Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.01.20. 04:00 Rácz Tibor Ákos

Egy Árpád-kori falu feltárása Vecsés mellett

Árpád-kori falvak részleteinek feltárása nem volt ritka a hazai feltárásokon, azonban az 1990-es évek előtt az igazán nagy felületre kiterjedő - és ezért komolyabb, összetettebb információkkal szolgáló - kutatásokra csak kivételes esetekben került sor.

A közelmúltban felpörgő nagyberuházásokat megelőző feltárások tekintélyes mennyiségű új adattal szolgálhatnak, ezeket viszont egyelőre nem követték részletes elemzések, így csak kevéssé sikerült árnyalni az 1950-60-as évek ásatásai alapján megrajzolt települési képet. A nagyközönség számára pedig jórészt ismeretlenek az eddigi eredmények is.



A Vecséstől délre elterülő Árpád-kori települést több alkalommal is kutathattuk: 2003-2004-ben, az M0-s autópálya építését megelőző feltárások keretében, 2006-ban, a MOL gázvezeték-kiváltási munkálatok során, illetve 2008-ban egy további nagyberuházás kapcsán összesen mintegy 2000 régészeti objektumot dokumentáltunk. A lelőhelyen szkíta (Kr. e. 7. század közepe – 5. század), szarmata (Kr. u. 3–4. század) és Árpád-kori települések fedték egymást.

Ásatások nélkül ezek a hatalmas építkezések szétdúlták volna a régészeti emlékeket. A feltárást megelőzően a lelőhely mezőgazdasági művelés alatt állt, ami megbolygatta, összekeverte a humuszrétegben elhelyezkedő régészeti jelenségeket, azaz a régészetileg értékelhető információ nagy részét. A több hektáros területen a bolygatott talajrétegeket - folyamatos szakfelügyelet mellett, azokat gondosan átvizsgálva - munkagépekkel távolítottuk el. A gépi munkát követte a felület tisztítása, majd a tisztítás során megjelenő régészeti objektumok bontása.

A lelőhely gépi humuszolása


Az ilyen, nyílt felületű ásatásokon első lépésben kibontakozó kép torzít: „síkban”, egyszerre jelenik meg az összes, különböző korú régészeti jelenség. Természetesen bizonyos jellegzetességek és az előkerülő tárgyi leletek már a terepen eligazítják a kutatót a különböző korszakok azonosításában, de precízebb keltezés csak a leletanyag restaurálása, leltározása után lehetséges. A korabeli településszerkezet vizsgálatához pedig elengedhetetlen az azonos időszakban működő települési objektumok (lakóépületek, kutak, kemencék, karámok, vízvezető árkok, vermek, stb.) minél teljesebb körű meghatározása.

Vecsésen a leletanyag elemzése után körülbelül 240 objektumot kelteztünk az Árpád-korra. Ezeket a mellékelt térképen sötéttel kiemeltük. A kutatott terület egészét lefedik, de nem egyenletesen, hanem a kisebb kiemelkedések aljában csoportosulva. A településen belül több elkülönülő települési egység, házcsoport határozható meg (szürke folttal kiemelve).

A lelőhely térképe


A lelőhely értelmezéséhez nagyon fontos annak tisztázása, hogy ezek az egységek együttesen, egy időben léteztek és alkottak egy nagyobb kiterjedésű települést, falut; vagy adott területen belül időről-időre arrébb költöző, vagy újonnan megtelepedő kisebb, tanyaszerűen működő gazdaságokra utalnak. A kétféle  településforma ugyanis különböző gazdálkodási-földhasználati módszert, és ezáltal eltérő társadalmi struktúrát jelez. A megfelelő értelmezés az egész Árpád-kori társadalom árnyaltabb megismerését is elősegíti. A kérdést végső soron a települési objektumok és a leletanyag részletes elemzése döntheti el.

Igazán gazdag leletanyaggal egy településen csak akkor számolhatunk, ha az váratlan tűzvész, vagy ellenséges pusztítás áldozatává válik, és lakóinak nem áll módjában javaikat kimenteni. Legtöbbször békésen hagyják fel e falvakat, a házakat teljesen kiürítik, ezért inkább a leletszegénység jellemző rájuk. Jelen esetben is csak elvétve találtunk az egykori mérce szerint komoly értéknek számító fémleleteket, például vasbaltát az egyik tárológödörben.

A balta az előkerülés helyén

 

Törékeny, olcsó, könnyen pótolható használati eszköz volt a kerámia, mely a legtöbb lelőhelyen nagy mennyiségben kerül elő. Koronként változó jellegzetességei miatt a keltezésben játszik fontos szerepet.

Az elemzés után, kerámiaanyag kora és az eltérő háztípusok alapján, időben jól elválaszthatóvá vált egymástól az Árpád-kori település keleti és nyugati fele.

A keleti falurész egyik házcsoportja

 

A keleti, korábbi falurész földbe mélyített lakóépítményei változatos méretűek voltak, alakjuk szabálytalan négyzet, vagy téglalap, nincs köztük két egyforma. A cölöphelyek alapján megrajzolható szerkezetük viszont teljesen megegyezett. Az északnyugati-délkeleti irányú szelemengerendát a széleken, néha a ház közepén is elhelyezett ágasfák tartották. Rendszerint a keleti sarokban került elő a kőből épített tűzhely, amelynek építéséhez gyakran használtak fel másodlagosan régi őrlőkő-töredékeket. A ház sarkát esetenként karéjosan kivájták, a kövek és a mélyedés együttesen határozták meg a tűzhely alakját.

Kőből épített tűzhely maradványa

 
Az egyik földbe mélyített építmény bonyolultabb szerkezetű volt, mint a többi, saját csoportján belüli lakóház. Alján három kormos betöltésű, átégett falú gödröt bontottunk ki, és ezekből több vassalak, illetve salaktöredék került elő. Az egyik darabot több, más lelőhelyről származó salakkal együtt archeometriai vizsgálatnak vetettük alá, melynek során kovácssalaknak határozták meg. A környék Árpád-kori lelőhelyein talált, feldolgozott vasbucák kereskedelem útján kerültek ide.

 

A kibontott kovácsműhely

 

Több földbe ásott objektum rendelkezett olyan sajátosságokkal, melyek alapján funkciójukat megállapíthattuk. Néhány gödör biztosan a műhely hulladékgödre volt. Ezek közvetlenül mellette helyezkedtek el, és szintén tartalmaztak vassalakot.

10.-11. századi kerámiatöredékek

A méhkas alakú gödrök néprajzi párhuzamok alapján élelemtároló vermek lehettek. Az egyik ilyen gödörben ép kutyacsontváz és orsókarika volt. A kutyát utólag dobhatták a félig már feltöltődött, „szemetesként” használt gödörbe, mivel a váz nem a gödör legalján volt.


Három szabadtéri sütőkemencét is találtunk egymás mellett. Közös jellemzőjük, hogy betöltésükből vassalak került elő, illetve, hogy sütőfelületük alá állatcsontot tapasztottak. A vassalak intenzív jelenléte igazolja, hogy a házcsoport objektumai azonos időben voltak használatban.

Az állatcsont-anyag túlnyomó többsége házállat, főleg szarvasmarha maradványa volt, de a lelőhelyen előkerült mezei nyúl és gímszarvas csonttöredéke is.

A csoporton belül a legtöbb és legváltozatosabb kerámialeletet egy nagy méretű beásás, talán kút szolgáltatta, ami a metszetrajz tanúsága szerint hosszabb idő alatt, természetes módon töltődött fel. Leletanyaga reprezentatív a házcsoport tekintetében és a 10-11. századra datálható.
 

A kút metszet- és felszínrajza

 

A település nyugati házcsoportjainak házai bonyolultabb szerkezetük alapján elkülönülnek az előbbiektől. A kerámialeletek mennyisége itt megnőtt, az edényformák egységesebbé váltak. A házak környezetéből származott egy III. Béla veret is, ami a településrészletet a 12. század végére keltezi. A kerámiaminták vékonycsiszolatos anyagvizsgálata alapján is elkülönült egymástól a korábbi és a későbbi fázis: a nyersanyagválasztás és készítési technika egy-két évszázad alatt finoman változott.

III. Béla (1172-1196) verete


 

12. századi fazék


Ezek után megvizsgálhatjuk, hogy mi lehetett a legfontosabb rendező elv a településen. A mi esetünkben a falunak nem került elő a központja. Az egyes házcsoportok, önálló gazdaságokként sejtszerűen alkották a települést. Egy házcsoporton belül minden megvolt, ami a mindennapi falusi élethez szükséges; kutak, kemencék, tároló vermek. Úgy tűnik, hogy ezek a házcsoportok egymáshoz csak lazán kötődtek, elvileg egymástól bármekkora távolságban is előkerülhetnek. Hogy mégis nagyjából együtt állnak, azt egy komolyabb településszervező elem, például útkereszteződés, víznyerő hely, vagy - a mi esetünkben - egy templom jelenléte indokolhatja.

Az elpusztult templom dombja


Az írott források alapján a feltárt falut Halomegyházával tudjuk azonosítani, amelyet „Holm” néven 1323-ban említettek először. A település a 16. században már pusztaként jelenik meg a török összeírásokban. 1729-ben ma is használatos Halomegyházpuszta néven szerepelt.

Temploma a 18. század végén még állt, ma csak egy domb jelzi a helyét, az általunk kutatott terület közvetlen szomszédságában. Többszöri terepbejárás során találtunk a dombon két pénzérmét, melyek igazolták a templom 12.-13. századi, tehát a faluval részben egykorú használatát.

Ez az Árpád-kori templom lehetett az a fő településszervező elem, amelynek környékén a kor gazdasági-társadalmi viszonyainak megfelelően, halmazszerűen megtelepültek a falu lakosai.

 

Ezúton is szeretném megköszönni kollégáimnak az ásatásban és feldolgozásban nyújtott segítséget!

térképek és metszetrajz: Érdi Benedek
kerámia táblák: 
Jakucs János
fémsalak vizsgálat:dr. Molnár Ferenc
kerámiacsiszolat: 
Szilágyi Veronika
fotók: 
Progli Szabolcs, Rácz Tibor Ákos
tárgyfotók:
Szászvári Linda
légfotó: 
dr. Miklós Zsuzsa
archeozoológia:Kőrösi Andrea


 



 

 

 

 

31 komment

Címkék: régészet középkor természettudomány kerámia örökségvédelem


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr8887397

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2009.01.20. 11:17:28

remek bejegyzés!

hányan lakhatták a falut?

van esély arra, hogy a búzamező alól kiássák a templomot?

Terepjaro 2009.01.20. 21:42:01

A középkori falvak és templomhelyek kutatásában az a szép, hogy legtöbbször hozzá lehet kötni a terepen megtalált lelőhelyet valamilyen írásos történelmi forráshoz. Első komolyabb próbálkozásom a régészettel nekem is így kezdődött, amikor egy 1856-os újságcikk alapján indultam a Fejér megyei Szerecsen falu nyomába.

Egyébként gratulálok én is bejegyzéshez !

anyamadár · http://atmenetiallapot.freeblog.hu/ 2009.01.21. 08:34:37

Terepjáró és erről nem tudnál írni valamit, nagyon érdekelne! :)

Nagyon jó cikk, köszönet érte!

Rácz Tibor Ákos 2009.01.21. 22:31:43

Köszönöm a kommenteket!

Nehéz feladat megbecsülni az egykori falvak lélekszámát. A számításokhoz a háztartások számát szokták alapul venni. Egy házra egy családot szoktak számolni. A településből viszont csak a nyomvonalakba eső szakaszt tártuk fel, tehát nem tudhatjuk, hogy mekkora volt a teljes kiterjedése, nem tudhatjuk, hogy hány ház maradt feltáratlan. Terepbejárás, felszíni leletgyűjtés alapján be lehet határolni nagyjából a szélét, de ez is csalóka, mert az erózió és a szántás elmozdítja a leleteket. Teljesen feltárt településekkel egyelőre nem nagyon számolhatunk.
A másik probléma az idő: a szövegben is utaltam rá, hogy ezek a házak nem álltak mind feltétlenül egy időben. Házban talált pénzek híján, csak a kerámiatipológiára támaszkodva ezt a kérdést ma még nem tudjuk eldönteni. A mi esetünkben az objektumokban (házakban is) megjelenő vassalak meghatároz egy horizontot (szűkebb korszakot), de ez is csak valószínűsíti, hogy két-három házcsoport, vagyis 6-8 ház egyidejű.
Még egy szempont: egyre több adatunk van arra nézve, hogy már a kora Árpád-korban léteztek földfelszíni házak is a földbe mélyítettekkel párhuzamosan. A legtöbb ilyen épületből viszont általában semmi nem maradt ránk. Ha egy-kettő nyomait meg is találjuk, lehet, hogy harminc másikét meg nem.
Az Árpád-kori falu, akárcsak a társadalom, rendkívül dinamikus képződmény volt. A földbe mélyített házak nem voltak örök életűek. Ha egyik tönkrement, viszonylag könnyen építettek másikat, máshol. A termőföldek gyors kimerülése, a parlagváltó termelési rendszer is vándorlásra-költözésre kényszerítette a lakosságot, de feltehetőleg csak a falu határain belül.
12-13. századi oklevelek szerint egy-egy falu 20-60 családból, háztartásból is állhatott. Befolyásolta a falvak méretét lakosainak jogállása is. Elég nagy különbségek léteztek tehát az egyes települések méretei közt.
(Bocs, hogy ennyire elkalandoztam.) Ami a templomot illeti, nincs lehetőség a kutatására addig, amíg valamilyen beruházást nem terveznek a területére. Hacsak valaki nem tekinti szívügyének és nem szán rá X összeget...

Terepjaro 2009.01.21. 23:05:47

Anyamadár, annak idején írtam egy 25 oldalas tanulmányt Szerecsenről. Publikálva nem lett sohasem, de ha érdekel és adsz egy e-mailcímet szívesen elküldöm ( vagy rakjam fel egy blogra ?)

Cirpi 2009.01.21. 23:20:35

Nagyon jó !

Itt egyértemű a település egykori léte, de általában mi a meghatározása a középkori településnek ? Lehet-e néhány szórványleletből azt mondani, hogy ott nagy valószínűséggel település volt ?

anyamadár · http://atmenetiallapot.freeblog.hu/ 2009.01.22. 05:48:45

Terepjáró nagyon megköszönöm:

eb237 (kukac) sussex (pont) ac (pont) uk

:)

jakab01 2009.01.22. 10:13:20

Üdv Terepjáró!

A blogot jobb ötletnek tartom, mert biztos vagyok benne, többünket is érdekel. De ha nem nagy kérés nekem is elküldhetnéd.
jgipsz35@gmail.com

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.01.22. 21:45:31

Azért ez vicces, hogy a régészek annak örülnek, ha egy település tűzvészben vagy ellenséges támadásban pusztult el, mert akkor több a lelet... :) Persze értem én, NEKIK már úgyis mindegy--- :)

Még jobb, ha kissé késve, de megtudják, hogy jön az ellen, nem? Mert akkor gyorsan földbe ássák, és abból lesz a szép kincslelet.

Terepjaro 2009.01.22. 22:04:53

A tanulmányomat felmásoltam a regisegbuvar.blog.hu oldalra. Igaz, nem lett tökéletes, a főoldalon jelenik meg az egész szöveg, a lábjegyzetek és a képek eltűntek a bemásoláskor, de remélem Karikásostor majd segít rendberakni

Rácz Tibor Ákos 2009.01.23. 08:34:06

Cirpi, 4-5 hasonló korú kerámiatöredék alapján már lelőhelynek szokás minősíteni a területet terepbejárások, felszíni adatgyűjtések során. Ennél azért általában több szokott előkerülni.

páratövis 2009.01.23. 09:36:44

@Cirpi: az, h. a lelőhely település-e, mondjuk 4-5 szórványleletből még nem derül ki, viszont sokszor előfordul, hogy már a felszíni gyűjtés során látszik a leletsűrűségből, leletek jellegéből. Pl. szántást bejárva akár az utca-házsorok is elkülöníthetők ez alapján (szerencsés esetben). Az is előfordul, hogy középkori települést írott források alapján már terepbejáráskor azonosítani lehet (lásd Terepjáró esetét, de akár okleveles, egykorú adatok is segíthetnek).

Apropó, szerencse. Hát igen, minden relatív... (G.d. Magister felvetésére). Ja, kincslelet, hát igen, pláne, ha megtaláljuk (valszeg az elrejtőnekk már nem volt lehetősége kiásni...)

Cirpi 2009.01.23. 11:43:54

Nagyon köszönöm a válaszokat. Három tényező szól a középkori település mellett a rég. topográfia szerint, de úgy gondolom, hogy az oklevélre és az etimológiára való hivatkozás nem túl meggyőző. Kerámiatöredékeket találtak terepbejáráskor (és természetes köveket) - amit kérdeztem.
Ezzel együtt a topográfiában a feltételezés jelen van, csakhogy erre való hivatkozással az összes történeti földrajzi, műemlékes stb. munka bizonyosságnak jelöli meg.
Persze feltárás lenne az ideális, de erre semmi remény.

páratövis 2009.01.23. 12:16:57

@Cirpi: Azért konkrét esetekben egyéni mérlegelés is számít: pl. ha van egy okleveles adatom az Árpád-korból Szentgyörgy falura, pl. határbejárás irata (azonosítható földrajzi pontokkal), valamint a mai falu határában kb. ezen területen létezik pl. György-puszta (és akár kora-újkori térképeken is szerepel), és ott ráadásul a szántásban sok cserepet, tapasztástöredéket talál a terepbejáró - nos, akkor kizárásos alapon településről lehet szó.
De megkockáztatom, hogy csak a leletek jellege (pl. középkori kerámia+tapasztás-kőtörmelék, nagy területen és mennyiségben) is utalhat a lelőhely jellegére (középkori település), szintén kizárásos alapon. A kkori viszonyok ismeretében ugyanis nemigen jöhet szóba egyéb.
Tehát a leletek puszta létén kívül egy csomó más adatból jön ki egy következtetés (itt is): okleveles, etimológiai, meglévő háttértudás (akkori viszonyokról), és persze forráskritika.
Vannak olyan irányú projektek, mikor egyetlen kapavágás (markoló-vájás, hehe) nélkül végeznek rengeteg új infóval szolgáló, komplex régészeti kutatást!

Cirpi 2009.01.23. 13:18:07

@páratövis: Valóban, az egyéni mérlegelés sokat jelent. Nem túl sok
- szerintem- a középkori oklevelés emlék, lehet-e így a kizárásos eljárást alkalmazni ? Gondolom, azért ez is egyedi lehet.
A forráskritika jó, azt látom, hogy sokszor célravezető a forrásokat előlről kézbe venni. Ha van rá idő, persze.
A Gödöllői Egyetem sportcsarnokában van egy Epiktétosz idézet: " nem a tények zavarják az embereket hanem a tényekről alkotott vélemények." Ez jutott eszembe a kapavágás nélküli komplex kutatásról.
A markoló emlegetésről meg kaptam egy jó ötletet, mintha a szomszédban kerítést építettek volna.

páratövis 2009.01.23. 13:42:51

@Cirpi: A kapavágás nélküli kutatáson nem elméleti légvár építését értettem ám! (Sok ilyen van a töritudományokban...)
Hanem olyan módszerek felhasználását, melyek feltárás nélkül is értékelhető (régészeti) információkhoz vezetnek egy lelőhelyről, vagy akár régióról, konkrét tényeket, és (nagyjából) egzakt következtetéseket alkalmazva. A teljesség igénye nélkül: légi felderítés, geofizikai mérések, térképelemzés, felszíni leletgyűjtés, a meglévő adatok újabb, több szempontú elemzése, stb.
Majd keresek példát, ha érdekel a dolog. :)

Cirpi 2009.01.23. 17:22:12

@páratövis:
Igen, érdekel, előre is köszönöm.
Tulajdonképpen bennem is térképelemzést követően merült föl a kétely a középkori oklevél fixnek tartott pontjait illetően. Természetesen számos olyan dolog van, ami a régész szempontjából bizonyosan informatív és mi másképp, vagy meg sem látunk. Csak arra gondoltam, hogy egy település létéhez olyan bizonyosságok is szükségeltetnek, mint pl. házhely, cölöpnyom, tűzrakóhely, vagy legalább a kerámia darabok környezetében valamilyen rétegelváltozás stb.

anyamadár · http://atmenetiallapot.freeblog.hu/ 2009.01.24. 08:35:51

@Cirpi: "Csak arra gondoltam, hogy egy település létéhez olyan bizonyosságok is szükségeltetnek, mint pl. házhely, cölöpnyom, tűzrakóhely, vagy legalább a kerámia darabok környezetében valamilyen rétegelváltozás stb."

Ahogy Páratövis említette, nagyon sok egyéb lehetőség van a bizonyosság megszerzésére.
Ha pl. használható légifotó készül a helyszínről a képen látható gabona, vagy árnyék által rajzolt alakzatokból a tapasztalt régész az elemzéskor már tudja mi lehet ott és kb. milyen korból. Például egy római erőd, villa körvonalai eltérő alakzatot mutatnak egy középkori városképnél.

A geofizikai mérések (főleg hanem egyféle módszerrel dolgoznak a régészek) szintén jól használható információkat adnak arról, mi lehet a föld alatt - kő, kút, csatorna, esetleg tűzrakóhely.
Ezen a képen (www.eng-h.gov.uk/reports/boxgrove/figure4.gif) jól látható egy magnetométeres felmérés eredménye.

Viszont a valós datáláshoz - szerintem - csak a feltárás vezet, de ha csak igazolni szeretné valaki, hogy van ott valami, nem muszáj "kapavágást ejteni" a területen.

páratövis 2009.01.24. 15:52:00

@Cirpi:
Nagyon részletesen nincs módomban utánakeresni-megírni, de röviden pár példa:
1. Mélosz szigetén egy lelőhely kutatása során merült fel, hogy a sziget egészén érdemes lenne tisztázni a különböző korok megtelepedését, a népességváltozást. Ezért szisztematikus terepbejárással átfésültek 3 1-1,2 km széles sávot a sziget teljes szélességében (az egészre nem volt pénz-idő), gondosan dokumentáltak minden felszíni leletet – a nagy részüket helyben is hagyták, mert nem a begyűjtés volt a cél (!). Ezeket elemezték, térképre tették, meg egy rakat egyéb izgi vizsgálatot folytattak (légifotó,néprajz, geomorfológia,stb.) és így modellezni tudták a teljes sziget településhálózatát – tisztázták a különböző megtelepedési fázisokat, népsűrűséget.
2. Teotihuacán maja (nagy!)várost – bár feltárások is voltak, nem igazi jó példa – nagyrészt felszíni mérések és felszíni leletek segítségével térképezték fel – utóbbiak a különböző funkciójú városrészek azonosítását segítették.
(ez a kettő C. Renfrew-P. Bahn Régészet c. könyvében van – hirtelen ezt találtam, ebben több példa is van)
3. Magyarország: egy templomot a szántásban kiforgatott törmelékek feltérképezésével azonosítottak, és kb. datáltak is (azonosítható volt a félköríves szentély = román-kori).
4. És, hogy ne térjünk el teljesen a poszttól, ha figyelmesen olvasod, az Árpád-kori falut és a templomot már a feltárás előtt, terepbejárás és írott adatok alapján azonosították – tehát bizonyos történelmi tényeket már itt is bármiféle kapavágás nélkül kiderítettek.
Ezek most nem feltétlenül a legjobb példák, csak így első szuszra ennyi tellett – biztos más is tudna még mondani, illetve pl. az interneten keresgélve rábukkanhatsz ilyenekre – főleg az angolok imádják a „landscape-archaeology” ügyködéseket...

páratövis 2009.01.24. 15:55:34

@anyamadár:
... és a fenti cikk nyitó légifotóján is látszanak a feltárt területen kívüli, megművelt részen objektumok (főleg a gödrök)!

anyamadár · http://atmenetiallapot.freeblog.hu/ 2009.01.24. 16:31:59

@páratövis: láttam! Nagyon tetszett :) pont most volt egy beadandóm amit a légifotózásról írtam és olyan tökéletes fotókat találtam magyar oldalakon - csak nem volt időm, lehetőségem a gazdájától elkérni ezért végül nem használtam fel azokat.

Volt egy óránk ami azzal ment el, hogy fel kellett ismerni légifelvétel alapján a régészeti terepet - Római kori, bronzkori vagy középkori alakzat - a kedvencem ez:
viewfinder.english-heritage.org.uk/gallery/450/nmr/nmr_15418_10.jpg

három különböző kor... és milyen szép árnyék-jegyű kép.

Na jó abbahagyom a lelkendezést.

:)

exorientepv 2009.01.25. 10:50:25

Aranymadár!
Nagyon jók ezek a linkek amiket be szoktál rakni:D esetleg a blogodra is több ilyet felrakhatnál ami tanulás közben előjön:) hátha egy magyar régészhallgatónak is jól jönnek (magnetometeres jól jött egy vizsgámhoz köszii:)).
meg azon gondolkodtam hogy ezeket a beadandó dolgozatokat is felrakhatnád, biztos érdekesek:)

anyamadár · http://atmenetiallapot.freeblog.hu/ 2009.01.25. 20:07:15

@exorientepv: Nagyon szívesen. Bár a pl. geofizika, légifotózás az előző harmadévben voltak de nyugodtan írj ám ha bármi kell. Most a feltárást tanuljuk (excavation and post-excavation) megpróbálom folyamatosan frissíteni a blogot a témában.

A beadandóm nem valami nagy élmény, kíváncsi vagyok hány százalékot kapok rá. Magyarul lényegesen jobban ment volna, ráadásul az idő is szorított... na majd a következő, úgyis megkaptuk már a témákat. :)

Cirpi 2009.01.25. 21:10:31

Nagyon köszönöm a példákat és válaszokat. Azt hiszem a légifelvétel beszerezhető, de nem remélem, hogy ilyen szép képek lesznek. Meg elsétálok a városi múzeumba, biztos több anyag van ott, mint amennyi leközölt. Geofizikai mérésekre aligha kerülhet sor. Tényleg a bizonyosság a kérdés: van, lehet, vagy nincs.

R_M 2009.02.03. 22:06:49

Ne haragudj, de nem tudjuk elfogadni a beszámolót. Új lelőhellyel pályázhatsz 15 munkanapon belül.

Rácz Tibor Ákos 2009.02.05. 15:53:55

Mager Miklosch, nemes és nemzetes úr számolna be inkább saját szenzációs kutatásairól...
:)

Rácz Miklós 2009.02.13. 13:29:48

Szép munka! Ha jól értelmezem, itt a két korszak összehasonlítása önmagában is komoly eredmény. Az őrlőkövek anyagát határozzátok majd meg!