Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2010.07.07. 16:05 Bertók Gábor - Gáti Csilla

Újkőkori körárkok és körülárkolt területek kutatása Baranyában

Sokszor először csak légi-, vagy műholdfelvételeken rajzolódnak ki azok a hatalmas méretű, közel hétezer éves árokrendszerek, amelyek közül a közelmúltban több, mint tucatnyit sikerült azonosítanunk Baranya megyében.

A késő újkőkor idejére (Kr. e. 5000 - 4400 körül) keltezhető körárkok és egyéb körülárkolt területek kutatása Közép-Európában több évtizedes hagyományokkal bír. Itt elsősorban a dél-németországi, ausztriai, morvaországi és szlovákiai kutatási eredményeket kell megemlíteni, ahol ezeknek a létesítményeknek a felderítése és vizsgálata hagyományosan több szinten folyik már évtizedek óta. Többségüket a levegőből fedezik fel, majd ezt követően esetenként geofizikai mérésekkel és/vagy kisebb-nagyobb szondázó ásatásokkal nyernek pontosabb képet az építmények szerkezetéről és koráról.



A belvárdgyulai körárok

A címben is szereplő különbségtétel oka az, hogy e kör alakú földműveknek két fő, bár nem minden esetben pontosan elhatárolható csoportját lehet megkülönböztetni. Körároknak (Kreisgrabenanlage, rondel, henge, circular enclosure) inkább azokat a létesítményeket nevezzük, melyek alaprajza valóban a kör vagy legalábbis valamiféle szimmetria felé látszik törekedni, illetve emellett hangsúlyos, sokszor fő égtájak felé tájolt bejáratokkal, valamint cölöpkerítésekkel rendelkeznek. A körülárkolt terület elnevezéssel pedig azokat az objektumokat illetjük, amelyek esetében a szabályosság nem kritérium; a földművek elsődleges funkciója pedig vélhetőleg egy-egy terület megjelölése, lehatárolása, esetlegesen védelme volt. (Képek egy újra felépített késő neolitikus körárokrendszerről itt láthatóak, egy másik  virtuális rekonstrukciója itt nézhető meg.)

Körárok Vokánynál

 

A körárkok funkcióját illetően egyenlőre csak találgatások vannak. A közfelfogás leginkább Stonehengehez szokta hasonlítani ezeket a építményeket, bár korban jóval megelőzik azt. A kutatásban leggyakrabban csillagászati, naptári, és a jeles napokhoz (napfordulók, holdtölték etc.) kötődő közösségi, ceremoniális használatuk mellett érvelnek. Az is előfordul ugyanakkor, hogy fellegvár-szerű védműnek rekonstruálják ezeket az építményeket, de leginkább több funkció együttes megléte feltélezhető.

A körárkok méretükben és formájukban igen eltérő képet mutatnak, a kisebb, 50-80 méteres átmérőjű, egyszeres, esetleg kétszeres árokrendszerektől a fél kilométeres átmérőt is elérő, többszörös, és valószínűleg több fázisban létrejött óriásokig. A legtipikusabb változat a 100-200 méter közötti átmérőjű, kétszeres, vagy háromszoros árokrendszerrel körülvett, négy kapuval rendelkező szerkezet, de emellett vannak két, három és öt kapuval ellátott, nem feltétlenül szabályos kör alakú formák is.

Körárok Villánykövesden

 

Az építményt alkotó árkok általában V vagy U keresztmetszetűek és többnyire igen mélyek (a mai felszíntől mérve elérhetik a 2-4 méter is). Sok esetben meg lehet megfigyelni paliszádsorokat vagy cölöpkerítések keskenyebb árkait a nagyobb kerítőárkok mentén. A legtöbb esetben azonban úgy tűnik, hogy az árkok önmagukban funkcionáltak; nem társult hozzájuk sánc, jelentősebb faszerkezettel pedig a kapuk és a kerítőfalak esetében lehetett csak számolni.

Az esetek többségében a körárok közvetlen környezetében található egy hozzá kapcsolódó település is, melytől a körárokrendszer elhatárolódott; de az is előfordul, mint az alábbi példa is mutatja, hogy a többszörös árokrendszer külső gyűrűi kerítenek körül települést, míg a legbelső gyűrű viszonylag kevés objektumot tartalmaz.

Körárkok kutatása Magyarországon


Az autópálya-feltárásokig mindössze néhány, a fentiekben leírt építményről volt tudomásunk a Dunántúlról, melyek az ún. lengyeli kultúra időszakához köthetők (a Tolna megyei Mórágy; a Vas megyei Sé; a Baranya megyei Vokány, Villánykövesd; és a Zala megyei Becsehely közelében).

 

Az elmúlt években az M7-es, valamint a Kaposvárt elkerülő út nagyfelületű leletmentései során ugyanakkor sorban kerültek elő Somogy és Zala megyéből neolitikus körárokok részletei a nyomvonalon belül, amelyekről fotók az alábbi linkeken láthatóak:

Fontos megjegyezni, hogy a Kárpát-medence késő neolitikumában nem csupán a főként a Dunántúlon virágkorát élő lengyeli kultúrára volt jellemző a körárkok létesítése: az Tokajban és környékén fellelhető, szerszámkészítésre igen alkalmas obszidián miatt a korszakban kiemelkedő fontosságú Felső-Tiszavidékről, az ún. Tisza-Herpály-Csőszhalom kulturális komplexum területéről is ismerünk ilyet. Ugyanakkor az is megemlítendő, hogy e kultúrkör bizonyíthatóan kapcsolatban állt a lengyeli kultúrával, és az elsősorban a lengyeli kultúrkörre jellemző objektum jelenléte a stratégiai fontosságú helyszínen is ezen kapcsolatok jelentőségét látszik megerősíteni.

 

Körárkok Baranya megyében

Baranya megye légirégészeti szempontból gyakorlatilag kutatatlan maradt a 2000-es évek közepéig, annnak ellenére, hogy a régebbi lelőhelyek közül épp a megyében folytatott repülése során fedezett fel a 90-es években Zalai-Gaál István régész két körárkot (Villánykövesd és Vokány határában).

Az elmúlt 5 év folyamán egy Európai Uniós, Culture 2000 programon belül megvalósított projektnek köszönhetően, valamint 2008–2009-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 14 a fentiekben leírt késő neolitikus, a lengyeli kultúrához kapcsolható körárokrendszert és körülárkolt területet találtunk a légifelderítések illetve az interneten is hozzáférhető műholdfelvételek elemzése során. Mivel ebben a térségben korábban még nem folyt intenzív légirégészeti kutatás, így a kapott eredmények az újdonság erejével hatottak.

 A Baranya megyében eddig felfedezett újkőkori körárkok (klikk a nagyításhoz)

 

Ezeket a körárkokat és körülárkolt területeket légifelvételezés után, a terepen gyűjtött leletek, illetve formai analógiák alapján tudjuk korszakhoz kötni. Az így kapott eredmények azt látszanak bizonyítani, hogy ez a fajta késő neolitikus építkezési mód és településszerkezet a mi térségünkben sem volt kevésbé elterjedt, mint tőlünk nyugatabbra.

A fent említett pályázatok segítségével a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának  intézményi keretében módunk nyílt néhány körárokrendszer részletesebb kutatására is.



Szemely–Hegyes

Szemely község határában még 2005 folyamán azonosítottunk egy nagy kiterjedésű körárokrendszert, illetve tőle délebbre egy kisebb méretű szerkezetet. Szerencsés módon alkalmunk nyílt még 2006-ban és 2008-ban a két objektum geofizikai kutatására, valamint szondázó ásatására is.

A két körárok Szemely-Hegyesen, előtérben a nagyobb, háttérben a kisebb

 

Részben a légifelvételek, részben pedig a közel 22 hektáron végzett felmérés alapján jelöltük ki a szondázó ásatások kutatóárkait, melyekkel célunk a két árokrendszer elemeinek átvágása, és ily módon szerkezeti megfigyelések nyerése volt. Az ásatások során megbizonyosodtunk arról amit a felszíni leletek alapján korábban is sejtettünk már: a lelőhely a késő neolitikus lengyeli kultúra (Kr.e. 4700-4000) időszakába keltezhető. A geofizikai felmérés mágneses anomáliái pedig valóban nagy kiterjedésű, széles, mély, V metszetű árkokat jelölnek.

Az ásatás és körárok a levegőből 2006-ban

 

A nagyobb körárokrendszer külső, enyhén hatszöges formájú, 4-5 árokból álló árokcsoportjának mérete 550×400 méter, a legbelső, szabályos körárok átmérője 100 méter. A középső, 200 méteres átmérőjű árkot úgy tűnik, hogy a lelőhely élete során valamikor feltöltötték.

A nagy körárok magnetométeres felmérése

 

Érdekesek a kapuk körüli, félköríves, bástya-szerű alaprajzzal rendelkező árokszerkezetek, melyekhez hasonlók Baranya megyén kívül eddig csak a fentebb már említett, nemrégiben felfedezett dél-dunántúli lelőhelyekről ismerünk csupán (Nagykanizsa, Szólád, Kaposújlak közeléből). Funkciójukat egyelőre teljes homály fedi, védelmi szerepük merült fel a kaposújlaki árok esetében, ahol az árok egy dombvéget határol le, tehát nem tipikus körárokról van szó.

Kapuk különböző körárkoknál: 1. Nagykanizsa 2. Szolad 3. Kaposujlak 4. Szemely I.

 

A kapuk tájolása csak részben egyezik a főbb égtájakkal (K-NY irányban), ellenben úgy tűnik, hogy a csak nagyjából É-D irányú tengelyen lévő kapukon keresztül egyenesen a háromszög alakú sziluettel rendelkező Szársomlyó hegy csúcsára lehetett rálátni. A hegy esetleges jelentőségét további kutatások tisztázhatják. (Talán nem véletlenül: hasonló, a kiemelkedő földrajzi jelenségekkel való összefüggés látszik kirajzolódni néhány angliai lelőhely esetében is).

 

Szársomlyó a szemelyi körárok belsejéből Google Earthban

 

Az egyes árkok, árokszakaszakaszok egymáshoz való időbeni viszonyát még nem sikerült kétséget kizáróan tisztáznunk, ugyanakkor két faszénmintát is tudtunk gyűjteni, melyek alkalmasak voltak radiokarbonos kormeghatározásra: egyet a legbelső, egyet pedig a legkülső körárokcsoport alsó betöltésrétegéből. A belső árokból vett minta kalibrált kora Kr. e. 4950 – 4790, míg a külsőből vett minta 4720 – 4530 közötti időszakra tehető.

Noha ez az eredmény sokféleképp magyarázható, az elmondható, hogy mindkét minta a késő neolitikus-kora rézkori lengyeli kultúra általában elfogadott neolitikus időszakába esik (kb. Kr. e. 5000-4500/4400). A két minta közti átlagosan 200 év különbségnek pedig lehet jelentősége az árokrendszer elemeinek kronológiai viszonyára nézve is.

Elekintve a kronológiai kérdésektől, valószínűnek tűnik, hogy a különböző árkok bejáratait a többi figyelembevételével alakították ki; azaz a rendszer elemei közül legalább kettő valószínűleg mindig egyidőben létezett.

A kisebbik körárok ásatásából és felméréséből származó eredmények még feldolgozás alatt állnak, ezekről pontos információt még nem tudunk szolgálni.

A légifelderítés, geofizikai mérések és szondázó ásatás alapján tehát a lelőhely minimális roncsolása mellett a lehető legtöbb információt tudtuk meg a szerkezetről: a légifelderítés útján megtaláltuk, a geofizikai mérésekkel pontosítottuk az alaprajzát, és így a szándékainknak leginkább megfelelő módon tudtunk ásatást kezdeni, mellyel végül pontosítottuk és megerősítettük az előzetesen kapott képet.



Belvárdgyula–Szarkahegy

A szemelyi lelőhely kutatását követően 2008-ban módunk nyílt egy kisebb körárok kutatására. Belvárdgyula határában még a 2006/07-es években az M60 autópálya nyomvonalán sor került egy nagyméretű (203×213 m), szintén a lengyeli kultúrához tartozó telep egy részének feltárására. Ettől északra légifelvételezés során sikerült felfedezni egy enyhén ovális körárkot.

A belvárdgyulai körárok és újkőkori település feltárása 2007-ben

 

A georeferált, azaz számítógépes úton mérethelyessé és torzításmentessé alakított légifelvételek alapján kijelölt területen végzett geofizikai felmérés eredményeként egy 4 kapuval ellátott, kétszeres árokkal körülvett, nyomott kör alakú objektum képe rajzolódott ki, melynek belső területe jórészt üresnek mutatkozik, hasonlóan sok más, Ausztriában és Szlovákiában azonosított körárokhoz. A körárok a felszíni leletek alapján kétség kívül összefügg a tőle délre található teleppel.

A körárok georefeált légifelvétele és térképre illesztett geofizikai felmérése

 

A fentiek mellett nemrégiben geofizikai méréseket végeztünk a villánykövesdi és a zengővárkonyi telephez tartozó körárkok területén is. E mérések adatainak feldolgozása azonban még folyamatban van.

A többi, légifotók és űrfelvételek alapján azonosított, és a terepen már bejárt körárkot még nem állt módunkban hasonló részletességgel kutatni, de amennyire a múzeum anyagi és emberi erőforrásai engedik folyamatosan végezzük a feltérképezésüket.

Kutatásaink távlati célja a térség neolitikus településszerkezetének minél alaposabb megismerése, illetve a fent leírt objektumok funkciójának tisztázása, ami a jelek szerint erősen összefüggött az egykor élt emberek élet- és gondolkodásmódjával.

 

 

A kutásban részt vettek illetve segítséget nyújtottak:

Bánkuti Attila, Dr. Molnár Gábor, Pethe Mihály, Simon Béla, Szabó Tibor, Dr. Székely Balázs Vajda Olga és  a Baranya Megyei Repülő és Ejtőernyős Klub

Tanácsaikkal segítettek és pulikációk létrejöttét előremozdították:
Prof Dr Raczky Pál
Prof Dr Zalai-Gaál István

 

 

 

20 komment

Címkék: pécs régészet őskor kultusz régész geofizika neolitikum


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr62136007

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Andorkal 2010.07.08. 22:43:59

Végre!
Már nagyon vártam a fenti témát, hobbi szinten várakat/várhelyeket keresek Baranyában, így számomra valódi kincs ez a poszt!

Megtisztelő lenne, ha egy-két levélváltás erejéig felvennétek velem a kapcsolatot (bluma[kukac]enternet[pont]hu)

Szemelynél a szomszédos dombháton (Felső-rét) alig 1-1,5km-re is van két körárok, azok milyen kapcsolatban vannak a fentiekkel?

pagát 2010.07.09. 10:03:24

Szeretném megkérdezni, hogy az Alföldön, pontosabban JNSZ megyében is lehetnek-e ilyen körárkok?

Ecthelion 2010.07.10. 00:02:23

Bölcs Ész: Hát ja, nekünk nagyon jó, nem is nyavalygunk azért mert idén nem kaptunk NKA támogatást, hiszen 2x már kaptunk, és azért sem, mert a tavaly 2 év előkészítő munkája után az egyik nagy tekintélyű hazai tudományos intézet kihúzott egy nemzetközi projektet a lábunk alól, hiszen mi kis vidékiek vagyunk, nekünk az nem jár. Mi sok amerikai filmet néztünk, ezért pozitívan gondolkodunk, bízunk magunkban, meg tudjuk csinálni ;)

Ecthelion 2010.07.10. 00:13:17

@Andorkal: Pont Baranyában nem túl sok várat/várhelyet (a kifejezés nekem középkorra utal) sikerült eddig azonosítanunk a levegőből, de persze ez nem jelent semmit, 5 év légirégészkedés csak a kezdet. Ha általában erődítésre, erődített településre gondolsz, akkor azért van néhány a listánkon. Ami Szemely-Felső-rétek-et illeti, valóban nagyon szép körárkok vannak ott, az autópályás feltárás, valamint terepbejárásaink és meglátásunk alapján korabronzkori erődített településnek látszik a lelőhely. A legutóbbi JPMÉ-ben közöltük őt és testvéreit.

Ecthelion 2010.07.10. 00:41:46

@pagát: Ezen a területen mi nem végeztünk kutatást, esetleg a Pécsi Légirégészeti Tékában lenne érdemes körülnézni: szerintem könnyen lehet, hogy vannak, mintha Jánoshida és Portelek közt lenne is valami ilyesmi...még 1997-ben vettem részt egy légi régészeti kiállítás magyar szekciójának és annak katalógusának összeállításában, és akkor bekerült ez a lelőhely. Azt ugyanakor nem tudom, a felszíni leletek alapján milyen korú lehet ez az objektum. Mindenesetre eddigi tapasztalatunk alapján ahol egy van ott van több is :)

pagát 2010.07.10. 08:53:59

@Ecthelion: Köszönöm a választ! Egyébként azért kérdeztem, mert a cikk olvasása után nekiláttam alaposan áttanulmányozni a városom körüli mezőgazdasági területek légi felvételeit és két ilyen helyet is találtam. Nem mondom, hogy biztosan körárkok, minden esetre a hasonlóság szembeötlő. Kinek jelezzem?

Ecthelion 2010.07.11. 20:36:34

@pagát: Szerintem a JNSz Megyei Múzeumok Igazgatóságán kéne keresned egy régészt, gondolom az őskorosokat érdekelheti a kérdés. a www.djm.hu/ -n rajta vannak a szükséges adatok.

Andorkal 2010.07.11. 22:54:46

@Ecthelion: Hozzáférhető valahol az a lista? Lehet, hogy tudnék hozzá tenni valamit én is.
Gyűjtök én mindent, ami erődített (lehetett), kortól és típustól függetlenül

szeeem 2010.07.12. 13:42:20

Üdv!

Én is találtam valami hasonlót. Írtam is a várkutatóknak. Szerintük valami neolítikus "kultikusnak vélt" hely nyoma lehet, de nem árkos, hanem sáncolat:
(Baja-Bátmonostor között a Dunától keletre a homokdombokon!):
mail.google.com/mail/?ui=2&ik=b2528af232&view=att&th=12558bcd8dab73cd&attid=0.1&disp=inline&realattid=f_g2so1xoq0&zw
mail.google.com/mail/?ui=2&ik=b2528af232&view=att&th=12558bcd8dab73cd&attid=0.2&disp=inline&realattid=f_g2so3ihv1&zw

Sajnos légiképen nem hiszem, hogy sokminden látszana, mert ahogy én tudom ált. talajfóliás spárgát termesztenek rajta.
(Kerítéssel körbevett terület).

Amennyire én tudom eddig nem tűnt fel senkinek. (Persze ha egyáltalán tényleg van ott valami. Lehet csak az én fantáziám buzog.)

:-)

Etzilbvrg 2010.07.12. 19:53:26

@szeeem:
Mielőtt bemásolsz egy linket, kérlek, győződj meg róla, hogy működik-e.

Ha pedig valamilyen regisztrált felületen történő bejelenkezés kell a megtekintéséhez, akkor próbáld meg általánosabb formában belinkelni, hogy használható legyen másnak is.

Bár megjegyzem, az Általad megadott 2 link Google account birtokában (s bejelentkzve) sem használható.

mzs227 2010.07.12. 22:49:37

Talán nem nehéz észrevenni a párhuzamot az angliai henge-ekkel. Gyümölcsöző lehetne akár egy párhuzamos tipológiát csinálni, tekintettel arra, hogy úgy tűnik a Brit szigetekre később jutott el ez az innováció, ami persze nem meglepő.

pagát 2010.07.13. 09:05:28

@Ecthelion: Köszönöm, megpróbálom, bár sok bizodalmam nincs az eredményt illetően. Jó tíz évvel ezelőtt megtaláltam egy rég elpusztult település nyomait, amit szintén bejelentettem, örültek is neki, mert semmiféle adatuk nem volt arról, hogy ott volt valaha falu. Kijött egy régész, akivel bejártuk a területet és aki megállapította, hogy a kőkortól kb. a XVII. századig éltek ott emberek. Ezzel vége is lett a történetnek, azóta se foglalkoznak vele, pedig minden évben egész csontvázakat forgat ott ki az eke, törmelékké zúzva a csontokat, edényeket, stb. Persze, tisztában vagyok vele, hogy laikusként nem tudhatom, hogy mi a fontos és mi nem, de akkor is fáj a szívem, mert szerintem az a hely megérte volna, hogy foglalkozzanak vele! Ahogy mostanában fél füllel hallottam, az illegális fémkeresők már "felfedezték".

szeeem 2010.07.13. 09:26:23

@Etzilbvrg:
Elnézést! Nekem működik, de ezekszerint csak énnekem.
Akkor pótlólag mégegyszer:
kephost.hu/image-7847_4C3C1339.jpg
kephost.hu/image-BF2F_4C3C14F3.jpg

RMaria 2010.07.31. 17:06:48

A szentannai ( Arad megye) hármas körárok csaknem 78 hektáros alapterületü, a földhányások ma is jól kivehetők,helyenként 30 cm.-2 m. magasságúak (már attól függően, hogy a szántások mennyit tüntettek el belőle). Ezt nevezik ma a szentannaiak “Die Schanzen”-nek vagy “La Varbă”. Ez volt a „Földvár”. Jól látható a szentannai templomtól délnyugatra, a Zimándra menő út mellett (ahol a régi CFR canton volt) A canton-tól délnyugatra, kb 800 méterre van a legbelső kör (halom), a „Shanzhügel”. Legelőször 1835-ben említi a szakirodalom, majd Márki Sándor két munkájában is foglalkozik vele, és a zsadányi (Temes megye – ma Corneşti) körárokkal való hasonlóságával. Véleménye szerint avargyürü, és a Nagy Károlytól elszenvedett vereség után épült. Márki összefüggésbe hozza a szentannai körárkot a Bánságon és a Körösöktöl délre eső területen végighúzdó „Ördögárok”-kal.. Az első feljegyzett kincslelet 1888 április 2l-én került elő, a Nagyváradot Araddal összekötő vasút munkálatai során. 1952-ben Dörner Egon végzett ásatásokat, az előkerült leletek későbronzkorinak és korai vaskorszakinak( H.A) bizonyultak. 1963-ban végeztek komolyabb feltárást a régi canton mellett. A rétegek elemzézéből kitünt, hogy az első védősánc 3,5 m széles és 3 m mély lehetett, a sáncból kitermelt földet a magasításhoz használták, ami több külömböző helyről összehordott földdel keveredett. A sáncok falait erősítő cölöpök 40-50 cm átméretőek voltak, és transverszálisan egymáshoz voltak erősítve. Egy meg nem határozott korban a körárok nagy károkat szenvedhetett, mert faszerkezete teljesen leégett (narancsvörös égett föld jelzi a cölöpök helyét) Az árkot ezután vagy betemették vagy a beomló föld temette be, majd ezt követően egy sokkal szélesebb árkot emeltek (25m széles és 2,5 m mély) amit ugyancsak vastag (0,50-0,60 cm átmérőjü) vertikális cölöpökkel erősítettek meg. Az új erődítmény sem lehetett hosszú életü, az alján lerakódott talaj vastagsága nem érte el a 0,50 cm.magasságot. A cölöpök mentén talált narancsvörös, sok helyütt lilára égett földréteg ( 4 méter szélességben és 0,80 cm vastagságban) hatalmas pusztításról árulkodik. A harmadik újraépítés során hatalmas mennyiségü, más helyről hordott sárgafölddel magasították meg a sáncokat, és a cölöpökkel és horizontális gerendákkal megerősített árok falát 42 méterenként elhelyezett oszlopok tartották. Ez a „vár” már nem esett a tüz martalékának, fokozatosan pusztult el, miután lakói elhagyták.

Eddig csupán a második gyürün belül találtak lakásra utaló nyomokat ( edénytöredéket, észak-dél tájolású kalóházra utaló nyomokat-H.A.). Spiral végü bronz karperecek, sarlók, lándzsahegyek és egy konkáv, kétlukú gomb került még elő erről a területről, anélkül, hogy valamivel összefüggésbe hozhatók legyenek ( az eke vasa vetette a felszínre).Temetkezésekre ennek a második gyürünek a külső, keleti oldalán bukkantak, a mai járófelülettől 1,30m mélységben. A halottak zsugorított helyzetben voltak, a melléklet (2 ép állapotban elhelyezett agyagedény, bronz csipesz) formára tekintve Hallstatt B volt.

A második gyürün belüli kulturális lerakódás rétege 2,70 és 3 m közötti és 5 szint ( Papokhalma) A legalsó (szürke-világos barna) kb 1 m, elszigetelten előkerült kerámia maradványokat tartalmaz (eneolitikum, Tisza), hasonló az otomani és pécskai leletekhez. Ebből a régegből került elő egy zsugorított csontvázas sír, 5 agyagedénnyel (összeilleszthető állapotban) a Tisza III kultúrából.

Az eddig előkerült, legreprezentálisabb lelet egy aranyozott bronzöv ( 87 cm hosszú és 10 cm széles lehetett, kb.egyharmada hiányzik). Ívsorok,cikk-cakk vonalak,háromszögek, körök, pontok, szimpla és dupla horgony szerü motívumok díszítik.(M.Rusu,Bemerkungen zu den grossen Werkstätten und Giessereifunden aus Siebenbürgen, Studien zur Bronzezeit-ben. Mainz, 1988, 30.szám, 388 oldal.) A legrégebbi, a bronz aranyozására utaló lelet a mai Románia területén.

A Magyar Nemzeti Múzeum 1889-ben 131 gr súlyú, a szentannai körárok területén talált arany tárgyat vett meg.(akkori leltárszám: 71/1889/1-14)

Roşu Maria

Lacpas 2010.08.30. 11:21:10

Üdv!

Nem pont a régészethez, de a légi megfigyeléshez kapcsolódik.:)
Szétnéztem én is kicsit a környéken, bizony érdekes dolgokat lehet találni.

Legkönnyebben észrevéhetők talán a folyók régi medrei (már ha jól látom és azok :) ). Végigkövethető a nyomuk a térképen: néhol még manapság is megtelepszik benne a víz, de van ahol már alig észrevehető a mélysége.
maps.google.com/?ie=UTF8&ll=47.752771,22.597075&spn=0.020544,0.054588&t=h&z=15
maps.google.com/?ie=UTF8&t=h&ll=47.777449,22.577108&spn=0.005148,0.013647&z=17

Ezek talán a Kraszna régi folyásának nyomai, vagy a hajdani lápos-mocsaras terület jelei. (Ecsedi láp)

MrMach1 2010.10.18. 15:52:01

@Lacpas:
Igen, azok valami vízfolyás nyomai. A légi felvételeken ezeket lehet a legkönnyebben azonosítani. Nagyon érdekes látni, hogy mekkora távolságot tettek meg a folyó medrek az évezredek alatt.
Az Alföldön bőven van mit nézni ilyen szempontból. :)

vastyan 2011.03.21. 21:56:30

Üdv!

Érdeklődni szeretnék,hogy Tótszentgyörgy, Istvándi és környékén fellelhetőek e neolitikus kőeszközök stb.
süti beállítások módosítása