Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.02.27. 05:00 Körösfői Zsolt–Nyárádi Zsolt–Sófalvi András

Gótok Székelyudvarhelyen

Bár autópálya nem épül egyelőre Székelyföldön, a nagyberuházások révén a térség régészetében is beköszöntött a kiterjedt felületű ásatások ideje. Székelyudvarhely határában, a Kadicsfalvi-réten épülő ipari park területén 2008 folyamán a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum (a székelykeresztúri Molnár István Múzeummal együttműködve) több, mint 1 hektáros felületen egy kora népvándorláskori (gót) települést tárt fel.

 

A gótok

 

A gótok a Skandináv-félszigetről elindulva a mai Lengyelország északi részére a Kr.u. 1. évszázadban érkeztek meg. Innen lassú terjeszkedésbe kezdtek és a Kr.u. 3. századra elérték a Fekete-tenger északi térségét, útjuk során számos barbár népet hajtva uralmuk alá.

 

A Római Birodalom határaihoz érve több zsákmányszerző hadjáratot indítottak a Dunától délre eső provinciák belseje felé, többek közt ennek tulajdonítható, hogy Erdélyből, az akkori Dacia provinciából Aurelianus császár (Kr. u. 270-275 ) kénytelen volt kitelepíteni az itt élő római lakosságot. A feladott területeket a gótok által vezetett barbár törzsszövetség szállta meg, ettől az időponttól számíthatjuk a Kadicsfalvi-réten feltárt település alapítását is.
 

A lelőhely Székelyudvarhely északkeleti részén, a városhoz tartozó Kadicsfalva területén, a Nagy-Küküllő jobb partján, egy alacsony teraszon helyezkedik el, párhuzamosan a folyóval, déli felén a Nagy-Küküllő egykori kavicsos mederpáncélja húzódik.

 

A gépi humuszolást követően a feltárás 682 objektumot hozott napvilágra, köztük 19 lakóház mellett kemencék, felszíni építmények, árkok és más objektumok kerültek elő.A feltárt jelenségek 90%-a a 3.-4. századi Marosszentanna-Csernyahov kultúrkörhöz köthető, többi részét a középső bronzkori Wietenberg-kultúra objektumai, illetve a késő bronzkori Noua-kultúra kőborításos sírjai jelentették.

 Az ásatás hétköznapjai

Míg a bronzkori objektumok elhelyezkedésében különösebb rendszer nem tapasztalható, addig a 3.-4. századi település szerkezete jól átgondolt struktúrát, településképet mutat. A Küküllő folyó közelében, a település szélén helyezték el a tűzveszélyes és jelentős vízkészletet igénylő tevékenységek objektumait, az edényégető kemencéket és a vasolvasztó kohót.

 Őskori alapárkos építmény és jellegzetes gót korabeli földbemélyített ház

Germánok Erdélyben


A feltárt germán település az ún. Marosszentanna-Csernyahov kultúrhorizonthoz tartozik. A kultúrát a keleti germánok csoportjához tartozó gótok és az általuk vezetett barbár törzsszövetség két temetője után nevezték el: a 20. század elején Marosvásárhely mellett Marosszentannán és Ukrajnában, Kijev mellett, Černjachovban kutatott temetőikről. A régészettudomány a Marosszentanna-kultúrát a vizigótokkal, míg a Csernyahov-kultúrát testvérnemzetükkel, az osztrogótokkal szokta általában azonosítani.

 

A történeti forrásokból tudjuk, hogy a Marosszentanna-Csernyahov kultúra elterjedési területén nemcsak gótok, hanem más barbár népek is éltek (germánok: vandálok, gepidák; szarmaták: roxolánok, jazygok, alánok; dákok).
 

A település lakóépületei többnyire utcás-soros szerkezetbe rendeződtek, a délkeleti oldalon tárolóvermek zsúfolt halmaza került feltárásra.

A feltárt lakóházaknál 16 esetben félig földbe mélyített, négyzetes építményekről beszélhetünk, melyek felmenő falait oszlopokra/cölöpökre erősített vesszőfonat és sártapasztás képezte. A sarkain lekerekített objektumok esetében általában négy oszlophelyet figyeltünk meg, viszont van példa hatoszlopos házra, illetve olyan eset is előfordult, hogy csak két középső oszlopát dokumentáltuk a részben földbe mélyített épületnek.

Jellegzetes kora népvándorláskori, ún. germán típusú ház felszínrajza

 

Az egyik lakóházat a felszínre építették, ún. boronatechnikával. Az épület tűzben pusztult el (kemencéjére rázuhant a száradás céljából felfüggesztett halászháló), így jól meg tudtuk figyelni szerkezeti építményeit.

A házak tüzelőberendezését a többnyire az északkeleti, vagy északnyugati sarokba földbe rakott kőkemencék jelentették. A házak bejáratát ritkán sikerült csak megfigyelni, ezek a kemencével átellenben helyezkedhettek el.

Leégett felszíni népvándorláskori ház, kemencéjének részletével

 

A település nyugati szélén lévő házak egy részénél két vagy három periódusú használatot, megújítást figyeltünk meg. A lakóépületeket, a leégett ház kivételével, elhagyásuk előtt mind kiürítették, így leletanyaguk nagy részét a gödrükbe másodlagosan bedobált és helyenként elégetett hulladék képezte. 

Népvándorláskori edényégető kemence

A feltárás kiemelkedő színfoltját képezte a két edényégető kemence. Az egyiknek kétosztatú tűztere volt (az osztófal felépítését és a rostély alátámasztását a közeli római tábor romjaitól idehurcolt kváderkövekkel oldották meg). Munkagödrében számos kidobott, az utolsó égetésből származó, rontott edény töredékét találtuk meg. Ezek között egyaránt megtalálhatóak voltak a finom anyagú, gyorskorongolt tárolóedények (ún. amforaszerű edények) és a durva házikerámia darabok. A természettudományos vizsgálat megerősítette azt a megfigyelésünket, hogy a két edénytípust egyazon hőfokon, tehát egyszerre égették ki.

A másik edényégető kemencének épségben megmaradtak a kb. 1 m hosszúságú tüzelőkürtői. A korszak kerámiaművessége szempontjából különös jelentősége van annak a megfigyelésnek, hogy a korábbi szakirodalomban római importárúként nyilvántartott vörös, finom anyagú, gyorskorongolt kerámiatípust, többek közt az amfora alakú edényeket az udvarhelyi gót település kemencéjében égették ki. 

Tárolóedények a településről

 

A település legdélibb pontján feltárt vasolvasztó kohó munkagödréből nagy mennyiségű salak került elő. A műveletet a gödör déli oldalába ásott kisméretű, agyagfalú kemencében végezték, melyet az olvasztás után szétszedtek.

A 3.-4. századi településen elszórtan tártunk fel olyan, részben agyagból, másrészt kőből rakott ún. külső kemencéket, melyeknek háztartási szerepük lehetett. A kutatott felületen mindössze egy kutat vagy ciszternát találtunk.

Kenyérsütő kemence a gót településről

 

A felszínre került leletanyag zömét a kerámiaanyag teszi ki, vörös és szürke színű, gyorskorongolt tárolóedények, tálak, kancsók, valamint kézzel készített fazekak, bögrék, tálak. A nagy számban előkerült kőeszközök (fenőkövek, őrlőkövek) szintén a mindennapi élettevékenységek tárgyi reliktumai. Az anyagi kultúra és mesterségbeli tudás szép példái az ásatásról előkerült csonteszközök. A gót viselet félreismerhetetlen kellékei: poncolt díszű, faragott, szegecselt csontfésűk, illetve bronz fibulák is előkerültek.

A háztartási hulladék legnagyobb részét képező állatcsontok eljövendő vizsgálatából megismerjük majd a korban fogyasztott és tenyésztett állatállomány összetételét, valamint a korabeli gót táplálkozási szokásokat.

Az egyik népvándorláskori edényégető kemence selejtedényei (restaurálás közben)

 

A település alapításának és feladásának pontos időpontját nem ismerjük. Évszázados fennállásának feltehetőleg a hunok megjelenése vetett véget. A Római Birodalom határainál a Kr.u. 4. század végén feltűnő hunok döntő csapást mértek az osztrogót és vizigót királyságokra, s bár a feltárt településen nem figyeltünk meg erőszakos pusztításra utaló nyomokat, a legkésőbbi leletek (fibulák, fésűk) erre az időszakra keltezhetők.

Feltárásunk jelentős eredményekkel gazdagította a korszak településeiről és anyagi kultúrájáról alkotott képünket. Ennek ismeretében elkészíthető egy korabeli falusi társadalom kiállítási rekonstrukciója, ezt célunkban áll a közeljövőben megvalósítani. Az ásatás révén nagymértékben bővült az udvarhelyi múzeum régészeti leletanyaga, ennek restaurálásába több múzeum és szakember is bekapcsolódott a szomszédos városokból. 

17 komment

Címkék: régészet erdély őskor természettudomány gót régész kerámia állatcsont népvándorláskor


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr25966177

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gobé 2009.02.27. 10:29:18

Várom h az oláh történészek mikor mondják azt h ezek ősi dákó-román leletek.

Édes Erdély!

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.02.27. 10:33:00

Igen, bennem is az merült fel, mikor fogják ráfogni a leletekre, hogy ezek dák leletek.

JCB 2009.02.27. 10:52:26

Nagyon klassz cikk, látványos, profi fotókkal. Gratulálok a szerzőknek a munkájukhoz!

HalivudEstevez · http://www.halivud.hu 2009.02.27. 11:30:29

Valóban rendes, igényes cikk. Tankönyvbe túl jó :)

a fej nélküli ember 2009.02.27. 17:39:37

Jól látom, hogy egy átlagos ház 4m2 volt?

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.02.27. 19:38:06

Srácok, szégyellem ezt mondani, de néhol túl szakmai a cikk. Ez olyan, mintha a régész kollégák a komplett tudományos beszámolót kopipésztelték volna bele a posztba. Egy külsős blogolvasó nem biztos, hogy kiváncsi, mikor találtak 2 és mikor 6 oszlopot az épületek feltárásánál.
A poszt persze jó meg tartalmas, de én néhány részletet kivettem volna. Vagy én hülyülök? Mondjátok meg ti!

tistedur 2009.02.27. 20:18:29

@a fej nélküli ember: lehet,hogy az csak a nyárikonyha volt :)

jakab01 2009.02.27. 21:39:17

"A korszak kerámiaművessége szempontjából különös jelentősége van annak a megfigyelésnek, hogy a korábbi szakirodalomban római importárúként nyilvántartott vörös, finom anyagú, gyorskorongolt kerámiatípust, többek közt az amfora alakú edényeket az udvarhelyi gót település kemencéjében égették ki."

Ezt a részt nem igazán értettem. Az az újdonság, hogy vörös agyagból készítették az edényeket, vagy az hogy lemásolták az amfóra tipusú kerámiákat?

jakab01 2009.02.27. 21:41:01

@tistedur:

Én azt a házhelyet legalább 10-12 nm-esnek nézem.

Mekkorák a mércék (piros-fehér)?

Spielberg 2009.02.27. 21:55:04

@G.d.Magister: szerintem így jó, ahogy van.
Jó olvasni az erdélyi feltárásokról is, eléggé elhanyagolt téma Magyarországon. Sokáig azt sem tudtam, végeznek-e megelőző feltátásokat ott is. Öröm, hogy nem csak Funar kutat(ott)...
Még több ilyen cikket publikáljatok, ha lehet!

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.02.27. 21:57:19

@jakab01:

A újdonság az, hogy korábban római importnak vélt, korongon készült kerámia típust egy erdélyi germán telepen állítottak elő.

A léptékek 20 cm-esek.

sofalvi 2009.02.28. 10:19:47

A vörös anyagú amforákkal kapcsolatos kiemelés lényege, hogy ezek esetünkben semmiképpen nem római importárúk, hanem a gót településen készültek. Hogy ki készítette őket? Erre a kérdésre, attól tartok, több válasz fog születni...
Mi egyelőre tényközlésre szorítkoztunk, nem elméletekre, a leletanyag feldolgozása és vizsgálata árnyaltabbá, és remélhetőleg valósabbá teszi majd eddigi történelmi ismereteinket.
Sófalvi András

tistedur 2009.02.28. 12:58:14

@jakab01: a rudak 1 m. hosszúak vannak a kisebb cca. 2,5*2,5 kemencés. félig földbemélyített, cölöplyukas "házak", van a boronaház,ami leégett-és tényleg házméretű.. meg az az alapárkos bronzkori nagyméretű ház is(amibe beleásták a kicsi négyszögletes építményt) a régész hajlamos minden épületet háznak hívni,mint ezek a kisméretű építmények..
itt lehet,hogy létezett több boronaház-amit nehéz megtalálni normál körülmények között-és ezekhez tartoztak ezek a négyszögletes kemencés épületek is..

sofalvi 2009.03.01. 11:32:17

Meg kell jegyeznem, hogy a kőkemencés épületek a település fő alapegységeit képezik, átlagos méretük kb. 3,5 x 3,5 m, és éppen a kemence teszi egyértelművé lakóház mivoltukat, természetesen nem a mai értelemben vett lakáskultúráról van itt szó. A korabeli Európa lakóházai, főleg germán területeken, ugyanígy néztek ki, ezt már évtizedek óta tudjuk, nem Udvarhelyen derült erre fény, és a részletek kellő ismerete nélkül nem lehet ennek az ellenkezőjét állítani. Boronaházak feltehetően még voltak a településen, kettőnek meg is találtuk a kemencéjét.
Az alapárkos ház megfigyeléseink szerint rézkori!
Sófalvi András

Rácz Miklós 2009.03.04. 21:16:08

Gratulálok!
Nagyon nagy és szép munka még ilyen messziről is. Kicsit zavarba ejtő a "egy falusi társadalom kiállítási rekonstrukciója" kifejezés! Gondolom egy falusi közösségről, vagy a falusi lakosságról lenne szó.
(Szak)barbárként különösen értékelem a régészeti-történeti háttérinformációkat (gótok, germánok)!

őskori fazekas 2009.11.20. 19:23:08

Nagyon jó volt olvasni ezt a cikket!
Szépen lettek az ásatáson kibontva az objektumok, tiszták a felületek, szép a digitalizált helyszínrajz is. Az amphorák helyi gyártása igen izgalmas lehetőség. A kemence bontásáról készült képet nézve viszont nem meggyőző, hogy ezek a kerámiák feltétlenül az utolsó égetésből származnak. Természetesen abban vettek részt, de ezek a kerámiák nem a kemence utolsó égetésének tartalmát reprezentálják, hanem az égetéshez használt fedőcserepeket. Az ilyen kemencéket felülről rakják meg az edényekkel, majd több réteg törött cseréppel fedik le, plusz földdel is néha. Ti itt ezeket találtátok meg. Emellett szól még két érv is. 1- a cserepek jól láthatóan teljes összevisszaságban voltak, nem látható mondjuk egy fél, vagy majdnem egész edény a gödör sarkába dobva, helyben összetörve. 2- a restauráláskor készült képeken látni lehet az ilyen fedőcserepekre jellemző, néha kissé kagylós, máskor jellegzetesen cikcakkosan futó törésfelületeket.
A képeken ugyan nem látszik de egyáltalán nem lennék meglepődve, ha sok összeillő töredék enyhén más színű lenne mint a "szomszéd" töredék.
További jó munkát, remélem tudtam segíteni a gondolataim, tapasztalataim megosztásával.