Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2008.05.25. 16:17 Karikásostor

Török Ákos: Geológia mérnököknek - könyvajánló

Néhány hónapja jutott el hozzám Török Ákosnak, a Műszaki Egyetem tanárának tavaly megjelent  könyve. Hogy egy műszaki tanykönyvnek mi köze van a régészethez?
 
Rengeteg. Végre magyar nyelven rendelkezésre áll egy olyan összefoglaló és gyönyörűen illusztrált könyv, amely összefoglal számos olyan geológia alapismeretet, amelyre a terepen dolgozó régészeknek naponta szükségük lehet a rétegtani folymatok megértéséhez.

A könyv fejezetei földörténeti kérdésektől kezdve, az ásványokon és a közeteken át nyomon követi a legfontosabb szerkezetföldtani és felszínformáló folymatokat, valamint Magyarország földtanát.

Természetesen a fejezetek egy része kifejezetten mérnökgeológai kérdésekkel foglalkozik, de régészek számára igen hasznosak lehetnek például a felszíni vizekkel foglalkozó részek.

A könyv világos, közérthető, csak bátran ajánlani tudom, e kérdések iránt érdeklődő nagyközönségnek, márcsak a Föld legszebb tájairól (pl. Arizóna, Keleti-sivatag (Egyiptom), Kárpát-medence) készült kitűnő fotói miatt is.

Török Ákos: Geológia mérnököknek. (Műegyetem Kiadó) Budapest, 2007

26 komment

Címkék: régészet könyvajánló geológia


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr38486772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.05.26. 00:09:20

Helló Karikásostor,

Pontosan mi is az, amire egy régésznek ebből szüksége van? Mert szerintem kapásból tudok még ajánlani hasonlót. :)

üdv,
hami

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.05.26. 07:12:26

Üdv Hami!

Ha komolyan kérded, legelőször is arra, hogy tisztábban lássa (természetes és mesterséges) rétegek keletkezésének és pusztulásának folymatait. Aztán nem árt az alapvető anyagfajtákkal tisztában lenni. Némi "mérnöki szemléletről" már ne is beszéljünk.

Persze szívesen látjuk a további javaslatokat kapásból... :)

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.05.26. 09:22:15

Ez nagyjából a geomorfológia. Van több olyan általános természetföldrajzzal foglalkozó könyv is, amely ezzel foglalkozik, + talajtannal, hidrológiával. A földtan érdekes, de szerintem régészeti szempontból nagyjából érdektelen... Az ásvány - kőzettanból is elsősorban a leggyakoribb üledékes kőzetek lehetnek érdekesek. Mondjuk az kétségtelen, hogy a régészet és geológia bizonyos szempontból gondolkodásmódban közel áll egymáshoz.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.05.26. 09:55:46

Kedves Hami!

Most nem értelek. Most mi az amin vitatkozunk? Ha jól értem azt igyekszel bizonyítani, hogy tévedek, amikor régészek számára hasznos olvasmányként állítom be a fenti könyvet? Vagy valamit félre értettem?

Egyébként olvastad, vagy láttad az ajánlott művet?

Remélem csak még korán van! :)
Üdvözlettel:

K

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.05.26. 10:59:34

Karikásostor,

Félreértesz, nem vitatkozom veled, meg nem kötöszködni akarok :) Csak azt mondtam, hogy van több olyan könyv is amely hasznos lehet, ezek nem feltétlenül frissek, de a geológia és geomorfológia alapjai manapság ritkán változnak.
itt van pl. ez:
www.libri.hu/hu/book/tankonyv_segedkonyvek/kozepiskola/altalanos_termeszetfoldrajz?p_id=5009
Az ajánlott könyvet nem olvastam, az eltére jártam, ott nem mérnökképzés zajlik. Nem vagyok régész, úgyhogy nem akarok olyasmibe beleugatni amibe nem értek, viszont ismerve a geológia tárgykörét, szerintem annak a nagy része, ami egy geológiával foglalkozó könyvben van, kevésbé hasznos, mint egy geomorfológia, vagy ÁTF könyv. Bár kétségtelen hogy a geológia is a múltat kutatja, de a földtan szerintem kevésbé szükséges, mint a talajtan pl. :)

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.05.26. 11:16:09

Na most így visszaolvasva lehet hogy nem a legjobban fogalmaztam meg amit akartam, remélem nem lett belőle sértődés...

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.05.26. 11:21:08

Ja még valami, ami érdekes lehet. Magyarországon a geológusok és a földrajzosok valamiért nem kedvelik egymást. (Mármint akadémiai szinten.) Hogy ennek mi az oka, arra, csak tippjeim vannak. De a lényeg mindenesetre az, hogy ennek következtében a kutatási területek fel vannak osztva, és egyik fél sem nagyon mászik bele a másik területébe. Ennek következtében a geológusok nem nagyon foglalkoznak a negyedidőszaknál újabb dolgokkal, mint pl. a geomorfológia (=felszínalaktan, a mai földfelszín kialakulása, felszínformáló folyamatok), vagy a talajtan, a hidrológia is külön tudományág már manapság. Szóval egy geológiáról szóló könyvben ezek a dolgok, amelyek egy régész számára valszeg a legfontosabbak, nem szerepelnek nagyobb hangsúllyal. Egy földrajzos könyben viszont ásványtan nem szokott lenni.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.05.26. 12:03:55

Kedves Hami!

Nincs semmiyen sértődés! Török Ákos egyébként magát a könyvet a fülszöveg szerint régészeknek is szánta, sőt ő maga is résztvett résztvett a magyar kelet-sivatagi régészeti expedícióban.

A téma, a geológia, elsősorban geopedológia használata a régészetben megérne majd egy külön posztot is.
Már van is ötletem kit kérjek fel a témában, remélem az illető olvassa ezt a bejegyzést! :)

H2O 2008.06.02. 09:25:40

Sziasztok!
Szeretném először is leszögezni, hogy részben egyetértek mindkettőtökkel. :) Bár csak negyedéves vagyok, mint az Karikásostor is tudja ( :))) ), de azért geológus hallgató. :D
Szóval a könyv tényleg hasznos, sajnálom, hogy saját példánnyal még nem rendelkezem (fránya egyetemi ösztöndíj :(( ), de mindig jó érzéssel forgatom a könyvet, ha kezembe kerül, főleg a MÁFI-s könyvtárazások alkalmával. :)
A vita/ellenszenv tényleg megvan/fennáll, hogy pontosan miért? Hát passz, de tény, hogy nagyon utálják egymást a földrajzosok/geográfusok és a geológusok.
Tény, hogy a geológus nem foglalkozik negyedidőszakkal (az neki már túl új), nem is vitatnám ezt, ha nem lennének ilyen klónok, mint pl.: én is a régészeti geológia szakirányon. :D Mi alapvetően pedig csak negyedidőszakkal foglalkozunk, a talajokat, mint érintőleges fogalmat említeném csak, mert a magyar talajrendszertan nem épp a legjobb, a nemzetközi használatára meg csak próbálkozások történtek, pedig dokumentáció szempontjából, hát mégis csak az lenne a legjobb. Csak Hami tudod benne van az, hogy idős professzorok nem szívesen tanulnak már újat. :(
A geomorfológia tényleg fontos, borzasztó, hogy geológusoknak alig oktatnak ilyesmit, de ez is az ellenszenvre ill. a tudományterületek fura megosztására vezethető vissza. :(
És szakirodalomra vissza-, ill. áttérve:
Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz egyetemi tankönyve (nekem mindig a szívem csücske volt :D)
Amit még minden; üledékekkel naponta foglalkozó szakembernek ismerni/lapozgatni kellene:
Balogh Kálmán (szerkesztette): Szedimentológia 1-3.
Ebben az üledékképződési környezetek is nagyon jól, szintén közérthetően le vannak írva. :)

Összegezve mindezt: Szerintem a negyedidőszak, a szedimentológia, a geomorfológia (és részben a talajtan) beható ismerete, mind szükségeltetnek, ahhoz, hogy egy geológus egy régész kérdéseire válaszolni tudjon, természetesen a jobb megértést, a közös munkát megkönnyítendően a régészeti órákra való áthallgatás is fontos része a mi oktatásunknak!
Reméljük eljön az az idő, amikor a geopedológia is sokkal elfogadottabb lesz és túl leszünk bárgyú protokoll vitákon... :S
üdv

H2O 2008.06.02. 09:49:45

Jajjj, egy lényegi elem kimaradt. :)
A geológus/geopedológus munkája azért fontos a régész számára, mert mindkét tudomány (régészet, geológia) elment korábban a másik mellett, most viszont itthon is próbálkozások történnek a kooperációra, hogy a régész megtudja, segítségünkkel megismerje az őskörnyezetet.
Munkánk lényegi része ez lenne, hogy mi fogadta "Őket", mikor ideérkeztek. :)

Kedves Hami!
Egy-két dolgot még hozzátennék korábbi posztjaidhoz.
Idézve Tőled:
"Bár kétségtelen hogy a geológia is a múltat kutatja, de a földtan szerintem kevésbé szükséges, mint a talajtan pl."
A legnagyobb baj a talajtannal az, hogy ott állsz, hadoválsz a régésznek jól fejlett Bk talajszintről és néz rád bárgyún, mert Őt baromira nem ez érdekli (nem sértésnek szántam!), teszem hozzá nekünk sincs sok fogalmunk az egészről. :S Szóval ott állsz, van egy RBET-ed (Raman-féle barna erdőtalaj) és kb ennyi. Mire mész vele??? Jó, tudod talajtanilag, hogy mi az. De ettől tovább nem igazán jutsz.
A nemzetközi rendszert azért említettem, mert sokkal egyszerűbb és nekem spec baromira tetszett az egésznek a felépítése. :) A magyar rendszer túl szubjektív és külföldi publikációk esetén... Hát eléggé a közérthetőség rovására tud menni, ha nem tudod mindkét rendszerben megadni. :S
Visszatérve a geológia és igen, legfőképp a szedimentológia hasznosságára. Lemész Duna-partra és ott egy ásatás. Talajtan? Hát semmire nem mész vele. A geomorfológia már ok, jó lenne, de ott van neked a szedimentológia tudománya, ami pöccre pontosan leírja (csak győzd megjegyezni :P), hogy folyóparti környezetben milyen rétegsort várunk, hogy miért van ott homokdűne és hogyan került oda, mi az a keresztrétegzett homok, stb. :)))
A hidrológiát (hidrogeológiát), mint tudományt én szintén nem annyira hangsúlyoznám, ill. azt, amit nekünk ezen a címen adnak el. :D Viszont nagyon fontos ismerni, hogy milyen jelei vannak az üledékekben/talajokban történő vízmozgásnak, talán a talajtani fogalmak ismerete itt elegendő lehet, ill néhol a szedimentológia is említ ilyeneket (gleyfoltok, mészkonkréciók).
Na jó, kb ennyi, most egy jó időre kitomboltam magam blogilag. :D
Meg jönnek a vizsgák. :P
Egy dolog tény, készülve a Magyarország földtana vizsgára, hát ez tipikusan egy olyan témakör, ahol csak a lexikális tudás számít (melyik formáció, milyen kor, mikor és hol fordul elő) és hogy haszna pontosan mikor és hol van??? Szerintem kb. sehol. :D

H2O 2008.06.02. 10:00:02

Hát legközelebb tényleg összeszedettebb leszek!
Hami!
A legfőbb probléma tudod még mi??? Hogy mindenki utál terepre járni. Szóval lehet, hogy egy geomorfológus jobb lenne egy régészeti ásatásra, mint egy geológus, csak nem megy ki, mert... Mert sajt. :D
Szóval marad a geológus, aki inkább kapható az árkokban mászkálásra. :D

Amúgy amit tényleg jónak tartanánk, csak nincs meg rá a lehetőség jelenleg, az egy naaaaagy gyorstalpaló, mindenkinek amiből szükséges (geológusnak pl.: talajtanból, meg geomorfológiából). Csak hát minden idő és pénz. Na és ez a 2 dolog az, amiből egy egyetemi tanszéknek nem sok van, ha meg van, akkor naná, hogy másra költik. :(((

Kérdezőbiztos 2008.06.02. 17:40:41

Te Víz,

Olyan nem létezhetik, hogy vki (pl. egy múzeum tud.mtsa) bead egy kérvényt a geo(akármit) oktató egyetem rektorának, hogy szeretné kijárni ezt, v. azt a tantárgyat? mindezt támogatva észérvekkel, netán a tud.mts. főnökének igazolásával...?

Egyébként pedig imádom, mikor olyan tudományterületekről beszélgettek, amiről én még csak nem is hallottam. legközelebb én is beadok vmit a közösbe, csak kitalálom addig.

Kérdezőbiztos

H2O 2008.06.02. 21:01:09

Hogy hivatalos szervek között hogyan zajlik ez (múzeum- egyetem), hát arról max Karikásék tudnak nyilatkozni, bár sztem Ők sem próbálkoztak ilyennel. :) A lelkesedést amúgy nálunk jól veszik, szóval max szabadidő kérdése egyes egyetemi kurzusokon való részvételük. :)
Az egyéb továbbképzésekről ált. még infot is nehéz szerezni. :S Na meg az, hogy a legtöbb sajnos fizetős. :(
Hogy nálunk amúgy hogyan megy? Hát gondolom nem lenne gond átmenni a föci tanszékre, felvenni vmi geomorf órát, ami nekik spec tantárgy, de ugye ott van, hogy utólag fizetni kell majd a felvett kreditekért (nemis kis summát a 330 kredit fölött :SS), szóval kellően elkedvetlenítik az embert, nem beszélve arról, hogy időnk a kötelezők mellett alapból nem sok marad. :(
Az önképzés fogalma innentől kezdve tényleg az autodidaktizmussal lesz egyenértékű, hiszen csak otthon, a tanulásra szánt idődből tudsz elvenni időt az egyebekre. :(
Így gyakran, ha terepen vagyok, épp lógok valahonnan, vagy elmaradt valami, tehát kitöltjük az időnket. :D Mellesleg annyira sok egyeztetést igényel az egész. :(

A "tudományterületekről" meg csak annyit, hogy a probléma az, hogy pl nálunk az ELTÉ-n, ennek az egész "régészeti geológiának" (ami csak a terepi munkát fedi - pl.: a képződmények geopedológiai=földtani talajtani szemléletű vizsgálata- , minden más, ami labori - pl.:kerámiák vizsgálata/elemzése - már "archeometria" és más tanszék is foglalkozik vele , nálunk a kőzettanosok) nincsen egyáltalán "szervezettsége". Jócskán le vagyunk maradva pl.: a szegediek mögött, akik nagyüzemben csinálják már. :((
De kicsi ám lelkes csapatunk próbál mindenütt ott lenni és segíteni. :))
Sajnos nagy probléma az érdeklődés hiánya a geoarcheológia iránt. :( És mint már említettem szintén sokakat elrémiszt az egésztől az, hogy ez TEREPI munka, amitől a "tudósok" óckodnak. :D

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.06.02. 21:47:42

Helló víz,

Régész nem vagyok, szóval nem vagyok biztos ebben, de dolgoztam már régésztechnikusként: szerintem a geológia, geomorfológia, talajtan és esetleg a hidrológia komolyabb mennyiségben nem hiszem hogy egy átlagos régésznek szükséges. Ahol ástunk, ott legalábbis nem nagyon volt ezekre a dolgokra szükség. Régész cimbora arra az információra, hogy hát itten van lösz és homok, és hogy ekkor és ekkor alakult ki, hümmögött egyet és azt mondta hogy érdekes, de ennyi. :)

Kérdezőbiztos: az egyetemi előadások szabadon látogathatóak elvileg. A gyakorlatok nem, de azok nem annyira érdekesek. Ha papír nem kell róla, akkor érdemesebb az adott oktatóval megdumálni, ha fiatal, akkor szerintem nem fogja rossz néven venni ha bejársz. Ha hivatalosan akarod, akkor fizetni kell érte nagy valószínűség szerint.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.06.02. 22:13:55

Csak kapkodom a fejem és már szinte semmi újjat nem tudok hozzáfűzni a fenti gondolatokhoz! :) Nagy örömömre szolgál, hogy már ilyen szakmai viták és eszmecserék is vannak nálunk!

H2O! A fenti felkérés természetesen Neked szólt, szóval ha vége a vizsgáknak...

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.06.02. 23:59:01

Kicsit elkanyarodtunk, de ha nem gond, akkor leírom h. szerintem mi az oka a geológus - geográfus ellentétnek (ami egyébként csak oktatói szinten jellemző).

Igazából az van, hogy a földrajz teljesen más megközelítésben vizsgál dolgokat, mint a többi földtudomány. A földrajzban a térszemlélet a lényeg, a vizsgált téma viszont bármi lehet, míg a többi földtudomány konkrét területekre koncentrál. Addig nem is volt semmi gond, míg az egész tudományterület gyerekcipőben járt, de aztán elkezdtek a dolgok különválni, és a természetföldrajznak nem maradt szinte semmi vizsgálandó - a leíró földrajzhoz nem nagyon volt mit hozzátenni, miután a Földet megismertük. A geológia, hidrológia, meteorológia, stb. meg leváltak róla. A geológus 'felsőbbrendűség' valszeg ebből ered (Kutatói szinten, és főleg az idősebbekre jellemző). A helyzetre meg ráerősített a szocializmus, ahol a földrajz relatíve veszélyes tudományág volt, a társadalomföldrajz ugyanis olyan folyamatokat vizsgált, amelyekre a rendszer nem feltétlenül volt büszke. Ennek következtében egyetemi szinten nem támogatták agyon. A 90-es évek végén így pl. az ELTE-TTK-n volt 5+1 geológus tanszék, 3 földrajzos, míg átlagban volt évfolyamonként 30 geológus hallgató, és 70-100 földrajzos. Hallgatóból a földrajzosoknak volt sok, oktatóból meg a geológusoknak, az utóbbiak szerettek volna plusz hallgatókat (többet oktatni földrajzosoknak - csak nekik erre nem volt szükségük), a föcisek meg plusz oktatókat, csak erre nem volt az egyetemnek fedezete. Ez mégjobban elmélyítette az ellentéteket. Azóta nem tudom hol tart a dolog, de szerintem sokat nem változott.

Hullahopsz 2008.06.03. 08:36:05

Sziasztok.
Csak ajánlanám mindenkinek, aki esetleg nem ismeri, a szegedi jegyzetet:
Sümegi Pál: A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai, Szeged 2003.

Péterffy 2008.06.03. 15:52:51

Mint olyan ember, aki családilag másként kötődik a földhöz/talajhoz, mint a fenti hozzászólók, csak annyit tennék hozzá, hogy a Szegeden (talán a fentiek miatt (is)) oktatott mikroszint-követési technika/eljárás józan paraszti ésszel is logikus és következetes, ehhez még régésznek sem kell születni, hogy az ember megértse.

Mint olyan ember, akinek nem sok köze van az ezeréves hullák tíz körömmel és ecsettel való kiásásához, még annyit tennék hozzá, hogy egyetlen régész (vagy más szakmán beli elkötelezett) se gondolja, hogy a társterületek alapos ismerete nélkül lehet jelentőset alkotni.

Mára nem az egyetlen szakmák idejét eljük (rémlik, hogy már Herman Ottó idején se azt éltük), a személyes, vagy intézményi kiugrási lehetőség a tudományterületek szintetizálásában, ötvözésében van (de jó példa erre a telekommunikációs-televíziós stb. területek konvergenciája is), amivel nem hiszem, hogy sok újat mondanék. A régészek esetében (és ti ezt jobban tudjátok) ezek lehetnek a geotudományok, vagy a talajfizika például, de éppen a Budai Vár bontása mutatta meg, hogy a tisztelt régész szakmának is ideje lenne elsajátítania példaképpen a korszerű érdekérvényesítési, kommunikációs és médiaismereteket. Egy szakmabeli se gondolja ui., hogy halott világot némán kutatva lehet bármilyen szakmai, vagy közismertségre, elismertségre szert tenni (mert a sikert azért ti is ebben méritek). Ismeretség és népszerűség nélkül pedig ne várjatok se állami, se magánpénzeket se leletmentésre, se feltárásra, se tervásatásra.

A szakmátoknak ez a blog egy pici, jóllehet haladó gondolkodásra valló lépése. Egy lépés, hogy megosszátok velünk mindazt a tudást, amit mi tisztelünk, igénylünk és fogyasztunk és amire magán, vagy céges zsebbe nyúlva, akár képviselőként szavazva további forrásokat áldoznunk.

peterffy

H2O 2008.06.03. 16:28:30

Péterffy,
pontosan ezért kezdtünk volna belemélyedni a geoarcheológiába. :D
Volt rá próbálkozás, hogy mi lenne egyszerűbb, a régészt, mint humán tudomány művelőjét rávenni egy kis földtudományra, vagy mégis csak elég lenne, ha a természettudós hajlandó lenne a megfelelő (minimális régészeti, pusztán az alapfogalmakra koncentráló) ismeretek birtokában segíteni a régész munkáját.
Az utóbbi járt több sikerrel, mert a régészet tényleg egy speciális tudomány. Kár lenne mást rájuk erőltetni még egy egész "tudományt", de a mi oktatásunkba bőven belefér - akár a jelenlegi keretek között -, hogy önálló szakirányt létrehozva szakembereket képezzenek erre a munkára.
(Legjobb példa erre: ott van a petrológus (kőzettanos geológus), aki a kőzetek vizsgálatával foglalkozik. Adsz neki régészként egy kerámiatöredéket és megelemzi neked. Neki ez a munkája, esetleg tényleg szakosodik erre és még otthonosabban mozog majd a témában. De miért kellene az ásás, a felfedezés lehetőségét elvennünk a régésztől és rá/belekényszerítenünk valami ennyire természettudományosba, mikor külön emberünk van, aki 0-24 ezzel tud foglalkozni??)
Mindentől függetlenün teljes mértékben igaz:
"Mára nem az egyetlen szakmák idejét eljük" ... "tudományterületek szintetizálásában, ötvözésében van"
De gondolj bele abba, hogy a régész régész marad, a geológus meg geológus (hiába a kis fejtágítás mindkét oldalon), a másik szak elvégézése meg PÉNZ és IDŐ. És ezzel nem sokan rendelkeznek, főleg nem a "kutatás szerelmesei". :( Teszem hozzá, szerintem mindkettő tudomány egy EGÉSZ embert kíván. :)
A kulcsszó szerintem még azért mindig inkább a "kooperáció", nem a "polihisztor". :DDD

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.06.04. 14:21:22

Víz,

Teljesen egyetértek veled.

Peterffy 2008.06.16. 13:09:23

Víz,

Egyetértek, kooperáció nélkül nincs csapatmunka - ebben a szakmában sem.
A tars- és (főleg az) egyéb szakmák elsajátítása (minimum megismerése) esetén viszont arra gondolok, hogy egyik régésznek sem válik kárára, például
ha képes (angol, német, arab, török, mongol... stb.) nyelvű forrást feldolgozni és azt értékelni;
ha nem teljesen síkhülye ahhoz, hogyan is kell pl. elindítani egy ilyen népszerűsítő blogot a neten, vagy ide élvezetes írást produkálni;
ha megérti, miért nem az általa legszakmaibbnak vélt ásatási fotó kerül be egy közönségnek szóló tájékoztató füzetbe, vagy fotókiállításra;
ha tapasztalatot gyűjt arról, hogy meggyőző érveléssel hogyan is lehet támogatói/szponzorpénz szerezni banktól, multitól, vagy hazai jótevőktól egy ásatához;
vagy hogyan is lehet kedvenc kutatási területének aktualitásáról 15 másodperces válaszokkal közérthetően, azaz egyetlen szakkifejezés használata nélkül nyilatkozni bármelyik rádiónak/tévének;
ha ismeri a szervezettség és szereplés eszközével a nyomságyakorlás, érdekérvényesítés, médiatematizálás módszereit.

Nem vagyok és nem is leszek régész és tudom, hogy sok még a megismerni való. De e fenti alapkészségek legalább részbeni elsajátítása nélkül szvsz távol maradtok tőlünk, közönségtől. Pedig a közönség hálás és áldozni is hajlandó, hogy egy kicsit megláthassa mit csináltok ott lent a gödörben, a restaurátor műhelyben, munka-, vagy rajzasztalon…

barátsággal,
péterffy

H2O 2008.06.23. 15:47:45

Péterffy,
nem vitatom azt, hogy igazad lenne, csak annyit tennék hozzá, hogy ez mindenre és mindenkire igaz. Mert egyetlen kutató/tudományos szakon sem oktatnak semmi hasonlót.
Látom azt, hogy az évfolyamtársaim fele hiába kap ötöst mindenből egy értelmes mondatot kinyögni képtelen, a nyelvhelyességük, beszédkészségük kb 0.
Viszont az is tény, hogy a beszámolók, melyek a diákok megnyílását segíthetnék csak rontanak a helyzeten, hiszen az oktatók megjegyzései sokszor kellemetlenkedők, rosszindulatúak, nem pedig az a bizonyos "ÉPÍTŐ KRITIKA" jellegűek. Emiatt kár is lenne csodálkozni az elbizonytalanodásunkon, mert a kommunikációt gyakoroltató feladatok, csak elszigetelnek minket az oktatóktól, ha pedig nem kérdezünk, választ sem kaphatunk és már nincs meg a kommunikáció, amiből mindkét fél csak tanulhatna, :( amiből meg érthetnénk új dolgokat. Egy rossz élmény elég ahhoz, hogy egy egész "tudományág elszigetelődjön" pl.: mert csak az az oktató foglalkozik vele (mmint az egyetemen), de Őt meg mindenki utálja és emiatt nem tudsz meg új infokat... És ez tényleg így van, ez megy nap mint nap...

Régész én sem vagyok, sajnos már nemis valószínű, hogy leszek. :( Hogy geológusoknál ez hogyan megy, hát kb ugyanígy, mint leírtad... Senki nem tud a másik munkájáról semmit, nem tud úgy megnyilvánulni, hogy a szakma "fényét emelje". Nem beszélnek nyelveket, hogy a külföldi szakirodalomból vegyenek át analógiákat, stb.

Ja és egy dolgot még említenék, ami elég elszomorító manapság és ebben igazad van, sokan nem ismerik be, ha nem tudnak valamit, vagy ha tévedtek valamivel kapcsolatban. Pedig mint tudjuk gyakran az, ha nincs információ, már az is információ... (Látsz egy képződményt mondasz rá vmit, pedig még életedben nem láttál ilyet, de inkább ráhúzol egy rossz skatulyát, mert képtelen vagy beismerni, hogy ez vmi más, vagy gondolkodni azon, hogy mi lehet akkor...)

A szakkifejezések használata nagyban elszigeteli a "közembert" és a "tudóst" és sajnos a mai világban a médiáig jutó tudósok esetében ez CÉL, nem pedig véletlen. Egyfajta felsőbbrendűség kifejezés ez, mert legtöbben a különböző komplexusaikat próbálják így ellensúlyozni (TERMÉSZETTUDÓSOKRÓL beszélek!). Tehát nekik nem is céljuk az, hogy más megértse őket, mert akkor ők is csak "egy"ek lennének a "tucatból". Ez már inkább a téma pszichológiai vonatkozása. A cél az kellene hogy legyen, hogy NE ilyen típusú "tudósok", vagy inkább "áltudósok" kerüljenek a reflektorfénybe. Nálunk pedig ez még mindig így van, hogy RÉGÉSZEKnél ez miként megy, hát erről hallgassuk meg az Ő véleményüket!!! :))

kicsiopál 2008.06.23. 17:19:09

Mindenki figyelmébe ajánlom a következő örömteli hírt:

A Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékén végzett az első geoarchaeológus évfolyam 9 fővel, akik közül 8-an régész diplomával is rendelkeznek! És jön a következő évfolyam... :)

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.06.23. 18:29:43

kicsiopál!

Őszintén gratulálok nekik, ez tényleg jó hír! Csak nem vagy te is köztük?

kicsiopál 2008.06.24. 08:32:21

Karikásostor!

Nem, nem...
süti beállítások módosítása