Sírásók naplója

Régészblog. Sírok, csontok, régészet és minden amit a föld nyelt el...

Postaláda

Véleményeket, új posztokat az alábbi címre várjuk: regeszblog@vipmail.hu

Szerzői jogok

A blog posztjaival kapcsolatos minden jogot fenntartunk!

 

A jogi nyilatkozatunk itt olvasható.

Új hozzászólások

Címkék

afrika (8) állatcsont (8) antropológia (16) aquincum (17) archeozoológia (4) átok (3) avar (4) bács kiskun (1) békéscsaba (1) biblia (2) bronzkor (17) budai vár (5) budapest (18) búvár (4) cikkajánló (9) dráva (2) duna (7) égeikum (2) egyiptom (17) előadás (5) elte (10) építészet (6) erdély (2) erőd (4) fémkereső (27) filmajánló (5) franciaország (1) geofizika (6) geológia (2) germán (2) görögország (1) gót (1) győr (11) hadsereg (14) hajó (3) harris mátrix (1) hírek (39) honfoglalás kor (15) hulla (19) humor (4) hun (6) india (2) irak (1) isten (5) itália (2) kecskemét (1) kelta (4) kerámia (13) kiállítás (14) kína (1) kincs (23) kisérleti régészet (6) kiskunfélegyháza (3) kocsi (2) kolostor (1) könyvajánló (6) koponyalékelés (3) körös (1) kőszeg (1) közel kelet (1) középkor (48) közlemény (1) kultusz (15) kunok (6) légirégészet (5) linkajánló (23) london (3) mágia (5) mezopotámia (1) miskolc (2) mitológia (1) mongólia (1) múmia (3) művészet (3) nagy britannia (1) nekrológ (1) németország (1) neolitikum (2) népvándorláskor (19) núbia (9) numizmatika (4) nyíregyháza (2) olvasói levél (2) örökségvédelem (92) őskor (31) osztrakon (1) paks (1) pécs (5) pilis (1) pogány (5) pozsony (1) programajánló (14) rabszolga (1) régész (131) régészet (184) rézkor (2) róma (9) római (66) románia (1) sárospatak (1) seuso kincs (3) sír (30) sivatag (5) szarmata (6) százhalombatta (2) szeged (3) székesfehérvár (1) szent (1) szentély (4) szkíta (6) szlovákia (1) szobor (2) szolgálati (3) szolnok (1) szombathely (6) szudán (7) tatárjárás (2) templom (9) természettudomány (17) török kor (5) történelem (36) tudomány (22) út (3) vallás (6) vaskor (11) vendégposzt (3) viselet (2) vízalatti régészet (6) zarándoklat (1) zene (1) Címkefelhő

Google Analytics

2011.01.22. 17:45 Szabó Máté

Azaum, egy római tábor a vörösiszap fogságában

A római határvédelmi rendszer magyarországi szakaszának világörökségi nevezési programja során jutottam el az almásfüzitői római katonai tábor, Azaum feldolgozásához. Szegény tábor története rémmesébe illő, de a hideg veríték sajnos nem csak az eltávozott római szellemek hátán futkos…



A katonai táborok sorában Pannonia egyik legiotáborától, Brigetiotól keletre lelhettek rá a kutatók Azaumra. Habár Fülep Ferenc és Bíró Endre ásatásai ígéretesen indultak, a helyszín mégsem elsősorban a gazdag leletanyag alapján vált híressé, avagy inkább hírhedté.

A ripa Pannonica lelőhelyeinek azonosítása során fontos szerepet játszik az archív, és a közelmúltban készült légi felvételek kiértékelése. A Pécsi Légirégészeti Téka adattára több ezer felvételt őriz a limesről, mely egyrészt Visy Zsolt kutatásaihoz, másrészt az évek óta zajló projektekhez és Otto Braasch repüléseihez köthető. Talán azt is mondhatnám, hogy ezek nélkül a világörökségi nevezés előkészítése kissé darabosabban menne amellett, hogy a nevezendő helyszínek száma jelentősen csökkenne.

Az Almásfüzitő mellett fekvő római táborról jó ideje nem készültek légi felvételek. Egyetlen támpontunk – Neogrády felvétele és az ásatások mellett – egy 1940-ben, térképészeti céllal készített felvétel, melyen lekerekített sarkú négyszögletes sáv jelzi a tábor árkát. Hogyhogy nem fotóztuk azóta a helyet?


forrás: Visy Zs.: A ripa Pannonica Magyarországon


Az ok az alumíniumgyártás fellendülésében keresendő. 1950-ben kezdte meg az Almásfüzitői Timföldgyár a termelést, a gyártás melléktermékét, a kolontári pusztításból ismertté vált veszélyes vörösiszapot viszont valahol tárolni kellett. A szocialista éra műemlékvédelmi irányelveit meg se próbáljuk összevetni holmi tervgazdasági célkitűzéssel, de környezetvédő gondolkodást se keressünk a történet mögött! Így készültek el sorban a Dunára támaszkodó vörösiszap-zagytározó kazetták.

Azaum bármennyire is igyekezett, nem menekülhetett: 1979-ben a timföldgyár kivetette hálóját, vagy inkább kiterítette szemetét… az erődre. A VII. számú kazetta megépítésével a római tábor sorsa – legjobb esetben is hosszú időre – megpecsételődött. Jelenleg mintegy 70 hektár területen kb. 4,3 millió m3 vörösiszap, és más veszélyes hulladék fedi el környezetével együtt.




Azaum a vörösiszap alatt nagyobb térképen való megjelenítése

A kutatás szempontjából a kérdés az volt, hogy egyáltalán – a zagy alatt – maradt-e valami a táborból. Bár nem római szempontú, de szerencsére található némi forrásanyag a témával kapcsolatban. Elsősorban Viczián István kutatásait szeretném kiemelni és olvasásra ajánlani (!), mely a terület környezetgeomorfológiájával foglalkozik, s ahonnét adataim egy része is származik.

Mikor először kézbe vettem az archív légi felvételt megdöbbentett, hogy milyen helyre épült fel a VII. számú vörösiszap-zagytározó kazetta. Itt nem csak a római emlékek jelentőségére, hanem a környezet adta lehetőségekre gondolok. A felvételen egyértelműen látható, hogy a terület folyóvizekkel és felhagyott medrekkel tagolt, valamint közvetlenül a Dunára támaszkodik. Geomorfológiai tanulmányaimat leporolva fenntartásokkal kezeltem a látottakat, pontosabban a tározó építésére kiválasztott helyet. Viczián István eredményei ezt sajnos megerősítették.



A római tábor eredeti környezetére vonatkozóan csak feltételezésekkel élhetünk, de minden bizonnyal jelentős szerepet játszott benne a víz. A képek és térképek alapján látható, hogy Azaum valójában egy időszakosan szigetként fennálló helyre települt. A lelőhelytől délre, ahol most a Szőny-Füzitői-csatorna van, egykor a Duna folyt, de a sziget jelleg egy másik medernek is köszönhető.

Ezeket az alacsonyan fekvő területeket áradások idején víz borította, mely védelmi szempontból nyilván előnyös is lehetett, de sajnos hozzá tartozik, hogy a vizek és főként a talajvíz áramlása azóta sem állt meg…

Szóval a rómaiak felett eljárt az idő, s bár Mikoviny Sámuel komoly vízrendezési munkákat végzett a területen, a természet azóta is meg-megmutatta oroszlánkörmeit. A VII. számú zagytározó tervezésénél ez nem igazán érdekelte a mérnököket. A főként vízáteresztő folyami hordalékból felépült részt megszabadították a növényektől, a felső kb. 30 cm humuszrétegtől, majd felszántották a kitűzött területet. Utána ezt az anyagot tömörítették, felhúzták a gátakat (főként salakpernyéből), és vízzáró réteg nélkül ráeresztették a vörösiszapot.



A római tábor szempontjából ez azt jelenti, hogy „még lehet ott valami”. Gondoljunk csak bele, az autópálya-feltárásokon a humuszolás után is marad még régészet, tehát itt is lehet. Csak szegény romok némi lúgos, nehézfémes, és más veszélyes hulladékokkal szennyezett „mártást” kaptak.

Azért ennyire nem vagyok szakbarbár… tehát szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy amit a római romok megkaptak, az gyakorlatilag szabadon került, és kerül ma is bele a talajvízbe, ezen keresztül pedig a Dunába is!

Ha valaki arra jár láthatja, hogy a területet rekultiválják, a tetejét igyekeznek különböző anyagokkal befedni. Ez megóvja majd a környező lakosokat és a természetet a szálló portól, de a mélyben lévő, vízzel átjárt vörösiszap szennyező hatása valószínűleg az anyag elszállításáig fennáll!

Egyben biztosak lehetünk: ha maradt valami a római táborból, azt nem a ma, de nem is a közeljövő kutatói fogják ásogatni. Talán vegyük úgy, hogy régészeti örökségünk megóvásának egy speciális módjával van dolgunk, s reménykedjünk, hogy a sz@r addig sem borul a nyakunkba!

 

A bejegyzés eredetileg a Légirégészeti blogon jelent meg

19 komment

Címkék: régészet duna hadsereg római régész örökségvédelem légirégészet


A bejegyzés trackback címe:

https://sirasok.blog.hu/api/trackback/id/tr682605308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.01.24. 09:28:18

Kiváló és vérforraló írás. A bicska kinyílik az ember zsebében. Nota bene a vörösiszap még mindig nem veszélyes hulladék kis hazánkban, közben, ha jól tudom, az egész EU-ban az. Szégyen.

Bogyi bácsi 2011.01.24. 11:45:15

Hát ez van. Sajnos nem ez az első és egyetlen lelőhely, mely tökéletesen eltűnt a szemünk elől. Az ország más részén sem jobb a helyzet, sőt! Azért csak előre a (sárga köves)limes-úton és kitartást ott a pécsi egyetemen!
SD.

mbrz 2011.01.24. 16:44:26

laikusként kérdem, nem sok közöm van a vörösiszaphoz szerencsére, de amúgy mit lehet vele csinálni azon kívül, h eltározzuk? mondjuk nyilván alap, h veszélyes hulladékként kéne, továbbá nem az ország történelmi örökségére ráöntve, de amúgy...?

byba 2011.01.24. 18:28:07

Nem régiben a Bayer Zsolt készített riportot a helyszínen de nem emlékszem, hogy szóba került-e a római lelet. Igaz, hogy nem tudtam elejétől nézni a riportot....Ha az a rengeteg pénz ami kis hazánkban rossz és nagyon sok rossz kezekben landolt mennyi mindenre elég lett volna. Most a saját pénzünkből lett milliárdosok nem teszik lehetővé, hogy bármire is jusson....

Spielberg 2011.01.24. 20:14:53

tegyük hozzá, hogy most pl. Borsodban úgy hallom, hogy 2 hónap van a gátak megépítésére, ez nem hiszem, hogy régészeti ellenőrzésre (feltárásról nem is beszélve) ad lehetőséget. A híradóban azt láttam Illés Zoltán nyilatkozta: ha Natura 2000-es terület van egy gát útjában, fáj szívvel, DE gondolkodás nélkül nekiindítják a dózereket... Mi lehet Felsőzsolca, Ónod és Edelény környékén, aminek meszelnek???

szeeem 2011.01.25. 10:00:17

@mbrz:

Pld. fel lehet etetni a hízókkal, mert az éttermi moslék viszont veszélyes hulladék.

Szabó Máté · http://legiregesz.blog.hu/ 2011.01.25. 11:20:55

@mbrz: ma még nem igazán kifizetődő, de ki lehet nyerni belőle a különböző fémeket.
Itt inkább az a probléma, hogy többféle veszélyes hulladék keveredett, ami a későbbi feldolgozási lehetőségeket is korlátozza. De ebben a kérdésben inkább a posztban ajánlott irodalmat érdemes olvasni (Viczián István cikkét)!

Hullafotós 2011.01.25. 13:45:31

Máté,

Köszönjük a poszot. Végre valaki, aki napi aktualishoz tud kötni (esetünkben szomorú valóságú) régészeti problémakört.

A szakmai ismeretterjesztés (bevezető) kapcsán azonban had jegyezzem meg, h előképzettség hiányában az alábbi szóösszetételekkel nem tudtam boldogulni:
"Brigetiotól keletre"
"ripa Pannonica"
"Otto Braasch repülései"

Üdv,
hullakatt

Szabó Máté · http://legiregesz.blog.hu/ 2011.01.25. 13:57:38

@Hullafotós: köszönöm, illetve elnézést kérek a nem teljesen közérthető megfogalmazás miatt! Ezt most pótolom is:
"Brigetiotól keletre" = Brigetio a mai Komárom-Szőny alatt található római központ (legiotábor+település) volt. Ettől keleti irányban az első segédcsapattábor fekszik a mai VII. sz. kazetta alatt.
"ripa Pannonica" = a római határvédelmi rendszer, melynek elfogadott gyűjtőneve a "limes" többek között folyami határral is rendelkezett, aminek a helyes elnevezése "ripa", vagyis part. A "ripa Pannonica" e rendszer magyarországi szakaszának Visy Zsolt régész általi elnevezése, vagyis "Pannonia folyami határa".
Otto Braasch repülései" = egykor az NSZK vadászpilótája volt, 1980 óta légirégész, a '90-es évek közepétől a Pécsi Légirégészeti Tékával szoros együttműködést ápoló kutató. A "ripa Pannonica" lelőhelyeiről nagyságrendekkel többet tudhattunk meg légifotói által.
:)

Hullafotós 2011.01.25. 15:35:11

@Szabó Máté: Na, ez így már szuper.

Azonnal kedvem lett Captain Otto munkásságáról olvasni vmi hasonló érdekes írást, mint ez a fenti...

aeidennis 2011.01.28. 16:34:09

Csak nem marad ott örökké ez a tározó! Bár gondolom a mi életünkben ott már nem lesz ásatás. Addig a maradék értékek védelmére kellene koncentrálni, mint pl. Dunabogdány-Cirpi.
Jó lenne még több, a dunakeszi példához hasonló kezdeményezést látni a ripa Pannonica mentén.
www.dunakeszierod-fortlet.org/

aeidennis 2011.01.28. 16:35:23

És köszi a tippet (linket) az egykori dunai-szigetről! :)

Cirpi 2011.01.28. 20:56:49

@aeidennis: Gondolom nem kell magyarázni, hogy egyetértek. Jogszabályi védettsége van, bár nem túlzottan régóta. Úgy tűnik, az árvizeket jól tűri, a bolygatókat kevésbé.

Szabó Ernő 2011.02.08. 13:15:24

Máté, köszi a posztot! A tábor melletti auxiliáris vicus is rendkívül érdekes, az ala-castellum területén Bíró Endre talált egy oltárkövet, melyet a collegium fabrum Odiavensium állított (Odiavum=Azaum). A kutatás jelen állása szerint ilyen egyesület azonban csak városi jogállású településen alakulhatott... tehát a katonafalu élete a municipiumokra jellemző normák szerint szerveződhetett?!

altjager 2011.03.21. 16:51:26

Üdv mindenkinek, elsősorban a Szerzőnek!
Anno alkalmam volt végigkisérni Azaum pusztulását. NEM a vörösiszap foglya, megsemmisült.
Bíró Endre (Tatai múzeum igazgató, leletmentő régészek egyike, 2 éve meghalt) kérésére geodéziai méréseket végeztem a leletmentő kisérleteikhez, nagyon sokat voltam a helyszínen. Egyi tanúja vagyok a barbarizmusnak. Később többet.

Szabó Máté · http://legiregesz.blog.hu/ 2011.03.22. 08:11:55

@altjager: Köszönöm az igen lényeges információt, sőt örülnék, ha itt, vagy akár privát e-mailben többet megtudhatnánk/nék a pusztulásról, mert ez a folyó világörökségi nevezéshez is szükséges adat.
Előre is köszönjük!
SzM

altjager 2011.03.22. 18:00:46

altjager kukac freemail.hu

vorikiraly 2014.08.18. 13:30:07

az alábbi link, B, Zsolt velünk készített filmje: indavideo.hu/video/Almasfuzitoi_7-es_kazetta
Ami valóban szégyenteljes: A Tvk pontosan a romai táborra hordja, és ásatja el az országból idehordott különösen veszélye anyagokat. Akit az iszap feldolgozhatósága érdekel nézzen be a honlapomra.
süti beállítások módosítása