Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2009.09.28. 04:00 Tóth Zsolt

Egy új késő római sírépítmény Pécs belvárosában

Mindössze tíz centiméterrel egy modern gázcső alatt került elő az a jó állapotú, késő római sírépítmény, amely szeptember elején találtunk Pécs belvárosában, a Széchenyi téren. 

A területen végzett közműcserékhez (gáz, telefon és víz) a Janus Pannonius Múzeum biztosított régészeti szakfelügyeletet. A Múzeum Régészeti Osztályának épülete és a Dzsámi közti területen kelet-nyugat irányban egy, az 1960-as években lefektetett gázvezeték halad keresztül, hosszában átvágva a középkori Szent Bertalan templom északi oldalhajóját. A régészeti szakfelügyelet során a múzeum szakemberei a gázárok metszeteit és az alján előkerült jelenségeket kutatják, dokumentálják és értelmezik. 

A mintegy négy hete megtalált dongaboltozatos építmény kutatása a régi gázcső kiemelése után kezdődhetett meg. A mintegy másfél hetes kutatómunka szeptember közepén zárult. 

A teljes körű kiértékelés még ugyan nem fejeződött be, de már most elég részletes információkkal tudunk szolgálni.

A sírépítmény előkerülési helye a közműárokban

 

A megtalált római kori emlék, egy a Sopianae római kori város késő római, Kr. u. 4. századi temetőjéhez tartozó földalatti sírépítmény, megközelítőleg téglalap alaprajzú, belmérete: 1,9x1x2x0,9 méter, közel nyugat-kelet tájolású.

Az oldalnyílást, amely egy nyeregtetős téglasírra emlékeztet a nyugati oldalon alakították ki, A bejárat déli oldala és teteje téglákkal bélelt, mérete: 0,5 m széles, 0,6 m magas. A méretből adódóan ezen keresztül maximum egy kisebb koporsót tudtak „belökni” a belső térbe. 

Előtte egy földbevájt srég oldalú, a bejárat felé lejtő, egyenes aljú sekély „vályút” alakítottak ki, alját habarccsal lekenték.

Egy korábban feltárt sírkamránál (XX. számú sírkamra) tett megfigyelések szerint a kripta bejárata előtt földbevájt lejárati folyosót alakítottak ki lépcsőkkel. A kriptákra a boltíves bejárat jellemző, amelyen keresztül akár többször is be lehetett menni a sírkamrába.

Az építmény méretét tekintve egyértelmű, hogy nem volt benne külön épített téglasír vagy szarkofág, mint általában a sírkamráknál. Jelen estben maximum egy fakoporsó elképzelhető, amelyre egyébként két itt talált koporsószegnek beillő vasszeg is utalhat. 

A kripta belülről az oldalnyílással

A belső térben az oldalfalak és a boltozat habarccsal bevakolt, a felszíne meglehetősen egyenetlen. A kripta falán festés nyoma nem volt felfedezhető, de még ki sem meszelték. A sírkamra alján nyers altalaj jelentkezett, épített belső járószint nyoma nem volt megfigyelhető. 

Meglehetősen érdekes és a szokásoktól eltérő a dongaboltozat kialakítása. Csak a sírépítmény nyugati fele van boltozattal lefedve. A keleti felében is megvan a boltív indítása a déli oldalról indulva, de itt mindössze kb. a teljes ív egyharmada látszik.

A sírépítmény keleti felében egy nagy „lyuk” tátong, amelyről megtalálásakor azt hittük, hogy rablónyílás. Megfigyeléseink alapján azonban tudatosan alakítottak ki itt egy második nyílást. A keleti falban jól látható, hogy tudatosan lezárt a mintegy harmadnyi boltív, folytatása helyén a boltívnél magasabbra felrakott falazat emelkedik. 

A feltárt építmény felülről

Megfigyeléseinket a habarcshasználatban jelentkező különbség is alátámasztja: a boltívnél rosszabb minőségű, sárgás habarcsot használtak, a felmenő falazatnál viszont a „szokásos”, jó megtartású szürkésfehér kötőanyag jelentkezett. Másik lehetőségként fenntáll és talán ez a valószínűbb: eredetileg a keleti oldalon is megvolt a teljes boltozat, azt egy második építési periódusban részlegesen visszabontják a keleti oldalon egy új bejutási lehetőséget biztosítva a kripta belterébe.

A korábban feltárt  XX. számú sírkamra kriptalejárója és boltíves bejárata

 

A XX. számú sírkamra belülről a bejárattal

A kriptát az idők folyamán valamikor kirabolták, csontvázat nem találtunk csak néhány embercsont darabot. Beltere köves, habarcsos humuszos földdel volt feltöltődve, amelyben néhány tégladarab is előfordult. 

A sírépítménynek úgy tűnik lehetett valamilyen földfelszín feletti része is. Az késő római sírkamrák általában két részből álltak: a földalatti kriptából és a felette álló kis kápolnából.

Erre a keleti oldalon álló fal magasságából lehet következtetni. Jelen formában a kriptát „hagyományos módon betakaró” kápolnával nem lehet számolni, inkább valami kerítésszerűt tudunk elképzelni a keleti oldalon hagyott nyílás három oldala körül vagy valami egyszerű felépítményt.

A kripta északkeleti sarka előtt és északnyugati sarka fölött az altalajszinten (a római kori külső felszínen) habarcsrétegre fektetett téglák látszanak a profilban, amelyek a sír körül és fölött(?) kialakított felszínburkolat részét képezhették. A boltív helyén kialakított nyílást kőlap fedhette.

Minőségét tekintve a gázárokban talált sírépítmény félúton áll a téglából épített, nyeregtetővel fedett sírtípus és a kriptából-kápolnából álló sírkamra között, csak fenntartásokkal lehet sírkamrának nevezni. A boltozat helyén kialakított mesterséges nyílás ismereteink szerint egyedi megoldás.

Elméleti lehetőségként felmerülhet, hogy a középkor folyamán is használták kriptaként a megtalált római sírépítményt. Egy középkori templom oldahajója alatt vagyunk, a sírépítménytől keletre és nyugatra középkori kripták kerültek elő, némelyik boltíves oldalfülkével.

 

A cikk szövege és képanyaga csak a szerző engedélyével használható.

9 komment

Címkék: pécs régészet sír római régész


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr791410047

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Charlie Brown 2009.09.28. 08:38:14

"belmérete: 1,9x1x2x0,9 méter"

A rómaiak föltalálták a 4 dimenziós sírkamrát, vagy csak én vagyok még nagyon tompa, így hétfő reggel? :)

Ezt a kamrát is végleg vissza kell temetni?

Tóth Zsolt 2009.09.28. 10:00:42

A számok az oldalhosszúságot jelentik. Közel téglalap alaprajzú, de a keleti fal egy kissé kifelé áll a derékszöghöz képest.

Romit 2009.09.28. 10:38:42

Lehet tudni, hogy mi lesz a kripta sorsa? Látogatható lesz vagy visszatemetik?

Tóth Zsolt 2009.09.28. 10:48:11

A múlt héten vissza lett temetve.

Charlie Brown 2009.09.28. 12:20:12

Zsolt, ilyen visszatemetésekkor mi a szokás? Van valamiféle óvintézkedés arra az esetre ha később újra "megtalálja", feltárja valaki? Mittudomén, feltöltik a belsejét is hogy ne omolhasson be, vagy jelölik valamivel hogy ne túrják szét véletlenül?
Vagy ez a kamra fel van tárva, kihozták a témából amit lehetett és innentől az enyészeté, jöhetnek a markológépek?

Tóth Zsolt 2009.09.28. 15:48:38

A feltárás után dokumentáltuk (fotó, felszínrajz, metszetrajzok, leírás). Helyzetét bemértük, így a helye a későbbiekben bármikor visszaazonosítható.
A belső tere nagyon gyenge habarccsal (ásható) lett feltöltve, valamint a boltozat feletti rész is, a római építménytől ezt geotextil és fóliaréteg választja el. A habarcs felé döngölt homok kerül. A mechanikai sérülés elvileg kizárt, szétrombolva természetesen nem lesz.

Szabó Ernő 2009.10.01. 10:25:29

A szakszolgálatosok keze alól került elő valami új római építmény a térről? Köszönjük a bejegyzést!

zeugma 2010.05.01. 04:23:53

Pécs jó hely, olyan, mint Szombathely: ha bárhol bármilyen vezetéket fektetnél, vagy csak a kertben el akarod földelni a megboldogult Bodri kutyát, már akkor is római vagy középkori leleteket találsz :-)
süti beállítások módosítása