Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.08.22. 14:25 Karikásostor

Egy trónbitorló aranyai

Két elképesztően ritka római kori aranypénzt vásárolt meg a közelmúltban a British Museum és a közép-angliai Derby Museum. Carausius ellencsászár (Kr. u. 286 - 293) két aranypénze két évvel ezelött került elő Nottinghamshire és Derbyshire környékén, ellentmondásos körülmények között. 

A British Museum most több alapítvány segítségével 43.500 angol fontért, azaz több mint 13 és fél millió forintért vásárolta meg az egyik darabot, amely egy ezidáig ismeretlen, egyedi típust képvisel, a Derby Museum pedig 30.000 fontot, azaz több mint 9 millió forintot fizetett a másik éremért. A  pénzek fantasztikus értékét az adja, hogy Carausius császárnak mindössze 23 db aranypénze ismert a világon.

Carausius Gallia Belgicaban, a Rajna folyó torkolata közelében született, egyszerű családban.  Bár korai karrierjéről szinte semmit sem tudunk, annyi bizonyos, hogy pont a Római Birodalom egyik legválságosabb korszakában katonáskodott. Ebben az időszakban alig ötven év alatt legalább huszonöten öltötték magukra a császári bíbort, nem beszélve a számtalan, csak egy-egy provinciában elismert kisebb trónbitorlóról. Jól jellemzi a viszonyokat, hogy ezek közül az uralkodók közül, a hagyomány szerint mindössze kettő halt természetes halált: az egyiket a pestis vitte el, a másikat villámcsapás érte.

 

Germániát és Galliát mindeközben különösen erős barbár támadások sújtották, amely ellen fellépő római katonatisztek egy időre önálló galliai birodalmat hoztak létre. 

Bár a birodalom egysége a 280-as évekre már helyreállt, a 284-től uralkodó Diocletianus és uralkodótársa, Maximianus első évei szinte semmiben sem különböztek a korábbi évtizedek történetétől: a császároknak szinte folyamatosan harcolniuk kellett a határokon és a különböző lázadozó tartományokban.

Egy ilyen galliai lázadás leverésében szerzett érdemei elismeréseképpen nevezte ki Maximianus császár, a nyugati tartományok ura, Carausiust a La Manche csatorna környéki római flotta parancsnokának. Fő feladata az volt, hogy megtisztítsa a tengereket a frank kalózoktól, akik elsősorban a galliai partvidéket támadták. A feladatot Carausius sikeresen végrehajtotta, de megvádolták, hogy jelentős részt megtartott a kalózok hatalmas zsákmányából, valamint maga is kalózokat sorozott be seregébe. Maximianus ekkor elrendelte Carausius elfogását és kivégzését, aki azonban ezt megneszelte és inkább császárrá kiáltotta ki magát 286 végén.  

A British Museumba került egyedi érme

 

Aureus (20mm; 4.65g)
Verde: Londinium (London)
Előlap: VIRTVS CARAVSI páncélos, sisakos, balranéző portré
Hátlap: PAX AVG(usti) Pax istennő balra néző álló alkaja, jobb kezében ág, bal kezében pálca
Verdejel: -//-  

 

 

A trónbitorló serege ekkor a teljes római flottából, három britanniai és egy galliai legioból és számos kisebb segédcsapatból állt.  

Bár 289 körül Maximianus kisérletet tett Carausius likvidálására, de tengeri hadjárata a kormányosok tapasztalatlansága és a viharos időjárás miatta kudarcba fulladt. 

Britanniában eközben Carausius sikereket ért el az északi határokat és a Hadrianus falat veszélyeztető északi piktek ellen és megegyezésre törekedett a központi uralkodókkal. Néhány érmén együtt ábrázoltatta magát Dicletianusszal és Maximianusszal,  köriratán pedig fivéreinek nevezte őket. 

Carusius és "fivérei" egy bronz érmen

 

A propaganda és a békülési kísérletek nem jártak sikerrel.  293-ban I. Constantius Chlorus caesear, Maximianus helyettese, először szárazföldön szerezte vissza Gallia elszakadt részeit, majd ostromzár alá vette a csatorna flottabázisát, Gesoriacumot (ma: Boulogne-sur-Mer).

I. Constantius Chlorus Londinium elfoglalását megörökítő aranypénze

A város elfoglalása után Carausiust frank szövetségeseitől is elvágta.

A trónbitorló így visszaszorult Britanniába, de Constantinus ekkor még nem vállalkozott a sziget elleni invázióra. Végül azonban nem Constantinus, hanem saját bizalmi embere, a "pénzügyminisztere", Allectus lett az ellencsászár végzete, aki meggyilkoltatta őt. 

Allectus pedig rögvest uralkodóvá kiáltotta ki magát. A brit területeket végül 296-ig sikerült tartania Allectusnak, aki végül csatában esett el. Constantius Chlorus pedig győztesen vonulhatott be Londiniumba (London).   

A Derby Museumba került érme

 

Aureus (19/21mm; 4.70g)
Verde: Rotomagus (Rouen)
Előlap: IMP(erator) CARAVSIVS AVG(gustus) jobbra néző koszorús, páncélos köpenyes portré
Hátlap: CONCORDIA MILITVM Balra néző császár kezet fog jobbra néző Concordia istennővel


A most megvásárolt érmeket még 2007-ben találta, az akkor megjelent híradások szerint fémkeresővel egy Derrick Fretwell nevű férfi saját földjén. A brit törvényeknek megfelelően a férfi lejelentette a tárgyakat a Portable Antiquities Scheme helyi irodájának, akik végül a kincslelet értékét felmérték.

Ezt az ideálisnak tűnő képet némileg árnyalják a mostani tudósítások, amelyek szerint az érmek valójában a saját építkezésén kitermelt földből származnak, amely alapján könnyen lehetséges, hogy a földmunkák egy ottani lelőhelyet tettek tönkre.

Az két aranypénz földbe kerülési körülményeiről így aztán semmit sem tudunk. A érmek akkori értékéről viszont van némi adatunk.

Közel egy aureus volt egy közkatona havi zsoldja,* egy bérmunkásnak 25 napot kellett dolgoznia ugyanezért a pénzért. Egy védőügyvéd kb. 1,6 aranyat kapott egy ügyért, legalábbis a hivatalos rendelet szerint, egy latin vagy görög nyelvet oktató tanítónak alig több mint egyharmad arany járt egy tanítványért havonta. Egy aranyból 50 liter búzát,  85 liter sört vagy 6 db vasalt talpú katonai szandált lehetett venni. Egy vég távol-keleti selyem viszont 10 aranyba került. 

 

*Ezek az árak csak hozzávetőlegesek és a 301-ben kiadott Dioclatianus féle árrendeletet veszi alapul, amely denarii communesben adta meg az árakat. A bizonytalanságokat az okozza, hogy 301-re Diocletianus pénzügyi reformot hajtott végre és a különböző érmek közötti átváltási értékek gyorsan változtak.

12 komment

Címkék: hírek történelem régészet london római numizmatika


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr151282612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.08.22. 18:16:03

Érdekes, hogy a pénzérmék az adott kor politikai helyzetéről is sokat elmondanak! A fivéres érmének a feliratát tudnád közölni?

girosz · http://www.girosz.hu 2009.08.23. 09:47:42

Az ügyvédek már akkor sem kerestek rosszul :)

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2009.08.23. 09:48:00

A keresetre vonatkozó infók a legérdekesebbek. :)

morbiczer 2009.08.23. 10:33:48

Ha jól látom, akkor a fivéresen az áll, hogy "Carausius et fratrissui". Az utóbbi szót nem ismerem, de gondolom fivéreket vagy valami hasonlót jelent (lásd fráter).

globocnick 2009.08.23. 11:47:36

No, ezért ma tényleg megérte felkelni. Ismételten gyarapodott tudásom egy római ellencsászár nevével és történetével. Köszönet.

Charlie Brown 2009.08.23. 12:13:24

Jó a poszt, mint rendesen! :)

[A harmadik bekezdés legelején tipó van a delikvens nevében.]

Ha már (természetesen) korabeli földrajzi neveket használsz, akkor a La Manche se legyen kivétel. Rómaiéknál -ha minden igaz- Oceanus Britannicus néven futott.

Milyen sisak van a faszi fején az első érmén? Érdekes formája van. Mint egy arcvédő nélküli katonai sisakba oltott bézbólsapka :)

Azon csodálkozom picit, hogy az antik pénzek miért ilyen formátlanok. A verőtő gyakran nem is fedi le az érme anyagát, egyik felén lelóg, másik felén kopaszon marad, és az egész alakja tiszta torz. Ennyire nem érdekelte őket a dolog, miközben maga a pénzek vésete annyira kidolgozott? :S

Szerintem nem kell sírva fakadni attól ha a pasi alapásás közben találta az érmeket. Bár persze nincs kizárva hogy lelőhelybe túrt bele, de ez nem sírlelet, se nem jellegzetes települési nyom. Ha nem volt semmi egyéb elsumákolt találmány, csontok, falmaradványok, kerámiák, mifene, akkor én nem vádolnám semmivel. Laikusként szerintem talán épp az érmelelet az amiből egy-két darab aztán tényleg akárhol fölbukkanhat, településektől, temetőktől tök függetlenül.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2009.08.23. 17:53:01

@Charlie Brown:

Köszönöm. Az elgépelést javítottam.

Mivel ez egy ismeretterjesztő blog igyekeztem a közérthető földrajzi nevek is használni.

A találás körülményeivel kapcsolatban az zavar, hogy az első híradások még mint Portable Antiquities Scheme egyik sikertörténetéről számoltak be az ügyről, amikor a becsületes, mezőt járó keresős elnyerte méltó jutalmát, most meg úgy tűnik, hogy az építkezése közben kitermelt földben voltak az érmek.

Hogy, mi volt ott és volt-e ott még valami, az így egy kicsit zavaros.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.08.24. 11:45:09

@Karikásostor: Ha kettőt leadott, akkor mennyit tehtett/adhatott el egyéb irányokba?

(Vagy ez nagyon magyar gondolat?)

A jövedelmi adatok tényleg érdekesek... 85 liter sör az 170 üveg, 130 Ft-tal számolva 22100 Ft... még jó, hogy a sör az ilyen olcsó lett az elmúlt 1700-1800 évben! :)

Az viszont jellemző, hogy az ügyvéd egy hónap alatt kb. 5-6x annyit keresett, mint egy pedagógus...

Charlie Brown 2009.08.27. 11:48:35

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél:

Azért picit összetettebb az arány, aszongya "egy ügyért" kapott 1,6 aranyat a prókátor. A pedó meg "egy tanítványért havonta". Kérdés, hogy mennyi ügyet/tanítványt tudnak vinni egyszerre, illetve hogy egy "ügy" mennyi ideig tart.

Amin én sokkal inkább hanyatt döbbenek, az a búza! Egy havi katonáskodásért 50 liter?
Ha ez az adat helytálló, akkor 3 vagon (3x80 m3) búza mindössze a költsége annak, hogy egy hónapra legyen egy egész légióm (szűk 5000 katona)?!
Összevetve a mai árakkal: idén a kenyérbúza felvásárlási ára 28 ezer ft/tonna (tonna!)

Avatar 2009.09.02. 13:41:19

@Charlie Brown: Na igen, de ma nagyüzemi körülmények között termelik a búzát, sokkal kevesebb élőmunka ráfordítással, valamit speciálisan nemesített hibrideket használnak, amelyek sokkal magasabb termésátlagot produkálnak, mint a 2000 évvel ezelőtti fajták.
Nem véletlen, hogy ma már a népesség sokkal kisebb része dolgozik a mezőgazdaságban, mint akkoriban.

Amit meg a "bézbólsapka" napellenzőjének gondolsz, az szerintem felhajtható arcvédő.
süti beállítások módosítása