai és amerikai régészetben.

Miről is van szó?

Az egyszerűség kedviért vegyünk egy jó kis rekettyést ahol egy szarmata atyánkfia élelmiszertároló vermet ásott úgy 1700 évvel ezelőtt.  Később arra járt a menekülő Rózsa Sándor és csapata és ugyanitt elásta a frissen kirabolt szegedi postakocsi ládáját. Na ezután jöttek a régészek akik szép nagy bevásárló központ építése előtt feltárják a területet.


 
A névadó

A módszer névadója egy Edward Cecil Harris nevű bermudai régész, a 1970-es évek elején a winchesteri városi ásatásokon dolgozott. Ezeken a feltárásokon ezer számra kerültek elő egymásba ásott gödrök, különböző korú falak, kutak és persze számtalan régészeti réteg.  Az ásatások szinte átláthatatlanul bonyolult rétegtana sarkalta a régészt, hogy valamilyen ábrázolási móddal igyekezzen áttekinthetővé tenni a számtalan régészeti jelenség kronológiai viszonyát.

A Harris mátrix természetesen nem váltja ki a hagyományos régészeti rajzos dokumentációt, csak a kronológiai elemzésekben segít. A módszer idén 35 éves, amely évfordulóhoz kapcsolódóan konferenciát is rendeznek Bécsben.

Harris legfontosabb munkáját, magának a mátrix kidolgozása mellett, a  Principles of Archaeological Stratigraphy című munkája jelenti, amely a modern régészeti rétegtan egyik legfontosabb alapműve.

Az ásatás során először is megtalálják Rózsa Sándor gödrét a postakocsi rozsdás ládájával egyetemben, a barna humuszrétegben. A gödör kiásása és a humuszréteg mélyítése közben meglátják, hogy a föld kissé sötétebb egy foltban és kibontják a szarmata kolléga éléskamráját is, amelyet a sárga agyagba ástak.

Nevezzük mondjuk Rózsa Sándorék gödrét (az egyszerűség kedviért tartalmával együtt) 1. rétegtani egységnek, a szarmata gödröt 2.-nek, a felső humuszréteget 3.-nak, az alsó humuszréteget 4.-nek és a sárga agyagot 5.-nek.

A szituáció egy metszetrajzon valahogy így néznéne ki:


Ha gödrök és rétegek egymáshoz viszonyított kronológiai helyzetét akarjuk felvázolni, egyszerű helyzet. Az 1. gödör a legkésőbbi (jó, persze egy keskeny későbbi humusztakaró biztos volt fölötte), amelyet beleástak a 2. gödörbe és ez későbbi a felső humuszrétegnél is, amelyikbe beleásták (3.). A felső humuszréteg (3.) későbbi mint a 2. gödör, viszont ez utóbbi későbbi, mint az alsó humuszréteg (4.) és a sárga agyagréteg (5.).


A rétegtani egységek

A modern ásatások általában legkissebb dokumentációs egységeit a rétegtani vagy más néven stratigráfiai egységek (SE-k) jelentik. Ilyen egység például egy omladék réteg, egy kőpadló, egy kút, vagy egy cölöplyuk. A gödrökben lévő rétegeket (betöltés) szintén külön egységként szokás kezelni, amely akkor válik igazán jelentőssé, amikor például egy árok több fázisban töltődött föl. A rétegtani egységek egymással való viszonyának meghatározása és dokumentálása a régész egyik legfontosabb feladata. Ezek a megfigyelések határozzák meg egy lelőhely kronológiai vázát.   

Ezeknek a rétegtani viszonyoknak az ábrázolásra találta ki Edward Harris a róla elnevezett diagramot, amelyben legfölül a legkésőbbi (hozzánk korban legközelebb álló), alul pedig a legkorábbi egységek kapnak helyet. 

Az egymással fizikai kapcsolatban lévő egységeket vonal köti össze. Az egykorú egységek egy szinten kapnak helyet.

 A fenti helyzetet tehát Harris mátrixban így ábrázolhatjuk:

A fenti helyzet természetesen jól átlátható és tiszta szituáció, a Harris mátrix igazi jelentősége igazából bonyolult, több tucat vagy száz rétegtani egység kronológiai viszonyainak ábrázolásakor mutatkozik meg. 

A módszer fő nehézsége ugyankkor, talán pont ezeknek a rajzoknak a létrehozásban jön elő. Rémálmomban szokott csak előjönni, az amikor néhány éve 2 napon keresztül rajzoltatták velem újra és újra egy kb. 60 egységből álló szonda mátrixát, egy sivatagi ásatáson. Erre a problémára azonban megoldást jelent több ingyenesen is letölthető mátrix rajzoló program amilyen pl. a ArchEd vagy az újjab Stratify.




15 komment

Címkék: régészet régész harris mátrix


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr61509947

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.06.10. 13:51:25

Nagyon köszönöm a visszajelzést!
Nagyon reméltem, hogy sikerül valahogy közérthetően elmagyararáznom a dolog alapjait!

puttonyos 2008.06.10. 14:36:53

nekem kissé olyan, mint a Vak Bottyán Látszerészeti Szakközépiskola kapcsolószekrényének folyamatábrája, de ha ez valóban tudomány, akkor valóban félszemű a király köztünk...

ódervájz érdekelne, h kik, hol, milyen leleteket találtak eddig földjükben, ami nyilvánosságot kapott és hol láthatóak ezek idehaza. itt most a hétvégi és megélhetési kapások szerencséjének leleteit kérdezném.

putt

Thot 2008.06.12. 18:01:25

Nosztalgiával emlékszem arra az időszakra, amikor pár évvel ezelőtt kezdő régész hallgató korunkban nem és nem sikerült felfognunk/átlátnunk a Harris-matrix rendszer lényegét - milyen jól jött volna abban az időben egy ilyen közérthető cikk :-) ! Én személy szerint csak a terepen jöttem rá, hogy miről is van szó valójában.

tistedur 2008.06.13. 22:01:10

ezt mintha városi ásatásokra találták volna ki..azért két gödör esetén harris-mátrixot alkalmazni perverzió :)

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.06.13. 22:35:13

Na-na, Kolléganő! Ahhoz, hogy egy ásatás rétegtana bonyolult-e, annak mi köze ahhoz, hogy városban van vagy a mező közepén?
De gondolom, hogy csak a bonyolultságot akartad kifejezni ezzel a jelzővel. :)

Hicudzsi · http://spakli.blog.hu 2008.06.15. 20:10:21

Nagyon köszönöm ezt a leírást :)
pont most próbáltam angolnyelvű szakirodalomból kihámozni a lényegét, de így egyszerűbb a dolgom :)))

laconicum 2008.06.15. 20:59:47

Ezt még az ásatási munkásoknak is kötelezővé tenném!:)

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.06.15. 22:36:57

Hicudzsi!

Nagyon szívesen. Csak nem vizsga?

Hicudzsi · http://spakli.blog.hu 2008.06.15. 22:52:31

Karikásostor!
Áhh ott még nem tartok. :)
Ez egy hosszú történet - most az angol szakszavakat biflázom.
De örömmel böngészgetem ezt a blogot. :)

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.06.15. 23:16:38

Akkor hajrá és kellemes böngészést!

tistedur 2008.06.16. 20:31:15

a városok nem bonyolultak..csak sok minden van itt meg ott..és általában eléggé összevissza :P

Puttonyos 2008.06.19. 17:15:01

Most olvastam igazán végig. És értem.
Csak azt nem értem, hogy ez a módszer miért olyan nagy jelentőségű nektek? Ha jól vágom, akkor ez egy fellelt/ásott terület grafikus ábrázolására alkalmas sémarendszer. Na de és akkor mi van? Ettől többet ki tudtok olvasni az összefüggésekből?

bocs a hülye kérdésekért, egyszerű szőlőműves vok

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.06.23. 18:28:23

Puttonyos!

A lényeg a rendszerben az, hogy a mátrix segítségével átláthatóbbá lehet tenni a régészeti fázisokat továbbá ez a módszer alkalmazása kiválóan alkalmas anomáliák (pontatlan megfigyelések) kiszűrésére.

Skuldelev 2010.03.04. 15:37:42

Sziasztok, tavaly meg nem, de iden mar ezen gyakoroltunk.

www.harrismatrixcomposer.com/