Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2008.12.27. 13:16 Karikásostor

Mentik a kunhalmokat Gyulán

Nagyon jó volt néhány napja olvasni azt a hírt, hogy egy gyulai civil szervezet - helyi gazdákkal összefogva - céljául tűzte ki a város határában található kunhalmok megmentését. A kezdeményezéshez a végső lökést az adta, hogy az év elején, a város környékén egy új földtulajdonos, útépítés miatt, egyszerűen eldózerolt egy halmot.

 

A Kunhalmok

 

A köznyelvben és a természetvédelmi törvényben kunhalomnak nevezett képződmények, az alföldi táj jellegzetes, emberi tevékenység által létrejött kiemelkedései. Legtöbbjük, 20-50 méter átmérőjű, 5-10 m magas. (Természetesen hasonló funkciójú eredetű, mesterséges dombok a Dunántúlon is megtalálhatóak.)

Az Illyés Gyula

 

A halmok jelentős része sírdomb (ezeket kurgánoknak is hívják), amelyeket bronz- és vaskori, vagy népvándorlás kori temetkezések fölé emeltek, de néhányuk a valószínűleg valóban Árpád-korban letelepedett kunokhoz köthető.

 

A dombok másik része az emberi települések évszázadok alatt felhalmozódott maradványait rejtik. Ezekre a régészek elsősorban a közel-keleti ásatásokon használt arab tell (domb) elnevezést használják. A tellek úgy keletkeztek, hogy a települések vályogból és fából készült épületeit -  az áradások által kevésbé érintett helyeken -  a korábbi összedőlt, lerombolt, leégett épületek maradványain vagy törmelékhalmokon építették újra számos alakalommal. A legkorábbi tellek a neolitikum korából származnak, de számos bronzkori tell is található Magyarországon. A halmokon később a középkorban gyakran falusi templomok épültek. Ezeken kívül földterületeket kijelölő határdombok és őrdombok is ismertek.

 

Bár a halmok természetvédelmi és régészeti védettség alá esnek, a gyakorlatban sokuk művelés alatt áll és így folyamatosan pusztul, nem egy esetben pedig maguk a földtulajdonosok hordanak el belőle építkezéshez anyagot.

 

A történelmi Magyarország területén mintegy 40.000 ilyen mesterséges halom állhatott.


Alt Norberttől, az Akciócsoport a Gyula környéki kunhalmok megmentéséért nevű társaság képviselőjétől megtudtam, hogy most első lépésben négy, még viszonylag jobb állapotban megmaradt város környéki halom megóvásra koncentrálnak.

Már most sikerült a Sió halom nevű hely tulajdonosával megállapodniuk, hogy azt kiveszik a művelésből és visszaállítva az eredeti növényzetet, megállítják annak erózióját, és hasonlót terveznek három további halom esetében is.

Biztos vagyok benne, hogy a törvényi védelem mellett csak ilyen civil összefogással és ismeretterjesztéssel lehet hatásosan megóvni kulturális-régészeti emlékeinket. A gyulai civilek céljainak eléréséhez nagyon sok sikert kívánok!

10 komment

Címkék: őskor középkor örökségvédelem bronzkor népvándorláskor vaskor


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr36843793

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Etzilbvrg 2008.12.29. 08:51:04

Tudom, nagy munkát (és költséget -bár a 2020-as Olimpiánál kevesebbe kerülne) róna a területileg illetékes földhivatalokra, de valóban szerencsés lenne egy átfogó értesítés a tulajdoni lap szerint is bejegyzett védettségekről, akár a KÖSZ-el vagy a OKTVF-el karöltve. Esetleg az értesítőben elmondható lenne, milyen magatartást igényel a régészeti / természetvédelmi védettség.

A célzott tájékoztatókból sosem elég. Ezeknek van értelme, s nem a "Mókus örs"-nek szóló és bárgyú színvonalú általános brossúráknak.

Érdeklődve várom pl. a fémkeresőzésről szóló tájékoztatót... :D

jakab01 2008.12.29. 09:39:48

Üdv Etzilburg!

a "fémkeresőzésről szóló tájékoztató" alatt mit értesz? Lesz valami hivatalos, vagy az egyik fórumon készülő ajánlásra céloztál?

Bármelyik is, türelmetlenül várom.

Etzilbvrg 2008.12.29. 11:37:38

Ez alatt azt értem, hogy készül egy ilyen, amely egyben azonos azzal, amit xy fórumon is beharangoztak. Tippem sincsen azonban, mikorra készül el.

Talán a készítők hamarosan közzétesznek egy vállalható és tartható végső időpontot.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.12.29. 11:45:15

Üdv Etzil!

Az anyag, amely elsősorban egy ajánlás az etikus keresőzéshez és szórványleletek dokumentáláshoz, valamint a zárt leletegyüttesek kezeléséhez jogi háttérrel most karácsony előtt előtt elkészült végleges formában.

Terepjárótól úgy tudom hamarosan felkerül egy nyilvános oldalra szövegesen és pdf-ben is és akkor itt is belinklejük.

Iovianus 2008.12.30. 12:02:58

Üdvözlet!
Nagyon örülök az ilyen kezdeményezésnek, bár csak több ilyen lenne! Lehet tudni valamit ennek a jogi hátteréről?Vagy ez csak magánakció jellegű? Annyi mindent lehetne védeni, lenne mire felhívni a figylemet.
Az tényleg igaz, hogy a gazdák nemcsak a kunhalmokat, lelőhelyeket de még az utat is beszántják...

Kíváncsi vagyok arra a keresős írásra is. Gondolom a jogi háttér nem változott mellé, még mindig tilos nem?
üdv.

jakab01 2008.12.30. 12:47:20

Üdv Iovianus!

A fémkeresőzés soha nem volt még betiltva Magyarországon, viszont szigorúan van szabályozva és nem elég egyértelműek a törvényeink. Ezért van belőle egyfolytában vita. Ráadásul a lelőhelyek nem publikusak, így akaratlanul is beszaladhat egy keresős a sűrűbe.

jakab01 2008.12.30. 12:54:40

Jut eszembe!
xy fórumon felmerült, hogy a KÖH honlapján erősen megcsonkították a kiemelten védett lelőhelyek listáját. Csak egy töredéke van fent, a javát levették a listából.

???????????

Iovianus 2008.12.30. 13:09:27

Értem, de mégis lecsukják érte az embereket, nem?
A reklámot félretéve, melyik az a xy fórum? Kíváncsi lennék rá ha lehet.

Iovius 2008.12.30. 13:34:22

A sok éhes parasztja még nem jött rá pár generáció alatt sem, hogy az utak, vizelvezető árkok beszántására csak ő és a szomszédai fáznak rá. Ezek után miért várunk el tőlük állapolgári öntudatot? Országának régészeti kincsei, objektumai számára csak lomok vagy művelés alá nem vonható területek.
Emlékezzünk csak a Seuso kincset hajdan látó atyafiakra. Némelyik még beszélni sem tudott. Ilyen tájjellegű egyedekkel akartak pert nyerni? Nem csoda, hogy a biró mielőbb szabadulni akart a látásuktól.
Dániában az egyszerűnek mondott, ám közvetlen és távolabbi környezetére tudatosan figyelő, hazaszerető gazdák, azonnal szólnak az illetékes múzeumnak ha tárgyat, objektumot találnak a földjükön. Büszkék arra, hogy a földjükön emlékek vannak.