Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.06.25. 15:00 Tóth Zsolt

Kutatások Pécs belvárosában 2. - A Kossuth tér középkori és hódoltság kori leletei

Hosszas előkészítés után, nagy várakozással vágtunk bele 2008 februárjában Pécs belvárosának négy nagy tere közül a Kossuth tér teljes területére kiterjedő megelőző régészeti feltárásba. A munkálatokat egy ide tervezett mélygarázs építése tette szükségessé több mint 3000 m2-en.

A terület 4. századi római keleti városfalakon kívül taláható, de a környező területeken folyt korábbi kutatások eredményei alapján 3. századi településmaradványokkal és későrómai, koranépvándoláskori temetővel lehetett itt számolni. A feltárás helyszíne a középkori város területén, annak déli szélénél, a déli városkapu előtt feküdt.

Az újkortól előbb díszkertként, majd beépítetlen térként funkcionáló terület középkori történetéről ez idáig meglehetősen keveset tudtunk. A Janus Pannonius Múzeum mintegy öt hónapig tartó ásatásával sikerült eltüntetni egy sötét foltot a középkori Quinque Ecclesiae/Fünfkirchen történetéből.

A Kossuth téren végzett kutatásokról szóló beszámolóm mostani első részében a középkori leleteket, a következő részben pedig az őskor és a római kor emlékeit tervezem bemutatni. 

A Kr. u. 4. századi római városfal hozzávetőleges vonala (zöld); a középkori városfal (lila) és a 2008. évi feltárási területek: 1. Rákóczi út - Jókai út saroktelek, 2. Kossuth tér

 

Röviden Pécs középkori – törökkori történetéről

 

Arra nincs régészeti bizonyíték, hogy a történeti városrész területe a római kor után a középkorig folyamatosan lakott lett volna. Kora-népvándorláskori és avar kori megtelepedés is kimutatható.

 

Az Árpád korban sokáig több, egymással össze nem függő településrésszel lehet számolni. A település 1009-től a Szent István alapította Pécsi Püspökség központja. Az egyházi jelleg az egész középkor folyamán meghatározó volt, több szerzetesrend is megtelepedett a városban.

 

A tatárjárás pusztításai után kezdődött a település védművekkel való megerősítése, megkezdődött a Püspökvár kiépülése a település északnyugati sarkában. Ismereteink szerint a legkorábbi városfal a 14. században épült, amelyet később többször megerősítettek, átépítettek. 1367-ben Nagy Lajos király itt alapította az ország első egyetemét. A város lakossága a magyarok mellett betelepülő „latin” népesség.

 

1543-ban az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került a város, ahonnan csak 1686-ban szabadul fel. Zrínyi Miklós 1664-ben, a téli hadjárat során a várost elfoglalta, kifosztotta. A török korban a népesség nagyrészt kicserélődik, a település „elrácosodik”, több templomot mecsetté építettek át, török fürdők, türbék épültek.

 

A Kosstuth téri a feltárás negyedik hónapjában

 

 
 Későközépkori - törökkori objektumok a Kossuth téren (Az alaprajz még feldolgozás alatt.)

 


 
 Pál apostol (~13. század)

 

Népvándorláskori és Árpád-kori emlékek
 

Néhány pecsételt díszű kerámiadarab alapján elképzelhető, hogy kora-népvándorlás kori (5-6. század) germán népelemekkel is számolhatunk a területen. Régészeti jelenség a korszakhoz nem köthető.

Kevés Árpád-kori kerámia ugyan előkerült, de a korszakhoz köthető objektumot nem sikerült azonosítani. Kiemelendő a leletek közül egy bronzbuzogány és Pál apostol mívesen, kőből kifaragott arcmása.

 

 

Középkori kőépületek és pincék

A tér nyugati oldala előtt halad észak-dél irányban az Irgalmasok útja, amelynek középkori előzménye a Siklósi kapuba torkollott.

Mivel az ásatási terület a középkori város területére esik, sűrű beépítettséggel számoltunk előzetesen. Épületmaradvány azonban, összesen csak kettő, a tér délnyugati sarkában került elő. Az északabbi épületnek a keleti fala maradt meg, a feltárható részen az északit és délit kiszedett állapotban találtuk meg. A nyugati fal külső síkja a közműárok keleti profiljába esett. Az épület belső teréből egy eltömedékelt pince indul. Kiszerkesztve egy téglalap alaprajzú épületet kapunk.

 
 Középkori-törökkori épületek a tér délnyugati sarkában

 

A délebbi épületnek, amely pontosan a munkaterület délnyugati sarkába esik, az északi és déli falai maradtak meg, a keletit elvitte egy korábbi közműárok. A nyugati fal az Irgalmasok útján nyitott közműárokba esett. Kiszerkesztve egy téglalap alaprajzú épületet kapunk, amelynek déli oldalához egy szűkebb helyiséget toldottak.

 
 Középkori-törökkori épületek a tér délnyugati sarkában

 

 A helyiség déli széléből egy pince indul. Előfolyosójának északi széle kővel kifalazott, a déli oldalon, a helyiség déli fala előtt a sárga altalajban alakították ki a déli szélét. A pincebejárat előtt a felszín meredeken lejt, a homokos altalajban fából kialakított lépcsőfokokat tudunk elképzelni.

 
 A pince feltárás közben

 

A pincefolyosó falazata és a boltíve teljesen ép, a lejáró szinte teljesen feltöltődött. A befele haladva egyre vékonyabb betöltésből nagymennyiségű leletanyag került elő. A pince betöltésének nagy része homok, amely valószínűleg modernkori tömedékelés eredménye.

A pincefolyosót fúrásos technikával építették, fölötte altalaj jelentkezett. A boltíven a zsaluzás nyomai jól látszódtak, az északi falba egy vakablak van falazva. Az oldalággal szemben a folyosó vonala déli irányban kissé megtörik. A belmagasság befele haladva fokozatosan csökken, a bejáratnál még 2,40 m magas, a végén már csak ~ 1,80 m. A déli oldalon egy 2 m széles oldalfolyosó nyílik délnyugati irányban. Egyik folyosó vége sem lett elfalazva, nyers altalaj zárja mindkettő végét. A főág végén a boltív ferdén lett kifalazva. Úgy tűnik, mintha folytatni akarták volna, csak ez valamiért elmaradt.

 
 A feltárt kétágú pince

 

Az épületet és a pincét középkorinak lehet tartani, amelyet a török hódoltság időszakában is tovább használtak. A lejáratban talált vastag égésréteg hirtelen pusztulásra utal valamikor a török korban, talán Zrínyi megmozdulásával hozható összefüggésbe vagy talán a 22 évvel később történt.

A középkori-hódoltság kori pince, a tervek szerint, a mélygarázs megépülése után látogatható lesz.

Közvetlenül a két kőépület mögötti területen két kisebb, közel téglalap alaprajzú, földbe mélyített építmény maradványai kerültek elő. Gazdasági funkciójú melléképületek lehettek egy darabig, az egyik épület pincéjénél mindenesetre korábbiak, ui. egyiket az északabbi épület pincéje átvágja. A másikba beleástak egy törökkori kutat.

 
 Földbe mélyített cölöpszerkezetes épület, sarkában beleásott törökkori kút

 

Kutak, vermek, anyagnyerő gödrök

A beépítetlen téren különböző nagyságú és mélységű tároló vermek, kutak és gödrök kerültek elő, melyeket egy idő után szemetesgödörként használtak tovább és feltöltöttek. (Fogalmazhatunk úgy is, hogy amolyan régészeti „kincsesbánya” lett belőlük.) Magas számuk azt sugallja, hogy a tér területének a középkor folyamán gazdasági funkciója lehetett. (A tér nyugati szélén álló 2-3 épülethez az előkerült mintegy 60 darab kút/tárolóverem túl sok.)

 
 Római kori cölöplyukak és középkori-törökkori kutak-tároló vermek

 

A kutak és vermek túlnyomó többsége a tér nyugati, magasabb felén, a kőépületek mögött került elő. A gödrök kora a leletek alapján: késő középkor – hódoltság kor (15-17. század). A gödrök több esetben vágják egymást, azaz nem egy időben használták az összeset. A kutak/vermek alaprajza a legtöbb esetben kör alakú, de előfordul néhány négyszögletes alaprajzú is. A nagyszámú kút az altalaj kedvező összetételével magyarázható: a felső 2-3 méter erősen kötött kavicsos anyag, amelyben a kutak oldala nem omlott be. Alatta viszont pannon homok jelentkezik, amelynek egy idő utáni bemosódása újabb kút kiásását tette szükségessé. A néhány nagyméretű, 4-5 méter mély gödör eredetileg anyagnyerő gödör volt, a későbbiekben ezek is szemetesgödörként szolgáltak.

Az egyik kút egynapi "lelettermése"

 

A késő középkorból-hódoltság korból nagymennyiségű a kerámiaanyag mind a feltöltődéssel keletkezett szürke humuszos rétegből, mind a későbbiekben szemetesgödörként használt kutakból és tárolóvermekből, a gödrökben sok az állatcsont is. A kutakból mintegy kéttucat ép vagy közel ép edény került elő, a középkori épület pincéjéből négy egész malomkő látott napvilágot. Az ipari kerámia viszonylag szintén sok, több ép kályhaszem mellett kályhacsempetöredékek is jelentkeztek. Gazdag az üveganyag, kiemelendő egy ép kettőskónusos palack. A fém a kerámiához és csonthoz képest elenyésző, megemlítendő még néhány kútban talált kőből faragott ajtó/ablakkeret.

 
Kútban talált üvegedények, bal szélén az ép üvegpalack (15-16. század) 

 

Kútban talált fazék (15-16. század) Későközépkori - törökkori mázas korsó (16. század)

Felmerül a kérdés: Mi lehetett a funkciója a középkorban a beépítetlen, kutakkal és tárolóvermekkel telelyuggatott területnek? Mindenképp valamilyen gazdasági funkció jöhet szóba, a déli városkapu előtti területen vásárteret tudunk elképzelni.

 

Kincslelet (16. század közepe)

Tisztában kell lenni azzal, hogy a régészek nem kincskeresők, a régészek célja nem az, hogy elásott kincseket kutassanak fel, „értékes” leleteket találjanak. Véletlenszerűen kincslelet is előkerülhet ásatáson, de ez nem gyakori. (Velünk most ez a szerencse esett meg.)

A régészet tudományos tevékenység. A célja, hogy feltárja, dokumentálja és értelmezze az előkerült régészeti jelenségeket (árkok, gödrök, falak, kemencék, sírok…), összegezve: gazdagítsa az adott területre, településre vonatkozó történeti ismereteket. Amíg a történész elsősorban az írott forrásokra támaszkodik, addig a régész elsősorban a jelenségekből és tárgyi leletekből „olvassa ki” a múltat.

 

A kincslelet az egyik szemetesgödörként használt tárolóveremből került elő a tér középső részén. A 366 darab I. Ferdinánd magyar király verette ezüstdénár egy bőrerszényben került a gödörbe edények közé rejtve. A lelethez tartozik 6 db ezüsttallér is, amelyből öt darab V. Károly spanyol király és német-római császár verete egy pedig öccséé, I. Ferdinánd magyar királyé.

 
 A kincset rejtő tároló verem/szemetesgödör

 

 
A kincslelet  

 

V. Károly ezüstallérjaI. Ferdinánd tallérja az uralkodó képével

 

A kincsleletben a tallérok verési dátuma (1543, 1544, 1546, 1547, 1548) alapján a 16. század közepén rejtették el. V. Károly tallérjait Ulm, Regensburg, Kempten és Kaufbeuren városokban verték. A pénzek „eredeti” tulajdonosának mindenképp kellett, hogy legyen valamilyen kötődése a délnémet területhez, elsősorban Bajorországhoz.
Ki rejtette el? Miért? Csak találgatni lehet.

Ulm város címerpajzsa az egyik tallér előlapján Regensburg címerpajzsa az egyik tallér előlapján

 

2009. év tavaszán a tér déli szélét képező mintegy 10 méter széles sávot tártuk fel a garázsépítés második üteméhez kapcsolódóan. Az erősen bolygatott területen ugyanazt találtuk, mint a megelőző évben, előkerült néhány újabb kút, tárolóverem és anyagnyerő gödör.

 

Az Kossuth téri ásatásról megjelent négy internetes tudosítás a Janus Pannonius Múzeum honlapján :

- A Kossuth téri ásatás

- Középkori kőépületek és pincék Pécs belvárosában

- Kincslelet az ásatáson

- Nyílt nap az ásatáson

 

Két rövid film az ásatásról a Pécs Tv honlapján:

- A Kossuth téri ásatás eredményei

- Nyílt nap a Kossuth téri ásatáson

 

A cikk szövege és képanyaga csak a szerző engedélyével használható.

26 komment

Címkék: pécs régészet középkor kincs római régész örökségvédelem népvándorláskor


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr381207311

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

DownQ · http://letoltes.freebase.hu 2009.06.25. 17:32:53

Nagyon jó képek, jó volt nézegetni őket!

Andorkal 2009.06.25. 17:54:13

Várjuk a folytatást!

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2009.06.25. 20:43:37

jó volt olvasni!
az az árpád-kori szoborfej nagyon bejött! nagyobb képet láthatnák róla? esetleg profilból?

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.06.25. 21:14:14

@bucsin:

A bal gomb az egéren csodákra képes! :)))

bucsin · http://bicig-bithe.blog.hu/ 2009.06.25. 21:32:13

@Karikásostor: :) de még a bal gomb se varázsolt profil képet!

egyébként nagyon jó arc!

Spielberg 2009.06.25. 23:21:07

valaki nem tudja, miért nem lehet a Régészeti magazint megnyitni? hetek óta vírusosnak írja a tűzfal.

jakab01 2009.06.26. 09:18:45

A kincsleletre harapni szokott a sajtó, most meg hiába keresek rá, nem találom sehol másutt.

JCB 2009.06.26. 18:23:34

Remek beszámoló, profi fotók és munka, gratulálok!

(Az egyetlen apróság csak annyi, de remélem nincs igazam, hogy lehet, hogy nem szakmabeli közönségnek ezek a pontos és aprólékos leírások talán már hosszúak lehetnek.)

Spielberg 2009.06.27. 00:36:14

JCB: nincs igazad, így jó, ahogy van. akinek hosszú, ne olvassa! olvasson Blikket, az nem hosszú...

Tóth Zsolt 2009.06.29. 09:51:14

@bucsin: Nincs profilfotóm, a leletet elcsomagolták, a raktár mélyén lapul. (Teljes felújítás előtt áll a múzeum, a költözködés fázisánál járunk.)

Tóth Zsolt 2009.06.29. 09:56:49

@jakab01: A kincslelet az ásatás legvégén került elő, az ásatás befejezte utáni sajtótájékoztatón tártuk a nyílvánosság elé. Egy-két helyi tudósítás jelent meg róla. Valamivel részletesebb fotóanyag a múzeum oldalán található:
regeszet.jpm.hu/index.php?nyelv=HU&menuID=47&cikkID=582

Tóth Zsolt 2009.06.29. 09:58:56

@JCB: A szöveg végleges hosszúságának "beállítását" az oldal szerkesztőjére bíztam.

Cirpi 2009.06.29. 13:08:14

@JCB: Mint egy a nem régész közönségből, elmondhatom, hogy a szöveg úgy jó, ahogy van. Világos, precíz és egyáltalán nem hosszú. Sokat segítenek a falmaradványok virtuális kiegészítései, a fényképeken behúzott színes vonalak.

JCB 2009.06.30. 15:17:11

@Cirpi: @Spielberg:

Nagyon örülök, hogy én tévedtem. :)

@Tóth Zsolt:

Még egyszer mondom: Nagyon tetszenek a cikkek és nagyszerűek a felvételek és az ábrák! Gratulálok! Mikor jön a folytatás?

Tóth Zsolt 2009.06.30. 17:25:57

@JCB: Most egy kis szünet következik, aztán újabb írások várhatóak.

jakab01 2009.07.07. 12:29:00

@Lassányi Gábor:
Mekkora lúzerek!
Csakis a megfelelő kommunikáció hiánya lehetett az oka.
De ha mégsem, akkor írtó hülyék. Gondolom egy fúrás nem 10 fillérbe kerül. Csak felügyeli valaki és nem a legutolsó sm. munkásra bízzák, hogy kijelölje a helyét.

Tóth Zsolt 2009.07.07. 12:46:01

@jakab01: A cölöpök helyét terv jelölte, geodéta mérte ki. Annyi történt, hogy a kifurt lyukba nagy nyomással töltötték a betont. A technológiából adódott. A laza homokból kitört a beton, a pince irányába talált utat. Idő kellett, hogy észrevegyék, hogy nem telik a fúrt lyuk betonnal.

jakab01 2009.07.07. 13:23:28

Köszönöm a felvilágosítást!

Elnézést, hogy lelúzereztem az érintetteket.
A cikk azt a benyomást keltette, hogy valamit elbaltáztak.

"A több száz éves, jó állapotban megmaradt földalatti létesítményt ugyanis véletlenül elárasztotta betonnal az építő cég."

A cikkből idézett részlet keltette bennem azt az érzést, hogy a balesetet figyelmetlenség okozta.

Sajnálom a történteket.

Mégegyszer:
Elnézést kérek!

jakab01 2009.07.07. 13:27:25

Nem tudom miért, de meg voltam győződve róla, hogy a pincét véletlenül átfúrták...

Tóth Zsolt 2009.07.07. 13:28:32

Tőlem nem kell ezért elnézést kérni. A cikk eléggé "blikkszerű".

Cirpi 2009.07.09. 12:07:26

Elgondolkodtató, hogy nem lehet műemlék a törökkori pince. Ha építés előtt lenne az, műemléki környezetbe nem kerülhetne mélygarázs ? Ez azért nem annyira akadály, lásd Budai Vár. Ha építés után, akkor műemlék lenne az új garázs is, ami elég furcsa. Ha viszont nincs védelem se akkor pusztán a beruházó jóindulatán múlik, hogy nem szünteti meg ? Vagy a véletlenen, hogy nem tömődik el betonnal ?

Tóth Zsolt 2009.07.09. 13:10:22

@Cirpi: Azért minden, régészeti feltárás során előkerült épületmaradvány nem lesz mindjárt műemlék, annak vannak jól körülhatárolt feltételei. Javasolnám ehhez az alábbi linkeket:
www.complex.hu/kzldat/t0100064.htm/t0100064.htm
és
www.complex.hu/kzldat/t0500089.htm/t0500089.htm

Az eredeti építési terv módosítása és a bemutatás költségeinek viselése fejében kapott a beruházó építési engedélyt. A pincével nem csinálhat azt a beruházó amit akar: bemutathatóvá kell tennie a nagyközönség számára.
A pincébe került betonnal csak ártott magának, hisz az eltávolítása is pénzbe kerül, nem is kevésbe. (Légkalapáccsal bizonyosan nem lehet nekiesni.) Ezenkívűl ott van még a restaurálás, helyreállítás költsége.

Cirpi 2009.07.16. 08:27:47

@Tóth Zsolt:
Köszönöm a jogszabályokat, nagyjából áttanulmányoztam. Hivatalból nem indítanak eljárást, azt értem, ugyanakkor bárki kezdeményezheti azt, legfeljebb nem terjesztik fel. Nem a mostani állapot miatt aggályoskodom, hanem azért, mert pl. néhány év múlva már új tulajdonos lesz, és kell neki a haszon-négyzetméter, nem köti az ép. eng. Valószínű, hogy nem minden falmaradvány műemlék, de ha egyszer bemutatásra kerül, akkor igazán nem ártana a pillanatnyi eredményt meghosszabbítani.

Tóth Zsolt 2009.07.16. 08:58:22

Ha egyszer a megtartás, megóvás és bemutatás elő lett írva akkor az a lehetséges következő tulajdonosra is vonatkozik. Az építéshez építési engedély kell a használathoz meg használatbavételi engedély, amelyben nyílvánvalóan szerepelnek a korábbi feltételek. Ha el is adnák a garázst, a következő tulajdonosra is az eredeti előírások vonatkoznának, e tekintetben nem fenyegeti veszély a pincét.

Cirpi 2009.07.16. 19:12:11

Sajnos nem. A használatbavétellel lezárul az építési folyamat, az építési engedélyben pedig arra vonatkoztak az előírások. (Nekem sem kell betartanom az 1930-as években épült házunk építési előírásait.) Ezért gondolnám fontosnak, hogy valami védettség legyen. Ha régészeti van, akkor nincs miért aggódni.