Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.05.29. 04:00 Vida István

Két éremkincs Biatorbágyról

Egy épülő biatorbágyi lakópark területén, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megelőző régészeti feltárásán, csaknem pontosan egy év eltéréssel, 2007-ben és 2008-ban két római kori éremkincs került elő. Az első, 247 darabos kincset egy fal mellé ásta be egykori tulajdonosa; a második, 547 darabos kincs ettől néhány méterre, egy másik fal mellől, szintén az egykori járószintbe ásott, az elsőnél valamivel mélyebb gödörből került elő. 

Mindkét éremkincset szürke kerámiafazékba rejtették, az egyiket egy szürke fazék aljtöredékével, a másikat egy szürke tállal fedték be. Az érméket mind a két esetben textilbe csomagolva helyezték az edényekbe. Az első kincsnél nagyon jól megfigyelhető volt, hogy szövetmaradvány csak egy-két érme felszínén volt látható, míg a peremük mentén sokszor megőrződött. Ebből arra lehetett következtetni, hogy a pénzeket nem egy zsákban rejtették az edénybe, hanem felrolnizva egy szövetdarabba tekerték, és ezt a „hurkát” vagy talán „hurkákat” tették a fazékba.

A második esetben ez nem volt ennyire egyértelmű, bár a kibontás közben úgy tűnt, hogy a pénzek nem egyszerűen ömlesztve vannak, hanem van a kincsnek egyfajta „szerkezete”, de a textilmaradványok alapján úgy tűnt, hogy a pénzhurkák az edénybe helyezést követően szétcsúsztak.

Az ásatásvezető Miklósity Szőke Mihály régész elmondása alapján mindkét éremleletet egy római villagazdaság egyik – feltehetően gabonatárolásra és örlésre használt – gazdasági melléképületében találták.

Mielőtt magukról az érmékről írnék, szeretném hangsúlyozni, hogy mindkét éremkincset még csak tisztítás előtti állapotában láttam. A nagyobbikat csak a minap bontottuk ki, ebben az esetben még a darabszám sem biztos a sok összekorrodálódott pénz miatt, a kisebbik pedig a tisztítás után előbb a Szépművészeti Múzeumban, majd a Magyar Nemzeti Múzeumban volt látható.
Az első edényben csak antoninianusok voltak, III. Gordianustól (238–244) Gallienusig (253–268). A második edény tartalma ezzel csaknem teljesen megegyező volt, de volt benne még egy Elagabalus (218–222) antoninianus is, valamint egy Julia Mamaea (222–235) és egy III. Gordianus denarius. Az, hogy a kincsekben csak egy ilyen rövid időszak veretei szerepelnek, és nincsenek korábbi, nagyobb súlyú, jobb minőségű darabok (más kincsekben gyakran egy-két évszázad pénzei is megtalálhatóak), arra utalhat, hogy az érmeket rövid idő alatt halmozták fel, vagy pedig nem tudatos megtakarításról, hanem egy adott pillanatban a forgalomból véletlenszerűen kivont pénzösszegről van szó.

Arcok a érmeken I.*

 

Elagabalus (218–222)

204-ben született szíriai papi családban. Caracalla anyai ági rokonaként 218-ban trónkövetelőként lépett fel Macrinusszal szemben, győzelmét követően uralmát a senatus is elfogadta. Uralkodását vallási fanatizmus és őrületbe hajló extravagancia jellemezte. Végül a Severus-dinasztia jövőjéért aggódó nagyanyja, Julia Maesa és nagynénje, Julia Mamaea által szőtt összeesküvés során gyilkolták meg.

Elagabalus Julia Mamaea III. Gordianus

 

Julia Mamaea

Severus Alexander császár anyja. Erőskezű asszonyként szigorú felügyeletet gyakorolt fia felett, s a háttérből ő irányította a birodalmat. 235-ben lázadó katonák gyilkolták meg fiával együtt.

  

III. Gordianus (238–244)

I. Gordianus unokája 225-ben született, 238-ban caesar, majd még ugyanebben az évben, Balbinus és Pupienus meggyilkolását követően, augustus. Az ő uralkodása alatt kezdte el az antoninianus kiszorítani a denariust. 244-ben a perzsák ellen vezetett hadjárat során hunyt el, a perzsa források szerint egy csatában szerzett sebesülése miatt, míg a Historia Augusta szerint testőrségének parancsnoka, Philippus gyilkoltatta meg.

 

I. Philippus Otacilia Severa II. Philippus

 

I. Philippus (244–249)

204 körül született egy arabiai törzsfő fiaként. III. Gordianus alatt praefectus praetorio lett, majd ennek halálát követően a hadsereg császárnak kiáltotta ki, amit a senatus is elismert. Az ő uralkodása alatt ünnepelték Róma alapításának 1000. évfordulóját (248). Uralkodása során több trónkövetelővel is meg kellett küzdenie. 249-ben Verona közelében csatát vesztett Decius csapatai ellen, s családjával együtt megölték. 

 

Otacilia Severa

I. Philippus felesége, II. Philippus anyja. 

 

II. Philippus (244–249)

I. Philippus fia. Apja hatalomra kerülésekor megkapta a Caesar címet, 247-ben társuralkodó lett. Apjával együtt ölhették meg.

 
A két éremkincs feltehetően összetartozik. Erre utal, hogy egy épületen, egy helyiségen belül rejtették el őket, elrejtési módjuk hasonló, és összetételük gyakorlatilag teljesen megegyezik (a minimális eltérés csak a nagyobb darabszámnak köszönhető). Ha nem egy személy volt az elrejtő, akkor is mindenképp egy kisebb közösséghez kellet tartozniuk.

Ez a valószínű összetartozás adja a leletek különlegességét is, mivel ilyen Pannoniából még nem ismert (a Zalahosszúfalun talált kincsekben az ezüst- és a bronzpénzeket, a zalacskai leleteknél pedig az ékszereket és a pénzeket rejtették el külön-külön).

Arcok a érmeken II.


Traianus Decius (249–251)

A pannoniai Sirmiumban született. Deciust 249-ben küldte Philippus Illyricumba duxként a fellázadt Pacatianus ellen. Miután Pacatianust saját emberei megölték, őt kiáltották ki császárnak. Decius Italiába vonult, és Verona mellett legyőzte Philippus seregét. Uralkodása során a régi kultuszok felélesztésére törekedett, ez vezetett a keresztényüldözésekhez is. 251-ben a gótokkal vívott abrittusi csatában esett el.

 

Traianus Decius Herennia Etruscilla Herennius Etruscus

 

Herennia Etruscilla

Traianus Decius felesége, Herennius Etruscus és Hostilianus anyja; ősi, etruszk eredetű családból származott.

 

Herennius Etruscus (251)

Decius és Etruscilla idősebbik fia 250-ben lett Caesar, 251-ben Augustus. Apjávan együtt az abrittusi csatában esett el.

 

Hostilianus (251)

Decius és Etruscilla kisebbik fia 250-ben lett Caesar. 251-ben apja halála után Trebonianus Gallus adoptálta és Augustusszá nevezte ki. Még ugyanabban az évben meghalt a birodalmat sújtó pestisjárványban.

 

Hostilianus Trebonianus Gallus Volusianus

 

Trebonianus Gallus (251–253)

Traianus Decius halálakor az egyesített Felső- és Alsó-Moesia helytartója volt, a katonaság őt emelte a megüresedett trónra. Rövid uralkodása során számtalan csapás sújtotta a Római Birodalmat (barbár betörések, járványok), amikkel szemben Gallus tehetetlennek bizonyult. Az uralmával elégedetlen dunai csapatok a gótok ellen sikerrel fellépő Aemilianust kiáltották ki császárnak. A lázadók közeledtének hírére saját emberei végeztek Gallusszal és fiával.

 

Volusianus (251–253)

Trebonianus Gallus fia. Trónra lépésekor apja Caesar rangra emelte, majd rövidesen társuralkodóvá tette.

 

 

I. Valerianus Mariniana

 

I. Valerianus (253–260)

Az Aemilianus által szorongatott Trebonianus Gallus a rajnai csapatok parancsnokától kért segítséget, de Valerianus már csak Gallus halála után érkezett. Katonái ekkor császárrá kiáltották ki, s Aemilianus meggyilkolása után annak katonái is elismerték. Uralmának időszaka a Római Birodalom történek egyik mélypontja. A provinciákat pestis sújtotta, sorozatosan újabb és újabb trónbitorlók tűntek fel, és a határokon is katasztrofális állapotok uralkodtak: északról a germánok, keletről a Szaszánidák támadták a római területeket. A császár 256-ban keletre, a perzsák ellen vonult. Néhány kisebb sikert követően 260-ban fogságba esett és kivégezték.

 

Mariniana

I. Valerianus felesége, aki már férje trónra lépése előtt meghalt.


A kincsek elrejtésének keltezése – különösen a részletes feldolgozás előtt – nagyon bizonytalan. Kézenfekvő lenne a 258–260 évek barbár betöréseihez kötni ezeket, mint 32 másik Gallienus kori éremleletet, de ez csak puszta spekuláció lenne (hasonlóan a többi 32 lelet egy részéhez). Kicsit hasonló a helyzet, mint a korábban nehezen keltezhető vagy gyakorlatilag keltezhetetlen friesachi dénárokból álló XIII. századi magyarországi leleteknél, melyek elrejtését automatikusan a Tatárjáráshoz kötötték, míg az újabb kutatás kimutatta, hogy sok esetben ezek későbbiek.

Gallienus alatt a külső támadások mellett belső mozgolódással, lázongással is számolnunk kell a térségben, amit jól mutat Ingenuus, majd Regalianus ellencsászárok fellépése is.

Gallienus korának éremverését nehéz keltezni, a Roman Imperial Coinage is csak a 260 előtti és a 260 utáni korszakot különíti el többé-kevésbé megbízhatóan, és a 20. század második felének próbálkozásai a pontos keltezésre sem elég meggyőzőek.

Az érmék nehéz keltezhetősége mellett a kincsek elrejtési idejének meghatározását még egy momentum nehezíti: 260-tól gyorsan és drasztikusan lecsökkent az ezüstpénzek nemesfémtartalma, így ha valaki tezaurálni akart a korábbi időszak vereteit válogatta ki, így későbbi elrejtésnél is elképzelhető a korábbi záródás.

Természetesen megkerülhetetlen a kérdés, hogy mit érhettek egykor a kincsek, de erre gyakorlatilag lehetetlen válaszolni, mivel egyáltalán nem ismerjük a korszak értékviszonyait. Ebben az időszakban érte el a birodalom válsága a mélypontját.

Valerianus (253–260, Gallienus apja) vereséget szenvedett a perzsáktól, ő maga is fogságba esett, majd kivégezték. Postumus alatt nyugaton Gallia, Hispania és Britannia gyakorlatilag különálló császárság lett, míg a keleti területek fokozatosan a Palmyrai Királyság uralma alá kerültek, ugyanakkor a birodalom megmaradt részein is folytonosan trónkövetelők léptek fel.

Arcok a érmeken III.

 

Gallienus (253–268)

I. Valerianus fia és uralkodótársa. 254-től a rajnai határ védelmét irányította, 256-tól a nyugati tartományokat igazgatta. Apja halálát követően sikerült megbirkózni a trónkövetelők egy részével, de a Galliára, Hispaniára és Britanniára kiterjedő különálló császárságot nem sikerült felszámolnia, a keleti területek pedig Kis-Ázsiától Egyiptomig fokozatosan a Palmyrai Királyság uralma alá kerültek. Uralkodásnak illyricumi katonatisztek összeesküvése vetett véget.

 

Salonina

Gallienus felesége, II. Valerianus és Saloninus anyja.

 

Gallienus Salonina II. Valerianus

 

II. Valerianus

Gallienus és Salonina idősebbik fia, 256-ban lett Caesar és apja Illyricumba küldte. 258-ban Sirmiumban felkelők ölték meg. 

Saloninus

Saloninus (260)

Gallienus és Salonina kisebbik fia, 258-ban lett Caesar. Gallienus Duna-vidéki harcai idején fiát Colonia Agrippinensiumban (Köln) hagyta, ahol szembekerült a központi hatalomtól elszakadó galliai bitorlóval, Postumusszal. Az ostrom során Saloninust augustusszá kiáltották ki. A város rövidesen elesett és Postumus az elfogott Saloninust kivégeztette.


Mint fentebb már említettem, az ezüstpénzek finomsága rohamosan csökkent, és a korábban állandó átváltási arány az ezüst és az aranypénzek között már évtizedekkel korábban felborult. Ezzel párhuzamosan Gallienus alatt az aranypénz pénzlába is meghatározhatatlanná vált, az aureusokat nem egységes súlyban verték, 0,7 és 4,9 gramm között változnak. A korabeli árakra és jövedelmekre sincs megbízható adatunk. Találgatásszerűen, a pénzek nemesfémtartalmára alapozva annyit mondhatok, hogy az éremkincsek értéke megközelíthette egy katona egy éves zsoldját.

Az éremleletek elrejtése a villagazdaság pusztulását keltezheti mivel nem volt aki visszamenjen értük.

Az ásatáson további 150-200 darab érme került elő. Nagyon érdekes, és remélhetően tanulságos lesz a szórványanyag (értem ezalatt, hogy nem kincsből származó pénzek) és a két éremlelet keltezésének összehasonlítása.

 

*Mivel a új leletek restaurálása most folyik a cikkben látható éremportrék a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában található, a kincsleletekben már most azonostható, azokkal megegyező típusú érmekről készültek.

A éremkincs kibontásáról készült fotókat Kenéz Pál (KÖSZ) készítette.

 

45 komment

Címkék: történelem régészet kincs római numizmatika


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr381145292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2009.05.29. 08:57:38

Egész érdekes volt, a napkoronás arcok tetszenek

viszont van egy mondat, amit nem értek:
"Az éremleletek elrejtése a villagazdaság pusztulását keltezheti mivel nem volt aki visszamenjen értük."
ez nem csak az elrejtő halálát jelzi? lehet, hogy őt megölték, és a többiek nem tudták, hogy hova rejtette el a kincset, így nem is találták meg, de az élet ettől függetlenül ment tovább

jakab01 2009.05.29. 13:33:00

Tatszett a cikk!
Remélem lesz folytatás.
Szívesen olvasnék egyszer arról a szöszmötölős munkáról, ami ezeknek a leleteknek a rendbehozatalával jár.

Valami hasonlót találtam:
http://regeszet.jpm.hu/index.php?menuID=5&nyelv=HU&cikkID=122

De gondolom az érmékkel való bajlódás ettől merőben eltér.
:-)

tibsi 2009.05.29. 16:48:50

Nagyon jó a cikk, gratulálok!

Remélem, ezek az érmék nem a Nemzeti Múzeum egyik eldugott raktárának mélyén végzik, hanem szigorú leltárt követően a nagyközönség is láthatja őket!

A "napkorona" szakszerű elnevezése: sugárkorona.

Ezeknek az antoninianusoknak az ezüsttartalma ebben a korszakban már igen minimális volt, a készítők kihasználták az ezüst azon tulajdonságát, hogy rézzel ötvözve csupán 4(!) százalékos jelenlétével is teljesen ezüstnek hatott az ötvözet!

arabs 2009.05.29. 18:33:36

Ilyen korrekt cikket még nem olvastam az Indexen!!
Köszi, gratula

Perselus Piton · http://www.weirdhungary.blogspot.com/ 2009.05.29. 19:22:20

ezt a sugárkorona cuccot mikor kezdték viselni és miért? nagyon rómaitalannak tűnik.

Tehéntőgy 2009.05.29. 23:11:42

Piton: Jo a megerzes, ha jol emlekszem, ez perzsa hatas a romai uralkodoi reprezentacioban, ill. a pl. Heliogabalus majd Aurelianus altal nagyon tamogatott napkultuszokkal fugg ossze. Es a III. szazadnal korabban nem fordul elo romai csaszarportrekon.

Etzilbvrg 2009.05.30. 23:46:42

@Tehéntőgy:

Dupondius (du-pondius)?

http://www.coinarchives.com/a/lotviewer.php?LotID=140705&AucID=167&Lot=402

http://www.coinarchives.com/a/lotviewer.php?LotID=213935&AucID=293&Lot=1710

http://www.coinarchives.com/a/lotviewer.php?LotID=251611&AucID=371&Lot=163

"...The dupondius was normally further distinguished from the similarly sized as with the addition of a radiate crown to the bust of the emperor in 66 AD during the reign of Nero. Using a radiate crown to indicate double value was also used on the antoninianus (double denarius) and double sestertius. Since dupondii minted prior to and during the reign of Nero, and occasionally under later rulers, lack the radiate crown, it is often hard to distinguish between the as and the dupondius due to heavy patination which obscures the coin's original color."

Tehéntőgy 2009.05.31. 10:42:26

Koszi, ezt durvan beneztem.

sapuh 2009.05.31. 18:02:29

@bucsin: nem, mert a villagazdaság is elpusztult a kincslelet elrejtésével egyidőben.

Április elején bontották ki a második korsót, akkor ezt írta az MTI: "Az átégett agyagfal-omladékok és padlók, valamint a rájuk zuhant elszenesedett tetőgerendák tanúsága szerint a feltárt villagazdaság épületei tűzvészben pusztultak el, feltehetőleg a barbár támadás következtében. A gazdaság rövidesen újjáépült, a villát még 100 éven át használhatták, ám az elrejtett kincsekért tulajdonosuk már nem tért vissza".

www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=13208

tibsi 2009.06.01. 09:42:28

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=13208

"Az előkerült leletek a restaurálás után az MNM gyűjteményébe kerülnek."

No, erről beszélek! Az még rendben, hogy az MNM "lenyúlja", de a nagyközönség láthatja-e valaha ezeket az érméket? Vagy ott fog porosodni ez a lelet is valamelyik raktár mélyén...

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.06.01. 11:19:30

Van olyan éremtípus, ami nem volt ismert korábban?

bloggerman77 2009.06.02. 03:03:11

tibsi, ha a világ múzeumi minden jelentősebb leletet ki (akarnának) állítani...

Nos ez lehetetlen lenne! Még a raktározási képesség is korlátozott, nemhogy a kiállítási!

Iovianus 2009.06.02. 08:22:17

@bloggerman77:
Nagy múzeumoknak lehetne internetes kiállítása is...Kaphatnának rá támogatást is.
Egy kiegészítő-kiállítás lenne, ami akár otthonról is elérhető, vagy a múzeumban megnézhető lenne.

Vida István 2009.06.02. 13:20:06

@Perselus Piton:
A sugárkorona hellénisztikus hatásra jelenik meg a rómaiaknál, a köztársaságkorban még csak Sol attribútumaként fordul elő. Portréábrázoláson először a Tiberius alatt Divus Augustusnak vert érmeken tűnik fel, a IV. századig használják. Nerótól gyakran megjelenik a dupondiusokon, majd Caracallától az antoninianusokon mindig látható, értékjelzésként használják (nők esetén holdsarlót használnak helyette).

Vida István 2009.06.02. 13:24:47

@tibsi:
Mindkét éremkincs már kétszer is ki volt állítva (Szépművészeti Múzeum, Nemzeti Múzeum), a 2. természetesen még az edényben. Restaurálást és feldolgozást követően minden bizonnyal ismét ki lesznek állítva, ha másképp nem, akkor a MNM Új szerzemények kiállításán.
Ezeknek az érméknek még 30-40%-os az ezüsttartalma, 4-5%-ra csak Gallienus uralkodásának a végére, II. Claudius uralkodására csökken a finomság.

Vida István 2009.06.02. 13:29:27

@G.d.Magister:
Mivel tisztítva még nem láttam az érméket így nem tudom, de nem tartom valószínűnek, hogy teljesen új típus legyen köztük. Kisebb variációk, változatok felbukkanása könnyen lehetséges.

Vida István 2009.06.02. 13:33:43

@tibsi:
A MNM nem "lenyúlta" az anyagot, hanem a jogi szabályozás miatt kerülnek ide az éremkincsek a többi tárggyal együtt, mivel a területileg illetékes Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága nem fogadta be a leleteket.

tibsi 2009.06.03. 10:08:38

Tisztelt Vida úr!

Köszönöm a hozzászólását!
Nem azzal van problémám, hogy a Nemzeti Múzeumba kerülnek az érmék, hanem azzal, hogy utána kicsi a valószínűsége, hogy valaha is láthatók lesznek kiállításon.

"...a területileg illetékes Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága nem fogadta be a leleteket" - hát ezt meg fel nem foghatom! Nincs egy múzeum sem Pest megyében, ahol állandó kiállítást lehetne rendezni a leletből? Ennyire nem érdekli a szakembereket a saját területükön fellelt kincs? Gondolom a pénz lesz a szűk keresztmetszet (helység, tárolók, biztonsági rendszer).

Pedig létezik ám másféle hozzáállás is! Pl. Gyöngyössolymoson a Polgármesteri Hivatal épületében nagyon szép állandó és ingyenesen látogatható(!) római kiállítás van, amelynek anyagát magánemberek adták össze! Amikor tavalyelőtt nyáron arra jártam, az ott dolgozók kedvesen fogadtak, még a világítást is felkapcsolták. Így is lehet csinálni!

Az egyik hozzászóló internetes galériára tett javaslatát is jó ötletnek tartom, nem hiszem, hogy olyan sokba kerülne.

Üdv.:
Tibsi

tibsi 2009.06.03. 13:30:10

Ha szabad még annyi megjegyzést tennem a cikkhez mellékelt érmeképekkel kapcsolatban, hogy véleményem szerint nem a legszerencsésebb ez érméket jobb alsó irányból történő megvilágítással fotózni, mert így úgy néznek ki a portrék, mintha zombik volnának. Sokkal jobban mutatnának, ha bal felső sarokból jövő ill. szórt fény mellet fotóznánk őket.

sapuh 2009.06.03. 17:43:57

@tibsi:
"...a területileg illetékes Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága nem fogadta be a leleteket" - ez csak azért van, mert nem fért volna bele a KÖSZ ellen folytatott magánháborújukba.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.06.03. 17:57:40

@sapuh:

Úgy gondolom, hogy stílszerűen fogalmazva ennek az éremnek két oldala van és nem hiszem, hogy szerencsés lenne ezen a fórumon egy ilyen jellegű vitát, különösen ilyen felütéssel elkezdeni!

Tényszerűen, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága között nem jött létre a mai napig megállapodás az együttműködésről.

Ennek egyik következménye, hogy a KÖSZ által ásott leletanyag, így az éremkincs nem Pest megyébe, hanem a Nemzeti Múzeumba kerül.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.06.03. 20:50:26

@Vida István: Köszönöm a választ! Azért izgalmasabb lenne, ha volna egy-két új, nem? Persze gondolom, hogy ezeket az érméket óriási mennyiségben verték, aztán terítették a birodalomban, úgyhogy nehéz újra bukkanni. Tényleg: egy helyen verték, vagy hogy volt ez? Kellett lenni helyi pénzverdéknek is, nem? (Gondolom, hogy csak a köztársaság idején volt egy helyen, Iuno Moneta templomában a pénzverés)

sapuh 2009.06.03. 21:33:39

@Karikásostor: igazad van, örüljünk az érmeknek.

Amúgy, ha jól tudom, most írták ki a Nemzeti Múzeum igazgatói pályázatát a következő ciklusra. Kíváncsi vagyok, milyen változásokat hoz az esetleges vezetőváltás...

tibsi 2009.06.03. 21:34:08

Tudomásom szerint ebben az időben a két legnagyobb verde a római és az antiochiai (ma Szíria területe) volt. A legtöbb antoninianust e helyeken verték.

Iovianus 2009.06.03. 21:36:31

@G.d.Magister:
Legközelebb hozzánk Sirmiumban és Sisciában vertek pént, ezt a pénzek hátsó oldalának alján álló 3betűs rövidítésből mindig lehet tudni.

tibsi 2009.06.03. 21:43:24

Ez utóbbi verdék csak a IV. századtól működtek, antókat biztosan nem vertek.

Iovianus 2009.06.03. 21:43:59

Egyébként az ilyen leletekről:
Ha valaki talál egy ilyen leletet, és a felét vagy a szebb darabokat megvételre felkínálja a múzeumnak, utána szemethunynak a régész urak a megtalálás módján, helyén és körülményén...Az újabb találásokén is...

Durva kritika, de sajnos igaz :S

buvarkund 2009.06.03. 22:29:41

@Iovianus:

Ez csak akkor durva kritika, ha kritikai éllel szerepel a megfogalmazásában a mikor,hol,mit,ki,melyik múzeumnak, kik a régészurak kérdésekre adott válaszok is, mert egyébként csak szokásos szájkarate.

Iovianus 2009.06.03. 22:38:26

Úgy vélem volt már néhány ilyen megjegyzés a honlap történetében, és mégsem változott semmi sem.
Szerintem a legjobban a következővel járna Ön, ahogy tudom Önnek szakmába vág:
Utána kellene járni, hogy a felkínált tárgyak honnan is származnak. Olyan nincs, hogy az út szélén találtam. Szerintem kézenfekvő, hogy ezeket direktbe keresik. Ilyetén pedig nem megvásárolni kéne a múzeumnak, hanem lefoglalni, egyből lenne pénz kiállításra.
De ez csak egy javaslat, remélem ügyesen végzi a munkáját, és sokmindenre fényt derít amit nem lehet kimondani. Szívből kívánok ehhez sok sikert az örökségünk védelmében.

buvarkund 2009.06.03. 23:07:53

@Iovianus:

A felvetés helytálló, az utánajárás iránya is, ám ez jogállami keretek között lehetséges, ami bizony sajnos hosszadalmas mert sem középkori kínzóeszközöket, sem az ötvenes évek stíluselemeit alkalmazni nem lehetséges (szerencsére) :) Ezért nagyban lerövidítené az utánjárás időtartamát, és az állam pénzéből erre fordított összeget, ha a kritika konkrétan nem pedig rejtvény, esetleg találós kérdés formájában fogalmazódna meg, mert így valóban érdemes volna róla beszélni, egyébként meg minek, de ez is csak egy magánvélemény.

Iovianus 2009.06.03. 23:30:05

@buvarkund:
Egyszer én már jelentkeztem...
Nem akarok én ártani a légynek sem, nem akarok zűrt, csak célozgatnék egyes dolgokra, amiket igazságtalannak érzek. Hogy miért engem ellenőrizget az APEH mikor napi 10órát robotolok, és miért nem a munkanélkülit, aki a régészetből él, lelőhelyeket fosztogat, őt ünneplik a régészek, tőle vásárolnak és mág az újság is megírja. Utána pedig jönnek itt az írások.
Csak én látok itt paraoxont?

buvarkund 2009.06.04. 09:47:27

@Iovianus:

Paradoxont sajnos én is látok, többet is, de ezt a blogposztot szerintem adjuk vissza a tiszta tudománynak:)

Iovianus 2009.06.04. 11:33:37

@buvarkund:
Egyetértek!
Esetleg egy másik helyen nem lehet olvasni az önök eredményeiről? tehát hogy régészeti berkekben milyen esetek történtek, milyen eredmények vannak, etc. Mert a média csak bulvárszinten foglalkozik ezzel.

A cikkhez:
Remélem igazán szép darabok is előkerülnek!
És továbbra is kiállok az internetes kiállítás mellett:)

buvarkund 2009.06.05. 15:24:04

@Iovianus:

A közérdekű adatként közzétett statisztikai adatszolgáltatás linkjét privátban átküldtem, ennél bővebb tájékoztatást sajnos nem tudok adni.

jakab01 2009.06.05. 15:29:05

Üdvözletem!

Bocsánat, hogy bele kotnyeleskedem a párbeszédbe, de miről is szól ez a statisztika?

Peter Blau 2009.06.06. 16:09:21

Ha a piacon látok egy érmét, ami állítólag eladó római kori érme, honnan tudhatom meg, hogy eredeti e, vagy esetleg a józsi verte a garázsában és elásta fél évre a földbe, hogy patinát kapjon?

tibsi 2009.06.06. 18:17:10

@Peter Blau: Tele van a net a hamis érmék katalógusával, pl. ez elég nagy: www.forumancientcoins.com/fakes/index.php

Vagy itt egy szemléletes oldal, ahol a hamis és az eredeti érmék egymás mellett láthatók:
www.classicalcoins.com/bulgarian.html

De aki elég sokat foglalkozik a témával, az idővel megismeri a hamisítványokat.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.06.08. 19:59:54

És nektek, régész kollégák, van otthon igazi római érmétek?

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.06.09. 12:23:34

@G.d.Magister:

Igen van. Mégpedig kb. 10 db későrómai follisom, amelyeket még jó 10 évvel ezelőtt vettem, valamint 1 db Antoninus Pius sestertiusom, amelyet valakitől kaptam régen.

Egyébként tudatosan kerülöm, hogy bármi eredeti régészeti lelet legyen a birtokomban, a kerámia anyagmintákat leszámítva.

buvarkund 2009.06.09. 22:19:43

@jakab01:

Ez a statisztika a visszaélés kulturális javakkal bűncselekmény évekre bontott felderítési mutatóiról szólt.

anyamadár · http://atmenetiallapot.freeblog.hu/ 2009.06.10. 09:40:23

Kedves Vida István!
Köszönöm ezt a fantasztikusan összeszedett cikket, sokat tanultam belőle. :)

Etzilbvrg 2009.07.11. 18:04:58

A posztot illusztráló fotón látható Hölgy roppant figyelemre méltó. Kifejezetten jó benyomást tett rám, s kivételesen sikerült valam(k)inek a figyelmemet az érmékről elterelnie.

Terepjaro 2009.07.12. 21:05:01

Aztán az asszony majd ellátja a bajodat, Etzilburg ! :)

Etzilbvrg 2009.07.14. 08:48:43

Most már biztos... :)
De különben is, önálló, szuverén ember vagyok: egészen jól berendezkedtem már az erkélyen.