Azt, hogy Magyarországon milyen súlyosan érinti a régészeti munkákat a gazdasági válság még nem tudjuk, azonban Nagy-Britanniában már napvilágot láttak az első felmérések. A British Archaeology magazinban, a Council for British Archaeology ismeretterjesztő folyóiratában az idei második, illetve negyedik számában két elemzés is megjelent a témában.

Nagy-Britanniában a régészet hosszú, felfelé ívelő időszakát szakította félbe a gazdasági válság, amely elsősorban a lakásárak visszaesése révén hatott az építési beruházásokra és ezen keresztül a megelőző feltárásokra.

A brit régészeti feltárások 93%-át teszik ki az építési beruházásokhoz kapcsolódó munkák, 1990 óta ugyanis törvény teszi kötelezővé a megelőző régészeti kutatást a régészeti lelőhelyeken folyó beruházások esetében. A régészetben dolgozók száma 2000 óta évi 4%-kal nőtt.

A gazdasági válság miatt a felmérés alapján 2009. elejéig e munkaerő-állomány 11%-a vesztette el az állását. A válság egyik fenyegető következménye az lehet, hogy a szakmából most kényszerűen kikerülők és más területen elhelyezkedők szakértelme és tapasztalata visszavonhatatlanul elvész a szakma számára.

Nagy-Britanniában a régészeti munka – és a megelőző feltárások – döntő hányadát vállalkozások, nagyobb és kisebb „piaci” régészeti cégek végzik, melyeket szakmailag az IfA (Institute for Archaeologists) akkreditál és ellenőriz. Ezek az intézmények jó része most szintén súlyos anyagi helyzettel szembesül. 

Ilyen előzményekkel készül az angol parlament az építési és területrendezési szabályozásról szóló 1990-es törvény módosítására. A rendelettel kapcsolatban a régészek szakmailag már több téren körvonalazták a régészeti védelem továbbfejlesztésének szükségességét: így többek között a lelőhelyek mezőgazdaság okozta károsítása elleni további intézkedéseket, a paleolit (őskőkori) lelőhelyek és környezettörténeti jelentőségű rétegződések, valamint fontos csataterek védelmét. Ezzel szemben ugyanakkor az a félelem is megfogalmazódik, hogy a gazdasági lobbi a korábbi szabályozáshoz képest is visszalépést kényszerít ki a régészeti lelőhelyek védelme terén. 

A múzeumok válsága több téren is jelentkezik. Az elsődlegesen pénzügyi megfontolások miatt a gyűjteményekkel foglalkozó szakemberek befolyása csökken a PR és marketing szakemberek javára.

Nincs elég raktárkapacitás, a leletanyagok ezért az ásató intézményeknél maradnak, akiknek nincs megfelelő gyűjteménykezelési és kiállítási lehetőségük. A köztes megoldást jelenleg a nyilvánosan látogatható raktárbázisok jelentik.

A brit régészet problémájaként jelentkezik az egyetemi oktatás és az országban folyó új kutatások közötti kapcsolatok hiánya, az elmélet és a gyakorlat közötti mély választóvonal.

A válságból való kiút reményét a szakértők két fő pillérben jelölik meg, egyrészt a régészet új eredményeinek még jobb és szélesebb körű hozzáférhetővé tételét, másrészt a régészeti örökség védelmének – az új rendelettől várt – fejlesztését tartják fontosnak.

Rácz Miklós