Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2008.08.12. 10:50 Karikásostor

A küklopszok városa

Az ember általában nem hatalmas, rusztikus kőfalakat nézegetni utazik Itáliába. Amikor idén nyáron Latium egyik, Rómától mindössze 70 kilométerre délkeletre fekvő hegyi kisvárosába vezetett utam, nagy meglepetéssel néztem a város bejáratánál a Alatri Città dei Ciclopi  - Alatri, A küklopszok városa feliratot.

Ahogy azonban a fellegvár tövében felpillantottam az ókori falakra, és az azokban kialakított archaikus kapukra, fantasztikus látványban volt részem. Ezek ugyanis hatalmas, durván csiszolt, szabálytalan kőtömbökből épültek, valóban úgy, mintha egyszemű óriások dobálták volna őket egymásra.

Az Alatriban és a környék fellegváraiban található kükloptikus falak, amelyek külsőre hasonlítanak a Mükénében, vagy Kis-Ázsiában jó ezer évvel korábban épült erődökhöz, meglepően későiek, talán a Kr. e. 4. századra, vagy egyes vélemények szerint, még későbbre, a Kr. e. 2. századra datálhatóak.

De kik építették ezeket a monumentális védműveket?

A Rómától délkeletre fekvő hegyvidéket az ókorban főleg pásztorkodással foglakozó hegyi törzsek népesítették be, akik az általános és elég rosszmájú római vélekedés szerint meglehetősen intim viszonyt ápoltak állataikkal.

Ezek közül Alatriban és környező hegytetőkön, egy hernicusoknak nevezett itáliai törzs élt. A hernicusok városait a legendák szerint maga Szaturnusz isten alapította az aranykorban. A szabell nyelvet beszélő törzs már nagyon korán, a Kr. e. 5. század elején szövetségre lépett az akkor még csak regonális befolyással bíró Római Köztársasággal. 

Alatriban, ókori nevén Alatriumban - pompásan díszített etruszk stílusú templom épült, amelynek rekonstrukciója és színesen festett terrakotta díszei ma Rómában, a Villa Giuliában csodálhatóak meg.  

 

A hernicus városok egy része azonban  a Róma és a dél-itáliai szamniszok között folytatott második háborúban, Kr.e. 306-ban elkövette azt a hibát, hogy a szamniszok mellé állt. Erre válaszul Quintus Marcius Tremulus római konzul egy gyors háborúban elfoglalta az ellenséges településeket. Az átpártolt városokat, köztük a legnagyobbat Anagnit (Anagniát) megfosztották függetlenségétől, de a Rómához hűek megtarthatták jogaikat.

A gyorsan növekvő Róma, azonban viszonylag hamar megbocsátott a törzs lázadozó részének is. A Kr. e. 2. századra a birodalom teljesen magába olvasztotta a vidék szabad lakosait, teljes jogú római polgárként .

A hegyi városok a római császárok, többek között Marcus Aurelius kedvelt üdülőhelyévé váltak a későbbiekben, ahova elvonulhattak az Urbs elviselhetetlen nyári forrósága elől.

A hatalmas falakról a középkorban pedig már azt híresztelték, hogy azokat egyszemű óriások, küklopszok építették és gondoskodtak arról, hogy a fellegvár kissebik kapuja feletti kőbe faragott hatalmas termékenység szimbólumot kivéssék.

 

 

12 komment

Címkék: régészet isten templom róma itália római erőd


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr69610982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Agyagtábla · http://agyagpap.blogspot.com 2008.08.13. 13:11:27

Ez nagyon szép! Fölvettem a "kötelező-meglátogatni" listámra :-) Latium tele van ilyen gyönyörű helyekkel...

Egy lényegtelen pontosítás: nem mondanám, hogy a hernicusok "a latinnal igen közeli rokonságban álló nyelvet" beszéltek. Bár sokáig azt hitték, hogy a hernicusok írástudatlanok voltak (merthogy nem voltak felirataink, amelyek a nyelvüket bemutatták voltak, csak néhány kétes értékű glossza), a kilencvenes évek elején Anagniában egy szentély feltárása során végre előkerült négy hernicus felirat, amiből kiderült, hogy a hernicus egy szabell nyelv volt, vagyis az italicusok pont másik ága, mint a latin-faliscus, s azok eléggé eltérnek a latintól. Pl. az egyik hernicus felirat így hangzik: "c. titieis esu", ez latinul kb. "C. Titii sum" lenne, a különbség jól látható. Hogy a szabellen belül pontosan mi volt (van aki szerint oszk, van, aki szerint önálló), az már vitatott.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.08.13. 16:46:14

Nagyon köszönöm a kiegészítést! Nyelvészeti témában nem igazán vagyok járatos és ezek szerint téves adatot olvastam.

Ki is javitom a szövegben, ne maradjon benne téves információ.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.08.13. 16:50:47

Agyagtábla!

A szabellekhez hivatkozott wikipédiás szócikk nagyjából rendben van?

Agyagtábla · http://agyagpap.blogspot.com 2008.08.14. 01:41:57

Kedves Karikásostor, hát ha már így kérdezed, sajnos nincs rendben, több okból sem, a legsúlyosabb, hogy kihangsúlyozza, hogy a "picenumi" nem szabell: a nyolcvanas évek közepe óta tudjuk, hogy az ún. déli picenus szabell (vagyis az oszk meg az umber rokona), az északi picenusról meg fogalmunk sincs... Persze, a szócikk a múlt század eleji ókori lexikonra hivatkozik, s ennek megfelelő a tudásszintje is...

CSIK JENŐ 2008.08.16. 02:03:32

kedves karikásostor! szép volt a cikk és a képek érdeklődéssel olvastam..itála a világ legszebb országa..mindenütt a történelem van jelen! szépek a küklopszok falai és a villa borgesse etruszk temploma is.EGY NAGYON ÉRDEKES DOLOGRA HIVNÁM A FIGYELMÉT..A GOGL MAPS MAGYARORSZÁGI LÉGI FELVÉTELEIN EGY FURCSA ÉS EGYBEN IGEN ÉRDEKES JELENSÉGET LÁTOK..GÖDÖLLŐ HATÁRÁBAN AZ AUTÓ UT KÖZELÉBEN EGY RÓMAI AMFITEÁTRUM FOLTJAIT LÁTOM A LÉGI FELVÉTELEN!!HA TEHETI NÉZZE MEG,MINTHA AZ AQUINCUMI KATONAVÁROS AMFITEÁTRUMÁT LÁTNÁM..A FÜ ALATT!! REMÉLEM NEM KÉPZELŐDÖK!?? ÜDVÖZLETTEL-CSIK JENŐ

Etzilbvrg 2008.08.16. 09:57:41

A világ legszebb országa: Magyarország (ha kibővítem a történelmi határokra, akkor meg pláne)... s az ibéreknek Spanyolország, a galloknak Franciaország stb. :) Keresztül-kasul bejárva hazánkat mondhatom, nincsen mit szégyenkeznünk, sem természeti, sem épített környezetben; max. a mi ingerküszöbünk ezeket kicsit megszokott közegként kezeli.

TANÁCS:
ha legközelebb lát valami érdekeset a maps.google.com/ , akkor használja a LINK-képző funkciót, és a quasi koordináták ismeretében !inkább! privát e-mailben írja meg a blog szerkesztőinek észrevételét.

dengisz 2008.08.16. 17:50:54

Kedves Csik Jenő!
Az szerintem nem római amfiteátrum, már ha egyre gondolunk, ott az M3-as fölött, mindenesetre fantasztikus látvány! Erdőben van. Megérne egy szondázó ásatást.

CSIK JENŐ 2008.08.18. 10:40:18

örülök hogy észrevételemmel mások érdeklődését is felkeltettem,nagyon jó lenne ha valaki meg győződne a helyszinen..én sajnos nem tehetem mivel szigetváron lakom!! üdvözlettel mindenkinek! csik jenő

CSIK JENŐ 2008.08.19. 18:43:41

TISZTELETTEL KÉREM A WEBLAP IRÓIT,RÉGÉSZEKET,KUTATÓKAT AKIK EZT A SOK ÉS SZÉP TARTALMAS IRÁST ÉS KÉPEKET NEKÜNK IRJÁK,MUTATKOZZANAK BE,MEGÉRDEMLIK HOGY NEVÜKET ISMERJÜK!! TOVÁBBI SOK SIKERT MUNKÁJUKHOZ ÉS SOK IZGALMAS FELTÁRÁST ÉS REMEK CIKKEKET ERRE AZ OLDALAKRA!! ÜDVÖZLETTEL-CSIK JENŐ.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.08.19. 23:30:38

Kedves Csik Jenő!

Köszönjük, kedves bíztató szavait!
Ezzel együtt is nekem, ahogy néhány szerzőtársamnak is, tudatos döntésünk, hogy írásainkat, adott esetben egy választott nicknév alatt tesszük közzé.

Ennek számos oka lehet.
Én például csak saját, elsődleges kutatásaimról szeretek saját nevem alatt írni.

CSIK JENŐ 2008.08.21. 21:15:08

KEDVES KARIKÁSOSTOR! CSALÓDOTT VAGYOK VÁLASZÁT ILLETŐEN,DE ANNAK IS ÖRÜLNÉK HA TUDNÁM HOGY ÖN,ÖNÖK,MILYEN RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETEN DOLGOZNAK,MILYEN KOR MULTJÁT KUTATJÁK,MI VOLT AZ EDDIGI KUTATÁSAIK LEGIZGALMASABB ÉLMÉNYE..IGY ILYEN FORMÁBAN TALÁN FELLEBBEN ÖNÖKRÖL EGY KICSIT A TITOKZATOSSÁG FÁTYLA..ÜDVÖZLETTEL-CSIK JENŐ.PORCELÁNFESTŐ,TERVEZŐ.

Obolus 2008.08.22. 11:14:01

Kedves Jenő!
Ezt a nagybetűs írást, már tényleg illene elfelejteni, olyan mintha ha folyton ordibálna.