2008 novemberében, a Fejér megyei Daruszentmiklós határában a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) M6-os autópályához kapcsolódó megelőző feltárása során, Cséki Andrea által vezetett ásatáson több mint 16 000 m² nagyságú felületen kerültek elő egy előzetesen a Kr. u. 7. – 8. századra keltezhető avar kori település objektumai: házak, kemencék, tűzhelyek, kutak, cölöphelyek. A kutatók a falu egyik kútjában különleges leletre, egy csontfurulyára bukkantak.
A daruszentmiklósi avar kori furulya (Fotó: Kenéz Pál - KÖSZ)
Bár a csonthangszerek az emberiség legősibb hangszerei közé tartoznak, és használatuk még a közelmúlt néprajzi anyagában is előfordul, ennek ellenére a Kárpát-medencében a népvándorlás korából eddig igen kevés hangszerleletet ismerünk.
Kút az avar településen |
A daruszentmiklósi csontfurulya juh vagy kecske jobb mellső lábának csontjából készült, hossza 11,7 cm. Két végét éles eszközzel vágták le, belső, szivacsos állományát eltávolították, felületén három, közel egyforma nagyságú és egyenlő távolságra lévő hangképző nyílást faragtak.
Avar kori kettős csontsípok más lelőhelyekről: 1. - 2. Alattyánból 3. Jánoshidaáról (Kovrig Ilona: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. Budapest, 1963, LXXVI. tábla nyomán) |
Az avar korból eddig feltárt, kb. egy tucatnyi csontból készült fúvós hangszer több szempontból is különbözik a most megtalált furulyától: míg e lelet feltételezhetően egy véletlen során eshetett a kútba, a korábbi darabok szinte kivétel nélkül férfisírok mellékleteiként kerültek elő. A halottakkal eltemetett – ún. félparallel és parallel kettős sípok közé tartozó – hangszerek darvak kb. 16–20 cm hosszúságú csontjaiból készültek, száranként 2–5, valamint 5–5 hangképző nyílással. Eredeti állapotukban valószínűleg dudák alkatrészei voltak, az e sírokban fekvő személyeket pedig minden bizonnyal avar kori dudásokként azonosíthatjuk. Kútleletünk talán egyszerű pásztorhangszer lehetett.
Már az első, avar kori hangszerleletet ismertető, 1934-ben megjelent kötetben is olvashatunk régészeti tárgyon végzett hangpróbákról. Szerencsére leletünk épsége és jó megtartása számunkra is lehetővé tette e kísérlet elvégzését: kb. 1300 év hallgatás után először Dresch Mihály szólaltatta meg a hangszert, majd ezt követően Juhász Zoltán játszott rajta, amelynek felvétele a MTV 1 Delta című műsorában itt látható:
A furulyáról szóló anyag 19:45-nél kezdődik
A kezdeti hangpróbák eredményeként bebizonyosodott, hogy a daruszentmiklósi furulya az ún. peremfurulyák csoportjába tartozik, megszólaltatása a pánsípokhoz hasonló módon történt.
Ezúton szeretnénk megköszönni Pálóczy Krisztinának, a Néprajzi Múzeum munkatársának a hangszer vizsgálata során nyújtott segítségét.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.04.29. 16:26:54
Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.04.29. 16:29:47
Nekem megy az ugrás.
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.04.29. 21:08:29
Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.04.29. 21:11:47
Előre húzom a kék fület.
StopSzmog 2009.04.30. 00:39:06
A darucsontból készült eszközök biztosan dudához tartoztak? Honnan lehet ezt tudni? Vajon miért kizárólag férfisírból kerültek elő? Bár ezek szerint nőiből is. Talán gyerekéből is?
Fura fintor, hogy a DARUszentmiklósi furulya éppen kecske vagy juhcsontból készült :)
hazati 2009.04.30. 07:27:36
Schilling L. 2009.04.30. 19:37:07
A kettős sípokat tartalmazó sírok többsége közöletlen. Az eddigiek - ismereteim szerint az alattyáni avar temető 477. női sírjának kivételével - férfiak sírjaiból kerültek elő.