Az Al Ahram nevű vezető egyiptomi napilap szeptember 24-én tette közzé azt a hírt, amely rögtön felkavarta a világsajtót: egyiptomi régészek azt állítják, hogy az Egyiptomi Múzeum pincéiben eddig beletározatlan tárgyak között olyan fáraó kori pénzekre bukkantak, amelyek a bibliai József nevét és képmását viselik, ráadásul pontos dátumozás is található rajtuk. A hírt a Magyar Távirati Iroda (MTI) is átvette és azt minden kritika nélkül leközölte több hírportál, így a Múlt-kor és a Magyar Nemzet on-line is.
Adót, többek között aranykarikákat hozó núbiaiak ábrázolása egy thébai sírban
Mint az közismert, a Biblia szerint József — miután kikerült a börtönből, és megfejtette a fáraó álmát — Egyiptom második embere, egyúttal legfőbb „gazdasági minisztere” lett. (Csak egy zárójeles megjegyzés: a bibliai genealógiai időszámítás alapján József az egyiptomi Középbirodalom idején élhetett (Kr. e. 20–19. század), egyiptomi neve pedig Biblia szerint Cafenáth-Paneák volt. Az egyptomi régészek szerint viszont József Kr. e. 1450 körül halt meg Egyiptomban.)
Az Al Ahram viszont arra a Koránban található szövegre utal, amely szerint József idejében pénzt használtak Egyiptomban. Az Al Ahram viszont arra a Koránban található szövegre utal, amely szerint József idejében pénzt használtak Egyiptomban. Az egyiptomi napilap cikkét angolul megjelentető Közel-Keleti Médiafigyelő Intézet (Middle East Media Research Institute = MEMRI) szemelvényeiből idézünk:
„Az előzmények nélküli lelet jelentősége abban áll, hogy döntő tudományos bizonyítékot szolgáltat annak cáfolatára, hogy egyes tudósok szerint az ókori egyiptomiak nem ismerték a pénzt és hogy cserekereskedelmet folytattak. (…)
A kutatók akkor fedezték fel az érméket, amikor az Egyiptomi Múzeum pincéiben tárolt kisebb régészeti leletek ezreit vizsgálták át. Kezdetben azt hitték, mágikus tárgyakról van szó, de az alaposabb vizsgálat után kiderült, hogy a pénzeken olvasható készítésük ideje, értékük és az éppen uralkodó fáraó arcképe. Néhány pénzérme abból az időszakból származik, amikor József Egyiptomban élt, és az ő nevét és portréját is magán viseli. (…)
A kutatócsoport vezetője, Dr. Said Muhammad Thabet kijelentette, hogy „József próféta” (ez a bibliai József bevett iszlám megnevezése) után folytatott régészeti kutatásai során fedezte fel az Egyiptomi Régészeti Hatóság és a Nemzeti Múzeum pincéiben különféle korokból ott őrzött amuletteket, közöttük egy olyat is, amely Józsefnek, az egyiptomi fáraó udvarában működő gazdasági miniszternek az arcképét viselte. (…)
Dr. Thabet kutatásai felfedték, hogy azok a tárgyak, amelyeket a legtöbb régész eddig amuletteknek vélt, mások pedig díszeknek tartották, nem mások, mint pénzérmék. Többféle tény vezetett el ehhez a megállapításhoz: először is, hasonló pénzeket már eddig is számos régészeti ásatáson találtak; másodsorban, a tárgyak kerekded és ovális alakja, és hogy két oldaluk van: az egyik felirat olvasható, a másikon egy képmás látható — éppen úgy, ahogy a manapság vert fémpénzeken. (…)
A régészeti lelet [értelmezése] azon is alapszik, hogy a feliratos oldalon Egyiptom neve, egy dátum, és egy értékmegjelölés olvasható; míg a képes oldalon valamelyik ősi egyiptomi fáraó avagy istenség neve és képmása látható, vagy valami ehhez köthető szimbólum. A másik beszédes tény különböző méretűek és különféle anyagból készültek, egyebek mellett elefántcsontból, drágakövekből, rézből, ezüstből és aranyból. (…)
A kutató különféle korokból származó pénzeket azonosított, beleértve olyanokat is, amelyek József korára utaló különleges azonosító jegyekkel rendelkeznek. Az egyik pénzen felirat szerepel és egy tehén alakja, amely a fáraó álmát szimbolizálja a hét kövér és hét sovány tehénről.
A kutató megállapította, hogy ebben a korai időszakban a pénzeken szereplő feliratok többnyire egyszerűek voltak, mivel az írás fejlődése még korai szakaszában volt, ebből következően igen sok nehézség adódott az érmek szereplő írások megfejtésekor. A kutatócsoportnak végül sikerült az írásokat lefordítani, a legkorábbi ismert hieroglif szövegekkel történő összevetés alapján: József neve kétszer szerepel a pénzen, hieroglifákkal írva, az egyik eredeti neve: József, a másik egyiptomi neve: Saba Sabani, amelyet a fáraótól kapott, amikor annak kincstárnoka lett. Egy kép is látható ezen Józsefről, aki az egyiptomi adminisztráció tagja volt ebben az időszakban.”
A meglehetősen zavaros szöveg számos olyan elemet tartalmaz, amely légből kapottnak tűnik és ellentmond annak, amit az óegyiptomi kultúráról és művészetről tudunk.
Ilyen például, az „érmeken” szereplő (puszta) arckép ábrázolás, amely teljes mértékben idegen az klasszikus óegyiptomi síkművészettől, de nehezen értelmezhető az írás korai szakaszára történő utalás József korával kapcsolatban, hiszen az egyiptomi Középbirodalom idején (Kr. e. 2100 -1650 körül) az egyiptom írásbeliség már mintegy 1500 éves múltra tekintett vissza.
A cikkben szereplő „kutatási eredmények” egyébként, legjobb tudomásom szerint semmilyen tudományos hiteles publikációban nem jelentek meg eddig, az on-line cikkben illusztrációként szereplő, kis felbontású fotón szereplő tárgyak valószínűleg amulettként használt, féldrágakőből készült skarabeuszok.
![]() |
Az egyik legkorábbi vert pénz Lüdiából (Kr. e. 7. század) |
A kérdéssel kapcsolatban megkérdeztem Dr. Vargyas Pétert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, akinek fő szakterülete az ókori pénzverés, pontosabban szólva a „pénzverés előtti pénzhasználat”. Ő következőket szögezte le. A pénzverés (vagyis vert pénzek készítése) a Kr. e. 7. század második felében kezdődött a kis-ázsiai Lüdiában.
A görög pénzverés is csak a Kr. e. 6. század közepén indult meg. A legkorábbi vert pénzek anyaga az úgynevezett elektron, vagyis arany és ezüst természetes ötvözete volt. A görög pénzekbe nyomott pecsétek garantálták az érme nemesfém tartalmát. Ezek a pecsétek valószínűleg címereket ábrázoltak (Wappenmünzen).
A pénzekre vert arcképek csak hellenisztikus kortól (a Kr. e. 3. századtól) ismertek. Az ókori Egyiptomban csak az egyik utolsó bennszülött fáraó II. Nektanebosz (Kr. e. 360-342) idején jelentek meg a vert pénzek, természetesen az oda importált görög pénzeken kívül.
![]() |
II. Nektanebosz fáraó (Kr. e. 360-342) aranypénze, az ismert legkorábbi óegyiptomi érem |
Teljességgel kizárt, hogy a cikkben felsorolt anyagokból (pl. elefántcsont) az egyiptomiak pénzt gyártottak volna. Ugyancsak kizárható, hogy a fáraók korában ilyen pénzek léteztek volna. Az egyiptomi kutató „felfedezése” legjobb esetben is csak tudományos kacsának vagy blöffnek nevezhető.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.09.30. 16:17:12
lunanyuszi (törölt) · http://lunanyuszi.blogspot.com/ 2009.09.30. 17:03:45
Még vitára sem tartod érdemesnek amúgy az állításokat? (Bár tényleg elég meggyőző volt a poszt).
És igen, igen, ha lesz róla kép, hadd lássunk mi is tehenes "pénzeket".
Nünü 2009.09.30. 18:28:23
Elektronnak véletlenül nem a borostyánt nevezték a görögök?
Dömper Ármánd 2009.09.30. 19:20:11
zolisz 2009.09.30. 19:21:16
Esti Kornél, a Denevér szálló lakosa · http://sslazio.blog.nepsport.hu/ 2009.09.30. 19:36:43
papamaci1 2009.09.30. 19:37:16
És bizony : borostyánkő...
Ebből ered az elektron , mint az elektromos töltés egysége.
espadazo - Játékbolt: · http://aruhaz.nettfilm.hu 2009.09.30. 19:43:10
A vezető régész ugyebár folyton cirkulált és óhatatlanul felfedezte. Elképesztő extázisba esett, össze-vissza szaladgált, hogy micsoda felfedezés, majdnem infarktust kapott. Közel fél óra múlva látta meg, ahogy barátunk nagy műgonddal, egy fallosz domborművén dolgozik. Eléggé el nem ítélhető módon mindannyiunkat kirúgott, pedig Isten bizony elítélően viszonyultunk gonosz tettéhez.
De az igazi kérdés az, hogy mi lett volna, ha kicsit később néz oda és már csak a végeredményt látja...
Semmi sem változik jobban, mint a változatlan múlt :-)
Nünü 2009.09.30. 20:09:45
Majdnem.
Az elektron nem az elektromos töltés egysége, hanem egy szubatomi részecske neve, amelynek a töltését vették egységnyinek, mert akkor még nem fedezték fel a kvarkokat.
A gyakorlatban meg az elektromos töltés SI-mértékegysége a Coulomb.
Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.09.30. 20:11:22
:) Köszönjük, javítottuk!
Szalacsi_Dezső 2009.09.30. 20:28:26
:-))
pacorro 2009.09.30. 21:11:39
A "kutatás" így látatlanban is hülyeség, mert pl. a pénzek dátumozása csak jóval a pénzverés kezdete után terjedt el. Az ókorban (ha jól tudom) még egyáltalán nem léteztek dátumozott pénzek. Az pedig rendkívül valószínűtlen, hogy pénzverés kezdetei előtt cirka ezer évvel a semmiből pénzek tűnnek elő.
Inpu 2009.09.30. 21:13:10
P. · http://faszkivan.blog.hu/ 2009.09.30. 21:27:56
Kaif · http://toriblog.blog.hu 2009.09.30. 21:50:06
Láttad már a "szerkesztőbizottság"-ot?:)
Gerő András, Katona András, Németh György, Pálffy Géza, Szabó Péter
De ha a ténylegesen dolgozó szerkesztőket nézzük, és nem a fal neveket, akkor is: Bartal Csaba, Balázs Bálint, Éva-Erdei András, Szende László...
Csupa-csupa történész...
Kara kán · http://karakan.blog.hu 2009.09.30. 22:45:19
náthásTrex 2009.10.01. 15:35:11
Jó lenne , ha Koránt nem ahhoz a homlokegyenest másmilyen Ókori Világhoz próbálnák illeszteni, meg azzal igazolni, meg annak előzményeit ott keresni, stb. Olvastam egy szintén muzulmán okoska Halottak Könyve fordítását, és a témához fűzött gondolatmeneteit, majdnem repült az ablakon a mestermű.
A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.10.07. 16:25:13
Elméletileg nem használhattak vert pénzt századokkal az ókori világ előtt... gyakorlatilag?
Persze elég komoly érvek szólnak az új felvetés ellen, de ha egy csipetnyi kételyt megengednénk...