Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2008.09.10. 00:30 Bernert Zs.

Agyafúrt magyarok - Koponyalékelés a honfoglaláskorban

A honfoglaló magyarságot változatos embertani megjelenés jellemezte a csontmaradványok tanúsága szerint. Az europidok és az europomongoloidok különböző típusai egyaránt előfordultak közöttük, ezért honfoglaló típusról nem szerencsés beszélnünk. Antropológiai szempontból legjellemzőbb sajátosságukknak a koponyalékelés (trepanáció) gyakorlatát kell megjelölnünk. Ugyanis a Kárpát-medence teljes területéről, az összes régészeti időszakból sem került elő annyi trepanált koponya, mint a magyar honfoglalók temetőiből.

Az élő emberen végzett trepanációnak két típusát szokás elkülöníteni:

1. A sebészi (valódi) trepanáció, amely során eltávolítottak egy csontdarabot az agykoponyából. Ez a beavatkozás egy, vagy több koponyacsontot teljes vastagságában érintett és végsősoron a koponyaüreg megnyitását eredményezte. A beavatkozás bizonyos esetekben pl.: trauma vagy annak következtében fellépő koponyaűri nyomás fokozódásakor életmentő volt.

A sebészi trepanáció végzőjének pontos anatómiai ismeretei lehettek, de a fájdalom- és vérzéscsillapítást, valamint a seb elfertőződésének megakadályozását is meg kellett oldania.

A korabeli gyógyítók szakértelmét nem vitathatjuk, mert az esetek nagyobbik részében a gyógyulás reakciómentes volt. A megfigyelhető remek gyógyulási arányt a “nyugati” orvostudomány a XX. század közepéig nem tudta megközelíteni sem. Egyes problémás esetekben, mint pl.: a Vörs, Majori-dűlő 102. sírnál, ahol a sérülés a homloküregeket is érintette, ezáltal utat nyitott az orrüreg felöli fertőződésnek, a halál persze elkerülhetetlen volt. A trepanációt hamarosan követő halál némelykor a trepanáció extrém nagy méretével függhetett össze.


A koponyahiányos területet gyakran a fejfedőbe varrt fémlemezzel fedték, amiről leggyakrabban a koponya elszíneződése árulkodik. Kis számban a fémlap is előkerült. Ennek kapcsán megemlítem, hogy a fejfedő megemelésével együttjáró fejbiccentéses üdvözlés abban az időszakban a másik iránti bizalom egyértelmű kifejezése volt (ha egyáltalán így köszöntötték egymást akkoriban).
 

2. A jelképes (szimbolikus) trepanáció nem hatol át az agykoponyát alkotó csont belső rétegén, így nem nyitja meg a koponyaüreget, csak a csont külső rétegeire terjed ki.

A szakirodalomból több mint 200 jelképes trepanációs koponya  ismert. A trepanációs esetek több mint ¾ részét a Kárpát-medence területéről írták le. A többi esetet pedig a Volga folyó környékéről, a Kaukázusból, az Észak–Pontusi régióból és Bulgária területéről ismerjük.

.

A jelképes (szimbolikus) trepanációnál leggyakrabban kör vagy elliptikus formákat vésnek, kaparnak valamely koponyacsont felületébe. Az esetek kis százalékában a jelképes trepanáció ún. szilvamag alakú.

Röviden összefoglalom, amit a jelképes trepanációkról tudok, ezek a megfigyelések 720 honfoglaláskori koponya vizsgálatán alapulnak:

- A Kárpát-medence területén a jelképes trepanáció gyakorlása kizárólagosan a honfoglaló magyarokhoz köthető, leszámítva néhány késő avarkori esetet.

- A jelképes trepanáció készítésekor az esetek többségében egy éles szerszámmal karcoltak bele a koponyába. Néhány esetben azonban a megfigyelt kör alakú formák annyira szabályosak voltak, hogy azt fúró segítségével alakíthatták ki.

- A jelképes trepanációk kivitelezésekor és az érintett területek fertőtlenítését bizonyosan nagy gondossággal és szakértelemmel végezték el, mivel az általam vizsgált koponyák között utólagos gyulladás nyomát csak nagyon ritkán lehetett megfigyelni

- A jelképes trepanáció általánosan elterjedt lehetett a 10. századi Kárpát-medence honfoglalóinak a körében, ugyanis a megvizsgált felnőtteknél (a honfoglaláskori temetőkben) összesen 12,5%-os gyakorisággal fordult elő.

- A jelképes trepanációk nemek közötti megoszlása viszonylagos kiegyensúlyozottságot mutat a férfiak enyhe fölényével. A férfiaknál 13,4%-os, a nőknél 11,5% gyakoriság figyelhető meg.

- A jelképes trepanációk életkorral emelkedő gyakorisága arra utal, hogy ezt a beavatkozást bármely életkorban (a gyermekkort leszámítva) elvégezthették.

- A megvizsgált gyermekek (84 egyén) és serdülők (43 egyén) között egyetlen jelképes trepanációt sem figyeltünk meg. A jelképes trepanáció a fiatal korúak körében tehát nagyon ritka lehetett (1% alatti). Az sem kizárható, hogy ezt a beavatkozási formát csak a felnőtteknél végezték el.

- A jelképes trepanációk a homlokcsonton vagy a falcsonton találhatók. Az esetek 80%-ban a bregmapont körüli 5 cm-es sugarú körön belül fordulnak elő. A fennmaradó 20% a falcsontok ezen körön kívül eső területein. Amennyiben kettő vagy több jelképes trepanáció fordult elő egy egyénen, azok rendszerint szabályos, szimmetrikus elhelyezkedést mutattak.

- A jelképes trepanációk átmérője leggyakrabban 8–14 mm közötti.

Míg a sebészi trepanációk orvosi célzata kézenfekvő (de sok esetben nem bizonyítható), a jelképes trepanációk széleskörű gyakorlatának magyarázata egyáltalán nem megoldott.

 

Bernert Zsolt antropológus
 

A fényképek a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában készültek

 

63 komment

Címkék: antropológia sír hulla népvándorláskor honfoglalás kor koponyalékelés


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr21656336

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.09.10. 08:34:53

Nagyon jó a cím - talán az "agyafúrt" erre vezethető vissza? Persze ez nem valószínű.

A cikk is nagyon jó. Hallottam erről rádióban is. Úgy tudom, agydaganat esetében is alkalmazták a koponyalékelést (tehát amikor a daganat már nagyon szorította a koponya falát).

mooncat · http://kepzeldel.blog.hu 2008.09.10. 08:59:54

érdekes, jó cikk, de jó lett volna a néhány elméletet, találgatást is olvasni a jelképes lékelés miértjéről is, még ha nem is biztos.

rémlik valami szakrális funkció, hogy így könnyebben kapcsolatba kerülhettek az általuk elképzelt szellemvilággal.

Mistral1011 2008.09.10. 09:06:08

Nekem is tetszett! De a %-os arány döbbenetes - a számomra. Miért volt/lehetett erre ilyen arányban szükség? A férfiak esetében a csatákban szerzett sérülések esetleg magyarázhatják. Az agyban lévő tumor előfordulása csak nem lehet 10% körüli...

Zsirparaszt scene/buckalakó tahó/fotelrokker 2008.09.10. 09:07:39

G.d.Magister · laudator.blog.hu/ 2008.09.10. 08:34:53
Talált. Onnan származik.

Rav Antal 2008.09.10. 09:19:33

Az nem jelképes lékelés volt. A nyomkövetőket szedték ki.

tiburi · http://www.tiburi.hu 2008.09.10. 09:40:04

Ez igen...
HIhetetlen mik vannak.

zamek 2008.09.10. 09:57:50

Üdv.
nagyon tetszik az oldal!!! kiváló cikkek, érdekes témák.
Ehhez a poszthoz annyit tennék hozzá, hogy mindenképpen érdemes lenne a szakrális vonalat megkutatni, ha ilyen beavatkozást ekkora arányban vállaltak, annak fontossága bizonyosan kiemelkedő. Van -e valamilyen elképzelése a kutatóknak azokról a területekről ahol ez szintén gyakori volt?


Nem tudom lehet-e itt kérdezni, de megteszem:)
Van -e valamilyen álláspont, kialakult vélemény, vagy gyakorlati tapasztalat (kipróbálta-e valaki), hogy a honfoglalók, vagy úgy általában a lovasíjászok a tegezükbe hogyan tették be a nyílvesszőt. A sírokban heggyel felfelé vannak beletéve, olvashatjuk, hogy azért, hogy a hegyek ne szakítsák ki a tegez alját (szerintem egy gyenge érv, de mindegy) logikusnak tűnő magyarázat, hogy odanyúl és tud válogatni a hegyek közül..de ha valódi csatahegyek, akkor azok igencsak ki vannak élezve, hegyezve. Ugyanakkor ha felfelé áll a hegy, a kihúzás után meg kell fordítani, hogy az idegre helyezzük.

Ha heggyel lefelé voltak a tegezben, lehet, hogy nem tudta kihúzni, mert a csatahegy összeakadt...a válogatást segíthette a különböző színű tollazás.

???
Van erre valami info?

A választ köszönöm, a lap megy a kedvencekbe.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.09.10. 10:13:53

Kedves Zamek!

Persze, hogy lehet kérdezni! A lékeléssel kapcsolatos kérdésekre a válaszokat, remélem hamarosan megadja Bernert Zsolt, de tegezzel kapcsolatban, szerintem régészeti adatokból kb. annyi tudható, amelyet te is leírtál, mivel a mi éghajlatunkon sajnos nem sok marad meg a nyílvesszőből vagy a tollazatból.

De néprajzi párhuzamot talán tud mesélni valaki. Esetleg Bucsin barátunk, a Mongol határról?

érdeklődő 2008.09.10. 10:34:19

Bámulatos, ahogy az egyik képen a koponya fele hiányzik. Vajon milyen szerszámmal fűrészelték el? Egy egyszerű fémfűrész nem jó ilyenre, márpedig precízebb szerszámot sem volt egyszerű készíteni. Nem lehetett a lékelésnek vallási vonatkozása?
A jelképes trepanáció pedig azért furcsa, mert ha megkaparják a csonthártyát, az igencsak fáj...És mi értelme volt, ha újra benőtte a bőr, a haj?(mert miért ne nőtte volna be...) Gyógyulás nem látszik a koponyákon?
Karikásostor, ön pedig még tartozik nekem régészeti segédmunka ajánlásával :D

tistedur 2008.09.10. 10:43:42

két könyv:
Bartucz: a praehistorikus trepanáció és orvostörténeti vonatkozású sírleletek..
Józsa: paleopathológia elődeink betegségei

román patkány 2008.09.10. 10:48:02

Nem lehet, hogy a jelképes trepanáció helyére ékszert ültettek be? Ma is van valami hasonló, fogakra ragasztanak ékszert.

Ami a nyilak helyzetét illeti a tegezben: el tudom képzelni, hogy heggyel felfele praktikusabb. Mert kihúzol párat a hegyénél fogva, az íjat tartó markodba teszed (továbbra is a hegyénél fogva), aztán egyenként kilövöd mindet. Jóval gyorsabb, mint külön-külön elővenni a nyilakat.

buvarkund 2008.09.10. 11:05:22

A hogyan lehetett visszacsapó íjjal sorozatot lőni kérdése engem is érdekelt, különféle módozatokat próbáltam ki a gyakorlatban, de csak egy volt igazán hatékony, ami alátámasztja előttem szóló véleményét: A nyílvesszők a tegezben nyílheggyel felfelé. Az ember (ha jobbkezes) bal kézzel kivesz egy marék nyílvesszőt (4-5 db) és nyílheggyel lefelé egy mozdulattal átteszi az íjat is tartó bal kezébe és odafogja az íjhoz.Ebből a fogásból jobb kézzel egyesével kihúzza, ráilleszti az idegre és lő. Véleményem szerint csak így volt lehetséges és a régészeti leleteknek is megfelel.

buvarkund 2008.09.10. 11:10:15

Elnézés összekevertem a kezeimet:) A nyílvesszőt természetesen jobb kézzel kel kivenni a tegezből és a balban van az íj.

jakab01 2008.09.10. 11:37:46

Agydaganat? Inkább megdagadt agy.
Egyébként véleményem szerint, biztosan voltak életmentő beavatkozások is, amik a fejsérüléssel járó agy duzzanata által létrejött nyomást szüntette meg, de a túlnyomó többség véleményem szerint mégis rituális lehetett.
Ezt bizonyítják a "kamu" lékelések is. Valszeg a lélek tudott a felnyitott állapotban kiszabadulni és kapcsolatba lépni a szellemekkel. Aztán mint tudjuk volt olyan ősünk, akinek a lelke nem akart vissza szállni a koponyába. Ennyivel nyugtázhatták is a sikertelen műtétet.
Mivel a lélek saját döntése volt a választás, gondolom én, őseink veszélytelen beavatkozásnak látták a műveletet és nem nagyon vonták kétségbe a beavatkozás sikerét. Gondoljunk csak a táltosokra, milyen szoros kapcsolatban álltak őseink a szellemvilággal. Ezért is lehetett ilyen népszerű a koponyalékelés.
Vajon mennyien szeretnének napjainkban is átkukkantani kockázat nélkül a másvilágra, ha módjuk lenne rá? Minden bizonnyal akadnának olyanok is, akik hajlandóak lennének kockázatot vállalni. Az álomvilágért a mai napig nem egy drogos adja az életét, pedig köztudott, hogy nem egy veszélytelen móka, de a pozitív élménybeszámolók mindig rátalálnak új vállalkozó szellemű emberekre. Egyesek szerint vannak drogok, amik valójában egy másik dimenziót nyitnak meg az ember előtt. (Alíz Csodaországban).

Hoppá, kicsit elkalandoztam, elnézést.
Mindez amit írtam csak egy egyéni elképzelés részemről.
Érdekes a cikk, ezelőtt nem sokat hallottam erről a témáról, de nagyon tetszik. Ismét egy bizonyíték, hogy egyedi nép vagyunk.

román patkány 2008.09.10. 11:57:51

De miért gondolták volna, hogy a lélek az agyban lakik? Gondolta ezt valaki akkoriban?

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.09.10. 12:17:29

Bár a téma nem a szakterületem, de gondolom, hogyha valakit jól fejbe vertek és az meghülyült, vagy elkezdett furcsa dolgokat beszélni, esetleg szellemekkel társalogni, az elég jó indok arra, hogy némi összefüggést lássanak a fej és a gondolkodás, vagy esetleg lélek között

tistedur 2008.09.10. 12:29:29

minden nép egyedi :)
dél-amerikában elég sok trepanált koponya van..sőt, ott is sok a jelképes trepanáció.

érdeklődő 2008.09.10. 12:33:48

A lelket mindig is a fejhez kötötték. Kicsit később Michelangelo egyik festményén ábrázolja nagyon jól a lelket egy félbevágott agyban...
Szóval mindig is az elmét a fejhez kötötték, így természetes a kefalizáció kezdete óta.
Ez a lelkes dolog érdekes, én inkább hagyománynak tartom, amit már talán akkor se tudták miért csinálnak. Vagy csak a törzsfők, nemesek családjában volt szokás? Az arány talán megfelel neki.

jakab01 2008.09.10. 15:07:54

Én ezt úgy tudom elképzelni, hogy akár "futárokat" is bérelhettek a módosabbak, akik lékelt fejjel totál betépve kalandoztak a másvilágon átadni az üzenetet, vagy akár hírt hozni onnan. De biztros akadt olyan is, aki saját maga vállalkozott a kalandos útra. Ki tudja.
:-)

jakab01 2008.09.10. 15:18:21

Aztán a kivételezetteknél jöhetett a kamu lélekfelszabadítás a "test börtönéből" Persze később a nyomok, mint bizonyíték megmaradtak a nagy utazásról. Mert azért a hitelesség kedvéért kellett az árulkodó nyom a koponyán. Képzelem, hogy ment a duma: szószerint "megjártam a poklok poklát" Visszajöttem az alvilágból, szellemvilágból stb.

jakab01 2008.09.10. 15:53:58

:-D

Ez tényleg jó volt!

Etzilbvrg 2008.09.10. 15:58:01

Olvasmányos poszt.

Sok más mellett 3 dolog ragadta meg a figyelmemet:

- a honfoglaló magyarokon kívüli !késő avarkori! példák (mintegy véletlenül..., és akkor most mikor is volt a honfoglalás, és ki is?!) a Kárpát-medencéből;

- az agyafúrt szavunkat a mai értelemben a ravasz, furfangos emberre értjük, de valószínűleg akkoriban is valamilyen kiemelkedő szellemi tulajdonság birtokosait jellemezte (de fizikai jelét is viselték ennek a szimbolikus trepanáció kapcsán), s így anyanyelvünk kapcsán átörökítődött napjainkra is;

- a trepanált koponyák előfordulása érdekes útvonalat ír le: Volga folyó - Kaukázus - Észak–Pontusi régió - Bulgária, jó lenne tudni, hogy időben ezek a helyszínek felfűzhetők-e egy egyenesre...

VIZSGÁLTA-e valaki fémmikroszkóppal a szimbolikus trepanációk helyét?

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2008.09.10. 16:09:39

Üdv!

A nyílvesszők tárolásának majd utánanézek, viszont előbb egy "érdeklődő" felvetette a lélek helyét a fejben.
A mongolok nem a fejükkel, hanem a mellkasukkal gondolkodtak a hagyományos felfogás szerint. Erre utalnak az kifejezések, mint pl. "mellkasból mondani" ami a fejből mondást jelenti. Van egy ige, amit szó szerint kb. "mellkasolni"-nak fordíthatnánk, ez meg azt jelenti, hogy megjegyezni.
Szóval a téma cefet érdekes, hogy akkor most mégis mit miért csináltak.

tistedur 2008.09.10. 16:37:15

az agyafúrt nem feltétlenül jelentett éleselméjűséget..gondljunk csak arra,hogy a bájos milyen jelentésmódosuláson ment át :)
az,hogy a későavar korban van néhány jelképesen trepanált koponya és a honfoglalás korában pedig sok,nem igazán írja át a honfoglalás történetét..
és mi az a fémmikroszkóp?

Etzilbvrg 2008.09.10. 21:43:05

Rákerestem a Google-ban, ezek jöttek:
www.kislexikon.hu/agyafurt.html
furfangos, ravasz, «kinek a fejét mindig fúrja valami». Régente így is nevezték: fejefúrott, eszefúrt. Viszont az előtt az agyas, nyakas embert is agyafúrtnak mondták. (E kifejezést az ősembereknél dívott koponyafurásból, trepanációból magyarázzák. Koponyalékelés. V. ö. Barna Ferd. Néhány ősműveltségi tárgy neve 1878.)
Forrás: Pallas Nagylexikon

www.astronet.hu/index.php?apps=cikk&cikk=37585
www.nana.hu/index.php?apps=cikk&cikk=32014&fr=balaj
Agyafúrt annyi, mint eszelős, bolond, együgyű, másik jelentése szerint pedig ravasz. Eredetét az orvostudomány története magyarázza, ugyanis a koponyalékelés, a trepanáció a koponyának, az agyüregnek megfúrása, amelyet a középkorban a legkülönfélébb betegségek ellen alkalmazták, így az elmebetegeket is trepanációval próbálták gyógyítani.

psycholing.cogsci.bme.hu/kurzusok/alapkepzes/nyelveszeti-alapismeretek-pszicholingvisztika/szinszem08tavasz.ppt
agyafúrt: 'lékelt koponyájú' > 'őrült' > 'makacs' > 'ravasz'

Azaz mindenképpen a szellemi képességhez, magatartáshoz köthető. Most már csak azt kellene eldönteni (a sírok statisztikáját is alapul véve), hogy a honfoglaló magyarok 10%-a tébolyult volt, vagy furfangos (vagy ebben a sorrendben :) )

A makacs, nyakas szavak egy kicsit kilógnak a többi közül. A makacsság, nyakasság jelenthette azt is, hogy azt valami ellen fellépve fejtették ki, amit e megbélyegzéssel, a jelképes trepanációval "jutalmaztak".

A jelképesen trepanált részek mikroszkópos, s ha mutat olyan jelleget, akkor fémmikroszkópos vizsgálata esetleg árulkodhat arról, hogy valamilyen fémet/ötvözetet ráillesztettek-e ezekre a részekre, s ha igen, milyen fémek voltak ezek.

jakab01 2008.09.11. 09:35:15

Ha nagyon ragaszkodni szeretnék az én elképzelésemhez, azt is mondhatnám, hogy az "agyafurt" ember azért tud többet, mert a másvilágon tett utazása alkalmával nagyobb tapasztalatra tett szert. Arról nem is beszélve, hogy a ki-be járaton keresztül fennmaradhatott egy képzeletbeli kapu, ahol a szellemek sugallhattak jó tanácsokat is.

tistedur 2008.09.11. 10:20:24

a tényleges trepanációk esetében sem fedték fémmel a koponyán levő lyukat..kárpát-medencei anyagban nem említenek ilyen esetet..néhány perui koponyánál aranylemezt használtak (a szakirodalom szerint)
a jelképes trepanáció esetében ennek értelme sem igazán lenne..

érdeklődő 2008.09.11. 14:18:23

Hát azért a lékelt koponya szabadon csak úgy nem maradhat, mert akkor biztosan elfertőződik. Valamivel le kell fedni, de szerintem a bőr összevarrása is szóba jöhetett, erről nem lehet tudni valamit? Esetleg az eltávolított koponyacsont egy részét, vagy darabjait nem illesztették vissza?
Sok a lehetséges válasz, de a miértre semmi ötletem sincs.

jakab01 2008.09.11. 15:00:09

Ja én nem is arra gondoltam, hogy nyitva maradt, hanem csak arra, hogy a kapu, az a visszazárás után is átjáró maradhatott, csak a léleknek, vagy a szellemnek meg kellett egyszer nyitni ahhoz, hogy legközelebb is megtalálja az utat. Így a lékelés után többnek érezhette magát, vagy többre tarthatták a közösségen belül, mivel "agyafurt".
De biztosan vannak vallásokkal, hiedelmekkel foglalkozó szakemberek, akik erre is tudják a választ, ill. mindenre van elméletük. Kár, hogy nem osztják meg velünk véleményüket.
Engem például kifejezetten érdekelnének, főleg mivel a saját őseinkről van szó.

tistedur 2008.09.11. 16:12:28

általában a lágy szövettel fedték le a lékelt koponyát..a csontot nem igazán illesztették vissza.

Etzilbvrg 2008.09.11. 16:50:53

Kedves tistedur,

nem azt írtam, hogy "fedték", hanem azt, hogy "ráillesztettek". E 2 szónak számomra eltérő jelentése van. Gondolom, részedre is.

Különben sem szeretem az ex catedra kijelentéseket, főleg nem a történelemtudományok kapcsán, és akkor, ha még csak tipp sincsen arra, mi célt szolgált egy jelképes trepanáció.


MODI:
"Bernert Zsolt antroplógus"
- antropológus

szamárfül/pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2008.09.11. 16:55:56

a trepanálás pásztornépeknél bevett eljárás - persze nem emberen: mai (úgy értem, modernebb kori) pásztorok is térdük közé kapták a "megmételyezett" bitka fejét, és felnyitották az agyát egy szál bicskával, ha kellett...

tistedur 2008.09.11. 17:46:44

Etzilburg!
hogy gondoltad a ráillesztést?magára a csontra,amire utána visszaillesztették a fejbőrt? a fejbőrre kívülről? esetleg a fejfedőbe illesztett fémlemezre gondoltál?

érdeklődő 2008.09.11. 20:08:39

A cikk azt írja, hogy találtak pár ilyen lemezt. Kép nincs róla? Talán okosabbak lennénk :)... Én speciel nem tudom elképzelni, hogy csak úgy felvágták valakinek a fejét. Ez még ma is komoly feladat, pláne nem steril körülmények közt. Ez bizonyosan gyulladással jár, ami agyi területen nem előnyös..Mégha kis alkohollal fertőtlenítettek is, vagy tűzzel, nem hiszem, hogy ne lett volna utófertőzés, aminek a csonton nyoma kell, hogy legyen. Másrészt, ha valaki tudja a koponya felépítését, rögtön szemetszúr neki egy dolog a fenti képekkel kapcsolatban: a koponya tetejét vágták le, ami alatt egy nagy véna helyezkedik el, ami utat enged a fertőzéshez. Egy akkora vénás vérzést nem könnyű elállítani, pláne, hogy nincs hova vezetni. (Ennek az érnek nincs saját fala, ha leemeled a csontot, közel 100%, hogy megsérül az ér.)
A kis kitérőm után a kérdés: Hogyan? És miért? Halál előtt vagy után? Remélem ezt olvassa valaki hozzáértő:D

onam 2008.09.12. 21:03:12

Udv.
Kezdjetek az alapoktol. A koponyakon kallus kepzodes lathato, ami tisztan bizonyitja azt, hogy a lekeltek nagyresze tulelte a beavatkozast. Legalabb 30 szazaleka akar 20 evvel is. Ez pedig azt jelenti a szeptikus fertozeseket joarannyal kerultek el.A beavatkozasokat taltosok, varazslok vegeztek, akik a gyogyfuvekhez ertetek. Megis ezeket a beavatkozasokat jelenleg is "lelek veszteses" eljerasoknaknevezzuk. Egeszen pontosan lelekveszteses gyogyaszatnak. Bar vannak olyanok akik a raolvasast tartjak annak...

silver 2008.09.13. 22:48:19

Üdvözletem!

Érdekes dolog ez a koponyalékelés a maga szemszögéből.Valamikor tizenegynéhány éve hallottam róla bár ez is lehet feltevés,hiszen ennyi idő távlatából nem valószínű,hogy maradtak konkrétumok amik igazak is...
Halvány emlékek csak,de úgy emlékszem,hogy azért volt szükség e randa beavatkozásra,mert az agy térfogatának gondoltak több szabad helyet hagyni ezáltal az illető több "szellemi tőkével"rendelkezhetett.Inenn eredhetett az agyafurt kifejezés ami a mai nyelvben okosabb eszesebb titulust ad az átlagos emberéhez képest.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.09.14. 10:03:12

tistedur 2008.09.11. 10:20:24
a tényleges trepanációk esetében sem fedték fémmel a koponyán levő lyukat..kárpát-medencei anyagban nem említenek ilyen esetet..

Kedves Tistedur!

A fenti koponyák némelyikén látható zöld elszíneződés, nem a fénykepező hibája, hanem ilyen vékony fedőlemezek nyoma.

Ahogy a cikk írójával folytatott beszélgetésből tudom, a több ilyen lefedett fej is van és a bőrt is összezárták.

tistedur 2008.09.14. 12:41:22

én ezt írtam :kárpát-medencei anyagban nem említenek ilyen esetet..néhány perui koponyánál aranylemezt használtak (a szakirodalom szerint) jó lenne akkor megírni,hogy az adott eseteket hol publikálták :)
a csontokon található zöld elszíneződést okozhatja a koponyára helyezett lemez, de okozhatja más, a fej környékén található fémtárgy is.mondjuk a második sorban látható koponyán van ilyen zöld elszíneződés..csak az nem látszik,hogy az most körben megvan-e :( egyébként hogy rögzítették ezeket a fémlapokat? megkérdeznéd?

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.09.14. 12:50:36

Természetesen.

Remélem a többi kérdésre majd ő válaszol én pedig inkább maradok annál, amihez többet konyítok! :)

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.09.15. 17:11:19

Kedves Kommentelők!

Beszéltem a cikk írójával és igérte, hogy egy héten belül készül a folytatás és képekkel együtt igyekszik választ adni a ma megválaszolható kérdésekre!

kratosz · http://picasaweb.google.com/kratosz771 2008.09.17. 17:36:27

ez igen! egy ilyet 1-2 emberkén én is simán vállalnék

Etzilbvrg 2008.09.17. 22:21:08

Kérem, ne politizáljunk :)

zamek 2008.09.17. 22:26:47

Érdekes lenne a belső ázsiai népek vallásával pl. bőnnel való egy összevetés. Az biztos, hogy nem kellene mindig az állandó tévútra futni, amikor kizárólag a sámánisztikus vonalakat vizsgálják, a tibeti buddhizmus teljes mértékben integrálta a bőnt, az eredeti (ős)vallást, mely a nyers természeti erőkkel operál.

erre épült rá a buddhizmus hagyománya. a magyar népmesékben van pl. a "fejbe nézés" amit nagyon triviálisan csak tetvészkedésnek neveznek, pedig maga a szókifejezés is a fejbe nézni...kicsit komolyabb dolgot jelenthet.

jakab01 2008.09.18. 21:03:47

Üdv Zamek!

Esküszöm, azt a "tévutat" elsőnek "révútnak" olvastam, de mindegy attól még a lényeg nem változott.
:-)
Egyébként tényleg érdekes lenne boncolgatni egy-két agyas, fejes kifejezésünket.

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2008.09.18. 23:26:18

Emberek!

Az agy régen nem fejet jelentett? Agyonverés = fejbevágás? Agyafúrt = lyukas fejű? Hm? Valaki?

A nyílvesszők és tegezek kérdésére ajánlom az alábbi művet:
Kőhalmi Katalin: A steppék nomádjai lóháton, fegyverben.
Akadémiai Kiadó, Bp 1972

jakab01 2008.09.19. 08:26:39

Lehetne még gyűjteni a kifejezéseket:
-agyafúrt
-agyonver
-észbontó
-nem fér a fejébe

Hirtelen ennyi jutott eszembe, de biztos van még. Lehet, némelyiknek még köze is van a trepanációhoz. (Nekem a lékelés kifejezés jobban tetszik).
:-)

zamek 2008.09.20. 13:25:05

a bőnről való fejtegetésem felejtsétek el. fordítva volt a hagyományok vándorlásának iránya. a belső ázsiai népek felől.
bocsánat.

erre vonatkozóan találtam egy nagyon érdekes írást.
www.buddha-tar.hu/hun/szkita.php

(nem akarok téríteni!!:)))
de nagyon érdekes írás.
jó lenne elmenni Láma Csöpelhez, megkérdezni mit tud a trepanációkról...

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2008.09.21. 00:29:28

"Szkíta - hun - magyar buddhizmus"
Ez valami vicc?

zamek 2008.09.21. 13:09:42

Üdv.
bucsin.
Megnéztem az oldalad, és látom, hogy jól tájékozott vagy buddhista ügyekben. Nem tudom, hogy a cikk bevezetőjében írt történeti bemutatás helyes-e Kusánról.
Megszereztem nem rég Csöpel egy könyvét, a magyar népmesékről szól. Nagyon érdekes. Nem azt mondja, hogy buddhisták lettünk volna, hanem azt, hogy a Belső Ösvény hagyományának - mely az elme megismerésének módszereit tartalmazza - módszerei vannak egyes meséinkben "elrejtve".

Táltosok útja: a gyakorló a nyers, természeti erőkkel dolgozik, ami azzal jár, hogy kapcsolatba lép külső erőkkel, és azok tulajdonságait egyre mélyebb és mélyebb belső szinten megtapasztalva eljut az erők végső lényegév el való kapcsolatához.

Folytonosság útja (Gyémánt Út) a szellemi megjelenítés eszközeit használja arra, hogy a test finom erőszelei segítségével átalakítsa belső folyamatait és tapasztalásait.

Nagy Teljesség Útja (dzogcsen) elsődleges jelenlét gyakorlata, a feloldódás minden kettősségen túl.

Nem von a hagyományok közé határvonalat, hanem azt mondja, hogy a Belső Ösvényt újabb és újabb tanítók adták át, pl. Jézus is.

A Nem Ártás keskeny útja pl. = Jó tett helyébe jót várj mesék.

A Széles Út a magunk behelyettesítése mások helyzetébe. Így megadunk másnak minden jót, cserébe magunkra vállaljuk mások szenvedéseit (Lodzsong) (kanász, csikós, juhász mesék alakjai)

Gyémánt út: elménk természetes jóságban pihen, minden csapongó érzelem az elmén puszta fodrozódásának tekintünk. Felismeri a mesehős, gyakorló, hogy van nagyobb távlat, a rögzítéseken túl. Megismeri fokozatosan az egyre tisztább tudatállapotokat. (a kereső hős meséje, melyben az átalakulás réz, ezüst, arany, vagy gyémánt ruhákban jelenik meg pl.)

----------------------------------------

Kicsit visszakanyarodnék még az íjász témához, szerintem nem fogták a vesszőt az íjhoz. Ugyan Kassai Lajos kidolgozott egy ilyen lövésmódszert, ez csak úgy lehetséges, hogy a vesszőkön kis, gyakorló hegy van, vagyis ki tudja húzni úgy, hogy a markán nem kell kinyitnia. Íjászó harcos ábrázoláson sosem láttam olyat, hogy az íjhoz fogják a vesszőt (persze lehet ilyen, csak nem láttam még:)))

off
Ha a blog tulajnak zavaró a csapongó beszélgetés szóljon.
kösz.
on

Prohászka Ottomán 2009.04.01. 13:13:15

Utóvégre ha van rá bátor jelentkező, ki is próbálhatnátok milyen hatása van az említett beavatkozásnak. A trip garantált ! ( Lásd: Karinthy: Utazás a koponyám körül.)

tommygun 2009.04.01. 15:52:59

Naaah, tökegyszerű a magyarázat. A koponyára azért kellett a lyuk, hogy azon keresztül lehessen kihúzni az antennát a Szíriusszal való kommunikáció során.

kelyka 2010.09.06. 16:58:47

A trepanáció elterjedése a magyarság és a rokon bolgárok útját is bizonyíthatja, például a Kaukázusban.

Negyezer 2011.02.28. 13:55:02

Vaprosz.
Mas nepeknel, pl. inkak is lekeltek koponyakat. Vajon ilyen jelolt koponyakat talaltak e? Vagy ilyen szempont alapjan nem vizsgaltak igy, elkerulte a figyelmuket.
Vaprosz2.
Lehet, hogy igy "jeloltek" meg a nemes embereket akiket igy akartak megkulonboztetni egy esetleges tomegsirba valo temetes utan?
:~D

Veszett Szarvas 2011.03.15. 20:01:36

Szakrális vonalon hozzáfűzném a következőket,
..nem rég jártam egy oldalon, (rengeteg előadás és dokumentumfilm található rajt) szóval ezen az oldalon egy előadásban szó esett a Belső Ösvény, (Csillagösvény) -ről.
Itt volt egy érdekes megjegyzés az előadótól, miszerint egyszer régen mikor Joshi Barat még rádiózott, (és nem lett celeb) közös műsoruk szünetében megkérdezte tőle hogy miért monják azt a magyarok, hogy Buddha? Mert sehol sem hallotta még, ahol így hívják, az valójában, Budda, a (megvilágosodott ember) És amíg ezt nem éri el, vagyis keresi, vagy halad az Ösvényeken, addig csak Buda! ....
Ehhez nem kell különösebb magyarázat, hogy ki volt Buda.
Másik gondolat, ami már visszakanyarodik a "koponyalékeléshez" .
Ugye ezek mind a Bregma pont környékén történtek.
A Bregma pont a koponyaboltozat (calvaria) legmagasabb pontja. A koszorúvarrat (sutura coronalis) és a sagittális varrat (sutura sagittalis) találkozásánál található.
Az sagittalis varrat, magyarul hogy hangzik,? "nyílvarrat"...
(ezt csak érdekesség képpen) :)

dzsugasvili 2011.11.10. 19:03:32

@bucsin: Nem, egyáltalán nem vicc. A "honfoglalás" korában, és utána még nagyon sokáig hunnak, szkítának, sőt keleten parthusnak tartott minket mindenki, barátaink és ellenségeink, bár néha volt "magyaroknak nevezett avarok" megnevezés is. A krónikák magyar királynak tartották Atillát, az országunk neve Hungária lett idegen nyelven. Mi a mondáinkban szintén szkítának meg hunnak tartottuk magunkat, hasonlatosságot mutat a népművészetünk, mellesleg ugyanonnan jöttünk (keletről), és a szkítákhoz és hunokhoz hasonlóan a Kárpát-medence lett a székhelyünk, otthonunk. Nem tudom, hogy miféle cáfolatot lehet megfogalmazni ezzel szemben, semmiféle más eredetre nem utal semmilyen más tényező. Élő nyelveket kutatva egy bizonyos szabályrendszer szerint finnugornak mondott kicsi és még kisebb népekkel mutatunk kapcsolatot, de az is igen gyenge szintű. Kb. ennyi a helyzet.

Buddha pedig szkíta származású volt, erre utal a Sákjamuni előneve is. A vallásalapító neve minden más nyelvben "Budának" van ejtve, a "h" a hangsúlyos d-re hívja fel a figyelmet. Ezért itt emlékeztetnék Atilla király testvére nevére, akiről talán fővárosunk egyik fele is kapta a nevét. Gyanús összefüggés. Mellesleg a másféle mondákban is előfordul utalás arra, hogy Buddha szkíta elképzelések alapján alakította ki tanait, amely szkíta tanokból még sok más vallás is táplálkozott.

wannee/mayaa/du/ yaru (törölt) 2011.11.11. 07:55:44

"Mellesleg a másféle mondákban is előfordul utalás arra, hogy Buddha szkíta elképzelések alapján alakította ki tanait, amely szkíta tanokból még sok más vallás is táplálkozott. "

Pl milyen mondákban, forrásokban lehet erről olvasni?

trabant 2011.11.21. 16:25:14

"Pl milyen mondákban, forrásokban lehet erről olvasni?"

Például Matolcsynál, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán tartott előadásán elhangzottakról a sajtó beszámolóiban érintik a címbeli témát. Matolcsy, országos nemzeti pénzmufti bizonyára többet is tud róla, csak még nem árulta el.

Ki hitte volna, hogy Matolcsy "bizánci-perzsa forrásokra" alapozott ősmagyar agysebészpéldája és alatta a kommentek erre a portálra vezetik az olvasókat:

Ősmagyar agysebészet
fsp|2011. nov. 20. 22:32|
fsp.nolblog.hu/

kicsilány82 2012.11.01. 02:40:42

Veszett Szarvas: Minden kötekedést félretéve a "sagittalis" nyíl(irányú)t jelent latinul is! Látsd "Sagittarius"=Nyilas csillagkép.
süti beállítások módosítása