Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2008.09.16. 22:00 Láng Orsolya

Villa kilátással

Amikor ásatást kezdünk Budapest területén többnyire csak a későbbi ráépítések, bolygatások alatt méterekkel kerülnek elő a régészeti kultúrák emlékei. A budai hegyek oldalában még tavaly megkezdett kutatás azonban több szempontból is meglepetésekkel szolgált: alig 10 - 15 cm-rel a jelenlegi felszín alatt hatalmas kőlapokkal burkolt helyiség, masszív kőfalak, sok-sok bronz tárgy és kerámiaedény került elő egy római kori épületegyüttesből. Az igazi meglepetést azonban mégsem az előkerült épület, hanem annak kora jelenti: az ugyanis igen késői, a Kr. u. 4. századra keltezhető.

 

A Csúcshegy oldalán, 2004 - 2008 között folyó feltárás során több, mint 30 ezer m²-en a közeli Óbudaörs Árpád-kori faluhoz tartozó házat és kemencéket, egy őskori (rézkor) gödröt tártunk fel. A hegyoldal alsó részén került elő az többhelyiséges római kori kőépületet,, amelynek maradványai annak köszönhették fennmaradásukat, hogy a területet a későbbi korokban sohasem építették be, „csak” szántották. A vékony (néhol mindössze 10cm) földréteg alatt a csodával határos módon maradtak fenn a széles, földbe rakott kőfalak, omladékok, padlók. Másutt azonban a meredek hegyoldalon folyton jelen lévő erózió miatt szinte teljesen eltűntek az épületrészek.

A feltárás eredményeinek kiértékelése ugyan csak most kezdődik, de az már most megállapítható, hogy a terület római kori története a Kr. u. 2. századra nyúlhat vissza, ebből az időszakból a későbbi római épület alatt, az itt csörgedező patak szomszédságában több földbe mélyített objektumot is feltártunk. Egyikük egy nagyméretű (szemét?)gödör, ebből igen sok kerámiatöredék, bronzedény, érmek és egy, a hagyományos, kelta női viselet részét képező ún. nor-pannon szárnyas fibula (ruhakapcsoló-tű) került elő.

A másik egy félig földbe mélyített, egyik oldalán kőfallal is megtámasztott ház volt, ebből szintén sok – elsősorban a kelta helyi lakossághoz köthető - de már római kori kerámiaanyag került elő. Két sütőkemence is tartozott még a periódushoz. Az előkerült maradványok nagy valószínűséggel a patak túlsó oldalán korábban kutatott római kori falusias telep széléhez tartozhattak, amelynek ezen részét a Kr. u. 2. - 3. század utolsó évtizedeiben véget ért markomann-szarmata háborúk után felszámolták. A gödröket feltöltötték, a területet pedig – és az Aquincum környéki egyéb villagazdaságokhoz hasonlóan – valószínűleg a városi vezetőréteg tagjai számára parcellázták fel.

Aquincum a későrómai korban

 

Aquincum településegyüttesének későrómai kori története csak részben ismert előttünk. A legiotábor és a körülötte kialakult katonaváros területéről igen sok lelet került elő a római hódítás utolsó időszakából, amelynek alapján tudjuk, hogy a tábort Kr. u. 332 körül átépítették és kissé keletebbre helyezték át, a körülötte húzódó település pedig beszűkült, lakói - az egyre sűrűsödő betörések, háborús helyzetek miatt – közelebb költöztek a még védelmet nyújtó táborhoz, a régi városnegyedek, házak elnéptelenednek, temetőként használják őket.

A polgárvárosról azonban már korántsem ilyen sok az információ. A római uralom végével felhagyott település (Kr. u. 378 körül) köveit a középkori építkezésekhez elhordták, az első ásatások pedig „eltüntették” a legkésőbbi római kori periódus nyomait.

Így jelenleg nem tudjuk, hogy mi lett a sorsa a 4. században a városnak: egyes vélemények szerint a városon észak-déli irányban húzódó vízvezeték pillérközeit elfalazták és városfalként használták és csak a nyugati részét lakták, míg a keletit felhagyták, és szintén temetőnek használták.

A budai hegyek lankáin a Kr. u. 2. - 3. században kiépült villagazdaságok későrómai sorsa is igen homályos. A jelenleg több, mint 40 ismert gazdaság közül ugyanis sajnos egy sincs teljesen feltárva és nagyobb részük szintén régi ásatások során került elő. Néhány feltárás adatai alapján azonban úgy tűnik (pl. ún. Békásmegyeri és Testvérhegyi villák) hogy a 2. - 3. században még a városi közép-és vezetőréteg tulajdonában lévő gazdaságokat kiürítésük után a katonák vették birtokba.

Az egyre veszélyesebbé váló, a barbárok által  veszélyeztetett dunamenti határról feltehetően kisebb római csapategységek „veszik be” magukat a hegyoldalakon megbúvó egykori gazdaságokba, melyekről egyrészt szemmel tartható és könnyebben védhető a környék, másrészt kevés munkával meg is erődíthetők és - gazdaságokról lévén szó – még az önellátásukat is biztosítani tudják.

Furcsa módon azonban úgy tűnik, a felszámolt falu helye  évtizedekig lakatlan volt,  nagy kőépületet csak Kr. u.  4. században emelték. A több, különböző irányítású helyiségből álló, valószínűleg kerítésfallal is rendelkező együttest legalább háromszor átépítették, egyes termeket megnagyobbítottak, újakat hoztak létre, másokat viszont megszüntettek.

Az épülethez kőlapokkal burkolt udvar tartozott, benne kézi malommal. Rengeteg hombár- és egyéb tárolóedény, vaseszköz (vésők, balta, kések) és fegyvertöredék került elő. A terület keleti szélénél pedig, meglepően jó állapotban, egy öntött padlójú szoba részlete került napvilágra, alatta fűtőcsatornákkal, és a padlót tartó oszlopokat helyettesítő kúpcserepekkel. A szobát gazdagon díszíthették, erre utal a csatornából előkerült sok falfestmény- és stukkótöredék is. A fentiek lapján az épület nyugati része, annak helyiségei gazdasági rendeltetésűek lehettek, míg kelet felé találjuk a lakórészleget.

Római csákány... ... és bronzedény



Elsősorban a keltezés, de az épületegyüttes funkciója szempontjából is fontos adat, hogy a feltárásból száznál több római kori, 98 %-ban 4. századi érem került elő, az egyik helyiségből pedig különösen nagy számban találtunk pénzérméket.

Az épületegyüttes egyik helyiségében kis szentélyt is berendeztek: egy kisméretű, mészkőből faragott fogadalmi táblát, amelyen az íját felhúzó Diana, a vadászat istennője látható, az egyik fal omladékából bontottuk ki.



Az épületegyüttes funkciójáról egyelőre nehéz véleményt mondani, de az Aquincumot Brigetioval (ókori Komárom – Szőny) összekötő út közelsége, a területen alkalmazott római telekosztási szabályok és nem utolsósorban a gyönyörű panoráma miatt nem kizárt, hogy egy villagazdaság egyik épületét találtuk meg a területen. A gazdasági eszközök nagy száma is erre utal. Ugyanakkor a sok érem miatt kereskedelmi forgalomra, azaz pl. útállomás jelenlétére is gondolhatunk. A szintén szép számú fegyvertöredék (nyíl- és dárdahegy) és katonai viseleti tárgy (hagymagombos fibula) alapján itt is leképzelhető, hogy a római uralom késői időszakában ide is bevette magát egy kisebb helyőrség.
 
Az újonnan előkerült épületkomplexum körül tehát még rengeteg a nyitott kérdés, de az máris biztosnak látszik, hogy a meglepően késői (4. századi) leletek új adatokat szolgáltathatnak Aquincum későrómai történetéhez.
 

16 komment

Címkék: budapest régészet isten hadsereg római aquincum régész


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr63665895

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kratosz · http://picasaweb.google.com/kratosz771 2008.09.16. 22:05:06

köszi orsi h ott lehettem és hogy a bronzedényt én szedhettem fel!!!

érdeklődő 2008.09.17. 09:55:16

kratosz,
hadd kérdezzem meg, hogy kit kell megkeresni ahhoz, hogy ilyen helyre eljusson az ember? Izgalmas lehet :).

kratosz · http://picasaweb.google.com/kratosz771 2008.09.17. 10:49:34

mindenképpen egy aktuális régészt. bár én azért lehettem ott mert én is a régészetnél dolgozok.

jakab01 2008.09.17. 13:59:12

Engem ez lepett meg:
"alig 10 - 15 cm-rel a jelenlegi felszín alatt"
(Az mg művelésről nem is beszélve.)
A falak épphogy nem álltak ki a talajból. Gondolom, hogy régebb óta ismert lelőhelyről van szó, viszont csak 2004-től állt a régészek módjában elkezdeni a feltárást.

Láng Orsolya 2008.09.17. 15:51:34

Kedves Jakab01,

A lelőhely részben már korábban is ismert volt, de csak terepbejárásokból, légifotókról és lehetett következtetni a környéken végzett egyéb kutatásokból is. Konkrét feltárások ezt megelőzően egyáltalán nem folytak itt.

jakab01 2008.09.17. 15:54:28

talán ez a korábbi cikk is kapcsolódik a témához. (Vagy csak a környékhez?):
sirasok.blog.hu/2008/03/07/sirbontas_a_sotetben_rejtely_a_csucshegyen

Láng Orsolya 2008.09.17. 16:03:43

Jakab01,

Igen, ide kapcsolódik!

puttonyos 2008.09.18. 17:04:20

Kedves Orsolya,

Csak nem Önt láttam a zújságban, tévében szerepelni a szépséges (sajnos nem láttam élőben!) mozaikkal?

Sírásók olvasói hevülettem kérhetnénk egy postot erről a legfrissebben tálalt médialeletről?

köszönettel
putt

Láng Orsolya 2008.09.18. 23:13:02

Kedves Puttonyos,

Ígérem nemsokára erről is olvashatnak!:)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.09.21. 12:30:08

Diana-szentély a 4. században? Micsoda anakronizmus! :) De tényleg, ez fura. Bár lehet, hogy ez már csak amolyan formális dolog volt, különösebb vallási jelentőség nélkül.

H2O 2008.09.22. 21:02:02

Nagyon szép a légi fotó, teljesen elámultam, hiszen eddig csak a földről majd békaperspektívából láttam a lelőhelyet. :DD
Mindenesetre egyet értek puttyonyossal... (mmint: "szépséges mozaik") Azóta is az a háttérképem. :D Bár kicsit meg matattam egy programmal, hogy a mozaikkockák élei jobban kijöjjenek. :D
És ha minden igaz néhány napon belül megyek csiszolgatni a kis fekete kockát és a csodás márvány padló darabkámat, na meg az ammonitico rosso-t. :)
YIPPIIIII!!!
üdv: H2O

Ilon Gábor 2008.09.23. 21:46:54

Helyesen így írjuk: Árpád-kor. Jó lenne erre is figyelni, hamár érdeklődőknek írunk.

nofer 2008.10.24. 13:16:02

Én is nagyon köszönöm, hogy ott lehettem:) És most milyen jól jön a villás szemináriumi dogámhoz:P:D
további sok sikert a régésznőnek:D

gnagy55 2009.02.22. 19:00:23

Kedves Láng Orsolya!

Nem messze ettől a feltárástól, a Harsány lejtői horhosban, mégpedig itt:
47.570337,19.004266 (G.Map) a sürű fák között van egy érdekes, viszonylag nagy, (kb. 15m hosszú, 1.5-2m széles, középen kb. 2.5m magas) omladdozó, egylyukú kőhid. Építési módját tekintve biztosan nem újkori. A kb. 2m-es ivet alkotó kváder köveket lapos kövekkel és itt ott régi lapos téglákkal fedték. Látszik egy 50 évnél alig régebbi megerőssités, vasúti sinekből, de már az is pusztulóban. A felső kőrétegeket lassan szétfeszítik a belenőtt fák. Sehol nem találtam eddig semmit róla, de nagy kár lenne, ha elpusztúlna, márpedig úgy tünik, hogy sorsára van hagyva. Nagyon kár lenne érte, mert nagyon ritka nálunk az ilyen építmény! - Mi tudható róla?

Láng Orsolya 2009.02.22. 20:56:18

Kedves Gnyag55,

Igen, a hidat mi is ismerjük, kicsit kutattuk is. Újkori, de ettől még nagyon szép darab, reméljük,hogy a lakópark építésekor tekintettel lesznek rá, megmentik és kiszabadítják a "rekettyésből".

Üdv
Orsolya