Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.07.10. 13:00 Tóth Anikó

Pendrive a tarsolyban

A honfoglalókról valószínűleg mindenkinek van az iskolai tananyagon kívül is némi képe, melynek árnyalásához a különböző művészeti ágak több-kevesebb sikerrel járulnak hozzá. Munkácsy vagy Feszty monumentális, ám szakmai (persze itt a régészetre, nem a képzőművészetre gondolok) szempontból erősen megkérdőjelezhető alkotásával szemben László Gyula 50 rajza nem csak szép, de hihető is.

A filmművészetben az utóbbi idők két ilyen témájú filmje közül a roppant komoly Honfoglalás igen ordas hibákat sorakoztatott, a jóval viháncabb Magyar Vándornál ilyen feltűnő öltözködési bakikra nem emlékszem.

A szépirodalomba bele se menjünk, olyan tág téma. Meglepő módon a könnyűzenét is megihlette – itt most nem a korszakot felülről érintő István, a királyra gondolok, hanem a Bëlgára, az ő szösszenetük (persze megint régészeti-történeti szempontból figyelve csak, a többi ki-ki ízlésétől függ) igencsak színvonalasra sikerült, alig 1-2 csúsztatást vettünk észre benne.

Mit adhat ehhez hozzá itt egy régész? Például válogathat a leletanyagból. A leggyakoribb honfoglalókhoz köthető tárgy, amit múzeumon kívül is láthatunk, a tarsoly – ehhez manapság nem is kell hagyományőrző fesztiválra, múzeumi majálisra látogatnunk. Elég, ha egy átlagos napon végigmegyünk valamelyik népesebb utcán, s előbb-utóbb biztos szembejön egy. Könnyű felismerni: nagyjából arasznyi, alsó részén ívelt kis bőrtáska, melynek teljes méretben ráhajtható előlapját szebbnél szebb, általában leveles mintával díszített fémlemez fedi.

kép: tarsolyosok.hu

A honfoglaló magyar férfiak (meg persze a nők is, csak náluk régészeti nyoma még kevesebb marad) a kisebb használati eszközeiket tarsolyban tartották, ami készülhetett bőrből vagy nemezből. A legtöbb esetben, mivel a mi éghajlati viszonyaink között ezek az anyagok megsemmisülnek, csak a maradandó anyagból lévő tárgyak alapján következtethetünk meglétükre.

Végeztünk egy kis kultúr-antropológiai terepmunkát, és megkérdeztük, mai használói mit tartanak benne. Az eredmény: személyi, bérlet, kulcs, pénztárca, cigi-öngyújtó, bicska, pendrive. (A T. Olvasóktól szívesen fogadunk újabb információkat erre nézve!)

Hasonlítsuk ezt össze a 10. századi szokásokkal! Az igazolvány, bérlet, meg persze az adathordozó értelemszerűen kiesik. Kulcsra sem igen volt szükségük, s cigaretta sem létezett (ha jól tudom, a dohány Európában 1559-ben jelent meg, de ez nem tartozik ide).

A kést közvetlenül az övre erősítve hordták, férfiak és nők egyaránt (mivel nem összecsukható volt, méretéből adódóan, de a gyakori használat miatt sem tartották elzárva),

de a fenőkő már a tarsolyba került.

A férfiaknál – hasonlóan a mai képhez – a tűzgyújtó készség, az ún. lantalakú csiholóvas 

és a kovakő 

a tarsoly tartozéka volt. (Ezek valamiért mindig kizárólag férfisírokból kerülnek elő, ami alapján a tűz őrzését olyan tökélyre fejleszthették, hogy nem fordulhatott elő olyan eset, amikor egy asszonynak kellett volna tűzgyújtással foglalkoznia.)

A pénz megint egy érdekes különbség. Honfoglaló eleink ismerték, megszerezték (erről Európa egyéb népei biztos sok szépet tudnának mesélni), birtokolták, de még véletlenül sem tárcában, tarsolyban hordták. Nemes egyszerűséggel átlyukasztották, és vagy felvarrták övre, ruhára, lószerszámra, vagy nyakba akasztva viselték.

Konkrét, régészetileg megfogható nyoma akkor van a tarsolynak, ha fedelét fém díszítményekkel látták el (hogy szemléltessük, milyen nehéz időnként a tárgyakat rekonstruálni: ebből összesen nincs 40 darab az egész Kárpát-medencében!).

Két típusa van: az egyiknél kisebb, bronzból vagy ezüstből öntött, stilizált, növényi mintás vagy állatfejet formázó veretek kerültek legtöbbször a zárószíjra, a díszesebbeknél a fedél sarkaira, néhány esetben körben a szélére.   Szaknyelven ezt hívjuk veretes tarsolynak. 

Veretes tarsolyok

 

A másik változatnál a fedelet egybefüggő, általában ezüstből készült lemezzel, az ún. tarsolylemezzel díszítették. Ezeknél formára vágták a lemezt, s egy hegyes szerszámmal felrajzolták a mintát, ami szinte kivétel nélkül növényi ábrázolás (palmetták végtelen hálóba rendezett,

vagy egy, ágasbogas növényt idéző rajza volt.

 

Ezután vésővel, poncolóval részletesen, finoman kidolgozták, majd a hátteret visszakalapálták, és bearanyozták.

A leletek kis száma alapján (és helyenként a velük egy sírban előkerülő egyéb különleges, ritka, drága, tulajdonosa fontosságát mutató holmi alapján) ezek a tarsolyok – hasonlóan a veretekkel díszített övhöz, szablyához és készenléti íjtartó tegezhez – méltóságjelvénynek számítottak. Ilyeneket csak a törzsi-nemzetségi arisztokrácia fontosabb tagjai, a fejedelem katonai kíséretének vezetői hordhattak.

Hogy ki mivel szerezte meg a jogot viselésére, csak ritkán lehet megmondani: az egyébként szerény felszerelésű felnőtt férfi valószínűleg saját érdemei alapján, míg az éppen serdülő fiú születése jogán kaphatta, és vitte magával a túlvilágra. A tarsoly mérete és a díszítése semmilyen összefüggést nem mutat a halottak életkorával és gazdagságságával. Valószínűleg soha nem fog kiderülni, hogy miért érte be ilyen gyenge minőségű, és szinte teljesen díszítetlen tarsolydíszítménnyel,

az, akinek igénye és ízlése, valamint lehetősége is volt ilyen kivitelű öv viselésére?

20 komment

Címkék: régészet honfoglalás kor


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr441238095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_andris 2009.07.10. 16:43:36

Arra lennék kíváncsi, hogy a honfoglalás utáni korokban használtak-e tarsolyt, milyet, és ha nem, akkor honnan tudjuk, hogy a tarsoly a tarsoly, és hogy maradt meg a szó?

Tóth Anikó 2009.07.10. 19:16:00

@_andris: Biztosan használtak később is tarsolyt, de mivel a keresztény vallás tiltotta a használati tárgyak útravalóul adását - tehát sírba tételét, ezért a korábbiakhoz hasonló régészeti nyoma nem maradt. Egy korábban ismeretlen tárgy funkciójának megállapításához pontos ásatási megfigyelések kellenek, nem véletlen, hogy a "hőskorban" a tarsolylemezt egy ideig (mivel egy esetben koponyánál került elő) süvegdísznek tartották.
A szóval kapcsolatban: az, hogy tarsolynak nevezzük, azért van, mert erre a funkcióra ezt a szót használjuk, ami nem azt jelenti, hogy a 10. században is ezt használták. (A Pallas Nagylexikon a német eredetű szavak közé sorolja, mely a 15. századi nyelvemlékeinkben már szerepel)

G.Gergő 2009.07.10. 19:54:23

Nekem az lenne a kérdésem,hogy mivel magyarázza a tarsolylemezek Kárpát-medencén belüli elterjedésének egyenetlenségét?(gondolok itt arra,hogy pl a Felső-Tisza vidékéről arányaiban nézve több tarsolylemez és persze melletük más rangjelző tárgy is előkerült,mint az ország más területeiről)

Tóth Anikó 2009.07.10. 21:16:56

@G.Gergő: A korai fejedelmi központot a lelőhelyek alapján a Felső-Tisza-vidékre lehet lokalizálni.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.07.10. 23:40:56

Ezen a Bëlga számon kinyúltam, nagyon jó! :) A poszt egyébként is jó, érdekes, és nem terjeng.

wabel 2009.07.11. 07:55:16

Azért elég valószínű, hogy a hazatérés kori tarsolyok, veretes tarsolyok után is viseltek hasonlót, mivel még a huszároknál is megtalálható, csak az nagyobb és a lovon hordták. de formára nagyon is hasonlított az elődeikéhez.
Növényi ábrázolás... na igen, de jobb ha a nevén nevezi a szerző a "növényt", Életfa... és végtelenített. de található ezen kívül keresztábrázolás (bezdédi tarsolylemez)... ja, mert pogányok voltunk, mi?! Vagy oroszlán ábrázolás, mint az etelközi tarsolyon.

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2009.07.11. 08:39:25

A poszt sztem is nagyon jó, érdekes.

Kérdéseim:

i) A hunoknál, avaroknál, és a magyarokéhoz hasonló életvitelű népeknél használatban volt tarsoly, tarsolylemez a leletek alapján stb?

ii) A kevés számú lelet alapján biztosak abban, hogy mindennapi használati tárgy volt a tarsoly, és nem csak ceremoniális kellék, stb?

ii) Mi a helyzet a kor európai divatjával, pl. a nyugati frank és a bizánci területeken? Ismernek onnan hasonló megoldásokat?

tistedur 2009.07.11. 09:31:52

@zombizan:
1:a hunoknál, avaroknál nincs tarsolylemez vagy veretes tarsoly
2:a tarsoly valószínűleg mindennapi viselet, a fémdíszes tarsolyokból volt kevés
3.: tarsolylemez nincs ott sem..
övre erősíthető, apró dolgok tárolására alkalmas szütyők, erszények stb. viszont nagyon sok kultúrában van.

PerverzBabi · http://perverzbabi.blog.hu/ 2009.07.11. 10:01:25

Akkor öngyújtót illik benne hordani, ha hűek akarunk maradni :)

Egyébként jó dolognak tartom, hogy kezdenek megjelenni "ősmagyar" külsőségek, mint az említett tarsoly vagy a kucsma. Jó lenne, ha mélymagyar felhang nélkül bekerülnének a mindennapi életbe.

pooh_aki_pooh_volt_a_regiszt_elott 2009.07.11. 10:46:03

"...a tűz őrzését olyan tökélyre fejleszthették, hogy nem fordulhatott elő olyan eset, amikor egy asszonynak kellett volna tűzgyújtással foglalkoznia..."

nem lehetséges, hogy a nők jobbára a lakóhely körül foglalatoskodtak, ahol a tűzgyújtáshoz szükséges dolgok kéznél voltak, útra pedig férfikísérettel keltek, míg a férfiaknál többnyire mindig kéznél kellett lenni mivel többet voltak úton,mozgásban (portyázás, hírvivés, vagy akár halászat, vadászat, ect.) ?

Tóth Anikó 2009.07.11. 12:06:13

@wabel: Szándékosan nem írtam életfát, ez egy komoly vita a régészek között is. A mitológiánkból írott változat nem maradt fenn, úgyhogy mint régész, ebben hiteles választ nem adhatok, a többi meg hit kérdése csak.
Az egyéb ábrázolások a tarsolyokon: igen, a bezdédin van kereszt és állat is, meg a cseremiszföldi tarsoly is állatmotívumos, de a honfoglaláskorban a férfiak viseleti tárgyain szinte kizárólag növényi motívum a jellemző, állatok inkább a nők ékszerein jelennek meg.
@pooh_aki_pooh_volt_a_regiszt_elott: persze, hogy ott voltak. Én csak azon tűnődöm, hogy túlvilági kísérő holmijuk közé ők miért nem kaptak tűzkészséget.

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2009.07.12. 07:58:44

@tistedur: Köszönöm!

Ugyanakkor hadd legyek egy kicsit szkeptikus: a tarsoly fogalma egy szűkítés, a máshol ismert, hasonló megoldásokhoz képesti elhatárolás a cél?

Előre bocsátom, nem vagyok se régész, se történész, se semmi hasonló, és nem is tudok szinte semmit a témáról, némi józan észen és általános (nem magyar) történeti tájékozottságon kívül.

Egy egyszerű Google keresés mindjárt kidobja az i.sz. 700 körülre datált sutton hoo-i kelta kincslelet egyik darabját, a "nagy erszényfedelet", amit (mármint az erszényt) aranypénzekkel tömve a halott mellé helyeztek.

Csak nekem tűnik a két dolog nagyon hasonlónak egymáshoz?

A kép alapján, leszámítva az erszény v. tarsoly vélelmezett alakját, akár a fenti cikk "veretes tarsoly" illusztrációja is lehetne a kelta lelet fényképe.

www.archaeology.co.uk/the-timeline-of-britain/sutton-hoo/page-2.htm

Bellow is the great 'purse lid' with elaborate gold decorations on the outside. The purse was probably attached to a wide leather belt by the three hinges at the top and fastened by the sliding catch at the bottom. The purse contained 37 gold coins, dated to around AD 625.

tistedur 2009.07.12. 10:01:15

@zombizan: persze, hogy szűkítés :) a tárolóeszköz mindkettő, egyetemben a szekrénnyel és a hombárral :)
a sutton hoo-i lelet abban hasonlít a tarsolyokra, hogy veret van rajta.ha jobban megnézed kijönnek a különbségek:méret és funkció, a sutton hoo-in berakás van a tarsolylemez lemezből készül, az erszényvereten figurális ábrázolások vannak a tarsolyvereteken növényi ornamentikát találsz, állatábrázolás csak hármon jelenik meg de ott is van mellette növényi ornamentika.
az erszényveret tükörszimmetrikus, a veretes tarsolyokon megjelenik viszont egy központi veret ( kivétel: tiszaeszlár-bashalom II.)

tistedur 2009.07.12. 10:16:46

@zombizan: a sutton hoo-i lelet egyébként nem kelta - nyomokban tartalmaz azt is- hanem germán. az apahidai királysírok és a childerich-sír mutat sok párhuzamot ezzel a temetkezéssel

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2009.07.12. 10:42:52

@tistedur: Köszi! Akkor lehet, hogy félreértettem az első válaszod, mert én pont az ilyen párhuzamokra és különbségekre (más forma, díszítés) lettem volna kíváncsi. Az eredeti poszt, illetve első válaszod alapján nekem vhogy az jött át - elnézést a profán hasonlatért -, hogy elődeink autóval jártak, mások nem. Amit most írtál, abból inkább úgy tűnik, elődeink mellett mások is jártak autóval, csak nálunk a Suzuki volt a jellemző, máshol meg a Citroen.

Szerintem a hasonlóságokat és párhuzamokat - a különbségek kiemelése mellett - jobban kellene hangsúlyozni a magyar történelem és más népek története között, a mai tarsolyosoknak is nagyon jót tenne ez.

A poszthoz linkelt Belga szám is

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2009.07.12. 10:52:16

A poszthoz linkelt Belga szám is részben erről szólt.

tistedur 2009.07.12. 11:17:02

@zombizan: a mongol jurtok, az indián tipik és a maszáj házak is kerekek :)
a hasonlóságok és a párhuzamok sok esetben "csak" hasonlóságok és párhuzamok.sok esetben pedig valódi kapcsolat van. ezt lenne fontos megérteni szerintem :)

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2009.07.12. 12:43:34

Persze, értem, és gondolom pont ez a ti munkátokban az izgalmas.

Az, hogy a VII-VIII-i századi angliai sírleletben és a mondjuk 200 évvel későbbi magyar sírleletben hasonló tárgyakat találtak, nyilván sokféleképpen magyarázható.

Gondolom az se rengetné meg a tudományos világképet, ha egy jövőbeli, X. századi angol leletben mondjuk egy csodálatosan épen maradt magyar szablyát találnának, mert van racionális magyarázat arra, hogyan kerülhetett oda.

Nekem úgy tűnik, a sutton hoo-i erszény és a magyar tarsoly több, mint távoli hasonlóság, én laikusként feltételezném, hogy ez az akkori európai emberek számára egy ismert megoldás volt ("Te, Acroqwulf, tudsz csinálni nekem egy olyan pöpec kis díszes erszényt, mint amit a bizánci követnél láttunk? Állítólag valami magyaroktól szerezték.")

tistedur 2009.07.12. 18:17:17

@zombizan: ha a sutton hoo-i vereteket nem lehetne levezetni a saját kultúrköréből,akkor felvetődhetne a te acrowulfos példád :) de ennél pont le lehet vezetni..emiatt ez tényleg csak hasonlóság :)

tetusbaba 2012.04.23. 20:10:11

Sziasztok. Azt szeretném kérdezni,hogy a tarsolyt használták-e az indiánok?