kicsit offtopic de engem ez érdekelne: "A lelőhely fogalmának kiterjesztése régóta téma szakmai fórumokon, Raczky Pál által korábban az Archeológiai Értesítő hasábjain már jól körvonalozott javaslat, a régész szakma teljes támogatását élvezi."

Az Arch. értesítőn kívül lehet ezt máshol is olvasni?

Véleményem szerint elég kockázatos azt gondolni, hogy kivetéses adózás esetén, a mindenkori kormány a költségvetési tervezéskor ténylegesen majd régészeti tevékenység finanszírozásának forrásaként szerepeltetné az adott adónemből befolyt összeget... A lelőhely fogalom kiterjesztése viszont jó ötletnek tűnik, a büntetőjogi védelmet is jobban érvényesíthetővé tenné.

A lelőhely fogalmának kiterjesztése jó ötlet, de én nem értek egyet az új finanszírozási modellel. Bár a finanszírozással most is vannak problémák, de egy központi alapból finanszírozni a feltárásokat sokkal nehezebbnek, kevésbé átláthatónak és lassúbbnak tűnik.

@obolus:

Úgy vélem ez lenne azv alapprobléma:

"vannak ismert és ismeretlen „régészeti helyszínek”, de ezek közül csak azokat tekintjük lelőhelyeknek, amelyeket bizonyítottan ismerünk. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a föld alatt rejlő, eddig fel nem fedezett régészeti leletekről, valamint szűkebb és tágabb együtteseikről a hatályos törvény lényegében lemond. Így tehát az a nézet emelkedett jogerőre, hogy a régészeti lelet és összefüggései, amit még nem ismerünk, az nincs is, ebből következően nem is lehet megvédeni."

Az új finanszírozási rendszert értem (legalább is azt hiszem).
Viszont az ismeretlen lelőhelyek védelme már kemény dió lesz.

Talán a leletleadások és lelőhelybejelentések terén kellene egy rugalmasabb rendszert kialakítani.

(De ez csak egy vélemény, lehet szóra sem érdemes.)

Bopcsánat, a HSz-em foghíjasra sikeredett.

Én a bejelentésekben látom a kapcsot az ismeretlen lelőhelyekkel.

Elnézést a helyesírásért!

"Bocsánat" és "lelőhelyekhez"

@obolus:

Szerintem a hivatkozott írásban
(www.archeo.mta.hu/hir/aktualishir/?p=7) elég részletesen benne van ez a javaslat, de az eredeti ArchÉrt-es cikket is le tudod tölteni innen:

data.hu/get/2127292/rackyArchErt2006.pdf.html

Én is félreértettem.
(Az igazság az, hogy nem olvastam végig az írást.)

Ezért néztem is, hogy lehet egy helyet lelőhellyé nyílvánítani úgy, ha azt sem tudjuk hol van.

Ha jól értem olyan eddig nem nyilvántartott és ismert régészeti lelőhelyekről van szó, amik egy hozzáértő (régész) helyszíni szemléjével jól körülhatárolható egy esetleges építkezés, vagy komolyabb (mélyebb réteget érintő) földmunka előtt.
Ezért a munka megkezdése előtt kötelezve lennének a kivitelezők, hogy a helyszíni szemle megtörténtét papíron is bizonyítani tudják, ezáltal igazolva, hogy lelőhelyre utaló nyom még véletlenül sem volt az adott helyen.

Ezzel elejét lehet venni a nemtörődöm beruházók/kivitelezők rombolásának.

Hát igen, ez az új tervezet iszonyú sok problémát vet fel, engem leginkább a "szétosztogatós" része fogott meg: mégis milyen bizottság (?) fog a befolyt összegek szétosztásáról dönteni, illetve egyáltalán mikor osztanak és mi alapján? Év elején? És mi történik akkor, ha egy feltáró intézménynek az előre prognosztizáltnál több ásatása lesz egy adott évben? És mit mondunk pl. egy TESCO-nak?
- Óhh, bocsika, már elfogyott a pénzünk, Önökre nem számítottunk, de már szóltunk az xy minisztériumnak és ha minden igaz x-y hónap múlva már lesz is pénz rá? Na persze...az ilyesmit baromira díjazzák az amúgy is szoros határidőket diktáló cégek.
No és ugye az adózási morál Kis Hazánkban: nyilván repesni fog mindenki egy új adónem bevezetésétől, főleg azok, akik nem építkeznek régészeti érintettségű területen!
És hát ugye a pénzosztás is nyilván halálosan tisztán, átláthatóan és becsületesen zajlana, ahogy szokott :))))).
Ez az új "finanszírozási terv" viccnek is rossz...

Kicsit off, megkérdezhetem hol készült a bejegyzésben látható fénykép?

@kissvirag: A fotó egy Aquincum környéki villa feltárásán készült, 2 éve a kiállításon is látható volt.

regeszet.btm.hu/cikk.php?cikkid=43

köszönöm!

Jó felvetés. Szerintem teljesen jogos észrevételek. Pár észrevétel saját tapasztalatomból:
Ausztriában (forrás: Bundesdenkmalamt-Bodendenkmalpflege munkatársa) a mai napig nincs törvény, mely előírná a védett lelőhelyeken a "szennyező fizet" elvet. A feltárást az állam finanszírozza, a beruházóval megegyezésre van lehetőség (rész- vagy teljes finanszírozás), amit állami beruházások esetében be lehet hajtani. Magánberuházók közül főleg nagyobb cégek fegyelmezettebben fizetnek, mert szeretnék, ha határidőre kész lenne a feltárás, de erre egyébként semmi nem kötelezi őket. Kb. ilyen lenne a helyzet nálunk is, ha bevezetnék ezt az új szabályozást. A régészeti munkákat egyébként a tartományi örökségvédelmi hivatalok bonyolítják le, ők szerződnek a válallkozóként működő feltáró cégekkel.
Flandriában kiscsit hasonló a helyzet(forrás: antwerpeni városi múzeumban dolgozó kolléga), jelenleg csak az állami beruházásokra vonatkozik a finanszírozási kötelezettség, de ott van ezrelékes törvény.

Egy észrevételem lenne :

1. Az ismeretlen lelőhelyek általános védelembe való bevonásával egyetértek, ezzel helyrehoznánka egy korábbi szövegezési hibát törvényben. Viszont ezzel párhuzamosan szükséges lenne konkrétan szabályozni a fémkeresős tevékenységet, hogy akkor konkrétan ki, mit és hol csinálhat a műszerrel. A jelenlegi szabályozás ugyanis az 1711 előtt a földbe került tárgyak utáni kutatást és kiásásukat tiltja ( pontosabban köti engedélyhez) az ország egész területén, azonban az ettől eltérő célú kutatás ( pl. II. VH-s roncsok)nincs engedélyhez kötve, azt tehát értelmezésem szerint most is lehet csinálni akár regisztrált régészeti lelőhelyen is. Lehet, hogy érdemes lenne erről a témáról külön topicot nyitni ...

@Terepjaro:

Igen. Az örökségvédelmi törvényben megérne egy önálló fejezetet nem csak a fémkereső, hanem bármilyen lelőhely felderítésre alkalmas műszer használatának szabályozása. Az általad vázolt, jelenlegi jogszabályi kötelezettség ellenőrzéséhez "gondolatrendőrség" kéne, így ellenőrizhetetlen.