Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2012.04.10. 11:45 Stibrányi Máté

Régészeti lelőhelyek elfedése?

Az Országgyűlés által 2011. november 15-én elfogadott törvénymódosítással új fogalom, az elfedés került be a kulturális örökség védelméről szóló törvénybe. A törvényalkotók minden bizonnyal arra gondoltak, hogy a költséges és időigényes feltárások helyett, esetenként lehetőség van egyes régészeti lelőhelyek lefedésére, azok fölé való építkezésre. A törvény szövege - azon kívül, hogy az eljárás a lelőhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti - nem definiálja az elfedés valódi tartalmát.

Nézzük meg azonban, hogy mit jelenthet ez az elsőnek jónak tűnő megoldás a gyakorlatban!

Egy képzeletbeli régészeti lelőhely metszete: különböző beásások (sírok, árkok, tárolóvermek, falalapozások) helyzete használatuk idején

Az emberi megtelepedés nyomai a Kárpát-medencében szinte mindenhol megfigyelhetőek. A régen volt időszakok települései annyira sűrűn hálózzák be hazánkat, hogy általánosságban elmondható, bárhol legyünk az országban, 1 km távolságon belül biztosan van régészeti lelőhely. Ezek nyomai a tájban nagyon sokáig fennmaradnak, még ha későbbiekben a megváltozott területhasználat át is alakítja helyszínüket.

Széles körben elterjedt félreértés a laikusok között, hogy a régészeti lelőhelyek méterekkel a jelenlegi felszín alatt vannak, mintha valamilyen módon elsüllyedtek, avagy eltemetődtek volna. Ezzel szemben természetesen semmilyen lelet, avagy lelőhely nem süllyed a földben, csupán kisebb-nagyobb mennyiségű üledék vagy talaj képződik felette. Általánosságban elmondható, hogy a lelőhelyekkel egykorú járószintek döntő többségükben a mai felszín közelében helyezkedtek el.

A régészeti lelőhely metszete a feltárások előtt. A különböző tárgyakkal (régészeti leletekkel) és földdel feltöltődött beásások a talajfelszín alatt közvetlenül helyezkednek el.

A régészeti rétegek felső részét a szántás bizonyos mértékig – ez általában a felszíntől számítva 20-40 cm mélységet jelent – roncsolja, elpusztítja, összekeverve, és részben felszínre hozva a leletanyag egy részét. A szántás szintje alatt közvetlenül azonban az egykori települések vagy temetők érintetlenek.

A régészet legfontosabb feladata a világ régészeti örökségének megőrzése. A megőrzés azonban nem feltétlenül feltárást jelent, sokkal inkább a pusztulás megakadályozását, az eredeti állapot fenntartását.

Képzeljünk el egy hatalmas, régi kötetekből álló könyvtárat. Mindegyik kötet egyedi, semmilyen más módon nem hozzáférhető információt tartalmaz múltunkról. Ha kinyitunk egy kötetet, az rögtön az olvasás után elporlad, és csak annyi ismeretünk lesz róla, amennyit egyszeri olvasás után feljegyeztünk. A könyvekben rejlő információ jelentősége azonban csak az olvasás során derül ki, a borítóról viszonylag kevés állapítható meg.

Ez a hasonlat jól mutatja a magyarországi régészeti lelőhelyek helyzetét. Amíg nem találjuk ki, hogy milyen módon lehetne ezeket a könyveket kinyitásuk, azaz pusztulásuk nélkül olvasni, addig a legfontosabb feladatunk a könyvek sértetlen megőrzése, és csak azokat olvassuk el, amelyek elkerülhetetlenül elpusztulnának.

A régészetnek tehát valójában elsősorban és hangsúlyosan a régészeti lelőhelyek elkerülése, annak lehetetlensége esetén pedig elfedésük az érdeke, hiszen az elkerült, illetve megfelelően elfedett lelőhelyek biztonságban vannak a következő generációk számára. Nagyon fontos kérdés azonban, hogy az elfedés folyamata valójában mekkora kárt okoz a lelőhelyekben.

A fő problémát az okozza, hogy minden elfedés statikai és talajvédelmi okokból humuszolással kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a humuszban gazdag 20-40 – szélsőséges esetben akár 80 - cm-es legfelső réteget eltávolítják a területről az altalajig, majd erre kerül maga a töltés. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az altalaj szintje és a szántás szintje közötti bolygatatlan régészeti jelenségek el fognak pusztulni. 

A kivitelezés első fázisaként a felső humuszréteg eltávolításával a régészeti jelenségek és leletanyag ebben a rétegben elhelyezkedő részei elpusztulnak

További probléma, hogy az altalaj szintjén már biztosan régészeti jelenségeket és eredeti helyzetükben lévő leleteket találunk. Mivel ez a szint lesz a töltés alapja, ennek kell elbírnia a töltés súlyát.

 Az altalaj szintjén, régészeti jelenségek fölött húzódó út eltérő szerkezetű, változó sűrűségű talajra épül

A régészeti objektumok - sokszor meglehetősen nagyméretű beásásokról van szó, laza, szerves feltöltéssel - talaja azonban jellemzően sokkal puhább, mint a környező altalaj, így ezek a töltés kialakítása alkalmával összetömörödve fogják felvenni a súlyt, azaz előre nem látható mértékben fognak károsodni.

Az út használata során az alatta lévő régészeti jelenségek olyan terhelésnek vannak kitéve, melynek következményeként mind a régészeti jelenségek, mind a bennük lévő régészeti leletek károsodnak, de közben az eltérő teherbírású talajrétegek miatt, az út is erősen károsodik

Régészek és építőmérnökök közös munkájával biztosan meg lehet találni azt a módszert, amely a beruházások és az örökségvédelem szempontjából egyaránt kielégítő, ez azonban biztosan drágább lesz, mint egyszerűen egy töltést építeni a lelőhely fölé. Mindenekelőtt azonban ahhoz, hogy a lelőhelyek elfedése a gyakorlatban ne a lelőhelypusztítás szinonimája legyen, alapos megfontolás tárgyává kell tenni, hogy hol és milyen módon alkalmazzuk azt.


 Animáció: Pazirik kft.

21 komment

Címkék: régészet örökségvédelem


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr434374951

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pimi 2012.04.10. 16:23:07

Minden régészeti lelet amely előkerül az állam tulajdonát képezi.Tehát most ha jól értelmezem az állam nem tart igényt a saját tulajdonára!Mert ezzel a fedjük le, tagadjuk meg múltunk,ideológiával nem fog gyarapodni régészeti leleteink száma, a régmúlt titkainak megfejtése,a tudás gyarapítása is jókora csorbát szenved. A pénztelenség pedig csak további pénztelenséget szül! a problémák elodázásából még senki sohasem jött ki jól. Ez a rendelet, fogalom, csak arra jó, hogy a befektetők kisebb költséggel dolgozhassanak. Továbbra is az a véleményem, hogy az állam a lehető legrosszabb "gazda",A kasszába befolyt pénz nem tudja beosztani. Lehet apellálni a jóhiszemű emberek segítőkészségére,de abból a múzeumoknak nem lesz jelentősebb bevétele. Én a magam részéről megteszek mindent. Ami leletet találok azt viszem feldolgozásra,de lehet,hogy csak ezzel a régészeti osztály munkáit szaporítom (eddig szerettem nézni a régészek örömtől csillogó szemeit). Az elmúlt héten láttam egy feltárást ahol a Pilinyi kultúra népének egy telepét tárták fel. Itt is jellemző volt, hogy a humuszolással levitték a cserépedények felét. Ami addig egyben volt azt most szépen menthetetlenül összetörték. Ezzel az új módszerrel élve pedig a kárértékek csak fokozódni fognak. Minden esetben ezt a törvény alkotónak is tudnia kell. Úgy illik megalkotni a törvényt, hogy az alkotó átgondolja a következményeket.

ckk 2012.04.11. 10:10:51

A modellezés nagyon látványos, azonban néhány helyen nem egészen helytálló. A kivitelezők nem a humuszban gazdag egész felső réteget távolítják el, amit a régészek fekete, vagy sötétbarna színűként határoznak meg, hanem mért szervesanyag tartalom alapján haladnak. Több esetben jóval (akár 40-60 cm-rel) kevesebbet szednek le a fedő talajrétegből, mint a régészeti "humusz". Nem egy esetben a szakfelügyelettel azonosított, már lehumuszolt területeken a régészeti feltárást megelőzően újra kellett humuszolni, mivel még nem volt sárga az altalaj színe! A ráépítés miatti sérülékenység egy újabb, eddig még nem bizonyított tény. Régebbi utak alatt végzett feltárások alkalmával személy szerint semmilyen nyomát nem találtam az útból eredeztethető rongálódásoknak. Az útépítőknek pedig kimondottan káros a feltárás, mivel a feltárt, üres objektumokat újra be kell tömniük és tömöríteniük, ami sokszor (kutak pl.) jelentős többletköltséget jelent. Szintén nem tudok olyan helyzetről, ahol a kiásatlan objektumok problémát okoztak volna a kivitelezésnél. Véleményem szerint a helyzet sokkal árnyaltabb, mint amit a cikk mutat és nagyobb figyelemmel kellene lenni a kivitelezési módszerek iránt annak érdekében, hogy ténylegesen megállapítható legyen az elfedéssel járó lelőhelyrongálás mértéke.

Tajfel 2012.04.12. 11:39:44

A lehumuszolt objektumra háruló fizikai terhelés hatásainak felméréséhez szerintem nem kell külön doktorátus. Elég, ha valakinek van élménye olyan objektum feltárásáról, amin odáig az építkezés teherautói jártak pár hónapon át...

igremi 2012.04.13. 09:22:11

@ckk:
Ez az egész „elfedés” úgy ahogy van, egy nagy baromság. Aki kitalálta, annak a fejét kellene kiönteni betonnal. Az elfedésnek az elgondolása és a megmagyarázása hibbant agyú pénzéhes kultúrbarbár agyszüleménye!
Minden régészeti objektum, vagylagos. Nincs két egyforma sír, nincs két egyforma földbe mélyített házhely, nincs két egyforma tapasztott kemence. A talaj szerkezete, összetétele, sűrűsége méterenként változhat. Nem a talaj színe határozza meg, hogy honnan kezdődik a kultúr réteg. Ki az a szakember, aki látatlanban, mert ugye senki nem lát a talajba, nem tudhatja, hogy mennyi, milyen jellegű régészeti objektum van az elfedni kívánt területen, milyen technológiával, milyen vastag földréteget kell hagyni a régészeti objektum felett, hogy az ott található szerves, és szervetlen leletek ne pusztuljanak el. Mi van akkor, ha az út, kettévág egy régészeti objektumot? Fele az út alatt, fele az utat szegélyező vízelvezető árok kimarkolása közben pusztul el? Ott fognak majd figyelni a vízelvező árok oldalában a lábszárcsontok? Gyönyörű látvány lesz! Ez olyan EU konform!
Észbontó ez az egész!
Rómer Flóris, Hóman Bálint, Banner János és mind azok, akik az egész életüket a Magyar régészetnek szentelték, forognak a sírjukban. Büszkék lehetnek magukra az Ország politikusai, főleg Nemzeti Erőforrás Minisztérium „szak”politikusai, hogy idáig süllyesztették, de inkább züllesztették a régészetet, tönkre tették a múzeumi hálózatot!
Elnézést kérek, amiért kicsit indulatosan írtam, de nem tudom, vagy inkább nem akarom elfogadni, hogy ezt a XXI. században, Európa közepén meg lehet csinálni!

Tisztelettel: Greman István

csik jenő 2012.04.14. 00:40:58

SAJNOS IDŐ HIÁNYÁBAN CSAK PÁR SORT ÍRNÉK..GREMAN ISTVÁN VÉLEMÉNYÉVEL TELJES MÉRTÉKBEN EGYET ÉRTEK! SZÉGYEN HOGY IDÁIG SÜLLYED AZ ORSZÁG MINDENHOL MEGSZORÍTÁSOK SZEGÉNYSÉG MUNKANÉLKÜLISÉG AZ ADÓK SZÁMTALAN VARIÁCIÓJA ÉS MÁR A RÉGÉSZETET SEM KIMÉLIK..NEM SZÁMÍT A MÚLTÚNK CSAK ÁMOKFUTÁS SZERÜEN ROHANNAK A VESZTÜKBEN AZOK AKIK ENNYI OSTOBA ÉS ÁTGONDOLATLAN TÖRVÉNYT ALKOTNAK..MEGSINYLI A TÁRSADALOM A NÉP ÉS A KULTÚRÁNK..TÉNYLEG EURÓPÁBAN VAGYUNK???

Cirpi 2012.04.14. 11:44:07

A konkrét békési ügy ismerete nélkül azt gondolom, hogy általános esetben többlet terhelés okozta károsodások, további tömörödések nem lehetnek jellemzők. Az a talajréteg ami több száz, ezer évig bolygatva nem volt annak további tömörödése nem várható, az friss feltöltés során következhet be. Nem hasonlítható össze a kerék okozta közvetlen hatás és a terhet elosztó út alatti sem. A kiemelt föld, a leszedett réteg az a veszélyes. Igazán nem tudom, hogy mi lenne a jó megoldás, a lelőhely "nem ismeri" a telekhatárt, a közmű és út nyomvonalakat. Azt gondolom, hogy számos régészeti lelet szunnyad az épületek, utak sőt beépítésre nem került területek alatt is. Persze ez nem lehet mentség és magyarázat a tönkretételre. Az árokból kilógó lábszárcsontokról jutott eszembe, hogy pl. az Ádánd-hetyei templommaradvány környékén a szántóföld tele van csontdarabokkal, és ez már a 19. század vége óta ismert - úgy tűnik ezzel is együtt lehet élni.

Mersin 2012.04.15. 10:37:17

A lényeg megint csak az, hogy mindenki a saját oldaláról nézi a dolgot. A kormány az önnön érdekeit nézi, a régészek pedig szintén a sajátjaikat. Ez nem bántás, ez tény. Természetesen fontos az örökségvédelem, de fontos az is, hogy a jelen korban élünk, és vannak olyan (akár állami) beruházások, aminek időre el kellene készülniük, különben többletköltségesek lesznek, azt pedig az adófizetők zsebéből fogják kivenni (a régészekéből is). Nem azt mondom, hogy mindig a régészek miatt csúszik a dolog, de köztudott, hogy olykor kényelmesen el tudnak szüttyögni.
Fontos lenne egy asztalhoz leülni és tárgyalni, és elfogadni, hogy mindkét félnek igen is engednie kell. Egy jól átgondolt és részleteiben kidolgozott szabályozás mindkét fél számára meghozhatná az elégedettséget, és a fő célt, hogy a múltunk sem veszne el. Valaki említette a XXI századot, hogy erre is reagáljak valamit, igen abban élünk, és létezik számtalan segédtudomány (pl. geofizika, hogy csak egyet említsek), amivel hatékonyabbá, költségmentesebbé és gyorsabbá tehető egy feltárás. Tessék gyakrabban használni és alkalmazni, nem csak a talicska és kőműves kanál van.
Minden Tisztelet,
Mersin

páratövis 2012.04.15. 11:30:34

@Mersin:
Kedves Mersin, szeretnék néhány helyen pontosítani - bár a felvetések jogosak. Mit értesz a régészek "saját érdekei" alatt? A tudományterület társadalmi hasznossága sajnos nincs egyértelműen és széleskörűen kommunikálva, ez nyilván a szakma hibája is. Azonban - azt hiszem, sok kollégám nevében is beszélhetek - számunkra nem (csak) egzisztenciális, vagy tudományos kérdésről van szó! A régészek nem kincskeresők, elsődleges feladatunk (hivatásunk?) a régészeti örökség védelme. És, bár nincs igazán a köztudatban, ez a védelem nem a mindenáron való feltárást jelenti, hanem megőrzést... (akár a föld alatt, a leletek legteljesebb, bolygatatlan kontextusában). A "kormány érdekei" pedig elvileg a kormányzott ország kultúráját, örökségének védelmét is magukban kéne foglalják - legalábbis Európában, a 21. században ez az elfogadott (többé-kevésbé).
A beruházások csúszása az esetek 80-90 százalékában nem a régészek "szötyögése" miatt történt, hanem az előkészítő folyamatok rendszeres csúszása és átgondolatlansága következtében - a beruházói részről. (Gondolok itt pl. a terület kiválasztásának átgondolatlanságára, az átadások, kisajátítások, engedélyek rendszeres csúszására).
A megelőző feltárásokra pedig nem igazán a "szötyögés" jellemző... Sajnos, az egyértelmű, hogy a köztudatban a régészeti-múzeumi munkáról nem igazán reális kép él, és mint említettem, ez a szakma mulasztása is (bár hozzá kell tenni, hogy meglehetősen szűkösek a kommunikációs lehetőségek ennek javítására).
Igen, fontos lenne tárgyalni, egy részletes, szakmailag is átgondolt szabályozásról - és ezt mi, régészek hiányoljuk legjobban. A Magyar Régész Szövetség tavaly ősz óta folyamatosan próbálkozik a párbeszédre, és az általad hiányolt szabályozásra is készült koncepció - mely minden fél érdekeit figyelembe veszi (természetesen a kulturális örökség védelmének szellemében). Erről elsősorban a MRSZ honlapján lehet tájékozódni: www.regeszet.org.hu/index.php?option=com_frontpage&Itemid=1

az említett koncepció itt olvasható:
www.regeszet.org.hu/images/mrsz_kotv-1_modositas_javaslat.pdf

Ami pedig a geofizikát, és társait illeti - hidd el, már jó ideje nem a talicska és spakli korában élünk (itt, a blogon is számtalan témába vágó feljegyzést találhatsz). Viszont nem minden helyzetben lehet kiváltani a konkrét feltárást, ha valóban az örökség védelme a cél. És a nem földbe túró eljárások költségei sem feltétlenül kevesebbek, sajnos.
Szintén tisztelettel: egy régész, aki nem akar mindent kiásni

jakab01 2012.04.17. 14:19:45

Rossz a marketing amit a politikusok meg is lovagolnak. Lehet szemlélet váltásra lenne szükség. Ez hogy minden az államé de a leletek feldolgozatlanul a raktárak mélyén porosodnak nem tesz jót a hírnévnek. Hiányzik a kommunikáció, csak azt látni, hogy ami előkerül az eltűnik a süllyesztőben.

Példának okáért, hogy őszinte legyek Perkáta kicsit agyon lett szajkózva de azon kívül nem jut eszembe így hirtelen semmi rendkívüli ami az átlag ember számára is érdekes lehet.

Azonban a megoldást nem tudom, de hogy nagy a baj az egyértelmű.

Talán jobban nyitottnak kellene lenni a civilek felé és felvázolni a régészetről egy színesebb képet.

A paraszt emberke is akinek a földjén lelőhely van kényszeredetten bólogat, miközben a szomszédaikkal egymást riogatják azzal ha akarnak találnak ott is valamit. Ha a szomszéd keresztbe tesz vagy nem adja olcsón a földet, hív valami ismerőst a múzeumból és akkor évekre lőttek a termesztésnek. Hallottam olyat aki a kincsvadászt nem azért üldözte el a földjéről, mert az a közös múltat meglopja, hanem azért nehogy találjon valamit amivel a régészeket esetleg a nyakára hozza.

Tudom, hogy a fentiek többsége badarság de sajnos nem a kisujjamból szoptam, csak ismerek pár telekgazdát.

Sok esetben nagyon nagy az ellenszenv bár ezt nem merik felvállalni az egyszerű emberek egy "állami hivatalból jött dr. xy úrral" szemben ezért inkább jó pofát vágnak mindenhez és maximális együttműködést színlelnek.

Én itt látom a problémák gyökerét. Aztán meg a fene tudja igazam van-e de legalább leírtam a véleményem. Remélem senkit nem sértettem meg vele.

yorkie 2012.04.18. 12:12:17

@páratövis: Csak roviden. Kommunikacios problemakra esetleg egy `Time Team` magyar valtozatban?
( en.wikipedia.org/wiki/Time_Team )

páratövis 2012.04.18. 12:41:29

@yorkie: Persze, az jó lenne... csak egyelőre a túlélésért küzdünk. De én már filóztam sokszor rajta :)
Plusz pont a TT-nek: a műsorvezető = Baldrick a Fekete Viperából! (És még egy plusz a napvégi sörözésekért...)

páratövis 2012.04.18. 14:52:25

@páratövis:
A Régész Szövetség honlapja megújult, ezért egyelőre nem aktuálisak a fenti linkek.
itt az új elérhetőség:
www.regeszet.org.hu/kozlemeny-az-mrsz-a-2001-evi-64-tv-modositasara-vonatkozo-tervezeterol/

A koncepció szövege sajnos még nincs áttöltve, frissítek, ha elérhető lesz.

jakab01 2012.04.18. 15:51:47

@yorkie:
Nagyon jó kis sorozat szimpatikus szereplőkkel!

yorkie 2012.04.18. 23:22:27

@páratövis: well, egy amateur pilot eleg lenne arra, hogy el lehessen kezdeni kalapozni ... vagy megint rosszul latom a dolgokat?

yorkie 2012.04.18. 23:27:51

Jogalkotasi oldalhoz tennek egy megjegyzest. Mikor e temaban oktattak nem volt jogalkotas mint oktatott elem/targy/anyag (1990-1995) ... szoval ha nem tanulta senki, akkor nem kellene csodalkozni a jelen jogszabalyi minosegen.
Persze, lehet, azota ketlabbal csuszott be a kanaan a jogi professzioba es mar megint en vagyok a hulye.

buvarkund 2012.04.22. 16:38:50

A TimeTeam valóban szórakoztató ismeretterjesztés, egy "baj" van vele, mindegyik rész azzal kezdődik, hogy felkonferálják: "három napunk van arra, mint mindig, hogy feltárjuk az egykori..." Lehet hogy a jelenkori jogalkotók éppen ezt nézték a koleszban, józanodás közben:)))(magyar szinkronnal megy folyamatosan évek óta a Viasat Historyn)
A jogalkotást viszont külön tantárgyként szerintem nem kellene jogászoknak tanítani, mivel az alkotmányjogi, közigazgatás-jogi diszciplínában ehhez minden szükséges ismeret megvan (1995-2000) így törvénytervezet készítésre képesnek kell lenni az öt év végére, már ha valaki bejárt az egyetemre:) Szerintem egyébként ebben a konkrét esetben nem a tanultakkal van a baj, hanem az életnek szóló alkalmazásukkal, az elvek és az egyéni érvényesülés viszonyával...stb.

igremi 2012.04.24. 09:33:08

Az az Angol sorozat, nagyon jó kis műsor. Azzal semmi baj nincs, hogy ha felkonferálják, hogy csak 3 napjuk van a feltárásra. Általában, amit a TV-ben 3 napban sűrítenek össze, az lehet, hogy 3 hét felvételeinek a tömörített anyaga. Arról nem is beszélve, hogy abban a sorozatban, minden feltárás előtt, geodéziai mérést végeznek, és célirányosan ásnak. Így, sok időt és pénzt megspórolnak, nem is beszélve arról, hogy a horgász műsorokban sem azt szokták filmezni, hogy a horgász órákon át ül, és lesi a kapásjelzőt. Mindenkit az „akció” érdekel.
Nagyon ráférne már az Örökségvédelemre egy jó nagy leporolás, egy igazi, XXI. századi, a mai kornak megfelelő ráncfelvarrás. Rengeteg lehetőség van, amivel vonzóbbá lehetne tenni az örökségvédelmet, a régészetet.
Úgy látom, a fiatalabb és az új dolgok iránt fogékony idősebb régészek körében elindult egy pozitív irányú szemléletváltás. Azt nem tudom, hogy lesz e bennük annyi erő, és kitartás, hogy le tudják győzni azt a gazdasági erőt, ami a régészetet, az örökségvédelmet egy szükségtelen rossznak, pénzügyileg egy feneketlen kútnak tekinti. Abba viszont biztos vagyok, hogy ezt a harcot, a civilek nélkül nem tudják megnyerni.
Az talán a legfontosabb, hogy a régészek tudatosítsák a civilekben, hogy a régészet, az örökségvédelem, nem ellenük, hanem pont ellenkezőleg, értük van. Erről órákat tudnék beszélni, de ez nem beszélgetős fórum, annyit írni meg nincs kedvem
:-)

búvárrégész 2012.04.24. 13:51:31

@igremi: biztos vagy ebben? A 3 nap, az tényleg 3 nap a terepen. Ott még nem szokás hazudni. (vagy de?)
A magyar változattal nem az a gond, hanem az (és ez per pillanat feloldhatatlan), hogy a kész produktumot nem lehet annyiért eladni, mint amennyiért előállítottad. már évek óta megcsináltuk volna a sorozatot, vagy akár csak egy filmet egy speciális területre, ami még érdekelné is a népet, de nem lehet...
A 3 (5-10) nap próbakutatás nem azonos a teljes feltárással, ez lenne tehát a félreérthető. A sorozatban nem nagyon látjuk a leletek későbbi "útját".
Ettől függetlenül a saját műfajában csúcstermék, és 100x hasznosabb, mint más csatornák kincskereső hülyeségei.
A törvényt amúgy negatív irányban megváltoztatták, tehát a kiállítás nem érte el célját :(

páratövis 2012.04.25. 16:02:20

:) Tisztáznék azért valamit: a Time Team - legalábbis évekkel ezelőtt, mikor rendszeresen néztem - speciális, kisléptékű kutatásokat mutat be: általában érdeklődő néző (!) levelei hívják fel a figyelmüket 1-1 település valamely érdekes(nek vélt) régészeti lelőhelyére, problémájára, amit aztán megfelelő, csapatmunkában elvégzett előtanulmányok után megpróbálnak 3 nap alatt megválaszolni. A TT csapatban nem csak régészek vannak: történész, grafikus, levéltáros, geofizikus, stb. Tehát ott soha nem teljes feltárásról van szó, csak egy-egy részkérdés tisztázásának folyamatáról! Pl. ott az ismert kolostor, a nagyapám testvérének a kutyája kiásott egy lócsontot mellette, vajon tényleg lovat ettek a szerzetesek? És akkor 3 nap alatt, pl. kis szondázó árkokkal megkutatják a területet (+ kis geofizika, kis levéltári munka), aztán megállapítják, h. tényleg lehetett ott lócsont, mert mondjuk azon a területen vágóhíd működött a 19. sz-ban. (Most a hasamra ütöttem, ennél érdekesebb, "klasszikusan" régészeti korú dolgokkal is foglalkoznak)
Szóval, soha nem full feltárás, 3 napban! Csak kis részproblémák vizsgálata, és inkább a kutatási módszereken van a hangsúly, nem az eredményen...
De tényleg jó lenne ilyesmi nálunk is, érdekes téma van bőven a föld alatt.

páratövis 2012.04.25. 16:03:36

@búvárrégész:
előző mosolyom persze nem az utolsó mondatodra vonatkozik :(

kiskutyauto 2019.03.21. 15:54:28

Nyilván azért kell legyen valami értelme, hiszen nem kubikusok találták ki, hanem szakirányú értelmiségi szakemberek és nyilván harmonizálva a lokális jogrendszerrel, mely kimondja, hogy minden történelmi (és egyéb értékes ami nem a tiéd) lelet ami a talajban van, az az állam tulajdona, akkor is ha a kertedben van. Maga ez a törvény az idióta aljas bolsevik-náci mintájú arrogáns irigy baromság. Ezzel kéne valamit kezdeni. Ha fals a törvény, még jó hogy mindenki meg akarja kerülni, még jó hogy '"lerabolnak"' amit csak tudnak... USA egyes államaiban, pl amit találsz akár teljesen, de legalábbis részben, legalábbis az értéke (pénzben) a tied. Hiszen te találtad meg (ez is egy hozzáadott érték), adott esetben te emelted ki stb... s ezt egy korrekt állam méltányolja, és BUZDÍT IS ARRA? HOGY KERESS ÉS TALÁLJ... ÍGY TE IS JÓL JÁRSZ.. win -win helyzet; A korrekt fejlett civilizált helyeken erre mennek, és nem titkolózásra, szinte minden releváns dolog irigy, pökhendi elzárására, kisajátítására és hát ugye úgymond elfedésére... szánalmak szánalma... középkori inkvizíciós szint... ezen van ez a nyomorult korlátolt országunk... USA-ban van ez a szabad törvény, nyugodtan lóbálj, keress, találj, nem kell engedély, csak megkérnek, hazafias érvekkel, hogy ha megoldható akkor jelentsd majd be és add le legalább a felét, vagy jelentős részét, ha nagy értékű és történelmileg jelentős a leleted... és igen, képzeljük el hogy százszoros az arány ott, mint nálunk az úgymond "becsületes megtalálok" terén... jut is marad is alapon, nyilván mindenki kevesebbet-többet lecsíp magának belőle (de amúgy még ezt sem kell, hiszen amit lecsíp vagy lecsípne, amúgy is nála hagynák teljesen hivatalosan, illetve pénzjutalom formájában)... Esetleg ehhez kéne felnőni, hogy a közembert végre EMBERSZÁMBA VENNI, megadni az emberi méltóság megkövetelt, alapvető civilizált minimális tiszteletet és hagyni az amatőr kutatókat dolgozni. Akik ha békén vannak hagyva, és nem folyton zsarolva, fenyegetve, előlük minden eldugdosva lezárogatva, akkor kialakíthatnánk együtt egy win-win helyzetet, és itt is százszor annyi lelet kerülne múzeumokba, mint most a bizonyos nagy "lerablás" korszakában... Azt kéne felfogni, hogy az állam az nem önkényhatalom, nem hűbérbirtokos, akil minden... és nyald meg a talpát ha dob egy kis koncot, hanem az van, hogy a TÁJ A FÖLD AZ ORSZÁG, S A LELETEK IS A NÉP TULAJDONA.. Tetszik érteni, nem a kormányé, nem az államé, nem a tudományé, hanem az országé és nemzeté. Mindenkinek joga van nem csak nézegetni a múzeumban a kisajátított szirszarokat, hanem kutatni azok után, aki nagy kollekciót "rabolt" össze, abból ezt-azt megtartani és otthon nézegetni... azonban mondjuk fekete műkincs piacon bármit eladni, na azt kellene csak súlyosan büntetni, de nagyon durván, hazaárulás szintre hozni, hogy a nemzet és nem állam tulajdonát titokban ár alatt elkótyavetyélte... ez USA-ban is és még sok fejlett helyen így van. Ehhez kéne felnőni és nem picsogni meg hisztizni, hogy "a rohadék fémkeresősök, kincskereső tolvajok fosztogatnak rabolnak"... csak ehhez kevés az 5 év egyetemi seggelés, ehhez kéne némi morál és etika, azaz EQ is, amit nem tanítanak az egyetemeken kérem szépen...
süti beállítások módosítása