Nem sokkal karácsony előtt jelent meg a Régészeti nyomozások Magyarországon című könyv. A kötet szerkesztőjének a blogunk címére küldött, lakonikus tömörségű e-mailje után képtelen voltam ellenállni, hogy beszerezzem azt.

Mit mondjak, nem volt egyszerű a dolgom. Végül nagy nehezen kiderült, hogy ez Pesten mindössze a Kis Magiszter nevű, egyébként kiváló, elsősorban régészeti, történelmi és múzeumi kiadványokat forgalmazó könyvesboltban kapható.

A könyv külseje és borítója nekem nagyon tetszett, jó volt kézbe venni.

A 19 rövidebb tanulmányt tartalmazó kötet fő célja szakmailag hiteles, olvasmányos, a mai hazai régészettel kapcsolatos ismeretterjesztő írások összegyűjtése volt.

A cikkek témaválasztása és stílusa nagyon eltérő, de számos írás remekül sikerült. Ilyen volt számomra Bartosiewicz László rövid tanulmánya a szarvasagancsokból készült eszközökről, vagy Szabó Géza  „Istenek a vízben” című írása a magyar búvárrégészeti kutatás első lépésiről, amikor 1986-ban, a dunakömlődi vízbemerült római erődnél hatalmas mennyiségű római kőemléket mentettek ki a Dunából. Nagyon izgalmas volt olvasni Mester Zsolt munkáját a magyarországi őskori barlangok feltárásnak korai szakaszáról és az azt övező botrányokról, vagy Vörös Istvánét, a kutyára tett népvándorlás kori és középkori eskükről.

Látványos kincsekről, bizarr vagy rejtélyes ásatási jelenségekről izgalmasan írni nem ördöngösség. Tudományos, feldolgozó, értelmező munkát, régészeti hipotéziseket azonban ismeretterjesztő, emészthető módon bemutatni a nagyközönségnek, már jóval nehezebb feladat.

Talán pont ezért maradt a kötetben, egy-két olyan, számomra értelmezhetetlen írás, amelyek már címválasztásukban is távol állnak az ismeretterjesztéstől.

Néhány további, amúgy nagyon jó stílusú, cikknél az volt az érzésem, hogy az író egy részletes tudományos publikáció egy-egy következtetését fogalmazta meg tömören, népszerűsítő módon, de közben sajnos kimaradt egy-egy logikai lépcső, amely nélkül az írás kissé befejezetlen maradt.

Mindezeket a hibákat azonban hamar elfeledtetik az olyan cikkek, mint Grynaeus András írása a "láncfűrészes régészekről", vagy a 2007-ben elhunyt Tóth Istváné, a római feliratokkal kapcsolatos megvilágosodásokról szilveszteri mulatságok idején. Utóbbi szerző mesteri módon mutatta meg, hogyan lehet hihetetlen színes stílusban és tudományos pontossággal írni egy olyan, látszólag száraz dologról, mint a római epigráfia.

A Régészéti nyomozások Magyarországon nagyon hasznos és hiánypótló könyv, amelyet jó lenne, ha több is követne, hiszen új, hiteles, tudományos-ismeretterjesztő könyvekre, írásokra – ez sokunk meggyőződése - van ma igény Magyarországon.

Régészeti nyomozások Magyarországon. szerkesztő: Ilon Gábor, 292 oldal, Martin Opitz Kiadó (Budapest), Ára: 2900 Ft.