Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2010.04.13. 06:00 Szabó Máté

Ősi utak a Pilisben

A Pilis-Visegrádi-hegységben számos helyen találkozhatunk olyan utakkal, melyek eredete az idők homályába vész. Közöttük néhányról azt tartják, hogy még a római korban készültek.

Bár ezek egy részét a Második Világháború idején régészek is dokumentálták, pontos korukat azóta sem sikerült tisztázni. A negyvenes években készült lenyűgöző felvételek néhány éve engem is a helyszínre csaltak, amikor is a nyomvonal részletes bejárásával megfigyelhettem az utak mai állapotát. A rövid, teljesíthető kirándulást a kedves olvasónak is bátran ajánlom, hiszen turistautakon követhető a szakaszok jelentős része. Mielőtt útnak indulnánk, szeretném leszögezni, hogy a helyszínhez kapcsolódó „legendák” mellőzésével csupán megfigyelésekre támaszkodom, és figyelemfelkeltés a célom.

A térképeket és az egykori fotókat tanulmányozva elsősorban a Pilisszentkereszt – Dobogókő – Két-Bükkfa-nyereg – Pilisszentkereszt háromszög bejárása és a nyomok állapotának rögzítése volt a célom, az engedélyek beszerzésében a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága részéről Ottományi Katalin volt segítségemre. A felméréshez GPS-t és a 18. századtól fellelhető térképeket használtam fel a szakirodalmon kívül.

A dokumentumok szerint a „kortalan” út Pilisszentkereszt érintésével a Két-Bükkfa-nyergen keresztül haladt Esztergom és/vagy a Duna (Pilismarót?) irányába, erről ágazott le a két említett pontról a Dobogókő felé egy-egy rövidebb szakasz.

Pilisszentkereszttől a kék kereszt turistajelzésen döntően az egykori nyomvonalon juthatunk fel a Dobogókőre. Azokon a helyeken, ahol tanulmányozható az út szerkezete, komoly munkálatok nyomait lehet megfigyelni. Az úton megújításnak nincs nyoma, vagy csak nagyon vékony murva rétegként látszik. Ahol az erózió és a munkagépek megkímélték, szélessége mérhető, 2,5 méter körül mozog. Az út különböző méretű kváderkövekből áll, a szegélykövek pedig esetenként a méteres hosszúságot is elérhetik.

A pazar látványt (és a civilizációt) magunk mögött hagyva a zöld kereszten jutunk le Dobogókőről a Két-Bükkfa-nyereghez. Itt csak egy rövid szakaszon – a nyereg előtt – látható a sziklába vájt út.

A meredek lejtőn lenyűgöző látványként tárul elénk a szekerek munkája. Kerekeik mintegy 10 cm szélességben és helyenként kb. 15 cm-re mélyültek be a kemény alapkőzetbe, míg az út szélein a szikla megmunkálásának és a tengelyeknek a nyomai őrzik az egykori használat emlékét. Szekérkerék nyoma több helyen figyelhető meg a Dobogókőre felvezető szakaszokon, a nyomtáv minden esetben 115-120 cm körül mozog.

Ezek a szakaszok az 1780-84 között végzett Első és a 1806-1869 között végzett Második Katonai Felmérés térképeiről hiányoznak, így azokat az újkorban valószínűleg már nem használták.

A zöld jelzésen továbbhaladva Pilisszentkereszt felé nagyon kevés helyen lehet az eredeti (?) út nyomait megtalálni. Bár vonala azonosítható, egykori szélessége (kb. 2,5-3 méter) és szerkezete csak nagy hibahatárok között mérhető. Legjobb állapotban Két-Bükkfa-nyereg előtt, attól délkeleti irányban látható. Lényeges eltérés a többi területhez képest, hogy az úton folyamatos használat, többszöri megújítás nyoma fedezhető fel.

Újkori és – feltételezhetően – korábbi használatára utalnak az Első- és Második Katonai Felmérés térképei is, valamint középkori használatát támasztják alá a közelében található kolostorok (pl.: Pilisszentkereszt, Pilisszentlélek). Megemlítendő, hogy a szakasz geológiai tájhatárra esik. Az út szegélykövei és eredeti (?) darabjai a Visegrádi-hegységre jellemző, az építkezésre ideszállított időtálló vulkanikus kőzetből, míg a megújítások a Pilisre jellemző mészkőből készültek. Kiindulási helyünk felé közeledve mindenképp érdemes megtekinteni a pilisszentkereszti Klastrom-kertben fekvő pálos kolostor maradványait is.

Ezzel az útszakasszal kapcsolatban mindenképpen foglalkoznunk kell azzal a dobogókői római őrtoronnyal (?), melynek állítólagos alapjait 1940-ben találtak meg. Jóllehet az építmény azonosítása pontos régészeti adatok híján ma már bizonytalan, azon érdemes elgondolkodni, hogy vajon milyen célból vezethettek fel utat a hegy tetejére. Ha ezt sikerül megválaszolnunk, közelebb kerülhetünk az utak keltezéséhez is.

Ennek egyrészt gazdasági okai lehettek (fakitermelés vagy vadgazdálkodás), másrészt stratégiai jelentőséget tulajdoníthatunk a helynek, vagyis a már korábban említett panorámával magyarázhatjuk a hegycsúcs használatát.

Ebben az esetben nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy bár szép időben akár a Magas-Tátráig el lehet látni innét, a Duna vonalát azonban csak kis részletekben fedezhetjük fel a hegy távolabbi előterében. A Duna és északi partjának megfigyelésére nyilván találhatunk megfelelőbb helyet, de olyat, ahonnét ugyanilyen részletességgel tekinthetünk a déli és keleti irányokba – a Pilisvörösvári-árok és Budapest felé -, már szinte lehetetlen. Ez alapján nem kizárt, hogy ha itt tényleg őrtorony állt a római korban, akkor annak a Dunakanyar levágásával, a gyors üzenettovábbításban lehetett szerepe, füst vagy fényjelek segítségével.

A bejárások során szembetűnő különbségeket lehetett megfigyelni a mai állapot és az egykori felvételek között. A régi képeket nézve sokszor azon is elgondolkodtam, hogy egyáltalán ugyanazon az úton járok-e? S bár a nyomvonal azonosítható, jelentős változások történtek. Megváltozott az erdő képe, és a kitermelés módja is. Néhol az út helyén árokban járunk, míg máshol modern építkezés takarja – vagy pusztította el – a maradványokat. Szerencsére olyan szakaszokkal is találkozhatunk, ahol az erózió törmelékkel és talajjal fedte be a nyomokat, s ahol ásatással lehetne megbizonyosodni az út szerkezetéről és a megújításokról.

A hegység egykori útjait fokozott veszély fenyegeti! Az erdőgazdaság nagy tömegű gépei az utakat szétnyomják és előkészítik a pusztuláshoz (egyes szakaszokon hasonló rombolást jelentethettek az 1945-ös, Budapest felmentésre indított páncélos hadműveletek is).

Ahol a felszínen láthatók a maradványok, nem csak az időjárás viszontagságaival kell megküzdeniük, a fővároshoz közeli erdőben megjelenő terepmotorosok és quadosok rombolásainak is ki vannak téve. A települések környéken zajló építkezések során pedig, mivel nincs információ az út pontos helyéről, esetenként puszta létéről sem, régészeti kutatás nélkül bontják el a maradványokat.

A jövőben érdemes lenne figyelembe venni a terület adta lehetőségeket. A hegység, azon belül is Dunakanyar és a Dobogókő vonzza a turistákat, a pihenni és kikapcsolódni vágyók tömegeit. A hegység egykori útjainak kutatása, felmérése, építési és használati idejük meghatározása a későbbi hasznosításhoz teremthetné meg az alapot.

Az eredmények alapján akár tanösvény jellegű bemutatására is módot találhatunk, de ha elszalasztjuk a kínálkozó lehetőséget, az útszakaszok információ hiányában feledésbe merülnek, melynek egyenes következménye pusztulásuk. Ritkaságuk, különleges kivitelezésük és időtállóságuk megérdemelné a szakma és a nagyközönség figyelmét is.


Utóirat: A Pilis-Visegrádi-hegységben megbúvó utak egyes szakaszainak felmérését a közeljövőben a római határvédelmi rendszer világörökségi nevezését előkészítő program (Danube-Limes) keretén belül el fogjuk végezni. Célunk nem a „kortalan” út „romanizálása”, hanem minél több szakszerű információ begyűjtése.

49 komment

Címkék: régészet út duna középkor hadsereg pilis római régész örökségvédelem


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr471915198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hullafotós 2010.04.13. 11:38:04

Nagyon régóta várok ilyen tipusú szemlélete is a Sírásókon, Máté, nagyon köszönjük.

Hasonló, nagyon szépen és hosszan megmaradt szekérkeréknyomokat a Szádvár vároldalában látni.

WonderCsabo 2010.04.13. 21:55:35

Ezt kéne nyomatni, nem az állítólagos Attila várat meg sírt. Én kerestem a várat, és szívesen láttam volna is benne, de egyszerűen azokat csak szikláknak látom.

obolus 2010.04.14. 09:51:37

Izgalmas téma!
Kiváncsi leszek a végeredményre. :)

Zsirparaszt scene/buckalakó tahó/fotelrokker 2010.04.14. 14:30:53

Rá kéne menni kétezer fémkeresősnek, hátha pár érmével lehetne datálni. :)

buvarkund 2010.04.14. 17:44:32

Gratulálok az íráshoz. Felmerült bennem a kérdés, hogy a provinciális római kori szekerek és a középkori magyarországi szekerek esetleges nyomtávkülönbségével kapcsolatban rendelkezésre állnak-e adatok:) ? Talán ez itt jól jönne ha valamennyire tipizálható.

csillagház 2010.04.14. 19:42:36

Nagyon jó cikk, egy apró hibával. A pilisszentkereszti kolostorrom nem pálos, hanem ciszterci, 1186-ban III. Béla második felesége lett Capet Margit (első férje Plantagenet Oroszlánszívű Richárd későbbi király fiatalon elhúnyt bátyja volt). Ezzel a francia hercegnővel érkeztek hazánkba dél-franciaországi ciszterci szerzetesek. Anyamonostoruk volt a pilisszentkereszti, királyi vadászház helyére épült. Sokkal korábbi, mint a pálosok alapítása. A félreértést a Habsburgok okozták a törökök kiűzése után. Ez volt a hírhedett "Birtok visszaigénylési bizottság". Nem voltak meg az oklevelek a cisztereknél, ezért a pálosoknak ítélték Pilisszentkeresztet. A név is a pálosokra utal "Szent kereszt remetéi". A község plébániatemplomát a pálosok építették a XVIII. század elején.
Egyébként ebben a ciszterci kolostorban, annak templomában találták meg az irodalomból is jól ismert Meráni Gertúdisz királyné síremlékét. (Zolnay L. (1983): Az elátkozott Buda. Buda aranykora).

AlDevil 2010.04.14. 20:44:17

Végre valaki észrevette. Évek óta járom a Pilist a régi utakat követve. Mezőgazdász vagyok, rááll a szemem. Néha egészen érdekes helyekre visznek el, és érdekes határkövek és útjelző kövek is vannak mellettük. A Két Bükkfa nyeregtől egészen a Dunáig megy egy római út a hegygerinceken keresztül. A Hideglelős keresztnél valaha volt római erődhöz és a Búbánatvölgyben levő fürdőhöz vezetnek le róla leágazások.

Szabó Máté · http://legiregesz.blog.hu/ 2010.04.14. 21:15:41

@csillagház: Köszönöm! A helyesbítés pedig kimerítő :)

respecta /01 2010.04.15. 18:28:42

Örülök, hogy ráleltem e blogra....

láng orsolya 2010.04.16. 07:01:58

@buvarkund: Pár éve (2002-2003) sikerült lokalizálnunk a Brigetio - Aquincum diagonális út részleteit a Bécsi út mentén (a pilisi utak közül is jópár ennek leágazásai). Az út rétegenkénti bontásánál (7 rétege volt: Kr.u. 2.sz. eleje - 18.sz.) 1.2 - 1.3m széles római kori nyomtávokat mértünk a keréknyomok alapján.

thews (törölt) 2010.04.16. 13:40:29

nagyon érdekes cikk, gratulálok!

proletar 2010.04.18. 20:34:56

soxor gondolkodtam rajta a Pilisben túrázva hogy hogy kerültek oda az utakat borító kövek. Nem gondoöltam volna hogy ilyen érdekes és a régmúltba vezető a történetük..

PathosVerdesIII · http://www.rongo.hu 2010.04.20. 13:40:20

Érdekes, információkkal teli cikk, gratulálok és köszönöm.

mangorlo 2010.04.24. 03:45:04

pont ilyen utat látni Derenknél is (egykori falutól a határ felé), pedig az már jócskán nem római rész. nem is értettük, hogyan alakult ki az a mély járat, de néhol nagyon jól látni. gondolom az intenzív használattól a középkorban is kialakulhatott a vájat, a kérdés csak az, hogy ki rakta le és miért.

holdvilágároknál is láttunk azt hiszem de ez nem biztos)

buvarkund 2010.04.24. 12:02:50

@láng orsolya:

Köszönöm a választ, a leágazások alapján gondolom jól különböztethetőek lesznek a bizonyosan római kori utak.

Molay · http://sotetkozepkor.blog.hu 2010.05.27. 01:08:43

Van egy pilisvörösvári szóbeszéd, mely szerint a település északnyugati határában, a Hosszú-hegy felé eső földeken haladt keresztül a régi római út, amit falut újralapító svábok házaik felépítéséhez használtak fel. Egyesek szerint nyomokban még ma is felfedezhető. A szóbeszédet megerősítik a Vörösváron és Pilisszántón is megtekinthető régi római határkövek. Ez az út mehetett Dobogókő felé az erdő sűrűjében?

Szabó Máté · http://legiregesz.blog.hu/ 2010.05.27. 08:16:18

@Molay: a szóbeszéd a levegőből látható, vagyis tényleg megy ott út. A dobogókőit viszont jelenleg nehéz megmondani, hogy honnét ment és hová, helyesebben azt lehet tudni, hogy Pilisszentkereszt - Dobogókő - Két-Bükkfa-nyereg között ment, de ennek a többi úthoz csatlakozása még nem tisztázott, ahogy kora sem. Ebből kifolyólag pedig a vörösvári úttal való kapcsolata is kérdéses.

tintinnabulum 2010.07.21. 16:59:46

Nagyszerű poszt, gratulálok.

Tajfel 2010.07.22. 18:03:45

@mangorlo:

A Derenk melletii, valóban hasonló útbevágások minden bizonnyal a középkori szádvári uradalom szekerezéseinek nyomai. A Bódva-völgyből Szögligeten át észak felé húzódott egykori ut használatát végképp trianon szűntette meg, ma csak éles szemmel lehet észrevenni :-)

A poszthoz mindenképp gratulálnunk kell. Köszönöm! Végre egy ember, aki a Pilissel foglalkozik és nem őrült! Fel nem foghatom, miért hajlamos a sok idióta minden ősmagyaros-attilás-szívcsakrás-pálospilis-ősbudás-pappgáboros-badinyjósferences baromságot inkább benyalni, mint a valós tényeket. Ez a poszt is bizonyítja, hogy utóbbiak legalább annyira érdekesek! Grt!

Etzilbvrg 2010.08.03. 19:31:47

A pilisszántói római kori mérföldkövek:
[URL=http://img243.imageshack.us/i/kp046.jpg/][IMG=http://img243.imageshack.us/img243/4079/kp046.th.jpg][/IMG][/URL]

R_M 2010.08.13. 14:03:40

Gratulálok a feldolgozáshoz!
Elég jó párhuzam a szomszédból, ehhez a műfajhoz:
TH. KÜHTREIBER, Ein spätmittelalterlicher Steigbügel von der "Römerstraße"/Weinfurt, Gem. Schwarzau/Gebirge, Niederösterreich. Ein Beitrag zur interdisziplinären Altwegeforschung
Ha írsz neki, biztosan elküldi a cikket PDF-ben, nekem csak papíron van meg.
További zseniális feldolgozásuk van a légi szkennerrel készült terepmodell felhasználásáról a Lajta-hegység egy részletéről.

R_M 2010.08.13. 14:05:10

Bocs, ez lemaradt a címhez:
BEITRÄGE ZUR HISTORISCHEN ARCHÄOLOGIE. Festschrift für Sabine FELGENHAUER-SCHMIEDT zum 60. Geburtstag. Beiträge zur Mittelalterarchäologie in Österreich Beiheft 6/2003

Virág doktor 2010.08.13. 19:06:04

@buvarkund: Szádvárban és a szlovákiai Tornán tudod megmérni a nyomtávolságot, utóbbi helyen még csak keresni sem kell nagyon.

láng orsolya 2010.08.15. 14:20:29

Szia Máté! A témába vágó Simonyi D.- féle Philológiai Közlönyös cikket ismered ugye? Asszem 1936-37.

Szabó Máté · http://legiregesz.blog.hu/ 2010.08.16. 13:38:59

Köszönöm a hozzászólásokat, amit nem ismerek, utána fogok nézni!
Ill. újdonság, hogy egyre több terepi információ körvonalazódik az utak korára vonatkozóan. Többet azért nem írok, mert még kevés bármi konkrétumhoz!

JÓB 2011.08.20. 18:18:47

Igen jó, lenyűgöző az anyag.
Több mint 50 éve járom a Pilist (csak egyedül, mert akkor veszünk észre ezer apró jelt).
Egyik olvasó említette, mint kis hibát, miszerint a Pilisszentkereszti kolostor nem pálos, hanem ciszter.
Igaza van!
Igaza van a szerzőnek is, ugyanis II. Endre királyunk kiterjesztette a Hegységre a királyi és szakrális központ feladatát.
A ciszterektől átadta a Pálosoknak az épületegyüttest.

Más: Egyik szent ősi áldozóhely volt a Vízverés-nyereg, ahol egy több mint 1000 éves út halad keresztül.
Ha valaki ki tudja "fogni", hogy éppen esőután jár arra, megdöbbentő a sok lefutó patak hangja.
Mindenkinek javasolom:
Czékus Jób

Lea-Katharina Steller · http://lksteller.blogspot.com/ 2011.09.25. 10:12:25

Gratulálok a téma korrekt, elfogulatlan megragadásához.

P.S.: A pilisi német kisebbségi önkormányzatokban gyakran hallottam idoseket arról mesélni, hogyan használták fel a "régi római út" köveit házépítéshez, renováláshoz - vagy a háborúban bunkerépítéshez.

csillagház 2013.09.27. 00:26:07

"Bertalan, pécsi püspök a Mecsekben, a Patacs fölötti hegyen, 1225-ben monostort emeltetett a környék remetéi számára, akik a püspök joghatósága alatt éltek jámbor életet, s később csatlakoztak Boldog Özséb közösségéhez. Özséb 1246-ban esztergomi kanonokként úgy döntött, hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. Itt látomásban részesült: szélvihar támadt, mint pünkösdkor, de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Miután megfejtette e látomást, rájött, hogy neki kell összegyűjtenie a szétszórt remetéket. S így épített a mai Kesztölc falu közelében, a Szent Kereszt tiszteletére monostort és egy templomot. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a Pálosokat".

Tücsök1 2013.12.18. 13:48:21

hosszúhegyen is látható a homokkőbányától északra

JÓB 2014.01.07. 07:53:31

Most, hogy kopasz az erdő, érdekes formák kerülnek elő.
Fantázia lenne,
Minap a Dunabogdány feletti HEGYESD tetején járva néhány rendezett követ, árokmaradványokat találtam.
A "hegyesd" szóra csupán a zala-megyei hegyesdi várról találtam írást.

Az is több, mint figyelemre méltó, hogy az említett helyről alig 1 órai sétával felérek a "Kenéz akla" tetőre.
A hegy a régebbi térképeken - figyeljünk: "Kenéz l a k a " tehát nem akla.
A kenézek mindig az országbírák voltak, ez a cím illette meg Kinizsi Pált, is. (kenéz = kinizsi)
Innen légvonalban már igen közel esik a Toldi-ból is ismert Laczffy nádor "laka" is, a visegrádi vár szomszédságában.

Czékus Jób

Sajti Botond 2014.01.15. 09:43:17

Sajnos a Dobogókő - Zsiványszikla közötti útszakaszt, ami helyenként egész jó állapotban maradt, az ősz folyamán egy fakitermelés során nagyon szétnyomták az erdészeti munkagépek. Évek óta sétálunk arra, de ilyen pusztítást még nem csináltak, mint most. Rengeteg követ kifordítottak a helyéből, és nagy árkokat vájtak az út szerkezetébe a gépek kerekei. Nem értem, erre miért nincs tekintettel az erdészet, kis odafigyeléssel elkerülhető lenne az ilyen pusztítás.

gnagy55 2014.06.09. 23:44:07

A Zsiványsziklától a K, KC jelzésen elindulva lefelé, úgy kb. félúton a parkolóig, a N47°42.339' E18°53.471' GPS pontoknál szintén szekérnyom bevésődéses kövek láthatók.
A képek az alábbi linken vannak:
snk.to/f-ctp56803
Az út nyoma jól követhető, a mai turista úttal egyezik, majd kb. a Hármas forrás magasságában a turista út jobbra levág.
A régi út, jobban igazodva a szintvonalhoz balra fut tovább egyenesen, majd elvész az erdei aljnövényzetben, benőve, feltöltődve törmelékkel. Valószínűleg az erdészeti aszfalt úton lévő sorompó előtti házak környékén bukkant valaha ki, de azt már beépítették.
Néhány helyen látszik, hogy az utat nem egyszerűen "kijárták", hanem a belógó sziklákat is megvésték. Tehát a legelső térkép szerinti "V" alak között egy harmadik út is létezett, de leszámítva a lefényképezett köveket, ma már jórészt csak a nyomvonal követhető.

Támogatás Könyv 2014.12.29. 13:44:02

Igen. Ha még a tudomány területek is közelítenének egymáshoz az fantasztikus lenne.

Mindenki figyelmébe! A magyar nemzet pénzén nyert diploma és az utána következő eskü arra kötelez, hogy a nemzetet kell szolgálni és nem fordítva. A nemzet pénzén a nemzet ellen.
Kezdeményezni kellene, hogy aki Magyarországon kap magyar diplomát akkor a nemzet értékeinek megóvása, szolgálata a feladata.
A tudásával nem kommunista vagy Habsburg módszer szerint fog dolgozni. Legnagyobb szégyen még ma is, hogy van Habsburg Intézet.
Mint a hiénák várják az oroszlán halálát. De írhattam volna dögkeselyűt is.
Eddig és nem tovább!

De térjünk vissza a lényegre:

youtu.be/IFcHuSyYZDs

Támogatás Könyv 2014.12.29. 13:47:57

@Tajfel: Virágom!

Papp Gábor is más, meg a többi is más.
Ez nem mosoda!

Támogatás Könyv 2014.12.29. 13:48:57

@csillagház: Olvasni is kéne néha nem csak tudni!

Támogatás Könyv 2014.12.29. 13:57:34

@JÓB: A szentkereszti kolostor mikor volt ciszter aztán mikor lett pálos?
A Békeffy Remig miket írt össze?

Támogatás Könyv 2014.12.29. 14:01:30

@csillagház: A Zolnay nem autentikus irodalom talán ha oklevelet használna hivatkozásnak.
Vagy oktatjuk egymást csak úgy!

Támogatás Könyv 2014.12.29. 14:08:46

@Támogatás Könyv: De ha szerzőt és címet is ad legyen kedves oldalszámot is, mert a Zolnay nem csinált mutatót.
Így nem valószínű, hogy megkeresi a kolléga. Aztán meg... terjed a butaság is.

sziapo1 2016.01.15. 13:10:03

Az utókorban mindenki a maga látásmódjával átfogalmazza a fellelhető bizonyítékokat!
Kissé meglep hogy római kortól korábbra itt kevesen akarnak gondolni is!
Azt tanultam, hogy Pannónia (római) területe csak a Duna vonaláig terjedt, ATTÓL KELETRE PUSZTASÁG VOLT? Vagy ott is létezett egy a rómaival vetélkedő birodalom? Én ezt az utóbbit gondolom valóságnak.
Meggondolandó, hogy a mai arab félszigeten is hódított Róma, de itt a bőtermő alföldön nem? Fura gondolkodás... Kihalt síkság?

halor 2017.09.22. 16:29:34

Legjobb tudomásom szerint a "szekérkerék nyomokat" előre becsiszolták az út készítésekor, hogy az önkételenül is bogárhátúra deformálódó utakról ne csússzanak le oldalra a vasabroncsos kerekek.

halor 2017.09.22. 16:31:40

@sziapo1: úgy létezett egy másik birodalom, hogy egymásra fittyet hányva, csak úgy voltak, és mindenféle bizonyíték nélkül egyszer csak szblimált a ködbe? Nehezen hinném.

Kelly és a szexi dög 2017.09.22. 17:11:01

@csillagház: + Pilisszentkeresztet nem kellene Pilisszentlélekkel keverni és máris kijön a matek

BiG74 Bodri 2017.09.22. 17:15:11

@halor:
Az megvan, hogy egy egyéves kommentre reagáltál?

halor 2017.09.22. 17:18:10

@BiG74 Bodri: de szerencsére van, aki elolvassa :D

halor 2017.09.22. 17:19:08

@BiG74 Bodri: nem gondoltam egyébként, hogy egy éves, most van címlapon ez a cikk az index2-n.
süti beállítások módosítása