Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.09.02. 11:10 Torbágyi Melinda

Kelta aranyérmek a Pozsonyi Várban

Több mint tucatnyi ókori arany és ezüst érem került elő idén augusztuban a Pozsonyi Várban folyó régészeti feltárások során. A leletekről számos színes riport jelent meg a szlovák hírportálokon, azonban azokat átvevő magyar oldalak mint "rómaiak aranyáról" írtak az előkerült BIATEC és NONNOS feliratokat is tartalmazó veretekről. Milyen érmekről is van pontosan szó és kik készítették azokat?

BIATEC feliratos boius sztatér a pozsonyi leletből

A megjelent fotókon szereplő nemesfém pénzek a kelta boius törzs által, a Kr. e. 1 században vert érmek. Pozsony a boiusok központja volt a Kr.e. 2-1. században. Az ókori történetíró, Sztrabón szerint a mutinai csatavesztés után (Kr.e.193) Észak-Itáliából elűzött boiusok a Dunához települtek, és a régészeti kutatások egyre inkább megerősítik, hogy ez a terület a római korban már írásos emlékek által is igazolt északkelet Ausztria, északnyugat Magyarország és délkelet Szlovákia vidéke lehet.

A Kárpát-medence népei a Kr. e. 1. században (forrás: Szabó Miklós: A keleti kelták . Bp. 2005)

 

Pozsony területén számos kelta éremlelet (kincs és szórvány), valamint műhely maradványok egyaránt igazolják, hogy ez a város volt a boius pénzverés központja, legalábbis a Kr.e. 1. század első felében.

Legjellegzetesebb pénzeik nagy méretű, ezüstből készült 16-17 grammos (ma hexadrachmának, 6 drachmásnak tartják őket) veretek, melyeken számos latin betűkkel írt név szerepel, köztük a leggyakoribb BIATEC és NONNOS. Az érmek ábrázolásai sokféle hatást tükröznek, a keltezés szempontjából legfontosabb a római.

Boius hexadrachma a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében

 

A BIATEC feliratos pénzérmék előlapján látható kettős-portré egyértelműen egy Kr.e. 70-ben készült római köztársaság kori dénárra vezethető vissza.

Boius hexadrachma BIATEC felirattal a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében

 

A nagyezüstök mellett készültek aprópénzek is ezüstből, valamint aranyak – ezek is több címletben – melyek egyes példányain szerepel a BIATEC név, illetve rövidítése. A Kárpát-medencei keltáknál egyedülálló boius aranyverés a csehországi boiusoktól eredhet, ahol már korábban is készültek aranypénzek – részben a pozsonyiakhoz hasonló típusok.

Boius sztatér a pozsonyi leletből

 

A különböző fémekből és több, különböző címletből álló pénzverés már fejlett pénzhasználatra utal a Kr.e. 1. század középső harmadában a boiusok vidékén.

A boiusok arany-, illetve nagyezüst verésének minden bizonnyal a Kr.e. 1. század közepe tájára keltezhető dák támadás vetett véget, amely egyben a pozsonyi fellegvár pusztulását is okozta. Az élet azonban nem szűnt meg a területen, sőt a pénzverés sem, mivel aprópénzeket még jóval tovább is kibocsátottak.

 Boius kisezüst a pozsonyi leletből (úgynevezett Réte-Simmeringeni típus)

 

A pozsonyi oppidum (erődített telep) területén nem csak helyi pénzek, hanem számos idegen pénz is felszínre került, elsősorban a szomszédos noricumi és pannoniai kelta veretek. Mintegy 10 éve pedig a Budapest környékén élő eraviszkuszok római köztársasági dénárokat utánzó pénzérméiből álló kincset találtak a szlovák régészek.

Pozsony tehát mindenképpen az egyik legjelentősebb – ráadásul jól kutatott - keleti kelta oppidum, nem elhanyagolható római kapcsolatokkal már Pannonia provincia létrejötte előtt is.

15 komment

Címkék: történelem régészet kelta kincs pozsony numizmatika


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr151353986

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.09.02. 14:03:17

Mit kerestek a dákok a Kr. e. 1. sz. közepén a mai Pozsony körül? Az érmék szépek, a feliratok ezek szerint személynevek lehetnek? Mit mondanak rájuk a nyelvészek?

buvarkund 2009.09.02. 14:18:44

@G.d.Magister:

Vélhetően a pannonok elleni korabeli kisantant szerveződési tárgyalásain járhattak ott, de aztán a lómaiak mindenkit kizavartak az erdőből.

Allius 2009.09.02. 14:18:51

"Pozsony tehát mindenképpen az egyik legjelentősebb – ráadásul jól kutatott - keleti kelta oppidum"

Ezen nincs mit csodálkozni: a bojuszoknak több mint 200 évük volt kiépíteni "állásaikat", és csak a dák leigázás (kb i.e.60-44) után csökkent a területük és befolyásuk a térségben.

Érdekes, hogy Erdély közepén is találtak BIATEC tipusú kelta kori érméket, de ezeket Preda beépítette a dako-geta érmék közé.
Csakúgy mint a Szamostölgyes(Tolghies Miresumare) tipusút, amely sokkal inkább a kelta Anarti törzshöz köthető - szerintem.

Talán nem lenne hátrány a magyar kelta érméket gyűjtők számára egy magyar nyelvű érmetípus meghatározó: ha már elég gazdag a területünk ilyen leletekben, miért nem terjedt el a Szalacska tipus a Hercuniates helyett, vagy a Cotini törzs oppiuma alapján az Óhuta típus. Érdekes módon van Gjurgevac tipus, meg Velemér tipus, stb.stb, némiképp elterjedt a Dunaszekcső tipus, mint megnevezés is. De hol van pl a dengeleg tipus - egyházasdengelegi lelet alapján, vagy az Óhuta-i lelet után az Óhuta tipus, és még lehetne sorolni.
Nagyon találóak a német megnevezések, de miért kellene megtanulnom a Pink, Göbl, Dembski által használt Baumreiter-t és társait, mikor egyszerű (a gyakorlatnak megfelelő lelőhely alapú) magyar neveket is lehetne használni?

nickita 2009.09.02. 14:34:33

@G.d.Magister: Hát csak kirándultak arra és ha már ott voltak, akkor jól kifosztották szegény keltákat.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.09.02. 14:53:57

@buvarkund: @nickita: köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat. :)

buvarkund 2009.09.02. 15:33:08

@G.d.Magister:

Szívesen, B.tervként esetleg felmerülhet, hogy a veretek sok igazolható esetben nem veretőikkel érkeznek az adott helyre, vagy mégis...:)

buvarkund 2009.09.02. 15:51:53

@G.d.Magister:

Elnézést benéztem, figyelmetlen olvasás miatt úgy véltem, hogy a dúlás tényén kívül lelőhelyből adódó numizmatikai összefüggések is vannak a dákok ittlétével kapcsolatban, de hát a cikkből ez nem következik, így B.terv sztornó:)

sapuh 2009.09.05. 22:23:32

@buvarkund: Allius éppen egy ilyen összefüggésről írt.

sapuh 2009.09.05. 23:01:26

@G.d.Magister: bár a wikipediánál messzebb én sem mentem, számos helyen említi a "pozsonyi" bój oppidum dákok általi elfoglalását.

en.wikipedia.org/wiki/Burebista

it.wikipedia.org/wiki/Burebista

Itt meg azt írja, hogy a bójok a a dákok elvonulása után inkább a kisebb, de jobban védhető (mai) Dévényt építették ki központjuknak:

en.wikipedia.org/wiki/History_of_Bratislava

- a vereség tehát elég komoly lehetett.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.09.06. 01:21:44

@sapuh: ezek a dákok... csoda, hogy az oláhok nem tartanak igényt Pozsonyra! :)

sapuh 2009.09.06. 13:01:36

@G.d.Magister: pedig 1919-ben Győrig már eljutottak. Mármint a románok. Biztos csak Burebista nyomdokain jártak :)

buvarkund 2009.09.08. 14:46:02

@sapuh:

Igen, de a BIATEC érmék erdély közepén való megtalálásának ténye bizonyító erővel szerintem nem sorolható a dákok "pozsonyi" dúlásához mert számtalan más helyről kerülhettek oda ezek az érmék, viszont felmerül a tudatlan kérdés részemről, a dákoknak egyáltalán volt saját pénzverésük, avagy nem, mert erről nem rendelkezem ismerettel...

sapuh 2009.09.09. 00:18:14

@buvarkund: ezt nem is állítottam, csak arra a kérdésre válaszoltam, hogy mit kerestek a dákok a bójok földjén.

Abba szerintem is fölösleges belemenni, hogyan kerültek Erdélybe a BIATEC feliratú érmék, mert elég nehéz lenne bizonyítani bármelyik álláspontot. Persze a hadjárattal összefüggésbe hozni a dolgot, az jó teória :)

ardeacinerea · http://www.pallas70.hu/osszetett-kepzesek.php 2009.09.22. 12:18:32

De gyönyörűek. :) Ki lesznek állítva valahol?