Fantasztikusan izgalmas kiállítás nyílt múlt héten a Néprajzi Múzeum aulájában. A 100 év azonosság, 100 év változás - Torday Emil nyomában Kongóban című kiállítás elsősorban néprajzi tárlat és elsőre talán nem kapcsolódik közvetlenül a blogunk tematikájához. Ha azonban néhány pillantást vetünk például az alábbi, 1908-ban készült fotóra, valószínűleg könnyen beláthatjuk, hogy a néprajz és a kulturális antropológia milyen gazdag forrásanyagul szolgálhat a régészet számára is. 

Kot aPe király udvartartásával, rabszolgája hátán ülve. Mushenge, a Kuba Királyság fővárosa (A felvétel a British Museum tulajdona)

Torday Emil (1875-1931) magyar születésű Afrika kutató volt, aki bár először gyarmati tisztviselőként került az akkori Belga-Kongóba, 1900 és 1909 között három jelentős tudományos expedíciót vezetett a Kongó medence alig ismert vidékeire. Utolsó kutatóútjait már brit támogatással folytatta, így az áltatala gyűjtött tárgyi emlékek és dokumentációi ma nagyrészt a British Museumban találhatóak.

Torday harmadik kutatóútjának százéves évfordulóján, 2009 nyarán magyar expedíció indult a Kongói Demokratikus Köztársaságba Szilasi Ildikó afrikanista vezetésével, hogy bejárja Torday kutatóútjának legfontosabb állomásait.

A köztudatban leginkább Joseph Conrad: A sötétség mélyén című regényből ismert vidék még a afrikai viszonyokat ismerő ember számára is vonzó, ugyanakkor hírhedten riasztó hely. A Kongó medence törzseinek mindennapjait Torday idejében is áthatotta a boszorkányságba és a mágiába vetett hit és ez ma sincs másképp. Kuba királyainak temetésén például még a 19. század végén is egyes feljegyzések szerint eltört kezű és lábú rabszolgákat löktek a sírgödör aljára élő szőnyegnek, hogy a koprsó ne érintkezzen a földdel és hogy a túlvilágon is szolgálják urukat.  

Az elmúlt évtizedekben az ország egyes részein mai is dúló, minden képzeletet felülmúlóan kegyetlen polgárháborúk sorozatában, csak 1998-óta mintegy négymillióan vesztették életüket.

A 100 év azonosság, 100 év változás kiállítás gondosan kerüli mindezen borzalmak bemutatását és elsősorban a vidék sokszínű és gazdag kultúrájára koncentrál.

A tárlat elsősorban Torday Emil egykori és Lóránt Attila modern fotóiból, valamint a 2009-es expedíció során gyűjtött tárgyi emlékekből áll. A fotóaláírások és a tablók szövegei pont kellő hosszúságúak és informatívak ahhoz, hogy a látogató végig olvassa azokat és még jobban felkeltse az érdeklődést a Kongó iránt. 

A kiállításban érintett témakörök gondosan kiválasztottak és jól elkülönülnek, köztük  a Torday életének és terepi munkájának bemutatása mellett rövid bepillantást kapunk többek között a busongó, a bunda és a lele népcsoportok, valamint a Kuba királyság kultúrájába, a továbbélő kézműveshagyományokba, a gyógyító rituálékba és a hegtetoválások készítésébe,  valamint szó esik kongói boszorkánybörtönökről.  

A kiállítás kiválóan sikerült, egyedül talán egy megfelelő térkép hiányzik, amelyen nyomon lehetne követni az expedíció útját és a tárgyalt népcsoportok lakóhelyét. Feltétlenül érdemes megnézni! 

100 év azonosság, 100 év változás - Torday Emil nyomában Kongóban

Néprajzi Múzeum  1055  Budapest, Kossuth tér 12.

Megtekinthető: 2010. február 6. - február 28. között hétfő kivételével naponta 10-17 óraig, illetve 2010. március 1. - március 4. között naponta 10-20 óráig

A Torday-Kongó Expedíció honlapja: http://kongoexpedicio.hu/