Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.03.24. 19:45 Szabó Dániel

Kelta arisztokrata sírok Poveglianóból

Az ELTE és a Bolognai Egyetem közös expedíciója 2007 és 2008 nyarán gazdag Kr. e. 2. - 1. századi temetőrészletet tárt fel a Verona közelében található Povegliano-Veronese település területén.

Az Adige és a Mincio folyók között elterülő veronai síkság határzónának számított a venétek és az Észak-Itáliában megtelepedett kelták között. Az 1980-as években megindult régészeti kutatásoknak köszönhető, hogy a terület hovatartozása az utóbbiak, a kelta cenomanusok javára dölt el.

A cenomanusok a Kr.e. 4. század elején az ún. történeti kelta vándorlás során érkeztek Észak-Itáliába, s lettek – Polybios szerint – az insuberek, ill. a venetusok szomszédai. A népcsoport őshazája, ha hihetünk Liviusnak, Galliában keresendő, ahol Caesar is ismert hasonló nevű törzset, a Loire és a Szajna között, a Sarthe folyó medencéjében (a mai Le Mans).

1: Verona       2: A lelőhely

 

Olasz-magyar ásatások Észak-Itáliában

 

Az ELTE és a Bolognai Egyetem közös feltárását Fábry Nicola és Szabó Dániel vezette, Daniele Vitali és Szabó Miklós professzorok szakmai felügyelete alatt. A két egyetem régészeinek együttműködése nem újkeletű, több, mint 2 évtizedes bibractei (Le Mont Beuvray, Franciaország) és a sajópetri-i kelta temető feltárásakor elvégzett közös kutatómunka előzte meg.

Mai ismereteink szerint a La Tène-kultúra jelenléte a cenomanusok területén a Kr.e. 4. század végétől mutatható ki. A Kr.e. 2. században a cenomanusok anyagi kultúrája a Rómához fűződő privilegizált kapcsolatok jóvoltából nemcsak átalakult, hanem gazdagodott is. A La Tène-formák (fegyverzet, ékszerek) megőrzése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a római komponens. S ez az a pont, ahol a poveglianoi ásatás eddigi ismereteinket jelentősen gazdagította.

A La Tène kultúra

 

A késő vaskori kelta La Tène kultúra (Kr.e. 450 - Kr.e.1) névadó lelőhelye a svájci Neuchâtel-tó északi partján található. (Itt nyílt 2001-ben, a többek között, a korabeli feltárás leleteit is bemutató Laténium Múzeum. Hordozói, akiket az antik források keltoi vagy galli néven említenek, a nagy kelta expanzió idején Spanyolországtól a mai Törökországig megtalálhatóak voltak. Ennek során, a Kr.e. 4. század elején, érkeztek a mai Magyarország területére is. A La Tène-kor késői szakasza, melybe Povegliano arisztokrata sírjai is tartoznak, hozzávetőleg a Kr.e. 2. század közepétől és a Kr.e. 1. század végéig tartott.

A feltárt sírok közül, méretét és gazdagságát tekintve 6 hamvasztásos, késő La Tène (Kr.e. 2.-1. század) temetkezés emelkedik ki. A sírok észak-déli tájolásúak és szögletes, 2 x 3-4 méteres sírgödör jellemzi őket. A tárgymellékletek száma némelyikben megközelíti a 150 darabot.

A agyagedények közé helyezve kerültek elő a talán leglátványosabb leletek: a több, mint 2000 földben töltött év ellenére is szinte tökéletes állapotú bronzedények: vödrök (szitulák), nyeles serpenyők (paterák) és ivóedények.

Legtöbbször a sír északi vagy déli végében kerültek elő hamvasztott emberi maradványok. A csontok között Pó-vidéki bronz pénzek és Köztársaság-kori ezüst denáriusok, valamint La Tène-fibulák (ruhakapcsoló tűk) feküdtek. Az eltemetettek nemét, az individuumok számával egyetemben, az antropológiai elemzés fogja megállapítani. Az azonban jelzés értékű, hogy mindegyik nagy sírból került elő fegyverzet. A La Tène-típusú vasfegyvereket egymásra helyezve tették be a gödörbe, s a rajtuk látható égésnyomok azt bizonyítják, hogy megjárták a halotti máglyát. A kard több esetben rituálisan meghajlítva került a lándzsák és a pajzsdudor mellé.

Érdekesség, hogy két sírból is került elő vas sarló. Szintén izgalmas és ritka lelet a poveglianoi 24. sírban feltárt bronzmérleg, mely kis mérete folytán elsősorban értékes fémek, pénzek mérésére szolgálhatott.

2009-ben a lelőhelyen a feltárásások folytatódnak. Az ásatások további célja a temető teljes feltárása, melyet ezután a leletanyag feldolgozása és tudományos publikációja követ.

A feltárásról hosszabb cikk olvasható az Ókor folyóirat 2008/3. számában.

6 komment

Címkék: régészet kelta róma itália római régész vaskor


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr21019091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2009.03.24. 22:03:18

érdekes a téma, lehetne több kép a tárgyakról?

"A kard több esetben rituálisan meghajlítva került a lándzsák és a pajzsdudor mellé."
mit jelent, hogy rituálisan meghajlítva? miért?

a középső kép közepén khm, van egy elég érdekes alakú valami :)

bzzuspajk · http://worldmusic.blog.hu/ 2009.03.24. 22:58:00

én is megnéznék több képet ha lehet

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.03.24. 23:56:45

"s a rajtuk látható égésnyomok azt bizonyítják, hogy megjárták a halotti máglyát."

Nagyon szeretem a régészek találékony észjárását, amikor egy lelettel kapcsolatban szinte mindenből tudnak következtetni vmire!

"A kard több esetben rituálisan meghajlítva került a lándzsák és a pajzsdudor mellé."

A pajzsdudor ("umbo") vajon szintén római hatást jelez, mint a denariusok?

hphp 2009.03.25. 16:01:52

Azt hiszem, azért lettek meghajlítva, hogy ne lehessen később (sírrablás) felhasználni.

Etzilbvrg 2009.03.25. 19:11:46

@hphp:

Ismervén a letűnt korok emberének babonás félelmét, azt sem szabad számításon kívül hagyni, hogy erre a halott visszatérésétől való félelem is motíválhatta, SŐT!

A babonák, hiedelmek létezését a különböző temetkezési testhelyzetek is alátámasztják (pl. arccal lefelé), szerintem.

tony84 2009.03.28. 10:52:52

No lám csak, mintha magamat látnám lázas sírrajzolás közepette... :) Azért tegyük hozzá: a magyar fél nem csupán szakmai oldalon, de a helyi szőlőpárlatok és más nedűk intenzív tesztelésében is egyértelműen a megszokott kiemelkedő színvonalat képviselte!