Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.05.20. 04:00 Bernert Zs.

Torz koponyák

A különböző kultúrákból a régmúlttól egészen napjainkig számos példát említhetünk arra, hogy az emberek miképp változtatják, alakítják testüket, egyes testrészeiket. Közismert bizonyos afrikai törzseknél az ajak és a fülcimpa óriásira tágítása, vagy a kínai nők lábfejének lekötözése, ahol a csontok eltörésével tovább fokozták a láb méretének csökkentését. A test megváltoztatása egyes esetekben nem egyszerűen divat, hanem a törzsi vagy a társadalmi réteghez tartozást is szimbolizálja, ezért a rendkívüli fájdalom (pl.: a bőr több száz helyen való bemetszése) és az állandó életveszély (pl. a nyak mesterséges megnyújtás) is elfogadott.

Jelen, fejlettnek nevezett kultúránkban is egész sor példa ismeretes, a hétköznapi sminkeléstől, a hajfestésen és a tetováláson át a változatos helyekre beültethető szilikon implantációkig. Ezekben az a közös, hogy mind a test, a küllem megváltoztatására irányulnak. A történeti korokban élt emberek maradványain megfigyelhető mesterséges testformázások közül az egyik legkülönlegesebb az agykoponya torzítása. 

A mesterséges koponyatorzítást több, egymástól jelentős földrajzi távolságra fekvő és különböző történeti korokban élt népességeknél is megfigyelhetjük. Az egykori dél-amerikai indián törzseknél a koponyatorzítás módjai annyira különböztek egymástól, hogy a torzított koponya alapján a törzsi hovatartozás egyértelműen eldönthető. A raktározott csontanyag mennyisége alapján világszerte irigyelt hazai embertani gyűjteményekben is szép számmal találunk torzított koponyákat.

A legkorábbi torzított koponyák feltehetően őskoriak, de a Kárpát-medencében előforduló mesterségesen torzított koponyák döntő többsége jóval későbbre, a Krisztus utáni 5-6. századra datálható. Ez a népvándorláskor eleje, amikor germán törzsek érkeznek a Kárpát-medencébe. E germán népeknél – elsősorban a gepidáknál – megfigyelhető koponyatorzítás módszere a következő volt:

Fiatal gyermekkorban, nem sokkal a születés után az agykoponyát erős textilcsíkokkal – amelyet a kutatók bandázsnak neveznek – pólyálták be. Leggyakrabban két, egymásra csaknem merőleges szorítókötést alkalmaztak. Az egyik a homlok felső harmadától futott egyre szélesedően a tarkón át a nyakszirt felé. Ennek a kötésnek köszönhetően az agykoponya csúcsosan felfelé és enyhén hátra növekedett. A másik kötés a koponyatetőn át futott keskeny sávban a horizontális bandázsig. Egyes esetekben egyenesen az áll alatt kötötték meg. Erre az utóbbi rögzítésre utal a mesterségesen torzított koponyák egy részénél megfigyelhető rágóizületi gyulladás. Amíg a horizontális bandázs feladata a koponya felfelé és kissé hátra elnyúló növekedését biztosította, addig a vertikális bandázs a horizontális bandázs helyben tartásáért volt felelős, de hatására a fejtetőn egy enyhe árok alakult ki.

Gyermekkorban az agyvelő növekedése az agykoponya növekedését eredményezi, de a pólyának köszönhetően ez csak egy irányba, felfelé és kissé hátra történhetett. Felnőtt korra ezzel a módszerrel a normális koponyaformától jelentősen különböző fejformát lehetett elérni. A jobb eredmény érdekében a koponyatorzítást minél fiatalabb korban kellett elkezdeni, mert a felnőtt életkor elejére az agy növekedése befejeződik és ekkor a koponya már nehezen formálható.

A koponyatorzítás nem járhatott tömegesen komoly és hátrányos élettani következményekkel, ezt talán az bizonyítja leginkább, hogy a germánkorban széles körben elterjedten alkalmazták. A férfiak és a nők maradványai között egyaránt megfigyelhető. Sőt e divat úgy elterjedt a germánok egyik csoportjánál ti. a gepidáknál, hogy nemcsak a legfontosabb központjaikban, hanem a szállásterület perifériáján a néhány síros kis temetőkben is fellelhető.

Az elég bizonyos, hogy e divatot a hunok exportálták Közép-Ázsiából. A hunok embertani képe ugyancsak kevéssé ismert a vizsgálható hun koponyák alacsony száma miatt, az azonban elfogadott, hogy vezetőrétegük nagyrészt mongolid volt. A kis számú ismert hun koponya közt szintén előfordul a koponyatorzítás. A nyugat felé nyomuló hunok legyőzték a germán törzseket, azok vezetőit házasságok révén integrálták és a germán harcosok a hun hadsereg részévé váltak.

Kézenfekvő az a feltevés, hogy a germánok, a fölöttük uralkodó hunok divatját is követték. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a koponyatorzítás az arckoponya laposodásával, a homlok lapulásával jár és az europidok koponyáit kissé mongoloid vonásúvá teszi. Az ilyen pszeudomongoloid koponya tulajdonosa mongoloidnak tűnhetett és ez a mongoloid hunok fennhatósága alatt élőknél akár hun felmenőt is sejtethetett. Ennek előnye szintén kézenfekvőnek tűnik, ez azonban az embertan módszereivel már nem bizonyítható, ezért további spekulációkba nem is bocsátkoznék.

A koponyatorzítás területén külön érdekességnek számítanak azok a leletek, amelyek a germánkor előttiek illetve utániak. A szarmatakori koponyatorzítás gondolatát még a régészek egy része elutasítja, de Hajdu Tamás antropológussal nemrég összegyűjtöttünk és leírtunk néhány olyan torzított koponyát, amely a régészeti datálása szerint szarmatakori. Az aquincumi Gázgyári római kori köztemető vizsgált hatszáz sírja között is találtam egy, a Kr. u. 3. századra datált sírt, amelyikben a nyakszirtcsont alakja koponyatorzításra utal. A töredékes koponya többi része nem vizsgálható, ezért az eset e témában nem lehet perdöntő. Ellenben a Budapesten, a Csúcshegy oldalában egy, már ezen a blogon is bemutatott Kr. u. 2.-3. századi temetkezés is bizonyíték lehet a koponyatorzítás divatjának a Római Birodalom területén való előfordulására.

Természetes koponyatorzulások

 

A mesterséges koponyatorzítás mellett érdemes megemlíteni a természetes (fiziológiai és patológiai) okokból kialakuló koponyatorzulásokat is. Az agy növekedésének hiánya kis koponyaméretet (mikrokefália)) okoz.

 

 

Az agyfolyadék túltermelődése illetve elfolyásának hiánya szintén az agykoponya méretének növekedését eredményezi. Ez a hidrokefália. A betegségek egy része (pl.: az angolkór, a Down-kór) szintén jellegzetes koponyaformát eredményez. Végül nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egy adott koponyavarrat túl korai elcsontosodása hatására az agy és így a koponya csak a maradék nyitott varrat(ok)nak megfelelően nőhet. Példaként a nyílvarrat idő előtti elcsontosodása eredményezi a csónakfejűséget (szkafokefália).

 

 

A Kárpát-medencei mesterséges koponyatorzítás szokása a germánkor után háttérbe szorult. Az egyik legismertebb torzított koponya mégis a Tiszavasvári temetőből került elő.



 

A régészeti adatok alapján az avar kori, de germán mellékletekkel jellemezhető sírokat is tartalmazó nagy sírszámú temetők (pl.: Hird, Szekszárd–tószegi dűlő) egyes koponyáin a germánkorra jellemző koponyatorzítás enyhe formái rendre megfigyelhetők. Érdekes adalékul szolgál a 2005-ben feltárt Hajdúnánás–Fürjhalom járás – egyébként szarmata és gepida temetők szomszédságában található – 18 síros kis avar temetője.

Az embertani vizsgálatot Hajdu Tamás és munkatársai végezték és e temetőből szintén leírtak torzított koponyájú egyént. Az Alföldön a jelenség nem egyedi, de az avar kori koponyatorzítások idővel még tovább ritkulnak és a torzítás mértéke is csekély. Ez arra utalhat, hogy a torzított koponya divatja ugyan elmúlt, de a torzítást okozó fejfedő viselése – talán annak díszítése, formája miatt – még elterjedt volt a tovább élő germánok között és a velük élő avarokra is hatott.

 

Bernert Zsolt antropológus
 

A fényképek a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában készültek.

39 komment

Címkék: antropológia hun sír római hulla avar szarmata népvándorláskor


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr471131218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mr. Acid 2009.05.20. 09:06:47

Nagyon korrekt. Kiváló poszt.

malocz 2009.05.20. 09:35:57

Köszi, remek poszt. Igényelek olyan történelmi kalandfilmeket, amelyekben ilyen figurák is vannak. :)

Andie 2009.05.20. 09:36:17

Nagyon tetszett a post, érdekel is a téma. Köszönettel olvasom!

Egy kérdés: mi célt szolgált az ilyen csúcsosra torzított koponya? Mert pusztán divatból szerintem bőven elég a hajfestés meg a smink, ékszerek.
Egy ilyen szintű beavatkozás már bizonyára komolyabb okokra vezethető vissza.
(én az egyiptomiak kapcsán tudom/sejtem az okokat, de kiváncsi vagyok a te verziódra is)

Tomi from There · http://fotobolt.blog.hu 2009.05.20. 10:30:03

Nagyon jó poszt! :)

Azért örülök, hogy mostanság nincs ilyen, legalábbis itthon, bár a mostani szilikonozás is lefedi szerintem a "drasztikus és primitív" beavatkozás esetét. Az igazi áttörés és "civilizálódás" e téren akkor lesz, ha valaki nagyobb melleket akar, kap rá egy bogyót, de amíg idegen anyagokat ültetünk be és több liter vért locsolunk szét, ugyan olyan barbárok maradunk mint koponya-bondage-es őseink :(

mooncat · http://rajzoltam.blog.hu 2009.05.20. 10:30:22

köszi, ez érdekes volt!

nekem ez a koponyatorzítás eddig kicsit olyan "egzotikus" dolog volt, nem tudtam, hogy a mi őseink is alkalmazták.

nincs képetek rekonstruált arcokról, hogy "élőben" hogy nézhettek ki?

de amúgy az is lehet, hogy ufók. ;)

wasabii (törölt) 2009.05.20. 10:48:01

@mooncat: A mi őseink??? Arra gondolsz, hogy akik a magyarok előtt itt laktak, ugye? Mert hogy tudtommal a magyarság nem köthető sem a gepidákhoz, sem a hunokhoz.

Iovianus 2009.05.20. 11:15:39

"A raktározott csontanyag mennyisége alapján világszerte irigyelt hazai embertani gyűjteményekben"
-erről is hallhatunk valamit?:)

Grat a posthoz

cetli 2009.05.20. 11:39:39

Milyen értéke van ennek a kutatásnak? Hányan dolgoztak rajta, mennyi ideig, és őket ki fizette, és most akkor nekünk jobb, hogy ezt tudjuk?

Dezsőjóska 2009.05.20. 11:42:08

@wasabii: Az új genetikai kutatások szerint jóval kevesebb magyar érkezett a honfoglaláskor, mint azt eddig sejtették. Tehát a mai magyarság, a kevés eredeti magyar és az itt élő egyéb törzsek keveredésének eredménye. Ebbe minden beletartozik.

Dezsőjóska 2009.05.20. 11:42:55

@cetli: te eltévesztetted a házszámot.

nickita 2009.05.20. 11:50:04

az is elég brutál volt, amit a kínaiak műveltek a nők lábával, de ez valami borzalmas. a lábtorzítás embertelen kínokat okozott, vajon ez mennyire lehetett fájdalmas?

Mr. Acid 2009.05.20. 11:55:38

@nickita: Valószínűleg ez nem okozott fizikai fájdalmat, maximum egy kis migrént... :-) Már ha jól emlékszem az antropológia óráimra.
Viszont kissé nehézkessé tehette a gepida "hírszerzés" munkáját. Elég nehéz lehetett ezzel beépülni... :-D

UTakeMe 2009.05.20. 12:22:43

Ez nagyon érdekes volt. Viszont enegem meglep, hogy nem okoz agyi károsodást egy ilyen koponyatorzítás.

The Green Manalishi (törölt) 2009.05.20. 12:28:35

Bóna István (Ha hirtelen jól emlékszem) könyvében, a "Hunok és nagykirályaik" olvastam először a hunok koponyatorzítási szokásáról, ott egy jó kép is van egy erősen ellapított kaponyájú csontvázról.
Érdekes, hasznos, korrekt írás, ráadásul olvasmányos, könnyen "emészthető" formába öntve.
El tudom képzelni, mit érezhetett egy már elpuhult, művelt, római polgár, amikor meglátott egy torzított koponyájú hun harcost...

Demetriosz 2009.05.20. 12:30:26

@Mr. Acid: Viszont közéjük is nagyon nehezen, tökéletes kémelhárítás.:)

Valahol azt olvastam viszont, hogy a Hun Birodalom bukása után a gepidák döntő részben leálltak erről a szokásról, a későbbi datálású ilyen koponyákat a hunok utolsó éveiben torzíthatták.

@cetli: Nem, a régészetnek és az antropológiának semmi értelme, nem hoz pénzt. De a humán tudományok általában sem, különösen nem például a jogtudomány. A természettudományos alapkutatásnak meg természetesen semmi értelme. Egyedül a MeH-es tanulmányírásnak van értelme!

The Green Manalishi (törölt) 2009.05.20. 12:31:39

Nem, neked nem jobb semmivel, ne is erőltesd magad ismeretszerzéssel, ajánlanám neked valamelyik kereskedelmi TV-t, te barom.

Demetriosz 2009.05.20. 12:39:07

Érdekes lehet, hogy a gepidák nem torzított koponyái mennyire voltak nordikusak. A langobárdok kifejezetten "szuper-nordikusak" voltak, kiválóan elkülöníthetőek a környező népektől. Náluk sokkal hosszabb a koponya, előfordul a 70 %-os arány is, szemben például a turk 95-100 %-kal.

dr. Wilbur Swain 2009.05.20. 12:44:47

klassz post
Viszont a nyak mesterséges megnyújtása tényleg életveszélyes? A NatGeon volt valami műsor, amiben azt állították, hogy nyugodtan le lehet venni a karikákat, nem omlik össze tőle a nyak.

KentaurBen · http://olomuveg.blog.hu 2009.05.20. 13:12:19

"Az ilyen pszeudomongoloid koponya tulajdonosa mongoloidnak tűnhetett és ez a mongoloid hunok fennhatósága alatt élőknél akár hun felmenőt is sejtethetett." - ezek szerint azért torzítottak, hogy olyannak tűnjenek, mint a hódítók? nyereségvágyból? aljas indokkal? :)

Andie 2009.05.20. 15:10:35

@dr. Wilbur Swain: Láttam azt a műsort, és valóban le lehet venni a karikákat (ami nem is karika, hanem egy spirál), nem törik ki a nyaka a csajnak, meg ilyesmi.
Ugyanis az egész urban legend egy tévedésre épül, miszerint a nyakat nyújtják. A nyak nem képes nyúlni, a csigolyák nem deformálód(hat)nak ilyen mértékben. A váll esik össze, lenyomja a tüdőt is akár. Ezért tünik úgy, mintha a nyaka lenne hosszú, közben meg a kulcscsont és környéke süllyed lejjebb.
És az is kiderült, hogy ez nem büntetés, ezt a lányok "maguktól" vállalják gyerekkorukban, ha követni akarják a "divatot". Azért idézőjel a "maguktól", mert egy 4-5 éves kislány nemtom mennyire döntésképes ezügyben.

Ennél dúrvább volt egy rákövetkező müsorban egyes afrikai törzsek módszere a lányok "elrejtésére". Ugyanis olyan kontrollálatlan és elterjedt a nemi erőszak, hogy a szülők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lányuk még éretlennek, netán kisfiúnak tünjék. Legszembetünöbb ugye a mellnövekedés, és ennek megakadályozására felforrósított végü dorongokat nyomkodnak a serdülő lányok melléhez. Úgy nevezik, hogy mell vasalás. Kemény dolog. És ezt napi szinten, fél - 1 órán keresztül. Agyatlan majomnépség.

Harald Blåtand 2009.05.20. 15:55:16

Kivalo poszt, annyi jutott eszembe, hogy a hun noi partak, kolt- kulonfuggok is mennyivel latvanyosabban festhettek egy ilyen torzitott koponyan.
Andie: nem tudom, de hasonlo korulmenyek kozott lehet, hogy en is barmire kepes lennek, hogy megmentsem a gyermekemet. Haromszaz eve sok magyar legeny meg szandekosan levagta a jobb mutatoujja egy ujjpercet, vagy kiuttette a komajaval az egyik szemfogat, hogy a rekrutakra neha szabalyszeruen vadaszo altisztek ne vigyek el katonanak valami poroszorszagi csataterre vesszofutasokon forradasosra vert hattal meghalni (ti. igy nem tudtak meghuzni a ravaszt, ill. elharapni a toltest tarolo papirtokot). Nem "majomnepseg" kell ehhez, csak szar helyre kell szulteni.

Nádori Gergely 2009.05.20. 16:50:39

Ez a cikk forrás és szerzőmegjelölés nélkül jelent meg az Indexen is. http://index.hu/tudomany/tortenelem/2009/05/20/1500_eves_torz_koponyak_a_magyar_temetokben/
A tudtotokkal?

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.05.20. 18:38:44

@Nádori Gergely:

Köszi. Igen, természetesen engedéllyel.

A forrásmegjelölés egyébként, kicsit elrejtve, de benne van belső linkkénnt.

csik jenő 2009.05.20. 19:17:50

KEDVES KARIKÁSOSTOR!! NEM EHEZ A TÉMÁHOZ KIVÁNOK HOZZÁSZÓLNI CSUPÁN MIVEL EZ A TÉMA A LEGUJJABB EZEN A BLOGGON ÉS BIZOM BENNE HOGY KÉRDÉSEMRE VÁLASZT KAPOK../a PICASA WEBALBUMOK KÖZT "lapozva" ALESSIA bloggja aquincumról is szóló nagyon szép fotókat tartalmazott..de nagyon meglepett hogy van az AQUINCUMI MÚZEUM területén egy olyan "gyűjtőhely" ahol a sehova sem beilleszthető kő és faragvány töredékek hevernek..köztük egy álló alakos férfi szobor torzó is..oldalra dőlve..MIÉRT LEHETSÉGES EZ?? HISZEN MINDEN KŐ DARAB ÉRTÉK!! FŐLEG EGY SZOBOR TÖREDÉK! a múzeum kiállitásán van néhány olyan helyi mester faragványa is amelyek jóval jelentéktelenebbek mint az emlitett faragvány..A TÖREDÉKEKEN JÓKAT LEHET HINTÁZNI,UGRÁLNI..IRJA A BLOGG KÉSZITŐJE..KÉREM HA TEHETI NÉZZE MEG AZ EMLITETT BLOGGOT ÉS A HELYSZINT IS! NE HAGYJÁK VESZNI A SZÉP TORZÓT!! DE HA ENNYIRE NEM KELL A MÚZEUMNAK SZIVESEN ELMEGYEK ÉRTE!! RÓMA ÖRÖKSÉGE!! VIGYÁZZANAK MINDENRE MÉGHA BEILLESZTHETETLENEK IS AZ OTT HEVERŐ TÖREDÉKEK!!

Lassányi Gábor 2009.05.20. 21:27:41

@csik jenő:

Kedves Jenő!

Köszönjük észrevételét, és ott dolgozóként nagyon köszönjük aggodalmát.

Bár az albumot én nem tudtam megtalálni, de szinte biztos vagyok, hogy a képen szereplő szobor azonos a romterület egyik részén ideiglenesen elhelyezett műkő szobormásolattal.

Természetesen nem tartom jó helyzetnek, ha egyesek azon hintáznak, de komolyabb kárt ezzel nem okoztak.

(Tovább nem off-olnék ennek a remek antropológiai bejegyzésnek a fórumán.)

Tomi from There · http://fotobolt.blog.hu 2009.05.21. 00:28:31

@Karikásostor: Rémgagyi. Már bocs, de én nem hagytam volna így..

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.05.21. 08:18:42

@Tomi from Space:

Köszünjük Tomi!

Most már, hogy te is itt vagy, tudjuk, hogy legközelebb kit keressünk szerzői jogi ügyekben! :)

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.05.21. 09:55:11

http://index.hu/tudomany/tortenelem/2009/05/20/1500_eves_torz_koponyak_a_magyar_temetokben/

Most az index ezt megvette, elvette, vagy a blog.hu felhasználási feltételei közt ott van, hogy az itt közölt anyagot lényegében forrásmegjelölés nélkül egy az egyben átveheti (és egy ide mutató link-et leszámítva) sajátjaként közölheti?

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.05.21. 10:03:16

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél:

Köszönjük az aggodalmat.

Mint már fent is írtam, az index tudományos rovata engedélyünkkel használta a cikket.

A közeljövőben, ha minden jól megy ez rendszeres lesz, de természetesen a hangsúlyosabb
forrásmegjelöléshez, ahogy pl. itt történt:

http://index.hu/tudomany/tortenelem/2009/03/27/romai_kori_siremlek_kerult_elo_budan/

ragaszkodni fogunk.

csik jenő 2009.05.21. 13:26:35

KEDVES LASSÁNYI GÁBOR!! köszönöm szives válaszát! a fényképet ujból megnéztem és valóban látható hogy műkő töredékről van szó..lenne egy ujbóli kérdésem..láttam a neten hogy megnyilt a "KINCSEK A FÖLDALATT" és láttam egy felvételen a tavaly előkerűlt szépséges aquincumi mozaikot..de hiányzott az éppen a különlegességét adó vörös és fehér márványlapokból álló szegélydisz..pedig a mozaik igy teljes és igazi! és egy régi kiállitáson láttam a HERCULES villa névadó középmedalionja is ki volt állitva a szegélydisz nélkűl..miért van ez a"csonkitás"? pedig tul sok helyet nem vettek volna el a kiállitó térből! üdvözlettel! csik jenő.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.05.21. 13:59:35

@Karikásostor: gratulálok, és bocs, hogy figyelmetlenül átszaladtam a korábbi hasonló felvetésen és válaszon.

a fej nélküli ember 2009.05.21. 14:35:01

Köszönet a cikkért, hiánypótló. Már korábban is érdekelt a téma és keresgéltem a neten, de akkor még nem sok mindent találtam. Érdemes lenne egy angol fordítást is feltenni(általában is, nem csak erről).

kinot 2009.05.21. 17:59:28

ez nekem márpedig tetszik.
kár, hogy ma már nem dívik. :)
egyébként jó a post!

laconicum 2009.05.22. 06:11:27

Kedves Csik Jenő,

A "Van új a föld alatt" c. kiállításunkon a 2008-ban előkerült mozaikpadlót természetesen eredeti kontextusához hasonlóan, fehér márványlapokkal és a vörös mészkőcsíkokkal állítottuk ki, érdemes lenne személyesen is megnézni!!!

Üdv

Láng Orsolya
kiállítás rendezője

csik jenő 2009.05.22. 14:51:53

KEDVES ORSOLYA!! KÖSZÖNÖM SZIVES VÁLASZÁT..AZ ÁLTALAM LÁTOTT FOTÓN NEM VOLT EGYÉRTELMÜEN LÁTHATÓ A MOZAIK VALÓDI KERETE..REMÉLEM EZEN A BLOGGON OLVASHATUNK EGY BŐVEBB BESZÁMOLÓT A KIÁLLITÁSRÓL. ÜDVÖZLETTEL ÉS SOK SIKERT TOVÁBBI MUNKÁJUKHOZ! CSIK JENŐ.

tocsu 2009.05.26. 08:55:01

Érdekes a téma, bár szerintem az ember attól szép, hogy nem egy kaptafára teremtődött, hanem sokszínű és sokfajta, ettől más mindenki.

Lea-Katharina Steller · http://lksteller.blogspot.com/ 2011.09.25. 09:44:51

A koponyatorzításról elképeszto megvilágításban számolt be a History Channel (Germany) az alábbi musorában: "Herrscher des Schreckens, Attila der Hunnenkönig". Már ennek a tudományos (?) ismeretterjeszto (?) filmnek a tartalmi összefoglalója is magáért beszél: "Attila stammte aus Ungarn und war ein brutaler Diktator, der das Römische Reich in die Knie zwang. Reine Habgier trieb den Hunnenkönig dazu, seine grausamen Taten zu begehen. Psychologische Gutachten deutet darauf hin, dass Attila keinerlei moralische Hemmschwelle besaß und ein eiskalter Psychopath war. Den Römern kam dies nur gelegen, denn sie nutzten die Verteufelung Attilas, um von ihren eigenen Missständen abzulenken. Doch dies hat dazu geführt, dass Attila eine der größten Schutzgelderpressungen in der Geschichte durchführen konnte." A film amerikai történész szakértoje Dr. Darius Arya volt.

Kedves Kollégák, tovább nem kívánom ezt a minosíthetetlen filmet kommentálni.
süti beállítások módosítása