Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.07.02. 11:16 Alice M. Choyke

Mészárlás Aquincumban

Ahogy arról már az több hírportál is beszámolt néhány hete véres eseményeknek adott helyet az  az Aquincumi Múzeum udvara. Következzen egy képes beszámoló a  különleges kisérleti régészeti és archeozoológiai* szemináriumról.   

2009. június 19. és 21. között Dr. Krish Seetah (Cambridge-i Egyetem, MacDonald’s Intézet) tartott bemutatót a római és középkori mészárosok eszközeiről és áruválasztékáról.

Dr. Seetah kutatómunkájának különleges hitelt ad, hogy 13 évesen szülőföldjén, Mauritius szigetén mészáros inasnak szegődött. A fürge észjárású fiúra azonban hamar felfigyelt a környezete, s a család Londonba költözött, hogy taníttassák. Amikor régészeti tanulmányokba fogott, azt remélte végleg búcsút mondhat tanult mesterségének.

Hamar ráébredt azonban, hogy kétkezi gyakorlata mekkora segítség az ásatásokon talált vágóeszközök értelmezésében, sőt a csontokon ejtett darabolás- és vágásnyomok felismerésében.

Az elődó a szeminárium közben

 

Kőpenge pattintás agancseszköz segítségével

Olyan részletekre lett figyelmes, amelyek fölött a húsfeldolgozásban járatlan kollégái addig vagy átsiklottak, vagy –tapasztalatok híján – egyenesen félreértelmezték őket.

Az ásatásokon lelt állatmaradvány általában egykori konyhahulladék, kulturális tartalmat hordozó régészeti lelet. Az egyes testrészek hasznosításának pontos rekonstrukciója nemcsak az egykori hús- és hentesáruk választékra utal, hanem az elkészítés módjára is. Mindezeket Dr. Seetah két őztetem feldarabolásával szemléltette. Az egyiken ő maga dolgozott, a másikon a résztvevők sajátíthatták el az alapvető fogásokat, próbálhatták ki az e célból pattintott kovapengéket, valamint a hiteles római- és középkori bárd- illetve késmásolatok használatát.

A tudományos eseménynek tagadhatatlan célt adott, hogy a történetileg hiteles módszerekkel felvagdalt húsdarabok estére egy bográcsban végezték.

A rendezvény második napján a résztvevők régészeti csonttöredékeken gyakorolhatták az előzőleg tapasztalati alapon megismert vágásnyomok azonosítását. Dr. Seetah ezután előadásban ismertette a témába vágó kutatási eredményeit: A hatékony fémeszközök megjelenése előtt kőpengékkel végzett tetemdarabolást teljes mértékben meghatározta az adott állat felépítésének alapos ismerete: a tetemet az izmok és ízületi tokok mentén ejtett apró vágásokkal kellett szétbontani.

A nyúzáshoz és a daraboláshoz használt frissen pattintott kőeszköz

 

Nyúzás kőpengével

Az idők során javuló minőségű vas- majd acélkések és -bárdok nemcsak megkönnyítették ezt a munkát, hanem lehetőséget adtak az egyes testrészek elkülönítésének változatosabb módjaira, az ízlés megnyilvánulására is. Mára az állatok feldarabolását nem a technikai korlátok, hanem a piaci igények határozzák meg.

Római kés rekonstrukciója

 

Római hentesbárd rekontrukciója

 

Ha meggondoljuk, mennyire szokásaink, kultúránk függvénye, hogy miféle húst, hogyan elkészítve találunk étvágygerjesztőnek, azok régészeti azonosításának fontosságához semmi kétség nem férhet: az ásatási állatmaradványok állapota nemcsak a húsfogyasztás gazdasági vonatkozásairól, hanem minőségi arculatáról, divatjairól is árulkodik. Olyan kutatási terület, amelyben a különböző régészeti korszakokból származó leletek összehasonlításának különösen nagy jelentősége van.

Kicsontozás során keletkező vágásnyom

régészeti korú csonttöredéken

Az izületek szétválasztásakor keletkezett,

fémpenge által ejtett vágásnyomok

A régészeti állattani műhely harmadik napján Dr. Seetah másik, fontos kutatási területéről, a lovak fogazatának alakelemzéséről tartott előadást. Az egyes fogak rágófelületéről készített digitális fényképeken kijelölt mérőpontok segítségével leírt formák alapján a mai fajták (angol telivér, izlandi) ismert korú és nemű egyedeinek fogai matematikailag összehasonlíthatók. Az így megállapított összefüggések hasznosíthatók az ismeretlen származású régészeti lófog-leletek osztályozásában. Az utóbbiak DNS vizsgálatával részben kiszűrhetők a fog szerkezetére ható környezeti tényezők, így világosabb képet alkothatunk az egykori lóállományok genetikai szerkezetéről, eredetéről.

A háromnapos, nagysikerű összejövetelen régész és állatorvos kollégák mellett szlovák és szlovén archaeozoológus is részt vett és természetesen megjelent a régészeti állattan csaknem valamennyi hazai művelője.


Köszönet a képekért Zora Miklikovának és Daróczi-Szabó Mártának és az előadónak.

*régészeti korú állatmaradványokkal foglakozó tudomány

3 komment

Címkék: régészet őskor középkor római régész állatcsont archeozoológia kisérleti régészet


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr671221785

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hullafotós 2009.07.02. 11:48:23

Szenzációs beszámoló!
Ez ám az ismeretterjesztés, gratulálok.

Kívülállók tekeintete előtt nem terveztek hasonlót? El tudnám képzelni, amint legközelebb limitált számú érdeklődő mellett csináltok ilyet, mint pl. ahogy a Bűvös Szakács teszi: buvosszakacs.blog.hu/2009/01/09/husbontas_folyt

A kevés számú érdeklődőnek, ha csak nézi is a kísérletet, nagyobb élmény lenne hallgatni a következtetéseket, mint egy-egy Múzeumok Éjszakáján való félórás sorban állás tapasztalata.

Meg is főzitek a csontról letermelt húst?
Mert ez esetben további ötleteim lennének. ;-))

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.07.02. 23:36:07

Soha nem hallottam még archezoológiáról, bevallom. De érdekesnek tűnik, különösen, ha az akkori táplálkozási szokásokra stb. lehet következtetni belőle. Történeti ökológiáról hallottam eddig, az hasonlít egy picit ehhez.

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2009.07.03. 18:02:17

@Hullafotós: "letermelt húst"

Ez már komoly szakmai ártalom :)