Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.08.11. 08:10 Korom Anita

Barbár temető Budapest határában

Tavaly ősszel  egy nagy kiterjedésű szarmata temető és telep feltárását kezdtük meg Soroksár közelében, ahol számos izgalmas lelet, többek között egy gyönyörű, zománc berakásos ruhakapcsoló tű került elő a sírokból.

A Budapesti Történeti Múzeum a NIF Zrt. megbízásából 2008. októbere óta folytat ásatást a lelőhelyen, a készülő M0-ás autóút nyomvonalán. A több mint 4 hektárnyi felület feltárása várhatóan novemberben fejeződik be. A Kr. u. 3.-5. századra keltezhető temető és a telep a kor szokásainak megfelelően elkülönül egymástól. A sírokat egy északkelet-délnyugati irányú dombháton találjuk, a telepjelenségeket pedig ettől nyugatra.

Szarmaták


A szarmata név alatt az eurázsiai sztyeppe iráni eredetű törzseit értjük. A Kr. e. 6. századtól évszázadokig uralták a Fekete-tenger vidékét. A törzsszövetségből kivált szarmata jazigok a Kr.u. 1. század elején érkeztek a Kárpát-medencében, jelenlétük az 5. századig mutatható ki. Pannonia provinciával való kapcsolatukat háborús és békés időszakok váltakozása jellemezte.

Eddig 77 sírt tártunk fel, több sírjelölési formával találkoztunk. A sírok többségét kör alakú, délen bejárattal rendelkező árokkal kerítették, az árokból kikerülő földből valószínűleg a sír fölé kis halmot emeltek. Pár sírt négyszögletű árok vett körül, a harmadik csoportot pedig az aknasírok alkották.

 Körárkos sír a bontás elött

Elsőre változatosnak tűnhetnek a temetkezési formák, hiszen több korszakban csak egyszerű aknasírokkal találkozunk. A szarmatákról mélyebb ismerettel rendelkezők viszont jól tudják, hogy keleti őshazájukban nagy méretű kurgánok alá is temetkeztek, katakombás, padmalyos és diagonális sírokat is használtak. Ehhez képest a Kárpát-medencei temetkezési rítusuk leegyszerűsödött.
 

Katakombás sír: egy merőlegesen leásott akna egyik oldalfalából induló sírgödörbe temették el a halottat. Sokszor fával vagy kővel választották el a magasabb aknában elhelyezett áldozati állatoktól az elhunytat.

Katakombás sír a Fekete-tenger északi vidékéről

 

Padmalyos sír: a Kárpát-medencében az avaroknál is ismert temetkezési mód. Mindig az akna hosszanti falából indul a halott számára kivájt gödör.

Padmalyos és diagonális sír a Fekete-tenger északi részén

Diagonális temetkezés: nagy méretű sírgödörbe átlósan helyezik el az elhunytat.
 

 

Az ásatás légifotója a körárkos sírokkal, 2008. november

 

A soroksári temető 70%-át kirabolták, ez megfelel a szarmatáknál megszokott statisztikának. A kincsvadászok nem későbbi népek (esetleg az „első régészek”, az avarok) voltak, hanem saját leszármazottaik. A csontok helyzete alapján a rablás sok esetben nem sokkal a temetés után történhetett.

Jól ismerték az eltemetett rangját, a sírba helyezett mellékleteket és a sírok pontos helyét. A korszak megszokott, a mellkasra irányuló rablóaknás módszerével szemben Soroksáron a teljes sír feldúlása volt a leggyakoribb. A rablók az esetek többségében precíz munkát végeztek, bronz törmelékek, véletlenül otthagyott egyszerűbb típusú fibulák, vastárgyak, „értéktelen” gyöngyök, orsók, edények utalnak az eltemetett rangjára.

Szerencsére nem minden esetben voltak alaposak. Egyik aknasír betöltéséből egy méretes, zománcos, teljesen ép korongfibula került elő. Mondanom sem kell, hogy a sírt teljesen megbolygatták, pár gyöngyön kívül más lelet nem is került elő. A tárgyat látva óhatatlanul is elgondolkozik az ember, mi lehetett még a sírokban.


Zománcbetétes bronz korongfibula

 

 


A nagy méretű, 10 dkg súlyú ruhakapcsoló tű római műhely terméke, mely kereskedelem révén jutott el a Szarmata Barbaricumba. A kör alakú fibula alapon az email számára az öntés során alakították ki a koncentrikus mezőket. Ezt töltötték ki az üvegből kialakított, fémoxiddal színezett zománccal. A római korban leggyakrabban kék, fehér és vörös színt használtak fel. Korongfibulánk két szélső mezőjét ún. millefiori technikával díszítették, a mintákat apró színes üveghuzalok egymás mellé helyezésével állították elő. Párhuzamok alapján a Kr. u. 2-3. század elejére datálható.
 

2008 során feltárt temetőrészlet alapján úgy tűnt, hogy az árokkeretes temetkezések zöme rablott, az aknasírok pedig rabolatlanok, ezek csak 1-1 edényt tartalmaztak. Kézenfekvő volt tehát a gondolat, hogy a halmok alá a közösség rangosabb egyéneit temették, a „rendes” sírokba pedig a szegényeket. Az idei év tapasztalatai máris megdöntötték az 56 sír alapján felállított elméletet. A temető északi felén feltárt 12 aknasírból mindössze 2 volt bolygatatlan. Itt volt a korongfibulás sírunk is. Nem biztos tehát, hogy a különböző rítusok mögött társadalmi különbségeket kell keresnünk.

34 komment

Címkék: budapest régészet római régész szarmata


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr661290807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hullafotós 2009.08.11. 11:08:55

Kedves Anita,

Ez gyönyörű szép!
Ilyen korai fázisban lehet azt már tudni/sejteni, hol lesz kiállítva?

jakab01 2009.08.11. 11:59:05

Az igaz, hogy a vörös színt aranypor hozzáadásával érték el az üvegben, zománcokban?

Régebben pár évet foglalkoztam díszműüvegezéssel, de leragadtam a hidegmázaknál. A beégetett festéssel is voltak próbálkozások (valóban levendulaolajra felhordott/szórt fémoxidokkal), de a piros szín kimaradt. Ráadásul kész színezőadalékokkal kísérletezgettem/tünk, amik Róth Miksa egyik műhelytanoncának hagyatékából származtak.

Mindenesetre a piros szín drágaságát üvegben, zománcban az adalékanyag nemességével magyarázzák/ták.

(Gondolom mára már kitaláltak erre a célra valami sziontetikus (mű)anyagot.)

eloszto · http://eloszto.hu 2009.08.11. 20:53:29

"A kör alakú fibula alapon az email számára az öntés során alakították ki a koncentrikus mezőket. "

Email? Ejha?:)
Mi volt az?

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.08.11. 21:16:20

@eloszto:

Email:

Fémoxidokkal színezett üvegpaszta berakás.

fialafi 2009.08.11. 21:21:17

Szia, nem látok a fotón négyzetes árokkeretes sírt, az már az idei feltárásban lenne?

koromanita 2009.08.12. 07:41:11

@Hullafotós:
Kedves Hullafotós!
A 2010 tavaszán nyíló, évek óta megrendezésre kerülő Újszerzeményi kiállításon biztosan látható lesz a fibula.

koromanita 2009.08.12. 07:47:46

@jakab01:
Pár éve vizsgáltattunk egy zománcos fibulát, melyben a vörös színben nagy arányú míniumot mutattak ki. Hagyományosan rézoxiddal vagy vasoxiddal érték el a vörös színt. Én aranyporról nem hallottam, ez lehet hogy későbbi technika.

jakab01 2009.08.12. 09:22:05

Az is lehet, hogy a szokásos félrevezetés, mert az üvegesmesterek sok esetben a mai napig nem adják ki a műhelytitkaikat.
Főleg ha hagyományos technikáról van szó.

Mennyi hülyeséget olvastam én is, mikor belemerültem...
Volt üvegfesték színrecept, aminek adalékaként az óbort írták, de ha az nincs "keverd húggyal"...
Tán még varázsige is volt hozzá.
:-)

Mi kis mintákat készítettünk a szinte kivétel nélkül fehér pornak látszó oxidokból. (sajnos nem volt a tasakokra írva, melyik milyen oxid)Baromi érdekes "színvakként" megalkotni egy képet.
Aztán a kemencében megtörténik a csoda és jó esetben egy színpompás remek a végeredmény.

Ha érdekel melyik oxid milyen színt produkál, akkor utána érdeklődhetek.
A srác, akivel kísérletezgettünk, jobban belemerült a témába és még mindig a szakmában dolgozik.

Droli · https://soundcloud.com/drolimusic 2009.08.12. 10:46:39

A Sírásók blog is sorra került a blogparódián:
blogparodia.blog.hu/2009/08/12/sirasok_rosszcsontok

Fogadjátok sok szeretettel, s egy szavát se vegyétek komolyan :-)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.08.16. 19:30:13

Elképesztő, hogy a leszármazottak rabolták a sírokat! Az ember azt hinné, hogy a közösség egy ideig tiszteli a halottait. Ez más kultúrákra is jellemző volt? Pl. a honfoglaló magyarokra, ahol szintén voltak értékes sírmellékletek.

jakab01 2009.08.17. 09:20:25

"Ez más kultúrákra is jellemző volt?"

Egyes "kultúrákra", közösségekre a mai napig jellemző, de ebbe itt nem mélyülnék bele.

plattensee 2009.08.17. 16:33:53

@jakab01
A vörös szín eléréséhez arany és réz megfelelő arányú keverékét adták az üveghez (Csiffáry: Magyarország üvegipara 1920-ig. Eger, 2006. 16. o.). Ez jelentősen megdrágította az üvegek árát. Had említsek a saját gyűjtési ée kutatási területemről (szódásmúlt) egy példát. Hazslinszky gyógyszerész és Társai szikvízgyári berendező vállalat 1909-es árjegyzékéből valók a következő adatok:
Fél literes, henger formájú üveg 100 db "arany kristály és rosalin" 56 korona, "valódi rubinpiros" 76 korona, "fehérkristály" 38 korona.
Tehát duplája az arannyal színezett üveg a hagyományos színtelennek. Ezért alkalmazták a szódásüvegeknél azt az eljárást, hogy csak az üveg felületét szinezték nagyon vékony rétegben és csak kívül.

pferdchen 2009.08.17. 19:15:49

@G.d.Magister: igen, vannak sírok, ahol látszik, hogy egyértelműen "célra törtek": vagyis látták, hogy hol kell leásni ahhoz, hogy minél kevesebb munkával tudják az értékeket megszerezni - ez azt jelenti, hogy tudniuk kellett a temetkezés pontos helyét, és persze azt is, hogy gazdag volt

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.08.18. 12:46:39

@pferdchen: mármint ezt magyar honfoglaló sírokról írod?

pferdchen 2009.08.18. 18:25:40

@G.d.Magister: igen, náluk is előfordult.

m. zsófi 2009.08.19. 21:28:17

@G.d.Magister:
Minden népvándorláskori kultúrát rabolták a Kárpát-medencében, de százalékos arányban valószínűleg a szarmaták vezetnek.
Persze nemcsak a temetés után nem sokkal rabolhattak, hanem bárki más jóval később is. A körárkos sírokat például (máshol is) szinte minden esetben kirámolták. Talán az is belejátszhat ebbe, hogy a körárkos és/vagy halmos szarmata temetők jóval maradandóbb jelenségek lehettek, mint a "lapos" sírmezők, ezért hosszabb ideig szolgálhattak célpontul.

A halottisztelethez pedig annyit, hogy egy germán király egyszer elrendelte a holtak nemesfémtől való megszabadítását a királyság területén, mondván hogy az élőknek úgyis több szüksége van rájuk mint nekik. Szóval van ilyen. Persze a rendelet társadalmi fogadtatását nem ismerjük, sem hogy egyedüli példa-e. Mint ahogy az is erősen kérdéses, hogy e régészeti kultúrák mögött egységes közösségtudat létezett-e egyáltalán.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.08.20. 20:12:18

@m. zsófi: Én nem is egységes közösségtudatra, hanem vallási szempontokra, tiltásokra gondoltam, amelyek gátolják a közösségben a sírgyalázást.

csik jenő 2009.08.23. 13:23:58

csodálatos darab amely fényes bizonyítéka a római művészet egyik nemes technikályának a zománcozásnak és a millefiori együttes alkalmazásának!! csodálatos és külön örülök annak hogy itt nálunk került elő! nagyon jó lenne ha teljes megtisztítása restaurálása után ujból bemutatnák ezen a weben!!

Charlie Brown 2009.08.23. 22:24:24

Azért én mindig kicsit rossz érzéssel olvasom ezeket a sírfeltárásokat, különösen mikor a sírok korábbi kirablása fölötti kesergés is vegyül a beszámolóba.

Őszintén: a mai régészek révén a mostani társadalom nem ugyanúgy kirabolja a sírt, mint a régiek? Nem ugyanúgy kifosztja, elvéve az elhunyttól azt, amit mellé temettek? A ronda kortársak, meg a későbbi korok rablói kirabolták a sírokat, micsoda viselkedés, nahát! De mi bezzeg kiszedhetjük belőle magunknak az ékszereket. Őszintén szólva nem értem, hogy csupán a sír kora miért mentség arra, hogy a tartalmát tudományos precizitású kirablás által magunkévá tegyük? Nemhogy kollektív képmutatás esete forog fenn?
Vagy oké, szedjük el a holtaktól ami a holtaké, de akkor a régi sírrablókat se nevezzük rablónak meg fosztogatónak.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.08.23. 22:28:35

@Charlie Brown:

Nézz körül ennek a posztnak a kommentjei között:

sirasok.blog.hu/2009/07/25/hullak_a_plakato

Szerintem ott a kollégák már megadták erre az itt valamiért rendszeresen felmerülő kérdésre a frappáns választ! :)))

Charlie Brown 2009.08.23. 22:40:51

@Karikásostor: Olvasnám, de "Sajnos nincs megjeleníthető bejegyzés..." :(

Mindazonáltal félek, hogy bármit is írtak a kollégák, valójában a problémámra nincs, nem lehet elfogadható semmilyen válasz. Lehet a sírok kiürítésére bármilyen ideológiát alkotni, és értékelem én is a kulturális hasznot, de a rablás akkor is rablás, ha nemes cél érdekében történik. A végeredmény így is ugyanaz: egy kipucolt gödör, lecsupaszított halottal. :(

Charlie Brown 2009.08.24. 00:59:10

Elolvastam, de nem igazán mondott senki értékelhető választ Ja'far felvetésére a régészek általi sírkiürítéssel kapcsolatban.
Az útalapozás oké, ha a gépek széttúrnák a sírokat, akkor érthető, csinálni kell/lehet velük valamit, de egyébként... Szóval én ha koporsóba temetnének, biztos nem szeretném ha 1000 év múlva kiásnának és kiállítási tárgynak használnának engem meg a mellém temetett személyes tárgyaimat. Élek a gyanúperrel, hogy a már 'feltárt' régiek sem szerették volna. Nem akarok ezen rugózni, csak kicsit szomorú vagyok, hogy a régészet alapvetően nem kezeli halott emberként a sírok tulajdonosait, hanem egyszerűen tárgyakat, érdekes szakmai bizbaszokat lát bennük és a tárgyaikban.
A tudás éhezése igen szép és fontos dolog, de még soha nem hallottam olyanról, hogy egy feltárt sírt illően visszatemettek volna, a benne talált értéktárgyakkal, ékszerekkel együtt.

Na, eleget papoltam, bocs, leülök magamtól.

jakab01 2009.08.24. 15:37:56

@Charlie Brown:

Egyesek azáltal váltak halhatatlanná, hogy sírjaikra rátaláltak. Személyazonosságukat sikeresen beazonosították.
Kívánhat ettől többet egy földi halandó?

Vagy felejtsük el őket örökre és vesszenek a semmibe?

Te melyik szeretnél lenni?

Ha ez az örökélet titka, akkor engem nyugodtan állítsanak 1000 év múlva vitrinbe.

:-)

Charlie Brown 2009.08.24. 19:03:10

@jakab01:

Mint írtam: fel lehet hozni mindenféle ideológiát, hogy milyen ürüggyel fosztjuk le az ősök sírjait. A lényegen nem változtat: nem azzal a szándékkal mentek a föld alá, hogy idővel vásári látványosság váljék belőlük. Testük és tárgyaik az örökkévalóság számára kerültek a sírba, legalábbis ők és a visszamaradottak akkor így gondolták. Ezt az óhajukat a régészet ugyanúgy semmibe veszi, mint a mezei sírrablók. A 999/1000 többségnek semmiféle utólagos emlékezet nem jár a sírjuk kifosztásáért cserébe.

Meg kéne találnunk Attilát ahhoz, hogy emlékezzünk rá? Szerinted pl ő "szeretné" ha megtalálnák, és belépti díjért, vitrinben mutogatott attrakció lehetne belőle és a temetkezési tárgyaiból? Gondolod, hogy megtiszteltetésnek venné? :)

jakab01 2009.08.25. 12:00:16

@Charlie Brown:

Attila legenda. Sírhelye zarándokhely, maradványai pedig erekjék lennének.

Szerintem szenzációs lenne a felfedezés.

Rendben van, tegyük félre a múltat. De minden nép a múltban szerezte jogait?! Rendben van, akkor dobjunk el mindent és menjünk vissza oda, ahonnét jöttünk. (Örülnének is a szomszédok.)
De honnét jöttünk?
Áh mindegy! Akkor vegyüljünk el.

Szerinted ez lenne a helyes út?

Egyébként ez az elvegyülés sem menne olyan könnyen. Vannak akik szemében örök szálka vagyunk/leszünk.

buvarkund 2009.08.25. 15:15:03

@Charlie Brown:

"Testük és tárgyaik az örökkévalóság számára kerültek a sírba, legalábbis ők és a visszamaradottak akkor így gondolták."

Ezt nagyjából a régészet biztosítja is, mivel pontosan dokumentálja a sírokat mellékleteikkel együtt,ezzel biztosítja fennmaradásukat, legalább az egyetemes emlékezetben:)

A "sírrablók" nem így tesznek, kiterjedt vita olvasható a kérdésben egyes blogposztok alatt...újra kezdeni szerintem nem érdemes.

buvarkund 2009.08.25. 15:17:26

Kedves Anita !

Gratulálok a cikkhez, remélem eljön az idő amikor újra láthatunk a "vízparton" is:)

P.N.

m. zsófi 2009.09.02. 22:34:29

@G.d.Magister:
Szerintem létezhetett olyasmi amire gondolsz, mert a temetés után nem sokkal tömegesen kirabolt temetők többsége történetileg elég zavaros korszakokból származik. Bár ez inkább magánvélemény, sajnos a régészet ehhez szerintem kevés.

A "sírrabláshoz": majd ha adott lenne, hogy ugyanoda ("megszentelt" földbe), ugyanolyan temetkezési szokásokkal (amik rekonstruálhatatlanok) visszatemethetnénk a leletmentések során előkerült embermaradványokat, akkor lenne érdemes vitát nyitni erről...

csik jenő 2009.09.04. 22:29:06

rendkivül érdekes és igen elgondolkodtató téma amit előttem néhányan felvetettek..mi számít sírrablásnak és valóban sírrablás az ha a tudomány és a jövő számára összegyűjtött mütárgyak ősein által alkotott sok esetben igazi remekművek nem az enyészeté válnának hanem a köz javát szolgálva rengeteg értékes információt adnak a laikus és a tudományos szakemberek részére!! gondoljunk csak bele..a sok szép antik mütárgy ékszerek ezüst nemük üveg és kerámia leletek nem volnának mit tudnánk róluk és készítésükről anyagukról kidolgozásukról!? ha nem maradt volna meg a csodálatos TUTANHAMON kincs a sok remek művű ékszer bútor és asír számtalan tárgya mit tudott volna a HISTORIZMUS egyiptom motivum világából felhasználni..akkor még 1923 ig a fáraó sírok leletei igen csak szegényesek voltak hiszen a sírokat az évezredek során a papok a sírok őrzői és a számtalan sírrabló és kalandor folyamatosan dézsmálta.. mennyivel szegényebbek lennének ismereteink a sírmellékletek nélkül! kétségtelen hogy az egykor élt emberek javai voltak ezek a sírmellékletek de nekik ebből sajnos már nem származik hasznuk hogy csontjaik közt hever a gyönyörű római fibula stb..nekünk utódoknak örömöt élményt jelent látni mit tudtak az egykori mesterek és még tudásunkat is gyarapitják ezek a remekművek! hiszen előbb utóbb a tartósabb tárgyak is elvésznek a földalatt..a talaj erózió a földrengések árvízek és a romboló talaj munkák építkezések a földfelszínén és sorolhatnék még jónéhány károkozót! de ami az egykor élt emberek csontjait illeti..valóban tíszteletben kellene tartani és ha eredei helyükön nem maradhatnak legalább méltó módon eltemetni ujból..az örök nyugalom és kegyelet okául..nem a múzeumok padlásait és pincéit teledobozolni csontjaikkal../feldolgozás/címén őrízni őket..a régészetnek ithon sem pénze sem ideje nem lesz soha hogy ennyio emberi csontot valaha is feldolgozzanak és mindenkiről megálapítsák nemét korát betegségeit stb stb..ezen el kellene gondolkodni az illetékeseknek!! hiszen a csodálatos MÓRA FERENC ásatásai alkalmával nemegyszer a sírfeltárás után az ősök csontjait helyükön hagyta..