Gyakori vitatéma szakmai körökben, hogy milyen eszközt is használjunk, ha a levegőből kívánjuk vizsgálni a régészeti lelőhelyeket. Az igazság valahol ott lehet, hogy „az attól függ”. A repertoár széles, azt viszont már csak kevesen gondolják, hogy légirégészkedni akár a „fotelból” is lehet…

A repülőgép nagy hatótávolságával és az emberi szem mint megfigyelőeszköz segítségével kitűnő felderítésre, de ennél a helikopter – azáltal, hogy lebeghet egy pont felett – még jobb lehet – csak hát anyagilag nem ugyanaz. Ha lejjebb ereszkedünk, egy lassú, de az emberi szemet segítségül hívó eszköz következik: a sárkányrepülő vagy a motoros siklóernyő. Felderítésre nem az igazi, időjárásra érzékenyebb a repülőnél, de sebességéből adódóan körültekintőbben vizsgálódhatunk.

Ha ezeket kimerítettük, akkor már a robotok következnek. Ma már az FPV (First Person View) repülők (katonai alkalmazásból az UAV – Unmanned Aerial Vehicle ismertebb) és a különböző robokopterek olyan technikai szintre értek, hogy nem csupán a magunk szórakoztatására, de megfigyelésre és felmérésre is használhatjuk őket. GPS és giroszkópok segítségével pontos útvonalat lehet velük repülni, és megfelelő szögben tartani a helyszín felett. A kopterekre szerelt kameratartók szintén kiszintezhetők, a rászerelt fényképezőgép vagy kamera pedig távirányítással vezérelhető. Ami pedig a legfontosabb, hogy napjainkban már valós idejű, élő képen követhetjük, amit fentről az eszköz „lát”, és amit a kameránk rögzít. Ezek az eszközök nagy reménnyel kecsegtetnek a légirégészeti kutatások szempontjából. Ennek oka, hogy a „hagyományos” felderítéssel szemben itt több időt tölthetünk a lelőhely felett és részletekbe menően vizsgálhatjuk a látható nyomokat.


Egy előzetesen feldolgozott helyszínről ezekkel a robotokkal nagy felbontású képek és videók készíthetők. Az igény szerinti felmérésben benne rejlik a 3D alkalmazás lehetősége is. Lehetőségünk van ugyanis sztereo-párokat készíteni, amelyeket összeillesztve térhatású képeket kapunk, de a nagy képszám és a pontos felmérés a fotogrammetriai feldolgozást is segíti. Így előállítható 3D modell is, és a pontos térképezésben is nagy szerepet játszik a technológia. Arról nem is beszélve, hogy ha előtte terepi mérést is végzünk!

Az eszközök kezelése komoly szakértelmet kíván. Ezen felül, biztonságos irányításuk mellett körültekintő háttérmunka is szükséges ahhoz, hogy elérjük a kívánt eredményt. A robotok használata tehát a célirányos kutatást is sokban segíti amellett, hogy közben igen látványos felvételek készíthetők, melyek a nagyközönség számára is izgalmas lelőhelyeket hoznak testközelbe.

2011-ben egy római villa felmérését végeztük el egy FPV repülés és egy Hexakopter (6 motoros kopter) segítségével. A repülésekből már ismert helyszínről geodéziai pontosságú felméréssel és terepmodellel is rendelkezünk. Ezekkel kombinálva a robotok segítségével készült, rendkívül részletes adatok nagy pontosságú feldolgozást tettek lehetővé. Egy olyan lelőhelyen, ahol eddig egy régészeti kapavágás sem volt, a felvételeken látható jelenségeket néhány deciméteres pontossággal sikerült azonosítanunk, mely egy régészeti ásatás tervezhetőségét és költséghatékonyságát számottevően növeli.

A felmérésben külön köszönetet szeretnék mondani segítőimnek:
Balogh András, Sandó Norbert (www.aeroart.hu) és Szalánczay Péter (www.deltahf.hu) nélkül eléggé földhözragadt gondolatok születtek volna!


Technikai háttér / Technical background

Microkopter Hexakopter
Multiplex Twinstar II FPV

GoPro HERO HD
Panasonic HDC-SD90
Panasonic DMC-LX5

Készítette / made by
SZABÓ Máté - http://plt.btk.pte.hu
BALOGH András - SANDÓ Norbert - www.aeroart.hu
SZALÁNCZAY Péter - www.deltahf.hu


Jó szórakozást kívánunk a felmérésről készült videóhoz!

Légirégészeti kutatás robotokkal / UAV technologies in aerial archaeology from Máté Szabó on Vimeo.

A bejegyzés eredetileg a Légirégészeti blogon jelent meg.